^.riATAliCORÜAK parist^ keségei^ od|Íg süllxedtek,;hogy egymásután/zalékkal megnövekedétt..Csupán 1947-ben 780
ben«gy gyemek-gengszterbandá bűnügyét - J>»sásaa mégfizetett. jreklam-rnyilatkozatokban amerikai könyvet fordítottak le franciára, kp-
tárgyalta* Tőrökkel és őlömbotokkallf elfégy« í®"^«^«^znek a Pigestr6|. Az egyik akadémiai zött^^
^yerkezeté ^atal SPP^^ lé ^^artak.ütni él^?3s a%%K^^^^ Ezék.közüí különösen nagy -sikert; aratott
egy órást, liogy. kirabolják^ üzletét. Amikor a ^ ^. Tl "j^"^^^^^^ oivasna. Vemon Suliivannak, egy jázz^zalcszofonosnak
- bírósági-elnök megkérdezne a 13 éves banda- A Digest természetesen nagy népszerűség- öEhnegyeEi, leixopom a sípofeaía cimü regénye,
vezértől, hogy mflyén Szándékból követték el ?- xS^®^t5 * ^^^J^^jWizalt fíancia politikusok A könyvekböLsok tizezér példány fogyott él
■ bLtéttüket^á^ korében..Maunce Schumann egyik ve- angol és francja nyelven egyaránt A könyv-
buníettu5et,.a«uvoi^^^ iatiuz^U zsebéből e^^ zere, a? Aube főszerkesztője nemrégen beval- nek különösen jó reklámot jelentett, hogy ha-
síines ifjúsági-topot és a burosag asztalara tet- lot^, hogy magasröptű poUtikai beszédjeihez tása alatt gyükosságot is elkövettek,
te. A láp folytatólagos képsorozatban, gyűlölet- a Digestből merit ihletet. ir * t - í • - k
tőLizzó^ szavakkal á^^^^^ ^,Lmiime^^.v^^ az a- hatoItS^ uffinTetí
»aljas lázadását* niesélte el a szehdlelkü cm- merikai ujságkirályok igyekeznek a.fogyasztók műsort töröltek három francia hálózatban, vi-
lizációt tetjesztö fehér emberek ellen. A léga- minden ^szükségletét* kielégíteni. Ma már az- szont kárpótlásul 24 angolszász ihletű állandó
láválóbb j'elzőkkel illetett bennszülött »Össze- zal dicsekedhetnek, hogy kezűdben tartják az műsorszámot iktattak be il/en elmekkel: »Hop-
esküvők* Sötét á^ány^^ S^Tlli^^^^^^ "^^^^^^^ ^''-^
a gyanutlanuLpokerezo gyarmati fehér emb^^ tálommal a francia anyanyelvű amerikai ujság-
barátök klubjáf és'aljasul lemészárolják jóte- irők irányítása alatt megjelenik egy ugyneve-
vőik^t; ^zeken a bennszülöttéken akartak ál- zett Sexual Digest is. . ^ . lítólag: »bpsszüt állni* a sihédereí és ehhejz a
vállalkozáshoz kellett volna nekik sürgősen az órás pénze. , .
