BCELBA rendörségének modenai véres provokációja a nemzetközi közvélemény érdeklődésének gyújtópontjába helyezte azt a harcot, mellyel az olasz munkásosztály hazai és amerikai elnyomói ellen folytat. Az olasz munkásság gazdasági és politikai harca abból a katasztrofális helyzetből nőtt, bontakozott ki, amelybe a keresztény demokrata komány az amerikai imperializmussal szövetkezve az olasz ipart, az olasz munkásosztályt belesodorta.
Sorvad az ipar
Az olasz ipar a Marshall-terv koporsójában csendesen haldoklik, jellemző erre már az a néhány számadat is, amely az olasz nagytőke lapjában látott napvilágot. Az II Globo, az említett körök lapja, elismeri, hogy az olasz ipar 40 százaléka immobil, azaz nem dolgozik. És ez a szám még nem teljes. Sorra szüntetik be termelésüket
például a mangán-, lignit- és kaolinbányák. A termelés katasztrofális visszaesését árulják el az olasz statisztikai hivatal erősen szépített adatai is, amelyek szerint az elektromos energiatermelés 1949-ben 17 százalék!^! csökkent az előző évihez viszonyítva és az üzemanyagok termelése ugyanakkor az 1949-esnel? 60 százaléka volt. A Marshall-terv fojtogató acélgyürü-ként szorul az olasz ipar köré és az amerikai áruk versenye a háború előtti virágzó iparágakat tesz tönkre. Egyre súlyosabb a helyzet például a gépkocsiiparban, amely a háború előtti Olaszország egyik legfőbb exportjövedelmi forrása volt. Ma? Az amerikaiak az európai piacokat,elárasztották gyártmái^ nyaikkal és. ezzel elsorvadásra Ítélték az olasz autóipart: a világhirü Alfa-Romea autógyár kénj^elen volt munkáslétszámát 8800-ról 5892-re csökkenteni. A Fraschmi Müvek-nek 1945-ben 10.895 munkása volt, 1949 decemberben már csak feleannyi: 5150w A repülőgépgyártásban sem más a helyzet. A Cáproni Müveket, amelyeknek gyártmányai az egész világon közismertek, már majdnem teljesen felszámolták olyannyira, hogy 20,-000 dolgozóból már csak 2000-ret foglalkoztatnak.
Az amerikai monopóliumok napról-napra nagyobb^ részt kaparintanak meg az olasz ipar részvényeiből. Teljesen ellenőrzik már a textil-, elekti-omos energia-termelést, a fémipart, a légiforgalmat és a biztosító társaságokat.
Háromnegyed ország éhezik
Az amerikai imperializmus behatolása Olaszoi-szágba katasztrofális helyzetbe dönti az olasz dolgozó népet. Nemcsak azért, mert az állandó gyárleállítások, leépítések miatt nő a bizonytalanság és a munkanélküliség. Az amerikaiak behatolása tűrhetetlenül fokozza a kizsákmányolást. Az olasz tőkés, nogy felvehesse a versenyt az amerikai iparcikkekkel, csökkenteni tö-rekszik a termelés költségeit és — régi kapitalista recept szerint —. a termelési költségek csökkentését a dolgozók életszínvonalának rovására hajtja végre. Az olasz dolgozók sanyarút helyzetét bizonyítja az a kimutatás, amelyet a Statisztikai Intézet az olasz kormány megbízá-
sából készített a köztársaság területén lakó 10,732.000 család jövedelméről. Eszerint a lakosság 41*8 százalékának átlagos jövedelme havi 22 ezer líra, ez alig több mmt fele annak az összegnek, amely ^u-gyanezen intézet számítása szennt egy család fenntartására szüksé* ges. Pedig a burzsoá statisztikai szerv ált^l 41 ezer lírában megjelölt létfenntartási minimum meg messze elmarad az olasz szakszervezetek szövetsége által megállapított havi 60 ezér lírás létminimum mögött. Ha ezt a számot vesszük a-lapul, ugy a lakosság 74 százaléka, tehát mmtegy háromnegyede kere3 a létminimumnál kévesebbet.
A katasztrofális képhez az is hozzátartozik, hogy az országban 2 millió a munkanélküliek száma és további 1—2 millió részlegesén munkanélküli, aki a hétnek csak néhány napján dolgozhat. E-mellett évente több tízezerre rug a-zoknak a fiataloknak a száma, a-kik elérik ugyan a munkaképes korhatárt, de mégis munka nélkül kell lézengeniük és csavarogniok az o-
A FARMEROK egyre jobban tapasztalják, hogy a farmtermékek árai gyorsan esnek, a külpiacokat a járvány környékezte.meg, addig a Massey-Harris profitja a mult évben 60 százalékkal emelkedett az 1948-as évhez viszonyítva.
A Massey-Harris farmgépezetet gyártó társulat az egyik legnagyobb a világon. A farmgépezet á-rai minden idők legnagyobb fokát érték el, ezzel a társulat haszna is megnövekedett. A mult évi profit $13,367.416 volt, ez $5,000.000.al több az 1948-as évnél.
Ez a hatalmas haszon nem a munkások zsebeibe vándorolt, hanem a részvényesek zsebeibe. A faimerek és munkások közös ösz-szefogása a mionopólium ellen biztosithat .jobblétet mindkét dolgozó rétegn-ek.
lasz városok utcáin.
