VOL. XXV. ÉVF. — No. 40. SZÁM
Authortsed at Stcona Ctoss Moii Pott Otftcé Depammmt Qntmq. Orttone.
TORONTQ,, ONT. 1954 APRILK5 2Z, CSÜTÖRTÖK
EGYES SZÁM ARA 10 CENT
A H^BOlffiA ELLEN SMT
AZ APRUJS, 22-re tervezett uj amerikai H-bombarobban-tás és az ápr.. 26-án Genfben a Nagy öt és érdekelt felek rész vételével megnyitandó távolk^^eti konferencia előestéjén, Xn. Pius Páp^ az Anglikán Egyház két érseke és az aigliai katolikus primás; húsvéti üzenetükben külön-külön a béke munkálására és a H-bomba betiltására szdli-tották a helyzet, veszélyének és híveik nyugtalanságának nyomása alatt.'
Píus pápa arra sürgette^^ ^ ^
arra
azállamvezetőket, >ismerjék fel, hogy a béke nem állhat a kölcsönös rémitgetés kimerítő és költséges Adszonyá-bóU, a biztonságot nem lehet megtalálni >uj hadifegyverek halálos robbanásaiban*. V Állította, hogy^ sohasem hagyja abbá >az a-tomos, biológiai és vegyi hadviselésriek« nemzetközi egyezmény'utján való »hat-hatós elvetését és betiltását* szorgalmazni.
Dr. Geoffrey Fisher can-terbury-i anglikán érsek ^ a háborúkat és atomfegyvere-^ ket elitélve azt naondta, hogy a bombák ^kiirthatják az embernek e Slagban való reményét*, és figyelmeztetett, hogy a H-bombával szembén lie ringassák magukat »félelemből és kétségbe-
született illúziók-
esésből ban<.
Dr. Cyril Garbett yorki érsek 400 ameríkai repülő jelenlétében jelentette ki husvlS^ hallgatóságának, hogy á H-bombával való ^pusztítás bün lenne és bűnnek ~ a gyűlölet, kapzsiság és félelem bűnének ^ az eredménye.* »A Jbtint le lehet győzni*, mondotta, s ezért a keresztény ihatáro-Ziöttan elutasítja azt a hiedelmet, hogy ennek a fegyvernek a használata elkerülhetetlen.* Hozzáfűzte, hogy »nem szabad tétlenül és kétségbeesve- várnunk -az ember elpusztítását*. -
Berhard Griffin londoni bíboros íig3^1meztetett: »Ne csapjuk be magunkat azzal, (Folytatása a 2. oldalon)
Minden jószándékú magyar-kanadaíf mielőbb keressünk fe!
o K. M. MUKKASsoi!
---■-—♦ ■ —_—:_
az L. P. P.
MÁJUS l-l ÜZENETEBEN
Győ
Fogjunk össze Kanado érdekében!
le o depresszió és q hidrogénbombasháború veszélyét! Békét a világban, barátságot oz összes népekkel!
Honfitársaink:
Egy független, virágzó és békés Kanada megterenitése olyan álom, ami lehetséges és meg tóg valósulni. A kanadai nép nem azért lett, hogy a Wall St. urainak depressziója kinozza, sem aízért, hogy jenki hidrogénbombák semmisítsék meg. A sorsunknak szabadnak és boldognak kell lennie, - . .
-Ezen a 68. Május "elsején Newfoündland-tól British Columbiáig minden dolgozó férfi és nő határozza el, hogy támogatja és dolgozni fog azért az uj nemzeti politikáért, amelyben.Kanada érdeke az első, s e-gyesülni fog. arra, hogy népi többséget válasszon a parlamentbe. Ezzel moshatjuk le azt a szégyent, hogy a kanadai életet és ügyeket az amerikai imperializmus dominálja.
így érhető el Francia-Kanada nemzeti egyenlőségének, a franciául és angolulbeszélő kanadaiak egységének megteremtése Kanada függetlenségéért, az amerikai dominálás vereségén keresztül. v
Kanada országos válsággal küzd. Több mint féhnilíió kenyérkeresöt íosztottek meg munkájától. Egykor virágzó iparágak megbénultak, A farmerek többet termeljek, de kevesebbet kapnak és a termékei-' ket nem tudják piacra vinni; a fiatalságnak azt mondják, hagyja el az alkotó polgárit/pál^afat^iltr 49? álljon; arhadaeregb^^t >
Ez az embercsinálta következménye annak, hogy Kanadát a St. Laurent-kormány és a parlamenti ellenzéki pártok elárulják az Egyesült Államoknak.