Ez a siker: »£Imegyeky leköpöm a 8Írokat«
A fiírásó Blum és társai
A FRANCIA filmgyártást »az amerikai kultu-^ ra behatolásának* sikerült teljesedi tönkretennie. 1946 óta az amerikaiak 1671 filmre kértek behozatali engedélyt. Ezeknek a filmeknek egy része franciául beszél. A fravciául beszélő amerikai filmek száma is felülmúlja az
Amerikai- »kultara« gyerekeknek és felnőtteknek
ZEIK ZOLTAW:
AMIT AZ amerika^^
-■■■^ francia könyvkiadással véghezvittek, több- eredeti francia firiné^^^
szőrösen kimenti az irodalmi gengszterizmus csoda, hogy a francia filmgyártás, mely a há-
: fogalmát; Az amerikai kormány már a háború ború előtt az ország második legnagyobb ipara
ir-.PAxrr'TAm?<!'7xr'TíA\r « ^í«.q^r. w^f^n e^á»r végén kötelezte az amerikai kiadókat, hogy az volt, most teljesen lehanyatlott. A technikusok,
pRANCIAORSZÁGBAN a mmden heten száz- ^.amerikai civilizáció*. terjesztése, érdekében rendezők, színészek és műtermi munkások 70
ezer és százezer példányban megjelenő if- ^jutányos feltételek* mellett- bocsássák a százaléka munkanélküli ténfereg. Az amerikai
jüsá^i és gyermeklapok nevelik fajgyűlöletre és könyvjogokat a francia cégek rendelkezésére, filpiiinvázió leplezetlen ideológiai célja egyéb-
szadiziáuöra^ösistönzik mindénféle bűntények^ Ezenkívül a Marshall-tervből 15 millió dollárt ként a fasizmus előkészítése és a háborús hisz-
o «;irdíi1Ő fiítai^sá^bt Miért türilc meV a fran: fordítsanak az amerikai ^odalom — könnyű téria szítása. E műfaj faltörőkosa a hirhedt v
rease^ampwtatóa^^^ kitalálni, milyen természetű irodalom— ter- Wasfűgéöny* volt. Ezt fogjak most követni
cia hatóságok; e^ ->irodatoat*? j^sztésér^^
Meri; az amérikaiixöszt^ így kívánják, gyan tudták jKravcsenko hirhedt szovjcitellenés tásra készén álló »Keletearépai folyosó*, »Vo-
Ezék á npí-pfitéhéif>irö^^ fércmüvét az előállítási árnál'jóval alacsonyabb ros csalétek*, ^Megszöktem a terror elől*,
mintára ítóncia^záéot is el aktó^
A\^ÁAÍ^&u^^ o -p«ii./:ffKirfifA e>rí»ioó hatolásauak áldásos hataSíait legjobban a sza- a »Terromralom* cimu »torténelmi* film teszi ni az^Ameí^aban^a^^^f^^ koronát^ melynek készitői ófrancia közönhetenként ,30 milhó példányban megjelenő Co- g^bb; orvosi és 28 százalékkal - kevesebb tárea- ségét ismét arra á hitleri tételre akarják kiok-mic Strips^ekkél, dé a felnőtt francia lakossága dalomtudónián:^ köpyvet adnak ki,: niint tatmrhogy a világ móstarii összes bajainak kútnak h^m volt inyéi^^ sürit- ború előtt. Ezzel szemben az Amerikából szár- forrása a nagy francia forradáloín. Nem'érdek-
amenkai feosztok nem tehettek mast, mmt meg- ..... . ...e . » . _
francíásitbttik az anaeri^ és odasz^ítakfa poi^^ a kevésbbé ellenállóképes :^k^öisÖnségnek«: a francia gyermekeknek..^--'"'.^/Vv^^
A f elhőttek számára viszont a kitűnően bevált, Aiiíérüiábá^^^^ bizo-nyuít/kéthetenkéntjciadótt R^^ zel két legy;ét ütnek egy csapásra: jövedelmező yálíalköztó folytainak éis egyben diszkréten háborús propagandát csempészhétnek be.
>A:Reader a legjobb barát*, kiabálják uton-utfélén a plakátok, olyan, mint az ideális orvosság, minden lelki betegség ellen használ és amellett plyán furfangosan van megszerkesztve^ hogy )ia: az eiiiber akár a papagájok lélektanáról, akár a Marsba való rakéta-kirándulásról szóló cikkét olvas benne, mindig az derül ki, hogy Amerika földi paradicsom és hogy csak á doliárfüggönytől nyugatra boldogák és >szabádok*. Ha a'kapitálízmus^terrorjától megfélemlített é&; a rendszer lélekte-lenség miatt ké^égbeesésbe kergetett kispol-gárriak »sötét gondolatai* támadnak, légjobb dolog pszichoanálitikushoz fordulni és há a kormány háborús politikája miatt sora egyre rosszabb, látogasson sűrűbben - templomokba! Ez a Reáder Digest* >tanítása«.
