mm
mmmmuMmm uwmm
IMI mmmh^f 9
BUDAPEST — Magyarországot áz utóbbi hónapokban súlyos aszály sújtja, ilyen hosszú szárazságra nagyon régen mera volt példa. Júniustól napjainkig az utóbbi másfél évtized legkevesebb csapadéka hullott. Az aszály ellenére sem lesznek azonban zavarok az ország ellátásában. A termelőszövetkezetekbe égyestilt mezőgazdaság megtér^
tak^rmánymennyiseget,.. a- közeledik a budavári
Mátyás templom hélyreálli-
inely a lakosság ellátásához; valamint az állatok takarmányozásához szükséges.
Kciléitodás ellen -
Magyar tudományos körökben — akárcsak világszerte — tiltakozással fogadták á Midás tipusu uj a-meiikai mesterséges hold fellövését, amely dipöl-gyű-rűt létesít a Föld körül. A magyar csillagászok tiltakoznak a világűr-kalózkodás ellen és hangoztatják, hogy ez a kísérlet legfeljebb a kémek munkáját könnyíti még és reményekét fűznek hozzá azok, a szoyjet^ űrhajózási sikerekre féltékeny szűk amerikai rétegek, akik azt hiszik, hogy a fémtű-gyűrű időveszteséget okozhat a szovjet űrkutatásban.
A nemrégibén elfogadott második magyar ötéves terv költségvetésében még a korábbi évek jelentős beruházásainál is nagyobb összeg szerepel az egyházi műemlékek helyreállításának céljaira. A magyarországi műemlék-állománynak mintegy harmadát teszi ki a becses egyházi műemlékek,. számuk a fél ezret is meghaladja. A kormány a felszabadulás óta évről évre milliókat biztosit kárbantartásra és restaurálásra: egyedül a budapesti műemlék-templomokra például az utóbbi é-vekben 30 millió forintot költöttek. Teljesen helyreállították például a belvárosi . plébánia templomot, a Batthyányi téri Szerit Anna templomot, s hosszadalmas.
tása is. Hasonló kiterjedt munka folják a vidéki városokban és falvakban. A magyar állam á következő é-vekbén további 50 millió forintot fordít a müemlék-íel-legü templomok helyrehozására,' gondozására.
Játék a ka
A Jbudapesti Vígszínházban iiíagy sikerrel újították fel Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát. A darabot Benkő Gyula rendezte, főszerepeiben Buttkai Éva, Práger AMal, Peá^ Sándor, Bílicsi Tivadar aratnak nagy sikert.
Bu(4apest belvárosában, népi Iparművészek állandó kiállító termében ezekben a hetekben több hírneves ke-rámíkus-müvész mutatja be alkotásait. Nagy az érdeklődés például Tamás László munkái iránt, aki a népi kerámia egyik legnemesebb hagyományát, az ónmázas habán cserépkészitést újította fel. A habánok művészete Kelét-Szlovákiából eljutott Magyarországra is, de feledésbe - merült. Tamás László nagy érdeme, hogy visszan3^1t e szép hagyományokhoz, méghozzá teljes sikerrel. Á kiállítás másik ismert résztvevője a "világhírű Kántor Sándor, akinek alkotásai nagydijat nyertek a brüsszeli yilágkíállitáson. Láthatók a tárlaton ákiil-földön is jólismert nádudvari fekete cserepek, s a mezőtúri fazekasok szép alkotásai is.
