. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1959 MÁRCIüS 12, CSÜTÖRTÖK
^ ranaítat TíixafTnr
MUNKÁS
Published weekly by The Canadian Hungariui Publishing Assoclation, Proprietors, 24 Wellington Street West; Toronto 1, Ont. Szerkeszti: Szfike István Ügyvezető: Uedgjresl Sándor Megjelenik minden csütörtökön, niöfizetési ár: Kanadában és külföldön egyfonnan egész évre $6.00.
félévre $3.00. Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjük! KANADAI MAGYAR MUNKÁS, Box 154, Gen. P.O., Toronto, Ont., Cánada.— Telefonszám: EMpire 4-6097. — Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem váUalunk, Printed by: Eveready Printers, Limited, Toronto, Ont.
"LEGYEN VÉGE A HIDEGHÁBORONAK!"
(Folytatás az 1. oldalról) A világot átfogó békemozgalom jelentősen megerősödött. A világ egyes részeiben ujabb hatalmas békeszerető erők jelentek meg. Szoros együttműködés alakult ki velük, ami ujabb.len-
gületet adott a népek békearcának.
A Béke-Világtanács Iro-
dája ülésszakán felhívást fp-gadött el a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére is. A felhívás a világ népeihez fordul: gyakoroljanak nyomást azokra a kor-mányokra,amelyek megakadályozzák az egyezmény megkötését a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására. A társadalmi szervezetek
Indítsanak küldöttségeket, küldjenek tiltakozó üzeneteket Genfbe —• mondja a felhívás. Minden egyes személy; követelje a nujkleáriá f egjrverkísérletek yégleges megtiltását.
Ha a genfi- tárgyaiások megszakadnak, tovább folynak a kísérletek és más országok is bekapcsolódnák az atomfegjrverkezési versenybe, akkor ez tragédia lesz az egész világra nézve hangsúlyozza á Béke-Világtanács Irodájának felhívása.: .
A Szovief hajioii46 f roncia ^ szerződésre
A francia AFP tudósítója kérdésére D'A^tier de Iá Vi-gerie alelnök az irodának Hruscsowal való febr. 24-i beszélgetésére utalva kijelentette, hogy véleménye szerint a szovjet kormányfő kedvezően fogadna egy találkozót De Gaulle tábornokkal. Hruscsov elismerte ilyen találkozók hasznosságát és megjegyezte, hogy a
Szovjetunió hajlanddb.arát-sági szerződést kötni Franciaországgal.
e^űestalálkon
A német békeszerződést esá berlini kérdést illető
nök hélyésélifilyeii taíál^^ zót, amelyen fontos kérdéseket lehetne megvitatni. :^ A tudósítók azon kérdésére, hogy milyen kérdéseket tettek fel i Hrüscsovnák* D*Astier de la Vigerie kijelentette, hogy sók kérdéssel foglalkoztak, köztük a nuk-le ár is fegyverkísérletek megtiltásának, a hídeghábo-ru megszüntetésének kérdésével, a Szovjetunió és az E-gyesült Államok .viszonyával, a Szovjetunió Indiához és a latin-amerikai országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainak kérdésével, a szovjet hétéves terwel, a két rendszer békés verde-nyével.      , /
ÓHAajÉpETES
KERESEM falubeUmet Megycsi (Vehczel) Imrét, ákl az 1924—-26-os ívekben jött Kanadába Plastovce községből Csehszlovákiából. Legutóbbi ismert cime Llóydminster,/Sask., volt, dé 9-~ 10 éve nem tudni róla. Aki tud felőle valamit, tudasson. Medgye* hogy a szovjet miniszterei-1 si Sándor, Box 154, Toronto, Ont
kérdésekre Isabellá Blume (Belgium) közölte, hogy a Béke-Világtanács Irodája szerint^ mielőbbi csúcstalálkozóra van szükség, fontos javaslatok megvitatása céljából.
— Mi azt akarjuk — hangsúlyozta —hogy Németország háborús tűzfészek helyett a béke. bástyája legyen Európa szívében.
James Endicott (Kanada) válaszolt a Canadian Tribüné tudósítójának arra a kérdésére, hogy a Hruscsov-val folytatott beszélgetés során szóba került-e a csúcsértekezlet kérdése.
—• Nincs feljegyzésem a beszélgetésről — mondotta Endicott —, azonban az a benyomásom   alakult ki,
1848 MÁRCIUS 15
, (Folytatás Bz S. oldaliul)
ország felszabadításáért mérhetetlenül sok szovjet vér folyt, s hogy a szovjet nép nemcsak véráldozatokkal sietett a magyar nép segítségére, hanem gazdasági eszközökkel is. A magyar nép nagy többsége a saját tapasztalatából tudja, hogy 1945-ben és az azt követő években a Sajövjetunió milyen önzetlenül támogatta nemzeti újjászületését és ennek az újjászületésnek biztosította az anyagi alapjait is.
