IIA€VAR IIUNiUS
IMI fiiáiiia U
fctvnia,gyt^t. * vaií&itíJvel k^%*> folyt.le kcu-te és V&ské exmi^^* kí>;E még- egj- b^..éí*
Éjfél tilbAu l^u>rvi';t>t telhivtü Boyer tüsér^irtae* é* eit^^Hielyi kéri. hog\- b«-
*^y3ig\>'í a^ir siálUt&iű amiét. Latorezay
ne. Gie^ ak&rtst vele beszélni a helyzetet.
XeiiLsckára nieí? is érkezett Boyer és La-iorciayvaá éléíik beszélgetésbe merültek. Ott voIt: Latorczay helyettese, Poroszlay
aíesreces-ts.
Egy^sertsak a laktanyaügyeletes tiszt ii^toct hangon jelentette, hogy idegen a-la^EiIatoktól katonai személyek hatoltak ije a laktanyába.
— EHenálItti! — adta ki parancsát La-torczay.---Azonnal jövök!
Poroszlay és Boyer alezredessel együtt azonnal el is indult á laktanya kapuja felé. De csak az imoki szoba ajtajáig jutottak, mert egy tizenöt főnyi fegyveres csoport útjukat állta. Elől egy százados haladt, és amikör szembekerültek, pisztolyt szegezett az ezredesre:
— Ezredes urat letartóztatom! ordította a százados.
— Mit? Engem? •— kiáltott az ezredes, f és előkapta pisztolyát.- -
Eldördültek a fegyverek. Latorczay jobb kézzel lőtt és bal kézzel elkapta a százados csuklóját. A támadók azonban egjre lövöldöztek. Latorczay ezredest három lövés éi-te. Boyer alezredes májlövést, Poroszlay alezredes tüdőlövést kapott. Mindhármukat kórházba szállitptták. Felgyógyulása utáii Eatorczay ezredest elhurcol-. ták Németországba. "
Ez a történet azért méltó a feljegyzésié, mert sajnos párját ritkitja . . . Csak nagyon kevesen voltak hajlandók Követni legfőbb hadurakat Horthy tisztikarából.
A frontok legénysége annál inkább fel-
ujwm m f*g>vei'»xitii*'ti kilátásaié hallata*
eat a feltörd reménységet i« . . . íme. mi tortént egy magyar ezred|>arancsnokBár^ goM, október I5-e délutánján:
Já&zkarajenőtől alig néhány kilométerre húzódott a front. A szóban forgó ezred parancsnoksága egy kisebb tanyán fészkelt. Cseregey ezredes valóságos mániákusa a szovjetellenes háborúnak. Nem fogy ki a buzditó szcjzatokból, végső elszántságra, hősi életszemléletre sarkallja katonáit . . . Azért az d gépkocsija éjjel-nappal ott ácsorog a 21-es kilométerkőnél, hűtőjével Budapest felé. hogy ha menni kell, percet se késlekedjék ...
A kormányzói proklamáció éktelen dühbe guritja Cseregey ezredes urat. Hát még, amikor a kíváncsiság kiviszi őt az első vonalakba! A katonák csak ugy ragyognak, az oroszok máris beszüntették a tüzet. Cseregey örül is énnek, meg nem is. örül,mert most megjátszhatja a bátor parancsnokot, kimehet az első vonalba . . . Nem örül, mert ő arra tette fel rongy életét, hogy minden áron útját állja a nép felszabadulásának^ De a katonák közt bajban van, nem tudja, mit mondjon, innen, Jászkarajenőről nem lehet tudni, mi történik Budapestén. 3É1S hát ugye, később esetleg felelni kell a mondott szóért. Bár szive szerint üvölteni tudna, parancsot adni a szakadatlan tüzelésre, rohamra!
Kavarog a gyomi'a, amikor rövid látogatása után visszatér a tanyára. A segédtiszt borítékot nyújt át neki, küldönc hozta az imént a hadosztálytól. A boríték pecsétviasszal leragasztva, s tele mindénféle jelzéssel, amely egytől-egyig a szigorú titkosságra utal.
Cseregey feltépi, és amint soronként olvassa, rohamosan megkönnyebbül; Ez áll az iratban:
Al UTOL
MportsoiroMf 1944
írták: HOnVATH JáZ$E¥ • NEMES
"A fegjrverszünetről és a kormányzói hadparancsról szóló álhiy a legénység e-lőtt nyomatékosan éáfolandó. Megmagyarázandó, hogy csak egy zsidó koholmányról van szó, amely a most folyó debreceni páncélos csatával kapcsolatban akarja á hangulatot befolyásolni. Egyébként kérem
a magasabb parancsnokok véleményét."