AZ
akst lenyomja a sárba* a b» gaelsk régi iifnestelenségé-hB, hanem éppen Jket emelt lel a jőmódti szőlősgazdákhoz*
Már az első közös munka val eltöltött gazdasági év e redményei is ezt bizonyítják. Van olyan uJ tsz, amelyik már most saját teherautót, traktort és Zetort tudott venni magának saját erőből. Pedig most teszik csak az első lépéseket. Mindezt látják az emberek, mégis még sok a vita, a veszekedés a mai kettősség miatt. A napokban is éppen ezért több mint négy órát tárgyaltak, vitatkoztak a tsz-párttitkárok, hogy mit kellene tenni. S meg is találták már a megoldást: 30— 50 holdas gyümölcsösöket telepítenek egy tagba a tsz-ek, megkezdik szőlővel, almával és szilvával is a nagyüzemi gazdálkodást. ^
Az értekezlet után ezekről a gondokról, Balástya sajátos problémáiról beszélgettünk Balla Antal elvtárssal, a község párttitkárával:
^ Az uj gyümölcsösök te-lepitésériek mindenki örül, mindenkinek tétsziké Tudják áz emberek, hogy ezek majd jobb jövedelmet jelentenek. S mégis sokan húzódoztak
tőle. Az Idegenkedéji ©ka a-zonban már nem balástyai fuf%;saság. Akáresak másutt, nálunk is Jó néhány hétig háborús hangulat uralko-dott. A falu egyik része vásárolni rohant, a másik pedig csak a vállát vonogatta: ha háború lesz, minek gyii-möicBös, minek a rengeteg munka, hiszen úgysem érjük meg, amikor majd terem. Most fordult meg csak igazán a hangulat,.hogy eljutott hozzánk is az SZKP XXII. kongresszusának hire» hogy nálunk is olvasták az emberek Hruscsov elvtárs beszédeit. Olvassák az emberek az újságot — s bár sokan közülük eddig nem is törődtek a politikával most azonban látják, hogy a Szovjetunió milyen hatalmas terveket készít, s ugy gondolják: mégiscsak érdemes lesz nálunk is foglalkozni azzal a gyümölciaössél. így hatott Balásfyáh a kongresz-
szus.':; ^'
A pártvezetőség fel is ismerte ezt a helyzetet, s á tanáccsal együtt elhatároztuk, hogy^ külturautót küldünk á tanyavilágbá, ahová hehézebben érnek el a világ hírei, s a járásból jött előadók, pártmunkások, taní-
tók magyarázzák m embereknek, hogy mi is ennek az eseménynek a Jelentősége! Mindez azonban csak az e. gyik oldala a kongresszus balás^at tanulságainak.-A mi faiunk tez-község, de az az igazság, ho^ még
mesz*
sze van attól, hogy valóban szocialista falu legyen. Sok gyümölcsöst kell telepite. nünk addig, de mindenekelőtt az embereket kell nevelni, megtanítanunk őket másképpen gondolkodni. S ez lesz a legnehezebb. Erő3 tsz-pártszérvezetek nélkül ezt a feladatot meg sem tud-nánk oldani.
Azonban a mi kommunis* 1 táink zöme még egészen fia-i tal párttag, akiket a tsz-ek megalakulása után vettek I feh Ezek az emberek politi. kailag bizony még nem elég képzettek; Soha ezelőtt nem vették részt senmiiféle sze-imnáriunion, politikai oktatáson, # legtöbb az volt,hpgy időnként elolvasták az ujsá-kot^ vagy ha ráértek, rádiót hallgattak. Szivük, érzéseik közénk hozták" Őket, mi a-zonbán azt akarjuk, hogy az| eszük is köztűnk legyen, tu-*^ dátosan tudják^ milyen holnapot építenek. Most ezek (Folytatása a 11. oldalon)
ÁZ ORSZÁG szocialista iparosítása, ami legkorszerűbb technikával ellátott nagyszámú iparvállalat létesítését jelenti, nehéz feladatot tűzött napirendre: az ipar számára olyan szakképzett munkásokat és szakembereket kellett biztositani, akik ezt a technikát kezelni ^- - -' - "
alatti megteremtésé a Szovjetunióban az első időkben bizonyos áldozatokat követelt | a lakosságtól. A szovjetállam, amely óriási összegeket fordított a nehézipar fejlesztésére, abban az időszakban nem tudtál gyors ütemben fejleszteni a közfogyasztási cikkek termelését. Éz nehézségeket idézett
Á tőkésórszágok ípárositásában a raun kasok és parasztok kizsákmányolása mel-lett igen fontos szerepet játezóttak a gya^
BALÁSTYA olyan különle^ ^esség, hogy talán kettő ^incs hozzá hasonló áz egész országban. Híres, gazdag községnek ismerték régen, s annak tartják szomszédaik a balástyai parasztokat ma is. Jő gyűmtölcstérmő vidék, s voltak gazdák, akik nagy .összegeket ;k^ meg . szőlővel, almával, szilvával. Meg is van a látszatba, az . országút két oldalán budai .vilianegyedbé is beillő há-;zak sorakoznak egsmiás mellett, s 50 halasijai autótulaj-dpnost tartanak ihar szá-
vetkezet alakult a községben.; Dyeh már történt másutt is: n^ Is ez a ritkasága Itt forduít ■ elő azonban,hOgy egyik tsz-tag a másiknak napszámosa. A huszezerhol-das hátárban szétszórtan fekszenek a tanyák mellett az e^^—Öt holdas gyümölcsösök, s ezek alkalmatlanok a közös művelésre, megmaradtak: magánkezelésben.' Ezért fogadhatia fel napszámosnak még ma is az e-gyik tsz-tag a másikat.
