lap
etke-s
ezrei elad-a j€-
gaz-ió és
gojí-ra e-
ubaft , 0-m és leibőI rmek nam-ztitja
aka-íeink
hol-•fiak-t för-nnak sokat >iztQ-
nytM meg^
MULT héten a képviselőházban is felvetették azt a férdést, hogy dr. ^James G. Endicott, a Kanadai Béke-ongresszus elnöke kinai tartózkodása alatt Mukdeh-en egy sajtókonferencián kijelentette, hogy Amerika aktériumháborut visel a koreai és kinai nép ellen. Az gyik tóri képviselő kérdést intézett L. B. PeaRson-Tcül-gyminiszterhez, hogy a kormány milyen eljái-ást kézül  inditani dr. Endicott^ Uen a kijelentése miatt, mivel szerintük dr. Endi-ott vádjai »alaptarariok«. külügyminiszter azzal
álaszolt, hogy a Kanadá-a való visszatértekor »ki-izsgálják« dr. Endicott nyilatkozatát és ha ilyen ijelentést tett, megindit-ák ellene a törvényes éljá-^ ást.
Bruce   Mickleburgh, a Mkekongresszus tájékoz-itási direktora nyilatkoza-)t tett közzé az €lhang-lott hamis vádakra:
»Ugy látszik Mr. Pear-  , ,, ionnak még nincs tudomá-rt^-seert.*
|a a tudományos bizonyité-ok összegyűjtött halmazá-ól, amelyek níegerősitik Endicott személyesen
jelenti azt, hogjr dr. Endi-cottot bárminemű lejáratásnak vagy fenyegetésnek fogjak alávetni visszatérté után.
Nem hísszüki hogy helyes volna, ha próbálnák dr. Endicottot mégakadályozni abban, hogy az i-gazságot megmondja honfitársainak.
Senki, legkevésbbé azok, akik felelős állást töltenek be, nem mondhatnak ítéletet az ujsá,gok tqrzitott fejeiméinek az alapján. Dr. Endicott teljesen helyt fog állni minden egyes kijelen-
r.
égzett kivizsgálásának az redményét a Távol-Kele-folyó baktériumháboru-
Feltételezzük, hogy Mr.
Ugyanakkor F. W. Park, az ontáriöi ügyvédi kamara tagja és a Torontói Béketanács tájékoztatási direktora sajtónyilatkozatában kijelentette:
»A' tegnapi újsághírekből ítélve. Hon. L. B. Pear-so'n a legképtelenebb jogi
>earson nyilatkozata nem baklövést követte el, mikei
Dr. J. G. ENDICOTT
azt mondta, hogy dr. Endicottot :&vallatni« fogják, mikor visszatér Kanadába és vádat emelnek ellene, ha bizonyos beismerést fog tenni,
A kanadai törvény nem ismer ilyén erőszakos, inkvizíciós eljárást.
Kanadaiak tudni szeretnék, mh-ől álmodik Mr. Pearson — és ragaszkodni fognak ahhoz, hogy meghallgassák dr. Endicottot és maguknak alkossanak véleményt az igazságról a baktériumháboru vádját il-letőleg.<c
síaji essék Yíet->z le-nyta-ösz-íjitél-tettét ■s, tö-t. ■ ésün-gbatt at és
inde» ünte-
ag
)lytat mka^ köve-senelt 5.0001
felest trikai
nited meri-íkása entes mini-
jting" 12—
St VI-
szakis. 25
ORONTO--A Kanadai Békekongi:esszus tájékozta-
ási osztályának vezetője, Bruce Mickleburgh április 12-én sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben válaszol Toronto Evening Telegram tóri újság támadására, a-nit a lap di*. James G. Endicott ellen intézett ápr. 21-i zámában. A Telegram »képtelenség«-nek tartotta dr. índicott sajtónyilatkozatát, amit a kínai Mukden vá-osban tett s azt a vádat emelte, hogy Amerika bakté-iumháborut visel a koreai és kinai nép ellen. A Cana-ian Press jelentése szerint dr. Endicott mukdeni nyi-atkozatában felvetette annak a lehetőségét is, hogy Canada segíti az amerikaiak baktériumháboru ját. A Békekongresszus saj-
;ónyilatkozata határozot-an cáfolja és visszautasit-a a Telegram támadását s B. Mickleburgh a következő 12 pontban válaszol a Ir. Endicott ellen intézett ámadásra:
1. Mi leszögezzük állás-)ontunkat dr. Endicott nyi-atkozata mellett, akinek a ellemtísztasága közismert, íint egy keresztény misz-
^zionárius, soha setíí inga-lozott, hogy Kínáról meg-nondja az igazságot, s az lllitása igaznak bizonyult. 2s igaza lesz újra.