Aláírásul a hadosztályparancsnok^ kézjegye díszeleg a csalfa szolgálati jegyen.
Fél óra múlva vitéz Cseregey, Horthy ezredese már tüzzel-vassal "cáfolja" azt a bizonyos "zsidó koholmánjrt", a kormányzói proklamációt. Ugyanezt teszi a szomszédos ezred parancsnoka, vitéz Oláh ezredes rs. S a katonák értetlenül, elkeseredetten bámulnak maguk elé a lövészárkokban. -Most, e percben még hallgatnak a fegyverek. De immár bizonyos, hogy felugatnak megint. Pedig az orosz ezt nem akarja, annyi szent. Miért kell hát mégis öldökfölni, miért . . . ?
De ugyanezt kérdezi a még fel nem sza-baditott országrészek népe is. A léikeket mindenfelé dermedtség üli meg. Tehetetlenség érzése bénitja az izmokat. A nagy többség nem tud és nem mer cselekedni. Csak á kommunisták vezette Magyar lYont és a kommunisták külön is -i-kezdenek ellenakcióba. De a lehetőségek erősen korlátozottak.
A kommunista párt még aznap röplapok ezreit nyomatja ki illegális nyomdájában, hogy felrázza a főváros lakosságát é tehetetlen dermedtségből. Azonnali sztrájkra, feigyyeres ellenállásra hiv fel minden becsületes magyart:
"Munkások! Bénítsátok még a termelést, szervezzetek gazdasági sztrájkokat! Ragadjátok magatokhoz a német-nyilas gyilkosok fegyveréit!" —- ez a lényege a
fíárt röplapjának. S ugyanígy azonnali el-enállásra, az: engedelmesség megtagadására szőíitja á katonákat, á polgárokat is^ Sajnos, az általános ellenállás, különösen
pedig BzélésU bontakozhatott Október 1
akciógárdái ha vető bátorsáí, szágveszejtő fi tani Néphads.. aztán a Népsza' a Simplon-itávé a Nagykörúti, disták irtják a csoport miridettf utcán» német kí rosban kószáló bálja kézigráiíát;
Kommunista kasok, fegyver tosok elsáncoljá és a Népszínház ' Tizenhatodikára rohamlövegek^ kai törik le elle
Sokan végső a halált válás uralmát. A pon 80 öngyilk:
A nyilasok' légnek a fővár nak fegyvereiké' akit az utcán i
Emberélete tozik számadá:
HOI
A magyar ményi-Schneller
Növelíli ti ihozdonygyclrfásf
HARMADIK ötéves tei'v utolsó évében az idei termeléshez viszonyítva 75 szá-^zalékkal fogják növelni a vHlamosmozdo-nyok gyártását. A plzeni V. I. Lenin Müvek mozdonykészitő részlegét ezért már most á vállalat legkoi-szerübb és leggazdaságosabban szervezett fészlegévé épitik át. ,
r Épületét az üzemeltetés félbeszakítása nélkül egy 250 méter hosszú csarnokkal bővítették, amelynek első részében nemrégen már megkezdték az első mozdony ösz-szeállitását.
GALANTAI járásban 24 munkacsoport vei*senyez a szocialista munkabrigád büszke címért. Közülük legtöbb a szövetkezetek állattenyésztési csoportjában dolgozik. ■
;"rjUNAJSKÁ Stredán a \áros és környéke dolgozóinak rész\ételével nagy ünnepség volt: uj kórházat adtak át rendelteté-.sének, 280 ággj^al.
.A KOVÁCSI ifjúsági szervezet mükedve-ÍŐ tagaji Lovicsek Béla "Husz év után" •cimü darabjával szórakoztatták a rozsnyói köziönséget.
KARVINAI járás a harmadik ötéves tervben uj lakótelepet kap 50 ezer lakos számára. Ez a lakótelep a Raj nevet fogja viselni, s máranegkezdték az első .tizenegyemeletes épület építését.
A FILAKOVI Kovosmalt dolgozói ez év " első negyedében sikeresen teljesítették exportfeladataikat. Gyártmányaikat — túlnyomórészt zománcedényeket — Afri-Jvába, Dél-Amerikába és Indonéziába szál-litották.
BREZNóI építészeti dolgozók az Alá-csony-Tátrában a festői szépségű Tran-goska hegy aljában ^ tejiger szintje felett 711 méter magasságban 183 ágyas, összkomfortos négyejneletes turista szállodát építenek.
