4. OLDAL
KANADAI MAGTAR MUNKÁS
1959 MÁRCIUS 19, CSÜTÖRTÖK
EGYRE JOBBAN, BELTERJESEBBEN
gazdálkodnak a termelőszövetkezetek -
Zorszámadosi toposzfalofok 2626 termelőszövetkezetben
— Budapest, február 27
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI Minisztérium kollégiuma megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. 1957—-1958 gazdasági é\ről készített zárszámadásainak országosan összesített eredményeit. A mult esztendő a termelőszövetkezeti mozgalom politikai és gazdasági megerősödésének éve volt — állapította meg a kollégium. — Előkészítője annak a^ gyorsabb ütemü^ fejlődésnek/ amely ez év e-
lejétől a mai napig több megyében szakadatlanul tart.
Az 1957—1958-as gazdasági évben 2.626, köztük 227 uj mezőgazdasági termelőszövetkezet készített zárszámadást.
A növénytermelés országos adatai azt mutatják, hogy bár a rendkivüli á-szálykár miatt ^ termelőszövetkezetek általában nem érték él az előző évi termésátlagokat, országosan mégis jóval nagyobb volt a terméseredményük,
A VEREB-CSALÁD
— Február végén —
Kilenc és fél hold főidből, két keze munkájából él a hattagú Vereb-család Tar-namérán.
Én már csak hátra-mozditó vagyok a családban ~- mondja idős Veréb. —- A doktor eltiltott a munkától. Átadtam a helyemet a fiaméknak.
A föld nagyobbára szántó, tartozik ugyan hozzá egy háromszáziötven öles szőlőföld is, ezen otelló te^ rem. A dédnagyapa még cseléd volt az érseki uradalmon, szívós, életrevaló, fáradhatatlan fajta, ő alapozta mfeg a gazdaságot. Idős Veréb István már csak három holdat ragasztott hozzá. Igaz, hogy ára volt annak nagy: az egészsége.
—• Készen állnak-e á \^ tésre? — kérdezem.
Idős Veréb, kémlel kifele Bz ablakon és a szürkeségbe mered.
— Szerintem már lehetett volna vetni — mondja mi--előtt a kérdésre válaszolna. — Tavaly is ilyen tájban vetettük el az árpát és ráesett a méteres hó: micsoda árpa és here nőtt!
— Géppel szántanak ? —- Van két jó lovunk, győzi az a szántást. A cukorrépa és kukorica alá a-
^ zonban gép szántott. Jó a gép: évente egyszer meg szeretem hányatni a földet . . .
— Mit terem az a kilenc hold ?
— Vetünk mi arra mindent. Többnyire zöldtakarmányt. Aztán szerződtünk heremagra, lucerhamagra, cukorrépára. Égy hold marad búzának, meg egy hold
kukoricának . • .
Idős Verebné közbeszól. Meg krumplit vetünk. Dohány is termett egy időben, csakhogy az nagyon i-gényes, nem győzzük.
Ha sok takarmányt termesztenek, . bizonyára szép a jószágállomány —-jegyzem megv
yereb Pista bácsi bólint.
—- Egy számosállat jtít egy holdra. Van két ló, hat szarvasmarha: két tehén,az egyik törzskönyves, egy hasas üsző, egy tinó és az iker-borjak. No meg a disznók...
— Milyen fajta?
— A sertés?- York* Olyan kocánk >van,..hogy most leg^
utóbb is 17 malacot ellett. Ennek minden. kocáját meg lehetne tartani ínágnak. Esztendő alatt 32 malacot adott . • •
S a lassú téli beszélgetés-' bői kibontakozik egy tehetős, gondos gazdaság képe. A föld nainden negyedik évben szervestrágyát kap, a-zonkivlil 5^6 mázsa müirá-gyát is felhasználnák évente. A kisgépek sem hiányoznak. Van yetőgép, kukoricadaráló, szecskavágö. S termés, bár ingadozó, minden évben átlagosan felüli Tavaly á 18 mázsás tavasz árpa-átiáguk keltett feltűnést, néhány év előtt pedig a Fleischinan-féle lófógu kukoricából termett 56 má^ zsa egy holdon. A Székács-buzát vetik és átlagtermé sük soha siábsen 10 mázsa a-latt, sőt aZ állítólag dőlésre hajlamos Székács-íbuza itt a szélnek, viharnak is ellen-áll.
—• Mi újság Tamamé-rán? — kérdezem, inkább csak időnyérésből, mert gondolataim kalandoznak.
Sok újság nemigen van erre — szólal meg ifjú Verebné, a csattanó egészségű erős, kis fekete asszony.
