liiili lift
Síi; |. /
ft r
11
X
4. oldal
KANADAI 51AGYAB /MUNKÁS
I KANADAI Mi^GYAR i : •MUNKÁS
5 CANADIAN HUNGÁRIÁN WORKER
p 276 BRITANNIA-AVENUE. HA:>IILTON, ONIARiO
5 Megjelenik minden szerdán. Előfizetfesi ára.
I Egy évre $3.00 Félé"vre $1,50
I PubUshed by
g THE CANADIAN HUNGÁRIÁN PUBLISHING ASSOCIATION
Business Manager—Frank Kristóff.
1
I I
ahol az újságpapír
TÍEREM
Business Office—^276 Britannia Avenue, Hamilton, Ontario
Telefon: Garfield 8064M Í
HARC INDIA FÜGGETLENSÉGÉÉRT
India az angol birodalom koronájának a g\-öngye. Anglia nyers termékének nagy részét innen szei-zi be és kész ipar cikkeinek jelentős százalékát itt helyezi el. India elvesztése egj-et jelent az angol birodalom szétbomlásának.
Ez az oka annak, hogy az angol imperialista koi-mányok mindegyike a legkíméletlenebbül elnyomott minden olyan törekvést, mely India függetlenségét tűzte ki zászlajára . A függetlenségi mozgalom erősödésével nőtt mindég az angol imperialisták terrorja is.
Évekkel ezelőtt Mahatma Ghandi állt e mozgalom élén. Ghandi angol ellenes bojkottal akarta célját elérni. Ellenzett minden erőszak használatát. Az angol imperializmus egyre fokozódó enyomása alól felszabadulni akaró munkás és szegény paraszt tömegek azonban látták azt, hogy ilyen taktikával nem lehet célt érni. A tömegek tehát egyre balra tolódtak, egyre foradalmibbakká váltak. A vezérek pedig Ghandival az élen egyre közelebb jutottak az angol imperialistákhoz. Ma már az a helyzet, hogy az india bui-zsoázia pártja, az ugy nevezett Sawaraji párt teljes egészében eladta magát a brit imperialistáknak, feladta a függetlenségért folytatott harcot, mert ^tól retteg, hogj' ez a mozgalom proletár- forradalommá fejlődik ki.
Ma tehát csupán a munkások és a szegény parasztok azok, akik tényleg, őszintén és önfeláldozóan harcolnak nem csak India teljes fügetlenségééil, hanem az India Szovjet Köztársaság megteremtéséért is. E harc élén természetesen a Kommunisták Indiai Pártja áll.
A MacDonald féle "munkás" konnány ugyanolyan'módszereket használ India leigázására, mint elődje a Baldwin koiTnány. MacDonald ép oly hü szolgáa a brit imperialistáknak, mint a konzervatívok, ö ép ugy a börtönbe veti azokat, akik sikra meniek szállni India függetlenségéért mint a Toiy konnány. India Meriut városában ma is 32 munkás vezér börtönben van, mert a munkások és szegény parasztok megszervezésén dolgoztak.
Hiába azonban a teiTor, hiába az india nacionalista párt árulása. India szegény parasztjai és munkásai szemük előtt látják az orosz munkások p35ldáját és eltökéltek, hogy ezt a példát követik, MacDonald Ghandi, Baldwin és társaik erőfiszitése dacára is .
Kanada munkásainak minden lehető támogatást meg kell adni hogj-az indiai dolgozók minél háffíarább elérjék céljukat India teljes függetlenségét és a munkás és paraszt koi-mány megteremtést.
—:-0-;—
Munkában a "Demokrácia" Kanadában
Az egész világ kapitalista rendszere súlyos válságban van. A túltermelés következtében és a piac hiányában mindén országban egyik gj'árt a másik után csukják le. Nem képez kivételt Kanada sem. Itt'is ezrével dobják utcára a munkásokat.
Vancouver, B. C. is több ezer munkanalküli munkás van, akik mig dolgoztak heti 15-20 dollár bért kaptak, csak épen annyit, hogy életüket egyik napról a másikra tengethették. Nem tudtak abból félretenni egy centet sem. így tél idején az éh-halálnak és a megfagyásnak vannak kitéve.
Ilyen helyzetben az életösztön arra kényszeríti a munkásokat, hogy tegyenek valamit saját érdekükben. A Kommunisták Kanadai Pártja az, mely megmutatta az utat a nyomorgó és éh-halál eíött álló munkanélküli munkásoknak. Munkanélküli Tanácsba szervezte őket és' szei-vezetten munkát vagy kenyeret követeltek Vancouver városi tanácsától. A hét folyamán nagy- tüntetést rendeztek a City Hall előtt, hogy nyomást gyakoroljanak a kapitalista városi tanácsra. ?
Mint minden olyan esetben, amilcor a munkások jogaikat követelik, ugy ezúttal is, a tőkések államhatalmi szei-vezete, a rendőrség készenlétbe állt és szétreverte á munkanélküli munkásokat. Nem kenyeret, de rendőrbotot adtak az éhező dolgozóknak. Ismét bebizonyult tehát, hogy a kapitalista államhatalom nem egyebb, mint eszköz az uralkodó tőkés osztály kezében a munkások elnyomására, a mai korrupt kapitalista rendszer erőszakos fen-tartására. '
A Vancouver-i munkások azonbar. tovább fognak harcolni, Montreal, Toronto, Québec, Hamilton és a többi a városok munkanélküli és munkában lévő munkásaival, amíg jogos követeléseiket nem teljesitik. E harcot, a kanadai munkások érdekeit szolgáló, harcos Kommunista Párt vezeti a gyárosok, bankárok és az őket támogató kapitalista államhatalom ellen.
a ful\óban.
