H \ DIAN4ANGUAGE/PRESS
Published weekly by The Canadian Hungárián Publishing Association, Proprietora. 924 King Street. West, Toronto 3, Ont. ügyvezető; Durovecas András Szerkeszti: Schaetíer R. Adám Mégjelenik minden csütörtökön.
Előfizetési ár: ^ Kanadába 1 évre $7.00, félévre $3.50/azEgyeslUt -Almokba és óhazába
S8.00. Minden levelet, csekket és money ordert küldíük: Kanadai Magyar Munkás, 924 King Street West, Toronto 3. Ont. Canada.
Telefonszám: EMpire 4-6097 , Levőiben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk. Printed by Eveready Printers, Lámited, Toronto, Ont
® Sajtónyilatkozatban közölte a Kanadai Kommunista Párt, hogy iőtitkára, Mr. Wiltiam Kashtan^ az alanti levelet küldte őfőméltósága Lestér B. Pearson miniszterelnöknek.
SOK kanadai, tekintet nél^ kűl foglalkozására, reméli, hogy ön, a Johnson elnökkel soron levő tanácskozása alkalmával szóvá fogja tenni a vietnami háborút. Mi is a reménykedők közé tai*to-zunk, annál is inkább, mivel Johnson elnök fokozza a háborút, ami nem jelenthet mást, mint azt, hogy az E-gyesült Államok politikája nem zárja ki amerikai csapatok behatolását Észak-Vietnám területére.
ön a Philadelphiában,-1965 április 2-áh mondott beszédében felhi\'ta a közfigyelmet érre a veszélyre, a-mikor kijelentette, hogy "a vietnami háború ehnérgesité-ae fékevésztett harcokra, a háború fokozására vezethet . . . sokak által ma még elképzelhetetlennek vélt 6-riási összecsapásra." Az azóta megtörtént események Igazolják az ön akkori figyelmeztetését. A háború fokozódik, pontosan azért, mert az amerikai kormány, nem hajlandó megszüntetni a bombázást és egyéb katonái erőfeszítését, amivel a béketárgyalások megkezdését lehetetlenné teszi.
Tisztán látja á világ mily kétszinü az amerikai kormány, amikor azt hangoztatja, hogy hajlandó beketár;-gyaIásokra.Az amerikai kormányt nem szavai, hanem tettei alapján jellemezzük. Az amerikai kormány tettei önmagukért beszélnek. Az amerikai kormány fegjrveres g5'őzelemmel akarja befejezni a vietnami • háborúját, s ezáltal beláthatatlan következmények felé sodorja az emberiséget.
Tekintettel arra, hogy az amerikai kormány makacsul ragaszkodik a bombázás folytatásához, nem érdemel tovább támogatást. Nem érdemli meg különösen az ön kormányának támogatását, mert az ön kormánya nem a katonai, hanem a politikai
megoldás hivének tartja magát. Nem kétséges, hogy az amerikai kormánjnaak nyújtott .támogatásnak veszedelmes következményei lehetnek. Az ennek a veszélynek megkockáztatását vállalja azzal, hogy tovább támogatja az amerikai kormányt.Dr. Hughes professzornak irt válaszlevelében, amelyet a Globe and Mail közölt márr cius lö-én, ön kijelenti,hogy "nézetünk szerint a béketárgyalások nem nélkülözhetik a kölcsönös elkötelezettséget, minden másféle állásfoglalás a kormány részéről, meggyőződésem szerint nem jelentene segítséget." .Az ön ezen állásfoglalása egészségesnek hangzik. A valóságban azonban ön a Vietnami Demokratikus Köztársaságot közös nevezőre hozza a támadó féllel. Elvégre nem a Vietnami Demokratikus Köztársaság támadja és hatol be az Egyesült Államokba. A kölcsönössége kérdése tehát nem tehető fel A támadó félnek kell megszüntetnie a bombázást, az amerikai kormány köteles visszavonni csapatait a Genfi Egyezmény értelmében.
ön hamisan érvel, amikor kölcsönösségről beszél és lehetővé teszi Kanada bevonását a vietnami háborúba, a-melyet az amerikai kormány mindenáron katonai győzelemmel akar befejezni még akkor is, ha a háborút ki kell teijesztenie Indokinára és a Kinai Népköztársaságra is.
Ezért sürgetjük önt, külö-nitse el Kanadát az Egyesült Államok politikájától és szólítsa fel a Johnson-kormányt, vessen véget a háborúnak, mindenek előtt a bombázásnak. Csak igy remélhető politikai megoldás. Csak igy kerülhető el az a veszély, a-melyét öii a philadelphiai beszédében "sokkal nagyobb és rettenetesebb Összecsa-pás"-nak nevezett.