2. Ebben bizonyosak va-kyunk, mert azok a bizo-lyitékok, melyeket dr. En-íicott a saját kivizsgálása
) ^tj?^ gyűjtött össze a bak-; ériumháboruról, olyan ter-nészetűek, melyekhez sem-/ ni kétség nem fér. A Te-egram,   amely több hasá->os cáfolatot irt, nem volt ^ lajlandó megírni, amit dr, Ifíndicott valóban mondott.
3. ^ Minden kanadainak, eleértve a Telegram szer-esztőit és riportereit is, al-almuk lesz hamarosan dr,
iíndicott  beszédét szemé-yesen is meghallgatni.
A, Mi már régen, 1950 március 16-:án szükségesnek láttuk, hogy tiltakozzunk a baktériumháboru fejlesztése ellen, amikor egy Ottawában tartott katonai konferencia napirendjét nyilvánosságra hozták. Ugyanakkor dr. Sp-landt már több esetben nyilvánosan beszélt az ez-irányu munkájáról.
Ezen kívül a »Ee'aders Digest« cimű folyóirat azt irta, hogy az albertai Suf-fíeld kísérleti telep »világ-hirre« tett szert a kémiai-és baktériumfeg3rverek kifejlesztése terén.
5. A kezemben van egész sor olyan technikai bizonyíték a Koreában és Kínában folyó baktériumhábo-ruról, amelyeket illetékes kanadai szakértőknek és közéleti vezetőknek rendelkezésére fogunk bocsátani.
6. A kanadai népnek, köztük a Telegram riportereinek is, hamarosan alkalmuk lesz megnézni az elkövetett bűntetteket igazoló dokumentálÍB filmet.
7. Olyan világhíres.tudósoknak, mint TVedcric Jo-
liot-Curie, dr. LeopoTd In-feld és J. D. Bemal professzor (hogy csak ezt a hármat említsük) nem, lehet a nyilatkozatait csak kézlegyintéssel elintézni azzal; hogy ez nem más, mint »a lélektani háborúnak egy ocsmány fajtája.*
8. Az újságjukban közölt fényképről, melyről azt írták, hogy »hamis „bizonyíték"*, mert a bakté-riumbomba valójában röplapbomba volt, visszafelé sült el. Az amerikai hadsereg egészségügyi hadtestének parancsnoka ápr. 5-én kijelentette, Washingtonban, hogy a baktériumok szállíthatók >olyan tai*tá-lyokban, mint amilyenékben az utóbbi időben propaganda-röplapokat szállítottak.*
9. Mi teljes tudatában vagyunk e vádak súlyosságának és annak is, hogy milyen felelősséggel jár a-zok nyilvánossá tétele. De ha a bizonyitékoTí nem volnának megcáfolhatatlanok, akkor nem is vállaltuk volna ezt a felelősséget.
10. Érthető, hogy vannak kanadaiak, akik kételkednek, akiknek nem volt alkalmuk látni a bizonyítékokat. Egy világhírű személyekből álló pártatlan bizottság folytatja a kivizsgálást jelenleg, amelynek feladata, hogy megvizsgálja a bizonyítékokat, megállapítsa a tényeket és a következtetéseit a világ tudomására hozza*
11. Kanadának, amely a-
A KANADÁBAN most folyó és a közeljövőben ké-^-szulo béremelési harcokban egy uj és jellegzetes tényező valik mmd világosabbá. Ez az uj tényező az, hogy a béremelési követelésekben általánossá és egyöntetűvé válik az a célkitűzés, hogy a kanadai munkásság munkabéreit egyenlő színvonalra emeljék fel az amerikai munkásokéval.
