1967 december T
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
S. oldal
AVILÁG lelkiismeretét kell, hogy felrázza mindaz, ami a Közeikeleten történt 1967 június 5 óta. Minden tisztességes egyén^ aki szivén viseli a béke ügyét és jólétben, boldogságban kíván építeni jövőt az ; emberiségnek, kötelessége, hogy állást foglaljon a háború ellen, azok ellen, akik vétkesek háború kirobbantásában. Becsületes emberek nem lehetnek háborúcsinálók cinkosai.
Az emberek emlékezetében még frissen élt az 1956. évi szuezi agresz-szió, amely bizonyítéka volt annak, hogy Izrael az imperialisták szövetségese, amikor gondosan előkészített új; agresszióra, idegen térületek lecsato-lására készülődött és hajtott végre ez-esetben az amerikai imperializmus érdekeinek megfelelően,- az arab népek ellen. . ^-
Ha Izrael állítása szerint létezett azonnali veszély, Izraelnek áz ENSz Biztonsági Tanácsához kellett volna fordulnia védelemért. Ehelyett villámháborút, lerohanó hadjáratot indított Izrael az arabók ellen. Nyomban utána kijelentette Izrael, hogy magához fog csatolni nagy területeket az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia és Szíria területeiből, va;Iamint Jeruzsálemet is sajátjának fogja tekinteni. Felszólítással fordult Izrael idegen államok polgáraihoz, akik megélhetése veszélyben nem volt, hogy jöjjenek, települjenek Izrael által meghódított területekre, arab térségekre. A természeti kincsek hasznosítására Izrael azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a megszállt területeken. Ezeket a terveket jóval a háború kirobbantása előtt dolgozták ki.
Izrael hadviselésének módszerei gúnyt űztek az emberi tisztességből, a nürnbergi tárgyalásokon kihirdetett Ítéletekre emlékeztettek^ semmibe vették az ENSz Alapokmányát és a Nemzetközi Vöröskereszt szabályait. Nagy^. mértékben használt Izrael napalm-" bombákat, "hordozható krematóriu-mokat" polgári lakosság ellen, agyonlövöldözték a hadifo5rlyokat vagy a sivatagba üldözték, őket, hogy éhen-szomian pusztuljanak. Hitler náci hordáinak cselekedeteire emlékeztetnek ezek a rémtettek.
Az arab népek védelmére alakult nemzetközi konferencia azzal a kérelemmel fordul a világ összes népeihez, idézzék lelki szemeik elé az otthonaikból kiüldözött arabok sorsát. Húsz é\'e már annak, hogy egj'millió nalesztinai arab él szörnyű nyomorban és reménytelenségben. E nyomortábor most új százezrekkel bővült. Halál vár rájuk fertőzés, éhség és hideg következtében! Az emberi-séfir nem tűrheti ezt. Fel kell szólalni e szörnyű igazsá°:talanság és nyomor ellen. Minden vallás erkölcsi tanítását megcsúfolja ez a helyzet.
Meg kel akadál^'ozni a helyzet el-niérofesedését. hiszen máris fenyegeti » világ békéiét. Konferenciánk követeli az izraeli csapatok minden feltétel nélküli és azonnali kivonulását a-í^b területekről. Vissza az izraeli fe?vverea erőkkel a június 5. előtti határvonal mögé! Kötelezze magát Izrael minden egyes íENSz-határozat. tiszteletben tartására, annak az ENSz-határozatnak - betartására is, bosy szállítsa vissza-Otthonaikba a palesztinai menekülteket.
A világ lelkiismeretéhez fordulunk. Követelje minden egyén az ENSz-uta-sitá.^íok betartását, hogy visszatérhessen a béke és biztonság a Közelkelet-
Ccinyoiii City, i. C. v©lf m förssek fcméesoi érfekesíefének sslnhely®
re.
International Coníercnce
o/ the Arab Pcopíes,
New Delhi, Nov. 11—14, 1967.
f ELEN VOLTAM British Golum-biában az indián törzsek tanácsának (Tribal Council) Ca-nyon City nevü községében a napok-- ban megtartott 3 napos konvenció-ján.Canyon City a tartomány északnyugati térségén, a.Nass folyó partján épült. Soha életemben nem vettem részt ily lázongó konferencián. Nem lehet kétséges, hogy ennek a lázongásnak híre el fog jutni Kanada minden részébe.' Rézbőrű testvéreink hallatni fognak magukról országszerte. A Nishgá-törzsék megelégelték a kormán3'szei*vek tétlenségét, de megelégelték már az indián törzsek széthúzását munkáló hivatalosak propagandáját is. ösz-szetartásra, bajtársiasságra tettek esküt ezen a konvención.
