4. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
RÉSZLETEK MOLOTOV
(AZ ALÁBBIAKBAN részleteket közlünk V. M. Molotov szovjet kíil-iigyminisztemek ifebr. 8-án a Legfelső Tanács két házának közös yülésén mondott nagyjelentőségű ■ülpolitikái beszédéből.)
♦ ■■, * ■ . ♦
Válfoiások o nemzetköii helyzetben
Tíz esztendő telt el a második világháború befeje:íéáe óta . . .A második világháború előtt a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista állam. Kapitalista környezet gyűrűje vette körül ...
A második világháború döntő fontosságú eredménye volt, hogy a kapitalista világtábor mellett megalakult a szocializmus és demokrácia világtábora, élén a Szovjetunióval, illetve helyesebben: élén a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal.
, . . Ma már a Szovjetunió nem a világ egyedüli szocialista állama. A Szovjetunió^aiemzetközi elszigeteltsége már a* múlté.
. A tőkés tábor mellett kialakult a szocializmus és a demokrácia tábora, amely a következő 12 államot tömöríti: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köi5-társaság; a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a , Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztái'saság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztái-saság.
... A kapitalizmus bilincseit most nem egy helyen szakították szét, hanem egy nagy fronton. Országunk nyomában, amely 1917-ben hajtotta végi*é győzelmes szocialista forradalmát, a. kapitalizmus a második világháború eredményeként egész sor más országban is vereséget szenvedett.
. ; . Egészen természetes, hogy a világhelyzetben végbement változásokkal kapcsolatban a társadalmi rendszerek közötti ei-ővíszo-nyok, különösen az utóbbi évtizedben határozottan a szocializmus javára változtak meg.
• . .Ha pedig megvizsgáljuk a konkrét adatpkat, akkor kitűnik, hogy Európa egész 6Ó0 milliónyi lakosságának körülbelül a fele, nehi sokkal kevesebb mint 300 millió, már szilárdan a szocialÍ2unus éé a demokrácia táborába lépett Ez azt jelenti, hogy ma már korántsem a háboruélőtti EXirópával van~ dolgunk , .
Uj helyzet alakult ki Ázsiában is. Ázsia lakossága mintegy 1400 mil-]ió» ami áz egész földkerekség lakosságának több mint a fele. Moat Ázsiában is a lakosságnak nem sokkal kevesebb mint a fele népi demokratikus országokban él. Kzek az országok kiváltak a kapitalizmus táborából és célukul tűzték ki « szocializmus építését . . .
(A kinai, koreai és vietnami változások taellett:) Nagy történelmi jelentősége van annak a ténynek, >hogy ma már liincs gyarmati India, hanem Indiai Köztársaság van. £z fontos fordulat az Ázsia háboruutá-ni fejlődését jellemző eseményekben. Mindjobban növekszik Indiának mint a béke és. a népek közötti barátság megszilárdítása Ügyébe'h uj, fontos tényezőnek nemzetközi tekintélye.
India mellett lerázta magáról a g^^amnatí uralmat Indonéstia és Burma is •
Nem kis változások történtek a Közel- és- Közép-Keleten-...
Afrika népeinek nemzeti-felsza-baditő mbáigalmát nem sokáig lehet már büntetlenül elfojtani, ahogy ezt ma még az afrikai területeket rabságban tartó imperialista álla-, mok teszik ...
Mondhatják, hogy Észak- és Dél-Amerika még mindig távol áll attól a hagy történelmi; uttól, ame-lyen^íkeresen haladtak előre Európa éí Ázsia népei. A »vasftíggöny< azonban, amellyel az északamerikai imperializmus el szeretné választani Amerikát a világ más részeitél, egyáltalán nem olyan szilárd, mint látszik ...
. i .A második világháború következtében tovább mélyült a kapi-táíista világrendszer általános válsága. Ez kifejezésre jutott abban, bogy a kapitalista vílágtábor mellett másik, uj világtábor alakult. Létrejött a demokratikus tábor, a-mely élén a Szovjetunióval, a szocializmus építésének utján jár. Érzek tények, akár tetszik egyeseknek, akár nem.