- Emelje fel Kanada tiltakozó szavát a vietnami háboni ellea,!^^ legfca; tálmasabb napilapjának vezércikke március 21-én. íme a Toronto D.Star vezércikkéi
niszterelnÖk azoii állitásának hitelességét hogy az északi kormány tárgyaló ásztálhoz ülne a/ bombázás megszüntetése után.:
Ha sem Martin ür,s^ tudnák szavakat találiii annak igazolására, hogy fel kell lépriiök Johnson előtt a fenti feltételek" elfogadtatása végett, idéz-hetik Kennedy szenátor következő.szavait: ^■•'v-::.:r^^:,:;;--;f-"^^-:'\'^
"El tudja azt hinni bárki is, hogy az E-gyesült Államok, minden fantasztikus hatalmával és vagyonf órrásaival veszélyeztetve lesz egy bölcs és nagylelkű cselekedettel a nehezén kezelhető, de kicsiny ellenfél ál-tal?" ■
Amint az amerikai bombázás egyre hfr. vesebbé válik, sivatagot csinál egy egész or-szágból. Ezt Kanada nem nézheti tovább némán.
Nem ámitjuk magunkat azzal, hogy az amerikai elnök fél fog figyelni szavunkra. De erkölcsi kötelességünk önmagunk és a világ iránt, hogy felemeljük tiltakozó szavunkat.
A STAR meggyőződése, hogy a vietnami háború, tekintet nélkül arra, hogy kezdetben valamiképpen igazolható volt, ma már erkölcstelen, esztelen embermészárlássá aljasult.
Johnson elnök tovább hangoztatja, hogy ö elkötelezte magát békés megoldásra. De minden létező tanúság árra mutat, hogy katonai győzelem kivívását határozta el. Fokozza a bombázást Észak-Vietnamban és nem hajlandó elismerni, hogy a Viet Cong jogosan foglalhatna helyet a tárgyaló asztalnál.
Hyen megkövült vonalvezetését támogatják szövetségesei Saigonban, akik kihangsúlyozták Guamban Johnson elnök gyűlésén, hogy a hadmüveletekét ki kell terjeszteni Kambodzsára. Ngüyen Cao Ky miniszterelnök nyilvánvalóan egj'^ezik Curtis Le-May amerikai táboitiokkal, aki kijelentette, hogy Észak-Vietnamot á kőkorszakba kell bombázni.
Néma tanúi legyünk mi kanadaiak ennek á céltalan öldöklésnek, a háborún kivül állva, de mégis polgáraiként egy kicsiny, de életveszélyes világnak?
Paul Martin külügyminiszter bizonygatja, hogy nem.lehetnénk többé hasznos közbenjárók á béke ügyében, ha nsáltan kritizálnánk az Egyesült Államok! had\iselését. ^ Mr. Martin tapasztalt diplomata és talán ő tudja legjobban mennyire közönyös Johnson elnök a kritikával szemben. Sokkal nagyobb súlya lenne azonban, ha Kanada eddigi kísérletezései nem maradták volna haszontalanok.
Minden bizonnyal van felelőssége Kanadának a-világbéke dolgában és nem elégedhet meg azzal, hogy titkon megérinti az elnök kabátujját an-a kei-ve őt, hogy változtasson politikáján. Könyörgésre Johnson éppenséggel semmit sem hederít.
Kanada felelőssége az. hogy legyen vietnami politikája és kötelessége azt az ottawai kormánynak a lakosság tudomására hozni, egyben a világgal is tudatni.
Ezt eddig nem tette az ottawai kormány. Némaságunkkal az emberiség ellen elkövetett gaztetthez társultunk.
Nem nehéz meghatározni egy tiszta kanadai nyilatkozat lényegét. Pearson miniszterelnök számtalan szónoklatában kerülgette a lényeget.
Róbert Kennedy szenátor részletesen élőterjesztette a lényeget, és Arihur Schlesin-ger, Kennedy elnök egj^kori belső tanácsosa is.
A lényeg részletei a következők:
1. Észak-Vietnam bombázása erkölcstelenség. Ártatlan civilftk pusztulnak bele, de ugyanakkor —• mint McNamara hadügyminiszter mondotta — nem állt meg a katonák és a hadfelszerelés délre szivárgása. A bombázást feltétlenül meg kell szüntetni.