A Nishga-törzsek elhatározták, cselekedni fognak anélkül, hogy bevárnák az összes indiánok összefogását. Még arra sem fognak várni, hogy British Columbiában léti-ejőj-jön a teljes indián (összefogás. Vádat erheltek a Legfelsőbb Bíróságon British Columbia legfelsőbb ügyésze (attorney-general) ellen és \iss^a-követelik a tőlük elkobzott 7.000 négyzetmérföld kiterjedésű Nass Ri-ver Valle3'^-t. Követelésüket azzal a ténnyel támasztják alá, hogy a fehér gyarmatosítókkal sohasem szövetkező, szerződést soha alá nem író indiánok tulajdona volt a mai British Columbia emberemlékezet e-lőtti időktől kezdve. British-Götegír.^ bia kormánya a szövetségi állam kikiáltása óta megtagadta annak elismerését, hogy a Nass River Valley indiánok jogos tulajdona.
Sajtónyilatkoáfatban adta tudtára minderrkinek a Nishga Tribal Coun-cil, hogy: **A Nishga törzs népe sohasem mondott le földjéről a kormány javára. A kormánj^ sohasem fizetett egy centet sem a Nishga törzs birtokáért. Földjeinket tőlünk elkobozni jogellenesen lehetett csak. Kártérítés nélkül tőlünk földjeinket elvenni törvénytelenül lehetett csak. A konnány önkényesen alkalmazta ellenünk a Statuteof British Columbia elnevezésű töi-vényt."
miféle jogcímen?
Valóban honnan vette a B. C.-Í kormány, vagy bármely, más kormány, a hatalmat és jogcímet arra, hog3^ f,öld terű leteket sajátítson ki kártérítés nélkül? Frank Calder, a B. C.-i parlament tagja, az Atlín kerület képviselője, aki a Nishga Tribal Council elnöke és a törzs e-gyík kiraakasló vezetője, kijelentette, hogy ez a bírtokelkobzás Kanada történelmének legnagyobb ingatlanüzlete volt. A kanadai nép sohasem hatalmazta fel a konnányokat birtokelkobzásra.
Calder szerint Bonner legfelsőbb ügyész ellen indított per célja, hogy elismertesse a kormánnyal, miszerint a Nass folyó völgye telekköny-vileg indián tulajdon, az is \olt ősidőktől kezdve, amikor fehér embernek még híre sem volt British Columbiában. Kijelentette Calder képviselő, a bátor indián vezető, hogy a pert a Nishga törzs el nem vesztheti. Ha a bíróságok a per jogosultságát elismerik, alapot nyuj; tanak más indián törzseknek is arra, hogy ősi földterületeiket visszaszerezzék a földrablóktól. "Ha a bíróságaink perünket elutasítják, a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulunk, B ha kell az ENSZ-hez",
IRTA GEORGE HEWISON
mondotta Calder és hozzátette: "Nem mi vagyunk a vádlottak, nem British Columbia indián lakossága a vádlott, hanem a es igaz^
ságszolgáltátás.*'
JOGOS fiLHÁiOiÖilÁS
Anijak megértéséhez, hogy mily nagy mértékben jogos az indiánok lázongása, de különösen a Nishga töpas népének haragja, szükséges szólni az indiánoknak a kanadai társadalomban engedélyezett, illetve diktált helyéről. A Nishga törzs pere minden tekintetben egyenjogúságot követel az indiánnak. E-gyenranguságot a fehér emben-el. Akar az indián, követel emberi méltóságot és harcolni fog érte. Az indiánok nemzeti büszkeségét megsértette a fehér társadalom. A fehér ember megalázta Kanada őslakosságát. James Gonsell, az indiántanács egyik kiemelkedő tagja megjegyezte: "Amíg Canyon City és a Nass folyó völgyének indián lakossága a fehér lakossággal egyenlő elbánásban nem fog részesülni, s a-míg az indiánok ősi földterületeit mások tartják megszállva (a Columbia Cellulose Ltd. bérli a. Nass <íolyó vidékét a kormánytól és hasznosítja annak erdőségeit), addig megelégedve nem lehetünk. Az indián gyerekek iskoláztatása el van hanyagolva. Lakásépítésre az indiánoknak nem biztosít a fehérekkel egyenlő jogot a National Housing Act c. töi-vény. Az indiánokat szennylakásokba kényszeritik.