Az említett események gazdasági eredménye az egységes, mindent átfogó világpiac szétesése. Mint ismeretes, ez az egységes világpiac többé már nem létezik. Most két párhuzamos, egymással szembenálló világpiac van. —'
Ilymódön a második világháború után kialakult.két politikai tábornak megvan a megfelélő gazdasági alapja is. Mindez képet nyújt a kapitalizmus általános válságának uj szakaszáról, amely a második világháború óta és következtében kezdődött meg. Ez az uj szakasz azt bizonyítja, hogy a kapitalizmus általános válsága komolyan elmélyült ... .
. .Az imperializmus országainak uralkodó - osztályai azonba^ Jiém akarnák belenyugodni a kialakult helyzetbe. Ez elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik. Ott az áliám a garázdálkodó milliomosok és tnilltórdosok kezében ván. Magától értetődik, hogy Angliában és más imperialista orazágokban is ugyanaz fűti a töke mágnásait, mint Amerikában. Nem nehéz kitalálni, hogy mit szeretnének ők.
ök minden országot, -amely lerázta magáról a kapitalizmus bilinkéit, visszaterelnék a kapitalizmus uralma alá. Ezt igazolja az a külpolitika is, amelyet ma az imperia-IfeU államok folytatnak,. . .
Nem akarják elismerni, hogy a népeknek joguk van arra, hogy maguk döntsék el sorsukat, azaz joguk van arra, hogy eldobják a régit, megszüntessék a kapitolista rendet és megteremtsék uj, szocialista rendjüket
... Ez a politika nem jelenthet ^emmi mást, mint uj világháború előkészítését az imperializmus világuralmának heljTreállitásának érdekében.
^Ké* Irányzót o nemzefközi pf>litikébaii
A Szovjetunió a béke és a s2o-cíaiizmur. érdekeit védelmezi, kül-pplitikájában a nemzetközi feszültség enyhítése mellett foglal állást, A Szovjetunióval együtt a nemzetközi feszültség enyhítésének ezt az irányzatát védelmezi a demokratikus tábor valamennyi országa.
A Szovjetunió békeszerető külpolitikai irányzatj&val szembcnáll az Amerikai E^esilt Államok külpolitikai iráiiyxat% ameljr az *erő-
politikában« jut kifejezésre. Az a-merikai külpolitikai irányzat agresszív jellege teljesen' nyilvánvalód
A Szovjetunió, valamint a Kinai Népköztársaság és az összes^ népi demokratikus országok erejének gyarapodásával együtt és a békemozgalom lendületének növekedésével együtt, minden más országé ban, a népiekben fokozódik az a felismerés, hpjgy a béke ügyesaj^t kezükben van és hogy a népek képesek arra, hogy megakadályozzák az uj háborút és megvédjék a bér két, ha nem sajnálják erőfeszitéséir ket és, amikor szükségesnek mutat-kozik^teljes határozottsággal mindvégig kitartanák a béke ügye mel-lett.-;: / . . '
\ BERLIN, GENF, MANILA
. . . A Szovjetunió követelésére 1954. január végén éá február első felében Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterének részvételével megtartották a berlini értekezletet-. . .
A berlini értekezlet jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy ötéves megszakitás után létrejött az alap . a nagyliatalmak ujabb nemzetközi értekezleteihez, ami nagyjelentőségű a megoldásra é-rett nemzetközi problémák rendezése szempontjából . . .
.A genfi tanácskozás nem tel je-sen töltötte be feladatát, mert nem vitte előbbre.a koreai kérdés megoldását. Ezen a tanácskozáson a-zonban megéjgyeztek a nyolc éven át folyt vietnami háború megszün-tetésébeh, valamint a laoszi és kambodzsai hadműveletek megszüntetésében. Ezek a megállapodások mindenekelőtt annak köszönhetők, hogy a vietnami nép önfeláldozóan harcolt szabadságáért és nemzeti függetlenségéért. Ez a harc viszont más népek tevékeny rokonszenvére és támogatására támaszkodott. E tanácskozáson bizonyos mértékben mindezt elismerték.
A genfí értekezlet eredményeit az agresszív erők vereségeként, és ugyanakkor a békeszerető erők lényeges győzelmeként értékelték. Ezzel a genfi értekezlet elősegítette á nemzetközi feszültség enyhülését és a béke megszilárdítását.
