1959 MÁRCIUS 12, CSÜTÖRTÖK
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
3. OLDAL
A munkásság és formerság hongját kell ebben ai, irányban erfisiteni
EGÉSZ terjedelmében közöljük ezen az oldalon a Toronto Daily Slar febr. 28-i, feltűnést keltő vezércikkét, mely — nem illuziómentesen; ugyan, ^de függetlenebbb kanadai politikát hii'detve a kapitalizmus és a komm^nizmlls békés egjonás mellett élését ajánlja a "kommunizmus veszélye" elleni gazdasági és politikai versenyre. Említés nélkül is bizonyos, hogy az ország egsrresuIyosodóL gazdasági helyzete is tényeza esmek az áliásiH>ntoak a kialajd-tásában. .. ^:
Hogy ez az ajánlat nem véletlen, azt mutatja a Star-nak az Egyesült'Egyháztól, valamint Macklin tábornagytól vett idézete is, \-alamint előzőleg James Muir bankárnak Kinával, a Globe and Mailnek a formózai válsággal kapcsolatos állásfoglalása.
Manapság egyre több hasonló megnyilvánulást észlelünk tőkés egyének, körök és lapok részéről, ami mögött aránylag sajnálatosan elmarad a munkásság és farmerság nagy^ szervezeteinek hasonló^v de még kikerekitet-tebb és határozottabb követelése. Kétségtelen, hogy a kanadai autókra és aluminiumra szóló kinai megrendelések amerikai elgáncsolása után a mostani Arrow-botrány, a Nyugat-Berlin feszült kérdése, Macmillan brit miniszterelnök moszkvai látogatása szaporítja és a tovább várható fejlemények irányzattá növelhetik az ilyen állásfoglalásokat kanadai tőkés körökben. Minden józan Megfontolás ebben az irányban hat.
if
. .V el tudja magáf pusztítani"
A Toronto Telegram az ujivi szovjet mesterséges bolygó esetével kapcsolatban január 5-én egészoldalt szentelt a br.J.Tuzo Wilson torontói geofizikái profesz-szor áltál levont tanulságnak: "Azt jelenti, hogy az em ber most már el tudja magát pusztitáni."
Nincsen semmi védelem
vice tudósítója márc. 5^n leirja azt, hogy milyen haj-tóvadászat közben, könny* bombákat is alkalmazva tar-
tóztatták le a britek Dr. Hastings Kamuzu Bandát^ a Nyaszaföld Afrikai Nemze> ti Kongresszusának, a füg-
getlejDségi mo^sgaünat. veze*
XTgyahakicor á Dél-Afrikai Unióból, Johannesburgé bői jelentették, hogy annak környékén is razziát rendeztek az észak-rhodéziai, dél-rho.déziai és a nyaszafpldi Afrikái Nemzeti Kongresz-szus fiókirodái ellen.
II
IDEJE. HOGY KANADA OHHAGYJA AZ ÖRtM-T FEGYVERKEZÉSI VERSENYT"
A T. D. Star febr. 28-i vezércikke — felderítő repülőgépek.
j u 1 ' i. Annak .hiábavalósága, hogy Kanada a
nek^ffirateS^atl^ csSdbejutásig költelezik fegyverzetre, ar-Kanada pillanata kéznél van.
Az Ar-.
row óriás ősmadár terhétől megszabadultunk, és a kérdések, amikben döntenünk kell, ezek:
öntsük-e tovább a pénzt most is más fegyverekbe, melyek nem védenek meg bennünket, v^gypedig fordítsuk azt a
ra a fontos, de gyakran /elfelejtett pontra vetiti a figyelmet, hogy a kommunizmus elleni harc háromoldalú: katonai, gazdasági és politikai.
. Katonailag Kanada reménytelen versenyben van. Anyagilag hozzájárulhatunk^ ha egy kis, jólképzett és nagyban mozgékony hadsereget tartunk fenn szokásos
Csak a minap, az egyik TV-ós adáson Guy Simonds altáborraok, á kanadai hadsereg volt vezérkari főnöke, megismételte előbbi figyelmeztetését: "Nincsen semmi védelem a nukleáris rakéta-támadással szemben."
"Tartsuk fehn fiiggetlenségiuikef'
A Diefenbakér-korniányhoz és az amerikai "közös védelemhez" szorosabban kötött Globe and Mail március 2-i vezércikkében igy vergődik: "Amit kanadaiaknak különösen kérdésessé kellene tenni, az annak a bölcsessége \'agy szükségessége^ hogy nukleáris hadi-fejeket fogadjunk el azüUSA-tól. Itt ván bizoiíyára egy pont, melynél Kanadánk állást kellene foglalnia és választania. Vagy menjünk bele teljesszivvel a nukleáris védelembe, es a saját szakálíunkra; vagy máradjunk ki belőle teljesen^ összegezve^ fenn kell taírtanunk, hevesén védelmeznünk kell, amennyire csak lehetséges függetlenségünket -^katonailag (a közös védelem keretén belül), gazdaságilag és mindenekfelett politikailag." .
