6. oldat
iiíÜ^DÁi MAGYAR MUNKÁS
1965 juniiis 10
m
........
t; Nincs^^ ott verébmony, te -—tódította Q4rián fia Kui^,^ szinte
^ r «át te mit Jíiívéísz ottí:-- bődült el
le onnét! .; f-ii- ^i?vv V v---., :>,.■'
Györk nagynehezen, mintha csontjai kijártak, volna a helyükből, lemászott slesü-7t^tfc szemmel állott a lovaspk- elŐtb
--^Mutasd a kezedet^ ; . - .
Megmutatta a. kezétv Olyan^ voltj mint a pecsenye^ Odiián nevetett, Tégé bölcjsen i ■itíondta:J?^rkrónak;::'r;,
--r így leszen vékony h^^ vastag. Jő, ha levedli á bűrit. : ' } ^ meg-r- parancsolt az apja. f
Györk lassan e n<émi méltósággal: megfordult. A méltóságos viselkedés aá;onban nem takarhatta el a hosszú hasadást^ mely Györk ingén a nyakától az övéig^ért és pontosan kettéosztotta hátán a ruhát.
Ez már gyalázat volt. MindenlciJ^arsá-^^ ; nyan kacagott, csak BMás rágta a baju-
vszát .szótlanul.;.'' Amék gyermök nen^^ tepii áz Jingét, nem tépi azi ellenséget; sem ^ jegj^ézte > meg ismét bölcséiiTege. í
így MtO —^^TO
— Allitóiag már a rómaiák idejéii is lakott terület \olt. IL ÍSndre kkály 12ö6-ban a ba-
. zini és. szehtgyörgyi grófoknak aj ; ta a községet. Az adományozás éySzázádá-, ra csak a vendéglő málladozó épiiletemlé-. keztet.
— AZ EGYSÉGES földmüveszövetkezet 1964 január 1-én állami gazdasággá "alakult". Nehézségek, hibák még akadnak, de javult á munkafegyelem. Mái* Öt kollékti-va vei'senyez a szocialista munkabrigád ci-mért.
— "NÁLUNK A PÁLÜSZÉPITÉS nemcsak papirra irt ígéret" — mondja Puss Vince; tanácselnök. Az uj utcában két kilométer hosszú járdát építettek. A félszabadulás 20-ik évfordulója tiszteletére két tantermes óvodát épitenek 600.000 koronás költséggel és 680.000 óra társadalmi munkával. -
— 1965 JANUÁR 1-én hét liter volt az átlagos napi tejhozam. 1965 március 30-án már 8,07 liter.
— 1872.BEN — AZ ANYAKÖNYVEK bizonysága szerint, a halál leggyakoribb o-kai: torokgyík, "hektika", sái-gaság, tüdő-vész és himlő voltak. Ma: koi-szerü oi-vo-si rendelő és állandó oi'vosi szolgálat bizonyítja az uj rend gondoskodó szei-etetét.
— A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA: 1800. Az önkiszolgáló áruellátása jó, de a helyiség nagyon kicsi. A kenyér és a tejeladást külön kellene választani.
— 1945-BEN 167 HÁZSZÁM szerepelt a nyilvántartásban, —^ ma 380. Tiz rádiótulaj dönos élt a faluban. Ma 340 rádiókészülék és 122 TV hozza fcözel a világot a kis csallóközi faluhoz. Naponta 230 újság
. érkezik a csallóközcsütörtöki olvasókhoz.
— HAVONTA ÁTLAG ^00.000 koronát költenek élelmiszerre,' 130,000 koronát háztartási cikkekre és — 110.000 koronát hagymák a kocsmában. A márciusban megrendezett könyvkiállitáson könyveket is vá-sáix>ltak: 240 koi*onáért,
—. A TERÜLETI átrendezés előtt még a volt somorjai járás tervbe vette a másodrendű ut poi*talanitását. Azóta ez állandóan iszerepelt a járási akciótervben, de soha nem valósult meg. Vajon miért?
— SZÉP, KORSZERŰ üzemi klub áll a falu közepén. Másfélmillió koronás költséggel épült. Az állami gépállomás tulajdona. Nagyon szép falak, 270 férőhelyes nézőtér és szinte tökéletes színpad, magnetofon, filmvetítő. Csak éppen kulturális tevékenység nincs.