■ (Folytatás a mult számból) : A2 önrendelkezési jog lenini értélníezé-sének éz á lényege: "csupán a nemzetek magának van joga saját sorsát meghatározni, senkinek sincs joga a nemzet életébe erőszakosan beavatkozni, iskoláit és e-gyéb intézményeit lerombolni, erkölcsét és szokásait megtömi, nyelvének használatát korlátozni, jogait megnyirbálni**.^ Ez ter-mészeteisen nem jelenti azt, hogy támogatni kell a nemzet maradi, reakciós, káros szokásait és intézményeit. Arra kell törekedni, hogy ezektol megszabaduljon a nemzet.
Az önrendelkezési jog értelmében minden nemzet a saját belátása szerint i*en-dezkedhetik be. Joga van ahhoz, hogy é-letét az autonómia elve alapján rendezze be. Joga van ahhoz, hogy föderatív (szövetséges) viszonyba lépjen más nemzetekkel. Joga van ahhoz, hogy teljesen elszakadjon attól az államtól, amelynek kebelébe tartozott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nemzet minden követelését támogatni kell. Ha például a nemzet a régi rendhez akarna visszatérni, ha a reakciót szolgálja, ezt támogatni nem szabad. Ellenkezőlég, ez ellen harcolni kell. A harcnak .a nemzetek önrendelkezési jogáért az az értelme és célja, hogy véget vessen a nemzeti elnyomás politikájának, lehetetlenné tegye ezt á politikát, megszüntesse — és addig is, amig ezt a célt eléri, a minimumra redukálja — a nemzetek, egymás elleni harcát. . :
A. lenini nemzetiségi politika szerint csakis az önrendelkezési jog teremtheti meg az addig elnyomott nemzetiségekben azt a bizalmat az addig elnyomó nemzet iránt, amely ahhoz szükséges, hogy ne a-karjanak tőle elszakadm*. A szovjet kormány megadta ezt a jogot a soknemzetiségű ország minden népének^ és cselekedeteivel bebizonyította, hogy az addig elnyomott népeknek érdekeit védeni akarja, és meg^ is tudja védeni. A szovjet kormány számolt azzal, hogy a cári orosz kormány elnyomó nemzetiségi politikája gyűlöletet es bizalmatlanságot keltett az uralkodó o-
I Sztálin MOvei. 2. köt. Szikra 1949. 335. old.
rosz nemzettél szemben, és hogy ezt a gyűlöletet és bizalmatlanságot csak a nemzetiségek következetes, tudatos, becsületes, állandó segítésével lehet megszüntetni. Á Szövetségi Szocialista Szovjetköztársaságban a nemz etiségi kérd és lényege ez lett: megszüntetni = a nemzetiségek gazdasági, politikai, kulturális elmaradottságát, lehetővé teum az elmaradt népeknekí hogy u*-tolérjék Közép-Oroszországot állami, kulturális és gazdasági téren egyaránt.
A szovjet kormány e politikájának lett az eredménye, hogy az oroszországi neni-zetiségek túlnyomó többsége akkor sém a-kart elválni Oroszországtól, amikor á szovjet kormány megadta nelük erre a törvényes jogot. Ellenkezőleg, vállvetve harcoltak az orosz dolgozókkal a közős ügyért.
"Csak e bizalom alapján jöhetett létre az Oroszországi Szocialista Szovjetköztársaság népeinek ama megbonthatatlan szövetsége, amellyel szembén tehetetlennek bizonyult mindenfajta "diplomáciai" fondorlat és amelyén meghiúsultak a "blokádok". Sőt: az orosz munkások nem győzték volna le Kolcsakot, Gyenyikint, Vran-gelt, ha a régi Oroszország határvidékei^ nek elnyomott tömegei nem rokonszenveztek volna az orosz munkásokkal, és nem lett volna bizalmuk bennük.''^*
A -Magyar Tanácsköztársaság ezekből az elvekből indult ki. A magyar történelem során ez volt az eíso kormány, amely á népek önrendelkezési jogát elismerte, és gyenjogusaguk alapján állt.
A magyar tanácskormány 1919. április 23-an kelt LXXVH. rendelete kimondta:
"Az elnoymás egyik fajtája a nem ma-gyar anyanyelvüeknek nemzetiségi elnyomása IS. Ezt az állapotot megszűnteti a Magyarországi Tanácsköztársaság, amely különböző nyelvet beszélő, de egyenjogú népek proletariátusának szövetségén alapt
2 &EtíUtat. A marxizmus, a nemzetiségi és a gyár-kérdés. Moszkva, Partizdat 1934. 88. old, (oro-