"Bárnii törekvést megér^^
Charles Foulkes tábornok, a kanadai vezérkari főnökök elnöke nemrég egy kelet-nyugati csúcstalálkozót illetően kijelentette: "Amikor arra gondolok, mi lehet a hatása annak, hogy nem gyűlésezünk az oroszokkal a saját talajukon, és hogy egy félreértés háborúba vihet bennünket, tudom, hogy bármi ilyenirányú törekvés teljesen jó . .. A következmények olyan nagyok, hogy bármi törekvés annak megakadályozására, hogy fegyveres konfliktusba keveredjünk, érdemes."
Mire van legnagyobb szükség?
Amire most a legnagyobb szükség van, az az, hogy az általános békemozgalmon belül, de azon kivül is, az egy-ésnegyedmilliós Canadian Labor Congress \ezetősége ne bukdácsoljon á kétes és félrevezető "védelmi" kérdéseken, hanem vörösfalástól mentesen kanadai függetlenségi és békepolitikát követelve adjon olyan vezetést, a-mely a munkásságot és farmerságot, az élvonalba állit ja ennek a gazdasági vonatkozásban is legfontosabb köve telménynek a kiharcolására^ A békés egymás mell^^^^ hirdető józanabb főkés hangok sokatsegithetnek, de Kanada ilyen politikáját csak egy széles munkás-farmer ösz-^iefogás és határozott akció harcolhatja ki.Sz. I.
W^lr" vf^í^ £^ tudják vinni csaknem
if LIt írl^Hoc;;^;^ egy éjjél, és ezeket is szolgáltathatja Ka-
*A <Ev 7í] ^arci kisérő re-
^H^^Í^Í^ÍS.v'S^elv?^ katonai erőnket
Som ^oS"^^^ szintre (alig va-
nem adnak nekünk biztonsagot ebben a lámivpl töbh vaii oH mnqf oa^r nsíirvnhh
Isn^in^ti^f?^^. t^^lSte'Slilf^í ból). ily módon Védelmi költségvetésünket pénzt jobb hasznalatba az embenjolet er- ^ jelenlegmek felére, vagy méi kevesebb-aeKeoen. ^ . « 4. , 1:1 -i. ■ re lehetne vágni.
Fcrvhil^Scrf S hozzájárulhat a
fft hffl^^íffo "T^^A^^^^^^ harchoz és 20.szor
S-^.^«¥.*^íl^.l*^ minden fegyverré.
költött dollárért; feltéve, ha kiállunk a fegyverkezési versenyből, amelyet nem bi-•runk.
Ez ném jelent alacsonyabb adókat és több' élvezeti költekezést uj áutóki'á és TV-készülékekre. Azt jelenti; hogy
Kanada "mondja fel az északamerikai védelmet" és ehelyett jegyezzen elő embert és anyagot az Egyesült Nemzetek rendőrsége számára.
Événképt 1.7 milliárd dollárt költünk védelemre és fegyverekre. A modern tu- . v-iceayuieifPicrp Arr iPiPnn nn<rv a
gikája következtében, ezeknek a drága fegyvereknek á legtöbbje elavult csáknem mihelyst kifejlesztik azokat -r^ példa rá az Arrow. így' most Bomárc-rakétákat vásárolunk, melyek hamarosan elavultak
kai segítségre fordítjuk Ázsia és Afrika éhes milliói számára. A Nyugat számára a legsúlyosabb vereség Nehru Indiájának összeomlása és a kommunizmushoz fordulása lenne Kína oldalán. Ellenkezőleg, a
fSÍnf^ költségesebb eszközök fogják világkommunizmus elleni legnagyobb bás.
2?iVo r«i+ iror.»*.t lénue, Ha ludía nyugati módon e-
i«^vfT§«iiSlLí^t^^ védelmi dollár a-^ .^^ ^ j^.^^
f?h^íí.lÍÍ?Í ^3^™^^^ és Afrika számára,
tábornagyot, volt vezérkari fonokhelyet- Politikailag áz nagy győzelem lenne a
ú« ^.io;cAo,,+ái,r,, 1^ kommunizmus felett. Mert a gazdasági és
.1 f?Ín.V hn.^^^^^ politikai győzelmek ugyanazt jelentilk az
el fognak bennünket pusztitam. Mindezek emberek gondolkozásáért vivott háború-
ban Ázsiában és Afrikában.