Neki Jöár nein a fátt kéné szafcgatm öngét ^ dőrrtiögté szégyenkezve Far-Ijás. ntív^a Ifíz hajtá ezt a^^ f Sé
gyimöiés ra^tá, se madárfészök,^ mégcsak toáCskaniéJí Isincsen erősen vizsgálva á n3^rfát~^Áz, hogy nyírfán baj-mólódott Györk, szöget ütőtt á fejébe.. Nerií valami varázslatot tanulgatsz te itt? —-firtatta összevont szemöldökkeL — Nem v^láíni táttósi dolgot mívelsz, te ? VGy^örk úgy tett, mintha nevetne, mezítelen lábát váltogatta s aggodalmasan pillantott a fára. Csak nem mondhatja meg, hogy mit' gyakorol titokban ?, Farkas azonban nemi í^zért járta egész, életében az erdőt, hogy észre ne vette volna a háncs lekobzá-sát; Agyába világosság nyilallt. Hát íme, csakugyan valami varázsmüveietet végez Györk, az a pokolra való Majs tanogatja titkon. Abban a helyben lefordult lováról 8 elkapta Györköt, jónéhányat a fenekére vert. ■■
Ncí:félj^; nagyobbakat is kapsz, ha megnősz rr- bölcselkedett ismét Tege a magas lóróLi]{iiközben Györk fenekén csattogott a súlyos apai tenyér.:
JÍ^jd-adok én neköd nyírfát — kiabált, íárkas^Majd adok én neköd varázslatot. Majd kresztyént nevelők én belőled. , . r
\ ■ Györk liem, sírt, haneín szokása szerínt összeszorította: fogait s ? ökölbefogta á kezét. De most égéttt a képé; szeme pedig dühösen meredt Farkais sötét tekintetébe. A szégyen elviselhetetlen volt* Itt, a vitézek előtt, vele egyívású társa előtt verte meg az apja. S miért?;Semmi rosszat nem mívelt. Hol azt kívánja az apja, hogy erős legyen, hol megveri,; ha;erős akar lenni. S megveri mj^so^c szemelátítára .
— Nézd csak — húsíta él a sz^t .Farkas, amikor a fiú horgas, lázasan egŐ szemét meglátta. -T^ Még tám vissza akarnál üt-
—"Nem vágy te apa — kiáltott vérvörö-seii a'fiü s hátamögött összekulcsolva a ke-
íkodIjisno
zét, peckesen állt, niint a kétlábra emelkedett hörcsög. -'.'^ í A Vitézek nevettek, Farkas elbődült.
— Micsoda ? Nem vágyok apa ? Na megellj , .. , '-."-'^.^
— Nem vagy te apa — ismetelte komoran Györk. "
— Takarodj a színom elül — ripakodott
rá Farkas.
Erre a fiu sarkonfordult és lassú, kevély lépésekkel elment.
Farkast azonban megdöbbentette a dolog. Elmondta Hajnalnak. Az asszony megijedt s kérlelni kezdte, ne nyúljon hozzá többet. De Farkas becsületét mélyen megszántották Györk szavai, nem tudta elfelejteni kihívó, horgas tekintetét sem, úgy érezte, odajutott Györkkai, ahol a part szakad. A partot tehát meg kell támogatni, ne szakadjon. De tanácstalan volt a teendők felől. ;
Egyelőre nem nyúlt hozzá, csak mogorván nézte. Nem szólt. Mofet nagy haragot tartottak mind a ketten. Mert Györk is szótlanul ült a bogrács mellett, nem nézett senkire, ábrázata sötét volt. Alig evett néhány falatot^ az is nehezen csúszott le a torkán.
Másnap azonban, ráérő ideje lévén. Farkas fölkészült, hogy a klastromba menjen a fiú dolgában.
Jösszte velem — vetetté oda Györknek reggel, amikor megitták a tejet, megették á lepénjrt, meg a húst. — Adj rá tisztát, asszony.
Györk neiDí el Hajn masködő képpé forgott get, nadrágot, i tGyör Csizmát;is mondti
^ «yörk hát el nakül húzott. A nyáii mszéi belekényszeritet zószers Azzal szőnél attak.J semmit a klast vezet úgy baktattak mellett dombon, mint a önösen mástól.
Ezúttal járt( Sízben
ban. Belépve a ölgyka
lyen a kapus k kisebb
még előttük^ égyszö
ra jutottak. iU zak a1
nyíltak erre az sháro
dos, oszlopos k( égte. 1
verő fenyő, hár iriásh
évszázados diói árnyéi
ra. A fák álmai tögtali
vidáman csicsei förk i
kára, a kertészi tt-vett
sok között. Affii avirj
rázott tőle a«z ,kék,
virágok tarka G virítc
felé, csak az ul yva s
Az utakon pStok S( sével-hármasávf merülve. . Hát ez szép! nyi széles bást Sággal lehetett! körülölelték,
A MÁSODIK világháború nem csak a ná-^ ci-fasiszta "tengelyben" egyesült német—-olasz—japán imperializmust törte ősszé. De megerőtlenitette a Szö\etségesek sorában harcolt európai: az angöl—fi'an-cia~-belgá és holland imperialista csoportokat is. Ennek közvetlen következményeként nagy része az imperialista gyai-mati kizsákmányolásban senyvedő színes népeknek felszabadult. Szerte Afrikában, Ázsiában uj független nemzeti államok alakultak.