— Ha csak az nem szól bele anyóisa —, hogy Pusztafogacson tsz alakult. (Pusztíifogacs: Tamamérá-hoz tartozó tanyávilág.)
— Ez nem hivatalos jegyzi meg idős Veréb •-— csak beszélik. De alighanem Ugy igaz, meii; azok ott egy termelőszövetkezetben a-karnak működni. így már két tsz lesz a községben, mert már van egy: a Béke. Haraszti János, a tsíS-elnök igen jó barátom. Juttatott földje volt, sokszor beszélgettünk vele a gazdálkodásról. Azóta is tart a barátság. A szövetkezet földjén az egyéniek közül csak nekem van szabad közlekedésem, igaz, hogy kikötéssel. Megmondta Haraszti: "De azután ha valami hibát lát, vagy ha valami nem tetszik a munkánkban, azt\meg kell mondania nekem." Becsülik a hozzáértést • . .
Mindezt jóleső büszkeséggel mondja Veréb Pisia bácsi, némi vigasz ez a betegségben. Elábrándozik
hosszan, a kiperegnek a
— Gondolnak-e «16re? (Folytatása vaL.U. olílaion}
mint az egyéni gazdáknak. Búzából 1.8, rozsból 1.6, árpából 1.7, zabból 1.2 mázsával takarítottak be többet egy-egy holdról, mint az e-gyéni termelők.
A zárszámadás adatai a közös állatállomány igen jelentős fejlődését bizon3rifc-ják. A közös szarvasmarha-állomány egy év alatt több mint :42.00()-rel gyárapb-
■■dott.
Javult a temelőszövetke-zétek vagyoni helyzete.
■ A közös vagyon értéke 260.2 millió forinttal maga-sablr az 1955. évinél. 1955-ben egy termelőszövetkezeti tágra még 23.079 forint érték jutott a közös vagyonból, a most lezárt gazdasági évben pedig 37.859 forint.. A gazdasági évben az
ország termelőszövetkezeteiben a beruházás több mint 713 millió forint értékű volt. ^
A fel nem osztható szövetkezeti vagyon 246 millió forinttal gyarapodott.
Megállapította a kollégí-um/ hoffy az 1957—1958-as
gazdasági évben jelentős lépést tettek a termelőszövetkezetek a belterjesség utján is. Ennek eredményeként jelentős eltolódások vannak növén3^ermelés és az állattenyésztés .jövede-lemarányaíbah. Az . előző gazdaság é\ ben a növénytermesztés még megközelítően 100 millió forinttal több jövedelmet adott az állattenyésztésnél, az. 1957-r-1958-as gazdasági évben pedig már az állattenyésztés jövedelme haladta meg
több mint 66 nüUió forint, tal a növénytermesztését
Ugyancsak a betlerjesséi? térhódítására mutat az w hogy emelkedett az egy tag-xa- és az. egy holdra jutó munkaegység-ráfordítás.
Az egy munkaegységre juto jreszesedes értéke országos átlagban 31.72 forint volt. A 2.626 termelőszövetkezetben mintegy 684 millió forint értékű terményt és több mint 662 millió forint készpénzt osztottak ki. Évközben mintegy 54 millió forint értékű előleget folyósították.
Országos átlagban egy termelőszövetkezeti parasztcsalád évi jövedelme megközelítette a 20.000 forintot.
543 termelőszövetkezetben már rendszeresen osztottak prémiuínot is. Kiemelkedő munka jutalmazásaként készpénzben és természetben csáknem 10 millió forintot osztottak ki. A földjáradék címén meghaladja a 11 millió forintot.
Pdlítíkoi gozdoságton: (5)
asag es az
állam
lATTUK az előző cikkünkben, hogy az karhatalmi szervekbői áll, hanem dologi
emberi munkaerő a termelés fejlődésének függvíényei is vannak, börtönök és más
elég korai fokán többét tudott termelni, kényszerintézméríyek,, amelyekről a nera-
mint amennyi a termelő létfenntartásához zetségi, az ősközösségi társadalom mit sem
szükséges volt, és hogy a munkamegosztás tudott.
és az egyének közötti csere hogyan alakült ki. "Nem sok időre volt már szükség— mondja Engels — annak a nagy igazságnak "felfedezéséhez", hogy az ember is lehet áru, hogy az emberi erő cserélhető ás felhásználhiató, csak rabszolgává kell tenni az embert. Alig kezdtek az emberek cserélni, már őket magukat cserélték. A nyereség veszteségbe ment át, akár akarták az emberek, akár nem."