Ez a politika nem "semlegesség*'. A kanadaiak a kommunizmus ellen vannak. Ez
a radarjáncok, lökhajtásos elcsípők és Bomarc-rakéták nem fogják megakadá-lyozm', hogy elpusztítsanak égy nagyobb nukleáris háborúban. Ami megmarad, az nem Kanada lesz, és kezdhetjük elölről."
Nincsen védelem. Bárinely modem város, amely nukleáris célpont, legyen az
egy jobb módja az ellene való harcnak; Annak ais ütja is ez, hogy Kanada valami hangot és azonosságot tartson még a magáéból. Mert ne essünk tévedésbe, az E-
Moszkva, W^ashm^ gyesült Államokkal való védelmi viszo-
-adioaküv bombatolcserre valik. Ezt ^- nyunk kiemelkedő formája nem "összesző-
Ite TERROR D&.-AFRIKÁBAH
BELGA Kongó, Kamerun és mas közép-és dél-afrikai or-^ szagokban a. függetlenségi mozgalmakkal szemben j*l-kalmazott gyarmati terrorista véres elnyomás mellett,íiz utóbbi "hetekben a ~ britek
Úgynevezett Éhpdézia Szövetsége, azon belül különösen a Nyaszaföld protektorátus területén a függetlenség mozgalom ellen^ alkalmazott véres elnyomás vonta magára a figyelmet..
E hét elejéig több mint 40 halálos áldozatról, többszáz sebesültről, és 249 letartóztatottról jelentettek, hívatar losan^
A London Öbseírver Ser
gyetlen/hidrpgenbomba megt^^^^^ sem- vődés" vagy "együttműködés", hanem alá-
mreddig megepitett^^^v^ egyik társ lO-szer
védelmek nem fo^^^^^ népes és iS-szÖr óly gazdag, mint a
atjutasat megalhtani aim^^ másik, mikor az tervezi a fegyvereket és
interkontinentális irányítható rakétákat. hozzá a parancsnoki döntéseket, akkor
A védelem helyett itt van a visszariasz- annak a kisebb társnak el kell veszítenie
tó: az Egyesült Államok stratégiai légi pa- cselek\'éss2íabadságát és kevéssel lehet
rancsnokságának (SAG) bombázói. A több, mint egy katonai csatlós.
visszariasztónak a logikája az, hogy O- Azzal a veszteséggel vele kell járnia a roszországra nem indit egy nukleáris há- külpolitikai szabadság lényeges elveszté-borut addig, amig áz amerikaiakiiak ere^ sénekiis-^— kevesebb alkalom a tárgyalá-jük van Oroszországot megtorlásul elpusz- sok és politikai elintézések előmozditásá-iitani; Mindén ra:darláncunk-áDEW^vö- ra, ámelyéfcíi^jönniök kell, ha Kelet és nal és a többiek, azt célozzák, hogy íi- Nyugat nem akarják a hidegháborút nuk-
a SAG-bombázókat, hójpr leáris világégésbe törkoltatni.» védtelenül nem kapják él őket; nempedig A Star által hirdetett irányváltozás nem mint egyesek hinnék, hogy megvédjék ka- fog , könnyen menni, mert képletesen fel nadai városainkat^ ' ^ kéli robbantanunk saját; gondolkodásbeli
Ez a figyelmeztetési idő és a légiterünk, szálfatorlódásunkat, a nyugati humaniz-az egyedüli jelentős hozzájárulás, amit musunkat és demokráciánkat fenyegető Kanada az amerikai visszariasztóhoz, ad. kommunista veszély egész problémáját il-Tartsa meg a radarláncokat az. Egyesült . letően. De ha végre tudjuk hajtani azt a Államok Kanadában; nem árulhatunk. el nehéz tettet, hogy egy pillanatra magun-egy jó szomszédot.,De tartsuk mi földünk- ^ kon kiviíl álljunk és meglássuk saját ősről kint a nukleáris fegsrvereket és rakétár' tobaságunkat, ha meg tudjuk teiini, hogy kat és bombázótámaszpontokat. És min- beismerjük tévedéseinket és uj irányt ve-^ denesetre hagyjak abba a pénz költését gyünk fel; akkor dicsőséges alkalmunk olyan,fegyverekre, melyek nem fognak van^arra, hogy egy jobb Kanadát és jobb lennünk^; .ine£pt?éd.eni — I,efi3?;enek ..^z^k <,:,vilago^ D4>nto válasz Jenné-az.
Bomarcok/rombtílóhájós őrjáratok''vágy^^-kommunizmusra.. - . - '