NöveTcvő munkanélküliség, fokozódó nyomor, van-e kiút ebből az örvényből? A, kormány kiváhdor-lással akar enyhíteni a munkanélküliségen. Több délamerikai állammal tárgyal, olasz kivándorlók befogadásáról, elsősorban Argentínával. Kidolgozott egy négyéves, ^tervet*, amellyel ,1 millió olasz munkás kivándorlását akarja lebon^fo-litání. .Ez a terv nem egyéb, mmt az olasz ipar és az olasz nép teljes és nyílt kiszolgáltatása az a-nierikai ímpférialistáknak.
Harc a kenyérért* ^szabadságért ■ :'éá békeért.
van egyvinásik'lierv is: a szal^-szervezeték terve, ^ nemzeti újjáépítés politikájának tervé. Ezt az olasz szabad szakszervezetek (GG IL) októberi értekezletükön elfogadták és ez év januárjában a páriament élé terjesztik.Épitő gazdasági program ez: javasolja^ a villanyipari üzemek államosítását, nemzeti villanyénergia, gazdálkodási, talajjavító, öntözésügyí és közlákásépítő szervek létrehozását és széleskörű közmunkákat á munkanélküliség felszámolására. A tervhez szükséges összegeket a monopóliumok és a vagyonos rétegele progresszív megadóztatásából fedezzék.
Nem kétséges, melyik tervet vallják magukénak az olasz dolgozók. Sztrájkok egész során,keresztül fejezik ki,ellenállásukat a kereszténydemokrata kormány népellenes politikájával szembén. És hiába a-csarkodík Scelba, Olaszország ren-dőrminisztere, hiába fokozza vak dühében a terrort és lövet a munkásókra, a sztrájkok és tüntetések tüze egyre jobban terjed Olaszországban. 1949 első öt hónapjában 635 sztrájkban 90 ezer üzem két és félmillió munkása kiáltott nemet az amerikai imperialistákat kiszolgáló De Gasperí-kbrmánjmak. Az olasz dolgozók sztrájkjai utóbbi időben nem ritkán végződtek sikeresen és nem egy helyen megakadályozták az elbocsátásokat. Az olasz dolgozók tanultak is ezekből a sztrájkokból. Megtanulták, milyen erőt jelent a munkásság összefogása és egységes fellépése.
Ez a harc nemcsak gazdasági
harc. A gázíSasági .éi^dekekért folyó harcot az olasz dolgozók -összekö* tik a politikai jogaikért, ■ á nemzeti függetlenségért és a békéért vívott küzdelemmel, és ebben a 2 millió 100 ezer tagot számláld Kommunista Párt vezeti, okét. Szaporodnak, a politikai jellegű ^szWjkok. A nagy ipari ^cppütqkban ^ sok sztrájk folyt le a közelítíültban az Atlanti Szerződés 4s:a.z amerikai imperialisták behatolása ellen, a . béke. védelmének jelszava alatt.Az olasz kikötők munkásai' is^^^i^^ egy helyen • niegtágádték a hadianyag kirakását—"hasonlóan- inás nyu-g;ateurópai országok Icikoticlmunká-sáihöz. Az ölási^Jianm g^ harcán meg hazaáruló kormány piolitikájá.
István
1^
A< eiTK'IlMHlö es c<ökkfn5 grafikon közötti összefűggcb. az\ hi>v.űk
OTTAWA A^í3Itá^ kosrendfeég) ^ügynökeinek ^^^^^i^ désé Kánadábah>v névsort kéiszitének ^Ikaiiádá ééy ujabb bizöifíyitéká ánnák, hogy egy külföldi hátalóin ; ^íéndőrsége íniképpeh avatkozik Kanada belügyeibe.
Nincs katonai^ politikái és gazdasági alárendeltség, az Egyesült Államok titkos rendőrségé mégis fekete lísztára helyezi; a kanadaiákat, amit a kanadai szakszervezeti mozgalom és a haladó érők ellen igyekszenek/felhaszhálni, *
Mialatt hivatalosan tagadják, mint S. T. Wood,ázKCMP (kanadai csendőrség) biztosa is, hogy a hivatala részéről ilyen hévsbrgyüj-tés létezné, azalatt köztudomású, hogy a kanadai titkos ir^^ minden tekintethén együttműködik és amerikai kívánságra vminden információt megad ájpirögrésáziv e-lemekről és másokrój, akik a határon át akarnak ütázrii. -
A mult évben, á nehirkömmunis-ta elemek és' diákok ;béütazását is megtagadták, áz ntázókat több e-setben vizsgálati fogéágbá helyezték és börtönbe Vetették az amerikai hatóságok. így vágy-8-:^^ személy került az úgynevezett »felforgató* lísztára áz amenkái hatóságok áltál, ami nein más, mint tá--madás a demokratikus kanadaiak ellen. ' *
A kanadai polgárok >felfórgató« lisztara helyezése égy külföldi kormány ügynöksége által, miközben az érdekelt felek nera is tudnak az esetről, ez nem helyes intézkedés,
ezzel Kanada szuverenitását tapossak le.
A parlament közeljövőben megnyíló ülésén fel fog merülni á kérdés, vájjon az RCMP együttmükö-dik-e az FBI ügynökökkel Kanadában egy ilyen haniis »hüségliszta< elkészítésében és abban, hogy amerikai rendőrterrort importálnak Kanadába.
Wood csendőrbiztos jegyzékéből kitűnik, hogy a kormáiiyalkalma-zottak »megrostálása« folyamatban van, idáig 140.655 felülvizsgálás tortént, minden törvényes'eljáráson kívül. Erre az akcióra Wood csendőrbiztos ujabb 500 személy >mun-kábaállitását« kéri. Igénybe veszik a munkásság besúgóit is.
V-