C. D. Howe^ megtagadja munkásságunk és farmerságunk segítését, de sietteti az urániumtermelést és a chalk-riveri kobaltbombagyártást az amerikai, Eisenhower-
Dulles—McCarthy kormányzat félelmetes atombombás programja részére. - Lester Pearson meggyalázza Kanada öntudatát az amerikaiak azon törekvésének támogatásával, hogy Indokinát e^ másik Koreává változtassák. Megvetette két világháború halottait, mikor a német nácik és militaristák ujrafegyverzése mellett száll sikra — ami uj háborút jelent..
Az LPP kijelenti: nincs szükség arra, hogy Kanada nemzeti érdekeit veszélynek tegyük ki,
A szükséges tennivaló az, hogy a munkásosztály emelje magasra a nemzeti függetlenség zászlaját, egyesítve az egész népet arra, hogy Kanada érdeke legyen az el£fő. 1812-ben és 1867-ben elődeink visszar verték az amerikai tertílethóditókat és a belső árulókat, akik készek voltak eladni Kanadát jenki dollárokért . ,
Ezt újra meg lehet és meg fogjuk tenni, Ivogy megmentsük hazánk becsületét! Kanada ötmiltiónyi hatalmas munkán-CFolytatán a % oldalon) \, >«^
25-ÉVES Jubileumi Kampányunk előfizetésszerzési szakasza megindult. De a másfél hónap hamar le fog morzsolódni. A bízottságok heti gyülésezése, a rendszeres mun-kakivitélre minél több segítség megszervezése és a hétenként való beszámolás feltétlen szükséges ahhoz, hogy minden jószándékú magyar meglátogatásán át sikerre v:-gyük ezt az előfizetési szakaszt is,
* • ♦ <8>-
HAMiLTON: Ne mórodjon hátra iékosd jubileumi kompáhybon!
Szombati lapbízottsági gyűlésünkön összeírtuk egy-részét azoknak a neveknek, amelyekre pár - évvel ezelőtt járt a Munkás, de közben leállították. Ezeket a neveket szét.is osztottuk á bizottságban és először is e-zeket látogatjuk meg, hogy megpróbáljuk visszaszerezni olvasóknak. De nem szorit-kozunk csupán ilyen volt olvasókra, hanem felkeresstík azokat a honfitársainkat is, akik még nem voltak olvasók, akár régi, akár ujkana-dások.
Alapos vita alá vettük a torontói bizottságnak azt a javaslatát, hogy a kvóta elérésével három megújítás is egy előfizetéssel egyenlő értékkel bírjon az eredménynél. Mi is magunkévá tesz-szük a javaslatot és kiegészítjük azzal, hogy Hamil-tonpan . a jubileumi kampány végéig minden megújítást vagy hátralékot bekol-léktálunk. Ajánljuk ezt más városoknak^ ne mAradjon liátmlék fvagy r magujítáat«]dnthet^k.« y ^
rendezetlen sehol!
Az üdvözletek szerzését is megkezdjük e héten, a kül-(Folyt, a 2. oldalon)
FILMEST.
A torontói irodalmi bizottság április 25-én, vasárnap esté könyvvásárt rendez a Magyar Otthonban (350 Dundas St. W.).
A magyar írók remekművei: Gárdonyi Géza: Egí"! csillagok; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán; Móra Ferenc: Aranykoporr só; Móricz Zsigmond válogatott művei; Ady és Petőfi összes versei szerezhetők b9 méltányos áron, szép kötésben. , - '
Ugyanekkor bemutatásra kerül a ^Tengerészek* cimü uj lengyel film, ami kellé* mes szórakozást njrujt » megjelenteknek; Ne mulasz« szuk él ezt az alkalmat, szo* rezzük bé a szükséges iro* dalmát. A fentnevezett magyar irók remekműivel mel-ett más írók művei 18 meg*
.i 9 fftt.:yiJ> ;;,
20