Indián gyerekek rendszeres iskoláztatására nincs pénz. Középiskola nincs Canyon Cityben. A szülőktől több száz mérföldre eső helyekre kell mennie annak az indián gyereknek, aki köisépiskolát akar végezni. Repülőgépen viszik el az indián diákokat középiskolába. Kétórás repülőút után megérkezik az indián diák a falujából, illetve a Nass folyó völgyéből egy "őrületes" világba. Szülők, testvérek, barátok, ismerősök nélkül a gyoi^s városi é-letbe, magas épületek közé, gyerekek százaitól nyüzsgő iskolai folyosókra és tömött tantermekbe, ahol éreznie kell, hogy ő indián. A lené-zetést sok indián gyerek nem bírja elviselni és kimarad a középiskolából. Erről is felháborodással tárgyalt a konvenció.
egészségvédelem
Az indiánok egészségvédelme el van hanyagolva British Columbiában. A Nass folyó vidékén szolgálatot teljesítő ápolónő néhány klinika létesítését kérte. A diplomás ápolónő kérelmét az illetékes államszerv (Department of Indián Af-faii-s) figyelmen kivül hagyta. Tudtára adta az ápolónőnek a DIA e-gyik főtisztviselője gőgösen, hogy Ő egyetlen centet sem költene indiánok egészségvédelmére. Kijelentette: "Fizessék indiápok az egészségvédelmi szolgáltatást." Ezt a. konvenció nagy felháborodással vette tudomásul és válaszul szemére vetette a gőgös minisztériumi főtisztviselőnek, hogy az indiánok ősi birtokait a fehér ember elrabolta, megfosztotta az indiánokat önkor-
mányzati joguktól. Az indián tanács konvenciója felszólította a kormányt, folyósítson tőkebefektetést klinikák létesítésére.
Az ápolónő bátran kiállt az indiánok követelése mellett, tioha ezzel állását kockáztatta. Kijelentette lelketlen feletteseinek, hogy az indiánok 99%-a él gyógykezelés nélkül. Orvosok és ápolónők hiányában különösen á >zülés előtt álló ányáfc szenvednek sokat. Kátyús utakon 60 mérföldet kénytel'e'hek megtenni orvoshoz vagy ápolónőhöz,
JÓ FEHÉp^iEtSr
Gyengesége vólt a konvenciónak, hogy általában gonosznak minősítette a fehér embereket. Kijelentették a tanács egyes tagjai, hogy nincsenek jó fehér emberek. Ez súlyos tévedés. Nem minden fehér áldozata a monopóliumok propagandájának. Nem minden fehér ember cinkosa az indiánokat elnyomó és kí-semníiző legfelsőbb uralkodó tái-sa-dalmi osztálynak. A legtöbb ,fehér ember csak annyiban vétkes, hogy nem tiltakozik az indiánok kisem-mizése ellen, sem a fehér munkások kizsákmányolása ellen.
Kétségtelen, hogy a legfelsőbb u-ralkodó klikkek, a Bank of Montreal, Canadian Pacific Raílways, Árgus Corporation, Sun Life Assü-rance, Hudson Bay Co. stb. tulajdonosai sohasem törekedtek igazságot szolgáltatni, sem fehér, sem indián embereknek. Az igazság egyáltalán nem érdekli őket. Elődeik kisajátították az indiánok örökségét. Először íöldjeiket vették el, majd a szőrméjüket, végül minden jogukat. Nem titok, hogy a mindenkori kormányok cinkosai voltak az indiáno-katt kisemmiző gyarmatosító uraknak és utódaiknak.
Az sem titok, hogy a Columbia Cellulose Ltd. szeretné birtokába venni az egész Nass River Valley vidékén elteiülő erdőségek holdjainak, millióit épületfa kitermelése céljából. Örök szégyene a kanadai népnek, hogy megengedi nemzeti vagyonának elkótyavetyélését idegen milliomosok számára. Megengedjük, hogy tudtunk nélkül külföldiek nevére telekkönyveljék el természeti kincsekben gazdag földterületeinket.
Az indiánok érdeke összefügg ií kanadai lakosság egészének erdekeivel. Ami igazságtalanság az indiánokkal szemben, azt Kanada la-kossága nem hagyhatja figyelmen kívül. Elsősorban a szakszervezeti mozgalom nem lehet közömbös as indián lakosság érdekeit illetően. Az indiánok magukra hagyva sikeres harcot nem folytathatnak az államhatalommal és a monopóliumokkal szemben. A Nishga,törzs tagjai ennek ellenére harcot indítottak, és joggal elvárják, hogy' a fehér honfitársak el ne árulják őket. Ki kell törölni a kanadai történelem szégyenfoltjait. A Nishga törzs-harcát támogatnia kell minden tisztességes kanadaínak. Meg kell kapnia a Nishga tiörzsnek ősi birtokát. Igazságot és egyenlőséget az indiánoknak !