2. A Viet Cong a kommunista haderő tényleges vezetője. El kell ismerni, hogy a saigoni kormánynak tárgyalni kell a Viet Gonggal. A Viet Cong kénviselőinek helyet kell adni Dél-Vietnam háború utáni kormányában.
Ezek minimális feltételek. A nyilvánosság előtt kell ezt az ottawai kormánynak a washingtoni kormány tudtára adni és sürgetni, hogy fogadja el ezeket a minimális felteteleket, hogy a béke útjára léphessünk.
Ahogy Kennedy szenátor mondotta, az eszak-vietnami bombázás megszüntetésével próbára lehetne lenni Koszigin szovjet mi-
ll
m
I
Fóhási háborúért
SÁMUEL LANGHORNE CLEMENS, akit a világ irói hevén —■ Mark Twain ismert, gúnyból irhát irt a háborúért. Mark Twain, a világhírű humorista 1910-ben hunyt el szülőföldjén, az Egyesült Államokban, de a háborúért gúnyból irt imáját mintha Johnson elnök részére irta volna.
Mark Twain afölötti elkeseredésé-4)en irta fohászát a háborúért, hogy hiába akar á tisztességes emberiség békétj ha az uralkodó osztály háborút akar. Twain háborúért esdeklő imája azonban inkább szent beszéd a békéért, semmint ima a háborúért.
íme Mark Twain imája:
"óh Urunk, Istenünk, ifjú honfiatnk, sziyünk imádott bálványai, menjetek csatába. Légv vitézlő fiainkkal.Urank,
Istenünk! Lélekben mi is velük mar-solunk a csatatérre, magunk mogott hagyva édes ottíionunkat, forrón szeretett tűzhelyünket^ hogy megmarjtíc az ellenségét. Óh Urunk, Jjtcmünk segélj bennünket, hogy véres cafatokra téphessük áz ellenség katonáit agyu-lövegeinkkel: segélj.Urunk, hogy mo-solygós mezőiket befedhessük a honfiak sápadt holttesteivel; se?eU Urunk, ho^ az ágyudörejt ehiyelje a sebesült ellenséges katonák jaiyesze-kelése é«s halálhorgése; segélj Urunk, hogy elpusztíthassuk az ellenség szegényes és alázatos lakásait fegyvere-ink tüzével; segélj meg bennünket istenünk, hogy az ellenséget, gyfj«^ keivel együtt hajléktalanná, foldonfo-tővá tehessük, hogy cllcnsegunknelc barátin többé ne Jegyen, hanem fusson üldöztetve rongyokban, chwcn es szomjasan. Fohászkodiank mindez^ hozzád a szeretet szellemében, a l« nevedben Urunk, aki nunden szeretet kiapadhatatían forrása vagy rokké hűséges menhelye és barátja vagy a megsebzetteknek, s ^omdaxovr nak, akik a Te segítségedért fiazalos és meggyötört sziwei konyorogneK. Ámen."
I
lillllllllllHlllllllllllllllllllllllllllllllIlllllllllllllllllllllllllllll......llllllli(lllllllllll"llllllllllllIllllllllllllllllllllllUllllllllllltll||||||||||||||||||||||||,||,,|,,,,,,,,,,,,,„,„^
IÉRJAVÍTAST Ner HŰSZEZER VASUTAS
MEGÁHJ^PODÁS iött létre az államvasutak (CNR) és a vasutasok Canadian Brother-hood of Railway, Transport and General Workera nevü szakszervezete között, mi-
szerint .20.000 vasúti munkás órabére 24%-kai fog emelkedni, de nem egyszerre, hanem a következő 8 év alatt. Ezzel megszűnik a különbség a vasutasok órabére között. Ugyanis egy másik 75
ezer vasutas ez év elején nyert ugyanily bérjavitást.
A kiegyezés, illetve az uj bérjavaslat elfogadását levélben fogja javasolni a szakszervezeti vezetőség az érintett 20.000 vasúti munkásnak, 8 a munkások döntését a jövő hét Végén fogja nyilvánosságra hozni.
A szakszervezeti és vasúti vezetőség tárgyalásai fölött Dr. H. C. Goldenberg jogász elnökölt a szövetségi kormány megbízásából.
A 24%los közvetlen bér-javitáson kivül számos értékes mellékjuttatást is nyújt az uj szerződés. Igy például héti $60 betegsegélyt, hosz-
szabb fizetett vakációt, magasabb életbiztosítást és elbocsátások esetében a senio-rity-jog érvényesiteset.
A bérjavitást 1966 januárjáig visszamenőlegesen lize-ti ki a vasutigazgatósag.
Az uj szerződés ervei^M 1968 december 31-en tog lejárni.
sát."