^ ^ Ez a követelés főleg és elsősorban azokban az iparokban kerűi előtérbe és tényleges célkitűzéssé, a-melyek egészben vagy részben amerikai tőkések vállalatai, mert itt a munkások közvetleritil látjálr, íiogy az amerikai gyárakban, a hasonló munkát végző szakmabeli társaik munkabérei jóval magasbbak es az ^pa-r rok egész sorában egyazon iparvállalatnak a ihunká-,sai. . v.■;■ - 'X ■
Ennekelőtte a jobboldali szákszervezeti fékerek" azzal igyekeztek elodázni az egyenlő munkabér követelését, hogy a létfenntartási index színvonala az US-ben jóval magasabb, mint Kanadában. íizt azonban különösen az utóbbi félév tapasztalatai fényesen megcáfolták. Kanadában a hivatalos (és kétségtelenül hamis) létfenntartási index szintje nemcsak hogy elérte, de esetenként tul is haladta az amerikai szinvonalat. Viszont helyénvaló ezzel kapcsolatban megemli.-teni azt is, hogy az a széleskörben elterjedt felfogás kanadai munkások között, hogy Ameríkában »köny-nyebb a megélhetés*, mei*t ott »minden olcsóbb*.-^ teljesen hamis és gyakran káros következményekkel ■jár. ■, \-. - ,.        ...   . .;;,
Először is, vannak bizonyos árucikkek, amelyek Amerikában olcsóbbak, de a legtöbbször nem vesszük észre, hogy e tömegesen gyártott árucikkeket a silányabb minőség teszi »olcsóbbá« és a hamis hangulat befolyása alá kerülő munkáisok is a csillogó jenki reklámot fizetik meg. Másrészt az a tény, hogy az amerikai munkások életszínvonala aránylag valamivel magasabb, nem azért van, mert ott »olcsóbban* élnek, hanem azért, mert a munkabéreik magasabbak s ennek megfelelően a vásárlóképességük is.
Ezért időszerű tehát a kanadai munkásságnak a mind szélesebb rétegekre kiterjedő és mind tudatosabbá váló követelése, hogy egyenlő munkabéreket biztosítson a náaga részére az amerikaiakéval. Ez a bérszínvonal közötti különbözet azonban, mint minden más, nem csupán véletlen következménye. A két ország közötti béi'kűiönbözetet elsősorban azok az a-merikai tőkések igyekeznek szántszándékosan és céltudatosan fenntartani, akiknek iparvállalataik vannak Kanadában. Az ok teljesen érthető és világos: az olcsóbb munkabér mellett kitermeltetett nyersanyag és árucikk Kanadában több profitot jelent az amerikai ip,arbárók zsebében. Természetesen ezt a helyzetet kanadai tőkéstársaik is igyekeznek a legteljesebb mértékben kihasználni s egy másik ok részükre, amiért minden erejükkel harcolnak a kanadai munkások béremelési követelései ellen.
Ugyanakkor ezt az egész kérdést nem lehet csak a tőkések nagyobb kapzsiságvágya szempontjából csupán munkabér kérdésnek tekinteni. Ez csak egy részé
— bár a munkásság szempontjából legfontosabb része
— annak az általános amerikai imperialista^ politikának, amely Kanada teljes gazdasági leigázására irányul és amely máris mélyen behatolt. Kanada egész gazdasági életébe. A jenkik arra irányuló törekvése ez, hogy Kanadát a Wall St. és Washington nyersanyagtermelő hinterlandjává változtassa; munkásságát a jenki hadiipart tápláló éhbéres páriákká süly-lyessze le.
Az egyenlő munkabérért folyó harcnak tehát nem az az elsődleges jelentősége, hogy a munkásság néhány centes munkabéremelést nyerjen (bár ez az első lépés és a munkásságnak minden erejét erre keÜ összpontosítania), hanem ezzel a harccal azt az ál--talánosságban kibontakozó nemzeti küzdelmet segíti elő, amely az amerikai gyarmatosítás ellen, Kanada függetlenségének a visszaállításáért bontakozik ki. Az egyenlő munkabérért folyó harcával a kanadai munkásság a Wall St. és kanadai finánctőkés csatlósaiknak a háborús éhe^ztető politikája ellen harcjol, az ellen, hogy a jenki monopolisták extra háborús profitokat sajtoljanak ki belőle.
Ezért van nagy, mélyl-eható jelentősége annak, hogy a több mint 300,000 kanadai szervezett munkás már folyamatban lévő és készülő béremelési harcában az egyenlőség elvét ttizte ki célul és visszautasítja a jobboldali munkásárulók lakájkodó háborús politikáját. A^ siker legfőbb feltétele természetesen a kibontakozó szilárd egység biztosítása.
láirta a baktériumháborut I 12. Egy^külön parlamen^ törvénytelenitő' 1925 évi ti bizottság vizsgálja ki Genfi-egyezményt, köteles- azt, hogy dr. Solandt tevé-sége, hogy nyomást gyako- kenysége ténylegesen roljon. Amerikára, amely nera-e megszegése az 1925-nerii irta azt alá.    .        ös Genfi-egyezmenynek.
) ;t í
.-
r
Ili
-iiítj
\
W3