■pRANClAORSZÁGBAN kinyomtatott francia-^ nyelvű Dig^st milliós példányszámát keves-lő amerikai businessmiah-ok szünet nélkül mozgósítják a szakértőkét,. a fííancia akadémia >hagfyjait«, hogy jobban fogyjon.
Jüles Homaiií, André Maurois, Máuriac, Claudel ^és a többiek, >a francia szellem büsz-
. C$nioooHcot tzlitrózó
télléobolf — de nózd.'hozóm, Íh (Qnt 1$, földeden mermvlCíiTdo szikrózikr Vöröí sírok •omóoúíon,-vdrosbaiv réteken.-AfotfoJc Ifio szerotök, opók. fiak, lesWéreki »ovlot koionákl
... hoov e cjllloooirraoyoonak ; hozóm ooa otaHí , ötív^'hoov oz AKöfd s <í Dunőnfúl földfe velük erSsebb, «02dooabbi 6l entondeio,^ hoóy hozóm s?ábodl
0» óva...
S moi*» inikw © verset Irom, muJtbúr $ lövSbp mdrtvo tolkimat, beint (lozzdm o Geilőrt-hoov' csúcsára Vldómao kúszó koroléü noti. S betnt a ^foszó: Ifjok datelnolt' oyfiztes ctqtót kSsOnTnekt ul htdot « a ovdzfileli o tervezőt, a mvnUA -vonu!nok,Sz>6IIn orcképd olott
támogatóik. A na<gy amerikai filmtársaságok ügyvédje Suzanne Blum, Lepn Blum közeli ror koná, a muhkásáruló politikus filmtanácsadója. Emlékezetes, hogy Blum kötötte a hirhedt Blum—-Byrnes-egyezménji;, mély a francia filmgyári^s sírját megásta.
.i>Nyugatróí ere&zkedik le az 'éjszaka á világra*
FRANCIAORSZÁGBAN nem^ az amerikai fílmekj hanem iszindarabok inváziója is folyik^ Szennydarabjaik azonban annsrírá felhá-bóritják a legszélesebb néprétegeket, hogy még az amerikabarát Le Monde színházi kritikusa is kénytelen volt tiltakozni. .
igaz ugyan, hogy tiltakozása egyes körökben nem aratott különös sikert. Mindjárt a darab előadása után egy magából kikelt hölgy' rontott rá. »Hát önnek-ez nem tetszik? — kérdezte a kritikus beszámolója szerint. —r Pedig eb-^ bén a darabban minden benne van, aníi szép. Alkoholizmus, nikotinmérgezés, njilt színpadi vérfertőzés. Sodoma itt, Gomorá ott, valósággal részeg vagyok ettől a darabtól, csak ugy .dől a viskiszag, a puderszag, dohányszag, izzadtságszag, jaj, de felséges . . . *
így aztán a Lettres Francaises cimü irodalmi folyóirat szomorúan állapítja meg: >Elfog-lalt' országban vágyunk, mindig nyugatról e-reszkedik le &z éjszaka a világra. Az éjszaka <»illagtalan, középkori inkviziciőt és sötétséget lehel magából*.
Ez a burzsoá rothadás azonban minden erőfeszítésé ellenére sem tudta befolyása .alatt tartani a munkásosztályt. A francia proletariátus megteremti magának saját szocialista kultúráját. Erről tanúskodnak már a francia könyvkiadók adatai is. Az 1949-es év legnagyobb regénysikere Aragon »A kommunista Ember* xi-. mű müve, amelyből néhány hét' alatt több mint 350 ezer példányt kapkodtak el a francia pro-letárolvasők.—- K. K. .