1945 után a magyar nép évszázados álma valósult meg. Sőt, a szabadságjogok birtokában lehetővé vált a számára, hogy a magyar munkásosztály szövetségben a dolgozó ma^ar parasztsággal megkezdje a szocialista haza a-lapjaínak lerakását. 1945 után, égy évtized leforgása alatt óriás léptekkel haladt előre a dolgozó magyar nép. A szocialista termelőviszo-fiyok meghonosításával lehetőség njrilott arra, hogy előrelépjen az osztálynélküli társadalom Inegteremtése irányába. Az elmúlt évtized gaz-!dasági, politikai és kulturális eredményei azt bizonyítják, hogy a felszabadult nemzet konstruktív erői korábban elképzelhetetlen ütemben fejlesztették az egész országot. Maggraror-Bzág egy elmaradott, szegény, népbetegségek-Jől sújtott országból, a három millió koldus or-teágából, »z ipari és az agrárproletariátus tnérhetetlen nyomorának országából — fejlett iparral rendelkező, virágzó mezőgazdasági termelést folytató országgá fejlődött és a fejlődé-Bének lehetőségei a szó szoros értelmében végtelenek.
A dolgozó magyar nép 1959 március idusán ismét megünnepli 1848 március idusát. E napon jogos büszkeséggel gondol azokra a nemzeti hőseire, akik az 1848-as és 1849-es nagy időkben oly víláf^aszóló példáját mutatták a hazaszeretetnek és a forradalmi elszántságnak. A . mi népünk fiai a szivükbe zárták Petőfi halhatatlan sorait a világforradalomról és annak pi-rosld zászlajáról. Ma még inkább, mint valaha, emlékezünk Kossuth tanításaira a nemzetiségi polgártársaink jogainak megbecsüléséről. A mai dolgozó magyar nép jogos büszkeséggel gondol vissza az elmúlt 14 esztendő nagy alkotásaira is. Szabadságának birtokában olyat és annyit alkotott, amire feltétlenül büszke lehet. Ezek az alkotások egyben a további előrehaladás feltételeit is biztosíthatják.
TVE EMLÉKEZÜNK 1956 októberére is. Azok-*^ ra a napokra, amikor a szocialista építésére oly büszke dolgozó magyar népet komoly veszedelem fenyegette. Ma már teljes egészében tisztázottak azok a körülmények is, amelyek az 1956-ös ellenforradalmi   eseményeket felidézték. Tudjuk, hogy a vezetésben elkövetett szektás hibákat a pártba beépült revizionista erők és az őket támogató belső és külső ellenforradalmi klikkek, csoportok és hatalmak alaposan  kihasználták.  A könnyen végzetessé válható zavarok azért jöhettek létre, mert a népi demokratikus fejlődés irányító tényezői idejekorán  nem figyeltek fel a népen belüli ellentmondások felbukkanására, az oppozíciós elemek diverziós tevékenységére és ennek kö-
vetkeztében nem tették meg idejekorán a szükséges lépéseket sem annak érdekében, hogy e-zek az ellentmondások,. zavarok, oppozíciós tendenciák megszűnjenek.
A magyar dolgozók legjobb fiai szovjet ije-gitséggel végülís rendet teremtettek. Ezt annál is inkább megtehették, mert a munkásosztály, szíve ahelyén volt, a dolgozó parasztság az ellenfomdalmat semmiképpen nem támogatta, a proletár internacionalizmus viszont történelmi hivatása magaslatán állott, s megtette mindazt, amit a magyar nép szabadsága és függetlensége megkövetelt s ami egyben a világ békéjét is hathatósan szolgálta.
Az 1956-os októberi ellenforradalom egyes képviselői előszeretettel hivatkoztak 1848 e-gyes jelenségeire. Felelevenítették az 1848-as szabadságharc egyes jelszavait és ezekkel igyekeztek zavart kelteni. Azt igen jól tudták,hogy Kossuth-Petőfi-Táncsícs forradalma a legszentebb nemzeti hagyomány nálunk, éppen ezt a szent nemzeti érzést akarták kisajátítani és felhasználni ellenfoiTádalmí céljaikra. Csakhogy mindaz, ami 1848-ban a feudalizmus és a Habsburg ^armattartók uralma ellen irányult, a dolgozó magyar nép 1956-os viszonyai között már nem szolgálhatta a nemzeti fejlődést. Sőt. 'Azok, akik 1956-ban 1848 eszméit irták a "zászlajukra" — voltaképpen a polgári forradalom álarcában a fasizmust akarták felvonultatni a proletárforradalom ellen. Ráadásul ezzel az ellenforradalmi akciójukkal végzetesen fenyegették az egész világ békéjét is.