. , . Alig ért véget a genfi értekezlet, Dulles amerikai külügyminiszter összehívta a saját különér-tekezletet Manilába, a Fülöp-szigetekre. Ez az értekezlet azzal a világos célkitűzéssel ült össze, hogy megakadályozzák a genfi értekezleten hozott határozatok végrehajtását^. . A Dulles-féle manilai értekezleten szerződést irtak alá az úgynevezett »délkeletázsiai kollektív védelemről € (SEATO), amely o-lyan gyarmati hatalmak katonai tömbje, mint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, továbbá bizonyos olyan tőlük függő ázsiai államoké, inint a Fülöp-szigetek, Thaiföld. Pakisztán, Ezt a szerződést az ázsiai nemzeti-felszabadító mozgalom megfojtására irányuló törekvés hatja át és éle nyilvánvalóan a Kinai Népköztársaság ellen, amelynek nemzetközi tekintélye a genfi tanácskozás idején mindenféle reakciós körök ellenlépései dacára igen megnőtt,
» . .Ez. azt jelenti, bogy a nemzetközi feszültség enyhítését csak a legagresszívabb erők és cselszövé-ny«ik elleni harccal lehet elérni, következésképpen ennek a harcnak nemhogy nem szabad gyöngülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következetesebben kell folytatni.
V. M. Molotov
A TAJVAN.TÉRSÉGBEN
Vajon miről, ha nem erről tanúskodnak a* Tajvan és a többi Kinai szigetek térségében történő ésenaé-nyek?,;;','■-:, ;
Tajvan szigete és a Péngliü-szi-getek -— nem is szólva már a többi Kína közelében fekvő szigetekről valójában vitathatatlaijiul Kina te* rületéhez tartoznak ... Ennek ellenére ezeket a szigeteket most az Anierikai Egyesült Államok foglalta él és saját pénzén ottr tartja a Kínából elűzött bűnös Csang Kaj-sek-bandát és Csang Kaj-sek zsol-doscsapataínak segítségével támadást készít elő Kina ellen. Az utóbbi időben odáig ment a dolog, hogy az Egyesűit Államok elnöke és kongresszusa annyira belenierült saját >erŐpolitikájába«, hogy nyíltan háborúval fenyegette meg a kinai népet . .
A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésbén világos és. jól ismeretes. Mi a tajvani/kérdést Kiná. belügyének tekintjük, ázíJgyesüít Államok hódító cselekményeit és háborús fenyegetőzéseit pedig-^agresz-sziónak tartjuk, amelyet az Egyesült Neriizetek Szervezetének, ha nagyra tartja tekintélyét, feltétlenül €l kell Ítélnie. Nem lehet tovább tűrni azt a helyzetet, hogy az Egyesűit Államok ellenállása miatt míndezideig nem állították helyre a Kinai Népköztái'saság törvényes jógáit az ENSz-ben.
Az. Egyesűit Államoknak a Tajvan-szigetről és a tajvani szorosból ki kell vonnia összes fegyveres erőit, beleértve a légi- és haditengerészeti erőket is. Ekkor a Távolkeleten megszűnnek majd a hadműveletek és létrejön a béke.
A NÉMET UJRAFEGYVERZÉS
Bárminő fontosak is az említett ázsiai események, nem kell azt gondolni, hogy az európai helyzet háttérbe szoritható. Elegendő megemlíteni a párizsi egyezményeket, hogy felbecsülhessük az itt kialakult helyzet élességét.
... A párizsi egyezmények ratifikálásuk esetén fő akadállyá lesznek a német kérdés megoldásának útjában. Hosszú időre lehetetlenné teszik Németország eg3^égének helyreállítását. Ha Nyugat-Németországot remilitarizálják és milíta-jnsta állammá lesz, akkor lehetettlenné válik Németország e részének egyesítése Németország keleti részével, a békeszerető Német Demokratikus Köztársasággal . . .
Ezzel szemben, ha lemondanának a párizsi egyezményekről és a négy hatalom — Franciaország, Angha, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — megfelelő megegyezésre jutna, ez lehetővé tenné, hogy még ebben az évben megtartsák az össznémet szabad választásokat, a-melynek célja, hogy Németorszá-
frot békeszerető és demokratikus a-apokon egyesítsék. Ez az értelme annak a nyilatkozatnak, amelyet a szovjet kormány január 15-én tett a német kérdésről.
(Másik rész a köv, számban)