Más volt a történeti folyamat az amerikai földtekén. Itt az észak-amerikai imperializmus a háborút követő két évtized során is töretlen maradt. Elégséges egyetlen hivatalos adati'a rámutatni, mely megvilágítja a rabló észak-amerikai imperializmus erejét. Az Egyesült Államok tőkekivitele: beruházások és kölcsöneik formájában 1950-töl 1963 év végéig, tizenhét milliárd nyolcszáz millió dollárt tett ki. Ez a tőke-export ugyanezen időszakban huszonkilenc milliárd háromszáz millió dollái-t e-redményezett, vagyis kereken majd tizenkét milliárd extra profitot. Ez a hatalmas nyereség nagyi*észben a Kanada és Latin-Amerika orezágai felé irányult tőke-**be-fektetésekből" tevődött össze. Ez a leplezetlen gyarmati kizsákmányolás Latin-Amerika országainak a rákfenéje. Ez az oka annak,, hogy a latin-amerikai dolgozók életszínvonala oly mélyre süllyedt. Megint csak egy hivatalos megállapításra hivatkozom. Latin-Amerika összlakosságának a fele : százmillió "éhezik, vagy rosszul táplált", mint az Egyesült Nemzetek egyik szakbizottsága legutóbb megállapította. Infláció dühöng olyan iparilag fejlődött országokban mint Argentína és Brazília, a-hol az utóbbi években a megélhetés költsége 600 Te-al drágult.
AZ AFRIKAI és ázsiai gyarmati népek felszabadulásával egyidejűleg, a történeti fejlődés szükségszerűen meg kellett volna,hogy \alósitsa a hasonlóképpen gyarmati elnyomatásban senyvedő latin-amerikai országok népeinek felszabadulását is. Eínnek a történeti folyamatnak áll minden erejével szemben az eleddig töretlen északamerikai imperializmus. !&inek következménye egy mindinkább növekvő válság, mely Latin-Amerika országaiban, földalá szorított szabadságmozgalmakban,, ritkábban nemzeti felkelésekben njrilatkozik
DR. RÁCZ LÁSZLÓ:
meg; Ezeket legtöbbször véres elnyomó akciók, reakciós katonai diktatúrák követik, az Egyesült Államok imperialistáinak hathatós segítségével. A nemzeti felkelések — mint a hat év előtti teljes győzelemre vezetett népi forradalom Kubában ~ és a legutóbbi: a Dominikai Köztársaságban e-lerai érővel kitört megmozdulás, végső következtetésben a külföldi gyarmati iga lerázására irányultak. Természetesen egyidejűleg közvetlenül az ellen a belső katonai elnyomás ellen is, mely a külföldi imperialisták támogátásávali az otthoni feur dális nagybirtokosok, tőkések, baiikárok érdekéit képviseli, a terror eszközéinek korlátlan felhasználásával: Az Egjjresült Államok kormányzata ezeket a nemzeti felkeléseket "kommunista forradalmaknak" minősiti, melyekkel szemben — a nemzetközi jog elveinek felrúgásával, mint a legutóbbi dominikai eseniények során tette ^ a maga hatalmas katonai erejét veti a latba. Pedig ezek a felkelések Latin-Amerikában a foiTohgó válság tünetéi csupán! Megjelenési formájukban nem mennék tiil polgári, demokratikus célkitűzéseken. Bizonyítéka ennek az, hogy az ilyen nemzeti felkelésekben' a kétkezi munkások és parasztokkal egy vonalban^ de legtöbbször az élén ~ a polgárság és értelmiség fiataljai sorakoznak fel; Mint ahogy a Domi-. nikai Köztál-saságban. láthattuk, a fegyveres felkelést á katonai diktatúra: az Egyesült Államok bizalmának letéteményesei ellen, Caamano ezredes vezérlete alatt fiatal katonatisztek kezdeményezték. Annak utána ezek juttatták fegyverhez a népi tömegeket képviselő munkásokat, diákokat, kispolgárokat. A felkelés célkitűzése sem volt egy szociális forradalom megvalósítása. Mindössze az alkotmányos többséggel megválasztott és száműzetésbe kergetett Jüan Bosch elnök korinányának visszaállítása. Ez utóbbi tudvalevőleg széles földreformot Ígért a legnagyobb részben földnélküli szegény parasztságnak és független nemzeti politikát széles népi rétegeknek. De
még ez a mapolgs programmisei atlat washingtoni ko ámá] tudta, hogy a i elsza polgárháború ^ dméi ki imperialista érdél teti. Hiszen a I inánj előtt éppen az ette puccsal, mert ( etni feller érdekelt mein perialista csop( líöld sekkel társulva már kába jutni h ;cuk nyéknek és il mek; még Trujillo - linc Ián terrorral k zók ^harácsolt " ezt a kiadós üzletet megakj tát" számüzete