VTEM KÉTSÉGES, hogy a dolgozó magyar nép jogos nemzeti büszkességgel gondol 184S-ra. Ugyanakkor nagyon jól tudja, hogy országában a fejlődés már túljutott a polgári demokrácia szakászán, hogy országában immár szocialista forradalom, illetőleg ennek következménye megy végbe. A történelem kerekei sohasem forognak vissza. Tanulni a történelemtől mást jelént, mint régmúlt történelmi e-seményeket megismételni. Megbecsülni elmúlt történelmi időszakok forradalmi hőseit, mást jelent, mint e hősök történelmi időszakába vísz-szafejlődni. A mai magyar nép azért tanulmányozza nemzeti történelmét, hogy a nemzeti lét bizonyos törvényszerűségeit kiolvassa belőle.
Mi nagyon jól tudjuk, hogy István király idejében még az volt a nemzet történelmi feladata, hogy a kalandozó magyar népet leszállítsa a lóról és megtanítsa a ^Idmívelésre. Dózsa György parasztháborújának viszont már az volt a célja, hogy megvédje a nemzetfenntartó paraszti erőt a félig rabszolga, félig feudális nemesi osztályuralom mérhetetlen pusztításaitól. Rákóczi, a nagy fejedelem, azért irta a "Pro Libertate!" jelszavát zászlajára, mert nemzeti szükségesség volt az elszakadás a Habsburg dinásztiától. Kossuth nemzedéke már az egész feudalizmus ellen szállott síkra s ezzel egyidőben követelte a nemzeti függetlenséget és szabadságot is, A ma élő magyar nép történelmi feladata a szocializmus megte-. remtése, mért enélkül nem kerülhet olyan társadalmi viszonyok közé, amelyek a kis és nagy népek sorában biztosítani képesek nemzeti függetlenségét és szabadságát»,A mai. mas^ar hé^
legtöbb fia nagyon jól tudja, hogy a Drang nach Osten, a Lebensraum, az Ostkolonisatíon nagyonis élő és napról-napra kihívóbbá váló politikája létében fenyegeti. Nem fenyegeti á-zonban a szocialista országok testvéri összefogása^ Ez •— a saját tapasztalatából tudja — o-lyan erőj^amely harmadikutas tévelygések nélkül biztosan vezeti előre a fejlődés országútján a valóban szabad népek közös célja felé.
1956 októbere — 1848, 1917 és 1919 fényében — ismét nagy tanulságokkal szolgált a mai magyar nemzedéknek. A mai magyar nemzedék •—a saját tapasztalatából -— megtanulta, hogy nem lehet igazi hazafi az, aki szembeszegül a néphatalommal. Aki Jgazán lelkesedik 1848 hőseiért, az általuk képviselt eszmékért, aki tanult tőlük:— az következetesen védi a mai dolgozó nép hatalmát. Ez annyira kétségtelen a magyar^ nép öntudatos fiai előtt, hogy e meggyőződésekben   semmiféle hidegháborús
geit azok, akik azt hiszik, hogy kétszerié megrendezhetik — Budán a kutyavásárt. . * ♦ ♦
A MAI MAGYAR nemzedéknek életbevágó ^ érdeké a béke megőrzése, a bekéért harcoló nemzetközi erők támogatása. Ez á törekvése azonban elválaszthatatlanul összefügg egyrészt a, néphatalom következetes támogatásával és megvédésével, másrészt a szocializmus felépítésével. De a mai magyar nemzedék nemcsak a feladatait ismeri, hanem ezek megvalósításának eszközeit is. Ezért fordít oly nagy gondot a nemzeti egység szakadatlan fejlesztésére és erősítésére, ezért szilárdítja meg oly következetesen az állami fegyelmet, a munkafegyelmet, a termelési fegyelmet és ezért ápolja oly nagy gonddal az Internacionalizmust is.
A mai magyar nemzedék tudja, hogy örököse 1848 eszméinek. De örököse 1919 eszméinek is. A mai magyar nemzedék tudja, hogy történelmi örökségét viszont csak akkor tarthatja meg, ha tovább fejleszti, ha betetőzi azokat, ha ereje maximális mozgósításával résztvesz az igényeinek és nemzeti létének minden tekintetben megfelelő uj, osztálynélküli társadalom megteremtésében. Ez az uj magyar nemzedék — jelentős történelmi tapasztalatok birtokában— megőrzi nemzeti egységét, biztosítja országában a parasztsággal szövetséges munkásosztály vezető szerepét, összefog, minden néppel, aki békét akar.
A szocializmust építő magyar nép békés nép. Szabad és független akar lenni. Nem türi, hogy akár Habsburg monarchia formájában, akár valamiféle ujhorthyzmus formájában, akár más-valami formában restaurálják azokat a társadalmi és termelőviszonyokat, amelyeken tul-fejlodött. Szívesen együttműködik minden néppel, amely tiszteletben tartja függetlenségét, területi épségét, szuverenitását. A kölcsönös e-gyenjoguság alapján boldogan hajlandó együtt-miHcödni kereskedelemben, kulturális, techni-kai es tudományos kapcsolatokban barkivel.De
arra el van szánva, hogy önálló nemzeti létét barmikor, bármilyen imperialista törekvéssel szemben megvédje. És mivel nincs többé egye-^"V ez a, harca mindig, csak sikeres lehet.