Bz a furcsa helyzet szült
mon. A pesti Lehel piacot!aztán egy másikat: a végre szinte egyedüL ez a, község egységbe kovácsolódott tsz-látfa el gyümölccsel. községben újra lábra kapott
' A jíómóduak mellett, a a sízéthuzás;^ Ezek után ért-
nagy gazdagság árnyékában, a falun kivül éltek itt azonban ssegényemberek is. Tiz-tizenkét kilométernyire minden lakott terűlettől, kö-~'es úttól, kint a bugaci pusztán. Ezek is ' -balástyaiak* Nemrég' összekerültek a mó-c^osak és a megények, egy^ más után nyolc teimélőszö^*
hető, hogy nem - könnyű a községi pártszervezet dolga: unos-untalan igazságot tenni a régi^haragosok között, s
f»AiitATtÍÍ^^^ elő a dolgozók növekvő szükségleteinek ki-
ben ki tudják hasSS^ A^Íh^ elégrtése terén^ésJ^
ban a pótlólagos munkaerő fő forráS a ^^T^ e^^^kedeset. .Ugyanakkor a szoaa-
munkanélküliek tartalékserege. A Szovjet- ^Parositás azzal, hogy az ipar es a me-
unióban már az első ötével terv W^e^n, f^^^^^^^^^^^ J'^'T^
löSO-ban megszűnt a munkanélküliség: Az í^^^*^^^
ipar munkaerő-ellátásának fő forrása a vá- fogpsztas , tov^bb^^^ növekedésének
rosi lakosság természetes szaporulata, to- szükséges feltételeit, vábbá a. falvakbán a mezőgazdaság uj technikával való felszerelése és a munka termelékenységének emelkedése nyomán képződő munkaerőtartalék volt.
A szocialista iparosítás megköveteli a -----—^ ,
szakképzés megszervezését és a löunkások rablás, hadisarc,^ leigázö kölcsönök és szakképzettségének fejlesztését. Már az koncessziók révén kívülről beáramló anyaelső ötéves terv idején nagy arányokban gi eszközök. Az ipar fejlesztéséhez szfík fejlesztették a szakmunkás-képzést — az séges eszközök megszerzésének ezek a üzemi ipariskolák és az uj munkások üze- "módszerei nem egyeztethetők <)ssze a szo-mi-mőszaki oktatását szolgáló különböző eialísta rend alapelvéivel. A szocializmus tanfolyamok keretében. (Ennek a szüksé^- építésének útjára lépett országok belső for-gességéről nagy port vert fel mostanában rásokból, tervszerűen megvalósított szocia-a kanadai sajtó, számos politikus és iskola- ^Jsta feíhalmozás révén sikeresen oldjafe hatóiság, noha a képzett munkások százez- nieg a nehézipar megteremtéséhez szüksé-rei tengődnek munkanéikűl.) ges eszközök felhalmozásának probléma; -Teljes élességgel merült fel az a feladat, Ját. A szocialista felhalmozás a nemzeti hogy uj üzemi-műszaki értehniségi kádere- Jővedelön egy részének a szomalista tff-ket kell képezni. A munkásosztálynak lét- ^^^^^ bővítésére való felhasznalasa.y^^-re kell hoznia saját üzemi-műszaki értei- ^^^^^ « szocialista tábor fennállasanaK miségét, amely képes arra» hogy a nén ér- Jtörühnényei között messzemenően feinasz-dekeit szolgálja s tevékeny részt veff^n a náljáfc az e táborhoz tartozó országok koi-szocialista építésben. Az efeő és á n^odík^^sönössegitségét, többek között hiteleK ötéves torv idején a szovjetállam hatahnas nynjtása uláán. | mi^tj^gzett aimak érdekében, hogy a A legnehezebb vóít az iparosítás a ^-l foiskolak^estechmkumok hálózata révén lág első szocialista országában ^ a Szoy-I Kádereket neveljen az ipar és a népgazda- jetunióban, amely á múltban technikai esi sag mas agai szamara. gazdasági ^tekmátben elmar^^ onzBgl
növekedett.^ A legújabb tipusu mechaniz- ges eszközök felhalmozása érdekeben
musokon dolgozó szakmunkások száma legszigorúbb takarékoskodásra volt szoki
gyorsabbannovekedett, mint az egész ina- sé'r a gazdasági élet egész területen, n munkásság létszáma.) . .tWi w ^^,„j„fTYieffvalói
A «7<itHoflíio^ 1 L A szovjetállam a nehéz feladat niegv^*^
c.-^ l^^^' ^í^^ ^^S^^^^e^ sitása, az iparosításhoz szükséges eszko^
1 I l
r
n
. s: n h l h
X
k m ai ég éa
Ki ho bű Ks
ko kei má szc cia gol és
joh cső
ték
sasj
193
Szo, Iru] toet
iégi