Tehát az első nagy társadalmi munkamegosztásból (állattenyésztés) megszületett a társadalom első szakadása két nagy osztályra: urakra és rabszolgákra, kizsák-máltyolókra és kizsákmányoltakra. Míg e-
leinte a szántóföld közös tulajdon volt, a _ . ,
fejlődés folyamán ideiglenes felosztásra ca a tőke ellen. Mit mutat á politikai rendkerül, ami később állandó használatra szól. őrség behívása és igyekezete ra sztrájk és A nemzetségtől vagy a törzstől kapott IWA letörésére az erdőmunkásokkal földdarábhoz való jog annyira megszilár- szemben ? — vagy a rendőrség összeütkö-dult, hogy a parcellák örökölhető tülajdo- zése a CBC-dolgozókkal Montreálban? — nokká lettek. Ezzel végetért a közösség vagy a Hat Nemzetek indiánjai elleni ak-
Az ókori állam elsősorban a rabszolgatartók állama volt a rabszolgák lent-tai'tá-sára és dolgoztatására. A hubéii vagy feu-dáliis állam a nemesség szerve a jobbágyi és függő helyzetben lé\ő paíasztság elnyomására. A kapitalista állam a tőke eszköze a bérmunka kizsákmányblására^ ^ A sajtóban, a TVrii és más ]propagandá-eszközökön át ugy próbálják beállítani, hogy Newfoundlandban a;z erdőmunkások harca egyszerűen SmallMróod^ kormányfő ellen folyik. De akik egy kissé is ismerik a társadalom -szerkezetét; és működését, tudják, hogy SmallWood a tőkét képviseli, s így az erdőmunkások harca nem más, mint a munkásosztály egy részének a har-
ciójuk Brantfordnál ?. Vajon nem bevallá-sa-e ez annak a ténsmek, hogy az állam a vagyonos osztály védelmi szervezete a va-
számlájára folytatott földművelés,Az árukból, rabszolgákból és ^'pénzből" álló vagyon mellé a földbirtok lép.
Az Ősközösségi társadalomban nem ismerték a belső ellentéteket, hiszen a ter- , ~ ... , „
melésen kívül az elosztás is a közösségi ra a kizsákmányolt, elnyomott nep ellen, elv alapján érvényesült. így nem ismerték A kaTíifaii'zTr.iiBhoTi o^^víhan avahad a közvéleményen kívül semilyen kénysze-
gyontalanok ellen; hogy a polgári demokrácia szabadság a tőkéseknek, de diktatu-
A kapitalizmusban annyibán szabad a dolgozó, amennyiben szabadon választhatja meg, hogy a parlamentben melyik tőkés képviselje; amennyiben szabadon választhatja meg ~ "riormális** körülmények között—, hogy melyik tőkésnek adja el munkaerejét. Szabad a termelési eszközök tulajdonától — nincsen ilyesmije.
A termelés fejlődésének mai foka azt
ritŐ eszközt. A vagyon kialakulásával, az osztályok létrejöttével az érdekek összeütközése minden egyes neltnzetiségi és törzsi testületben megnyilvánult, sőt egyre élesebbé \ált; hiszen mindegyik nemzetiségben és törzsben voltak gazdagok és szegények^ "uzsorások" és adósok. Az ősközös- - -------—- --------- -— - , ^
séget követő tái-sadalom, a rabszolgatársa- mutatja, hogy gyors .léptekkél közeledunK dalom az ellentéteket az egyes osztályok —a vihar előszeleit már itt is érezni lehet között szükségszerűen a végletekig fokoz- — » történelem olyan időszakához, aml-ta. kor avagyon utáni hajsza nem lesz az emilyen társadalom — mondja Engels — beriség le^§bb rendaftctése. Eljön rövid^ vagy az osztályok egymás elleni folytonos fen az az ido, amikof a tokes kizsakmanyo-nyilt harcában állhat csak fenn, vagy o- las, a tokes osztály felszámolása be fog ko-yan harmadik hatalom uralma alatt, amely vetkezni. Ezzel együtt meg roff "unm * átszólag a harcoló osztályok felett áll, e- Í^ÍS* osztály állama. Eljön az a ragyogd es zek nyillkküzdelmét megakadályozza és az ooldoir ida —hisy.* íi^t pmhAnsecr az előtte
osztályharcot legfeljebb gazdasági területen engedi érvényesülni úgynevezett törvényes formákra korlátozva."
boldog idő — hisz* az emberiség az álló útnak niiég csak Jcis iöredékét tette meg —, amikor nemcsak a világ egy részén, hanem egészén fog uralkodni es virágozni á szocialista társadalom, azután a
A felbomlott nemzetségi és törzsi szer- gn^%;,f • S?^^^
aiiam lepeit. az ailam olyan ség számára. Az a társadalom, amely a
lyébe