A kanadai .-l. yiitUsice íolyó icUő részén. ^.ze5>í-nil>«a-\egi ejjei. .ivünn már ktmériV^íjiji-y.. • Metsző hideg; & blokKhá^u.i; P'atonkjeit c>ak
ugy. üt-vt-nyf-bcíi illesztették egymás-i a parira ra éá nem eg;. ruiyen több ujjnyi szél- j es hasadékők latonganak. Éjjel 3*óra ; körül lehet, mikor.iolébredek. A kuny hó közepén levő tűzhelyen már kialvó-f él ben a parázs. Ráguritok néhány fatönköt. A gyantás fenyőbe mohón kap bele a zsarátnok föllángolása. Pat Log, duruzsol a tűz i>ercek multán Kel lemesebb zene mindenesetre, mint az alvók állandó köhögése, mely a meleg terjedésével elhal.
Reggel öt órakor az előmunkás kalapácsával ráüt a szabadban fölakasztott öreg fürészlapra. Az éles hang fölrázza az alvókat. Még félálomban kibontakoznak takaróikból. Az Öltözködés ahg egy perc. Szinte nihástól fekszenek le pihenőhelyeikre. Jön a reggelikészités.
Künn m.ég sötét. Csak Keleten mutatkozik a kék-fékete, fényesen ragyogó csillagukkal telitüzdelt égbolton zöldes áin.v". Mindinkább nő az. Zöld és kék szinke\ érékéből áll már és lassan ráfekszenck a folyómenti fenyvesre IS. Hid ez, az éjjel és nappal köpött. Lenge, fényszötte hid, melyen át utattör magának a feltűnő Nap korongjának első sugara és percekre rá a sugárözön.
Égbolt, levegő krisztálytíszta. A rnunkások, a favág:ók már 'elindultak, már dolgoznak: - Me.sszire hallatszanak a fejszecsapások, a recsenő" fu-részzörejek. Csakhamar .félrehajlik az első fenyő büszke koronája, lassan először, azután mindgyorsabban. hog\-hatalmas robajjal neki vágódjon a földnek. Dőltében két kisebbet magával ragadott az óriási fa. Jön a második, a többi. Előfordul, hogy a fa nem pontosan abba az irányba esik, amerre számítják és ilyenkor vadul iramodnak a favágók az életet jelentő biztos felé. Aki nem elég gyors, a fa alá, a halálba kerül. Addig tait a munka, mig egész sötét nem lett- Ég, táj, erdő korlátlanságából visszakerülnek a munkások a szük zárt fatön-kös kunyhóba. Vacsora, pálinka gub-baszkodás a tűzhely körül. Azután megint dennedt alvás, fáradságtól, hidegtől mig a fűrészlap éles, bántó hangja uj robotra nem hiyja őket... .
...Hullaként fekszenek egymás mellett fatörzsek. Sudáran, égnek törve kibírták a leg erősebb hűvös, jeges vihart, mely ott született a sarki tájakon. Legfeljebb meghajlongtak kissé Fejsze, fürész végzett velük. Szélesen kapaszkodó gyökerük ott, rothad majd vagy kiégeti egy farmer, ^ki erre települ. A tőrasek azonban nem érték el létük végét. Azok előtt még nagy' ut, nagy hivatás áll.
Csúsztatok lejtőjére teszik a töi-í-seket a munkások. Megindulnak azon és szinte ágyúgolyó sebességgel rohannák le — a folyó vizébe. Nagy loccsanás, zajló, magasraszökő hullámok. Midőn a himbálódzás megszűnt
íiként
Kér niuiíkás, a vizet ni;a-j^aiiCe elboiii-.. i'atonkukun a ú'lyu közepéig kicsiny ládiköi. és uii dirdv-ezi azt. \ek'<i!y dróti'iuza! \t.zet-ki abbói Éles iütt> iii-.üLik íul. A közeiben levok sieivc j.auább vuuul- szervezőknek dec. Iir nak. Egy percre rá. Ien\ eikkáiíik löl szetr. A munkások.
mennydörgésbZei ü csal-' tulajdonosától halott;
téneies rossz hei:."z\ ■; sánalír A harcot a L Inu-isinai Umon vei-veZet két szervezőt k'.. zetésére és annak kit.
;:;,:;;t.
-2-.' aüíj
tést. hogy azt a szerve/
aki az ö tulajdonára te.-;:.
' OS beváltotta ií^éretet.
A Kanadai Munkás \ ec vette kezébe az ügyet. : idy munkást megvéd, akit a kapi azért üldöznek, mert a nui dekében harcol.
-o-
tanás, iüstgomol\- és azután nagy bömböléssel megindulnak a fatönkök.
Dinamit széjjeltépte a torlaszt, szi-' tehát, hogy a munkás lánkokká aprózódott föl nem egy fá-töi-zs, de szabad ismét az ut. Ma dinamit végzi ezt. "De volt idő, midőn mi munkások szedtük széjjel a torlaszt. Nekünk kellett azt megtenni. Hosszú kampós rúddal addig feszegettük emeltük az összesszorult tönköket, mig az ár nem vitte ismét magával azokat, órákig, j de napokig keményen kellett dolgoznunk. De nem is a megfeszített mun- . ka volt a baj, hanem az, midőn már' ^IJCIIINGER MANÓ megindult a toriasz, a rajta levőket is „ov, 24-iki számában* a az elsöprés fenyegette. Az volt a művészet hogy pillanat alatt a parton legyünk. Mert ha nem, hát kampec... .gyik öcsém hires volt arról, milyen ügyesen tudta széjjel bontani a torlaszokat. Egj'Szer azután... egy mértfölddel arébb, a csendesedő vízből
" - a i} uiő
betyárviláí
a N Ijolsé'
KOV
egy nagy húscafatot halásztunk ki,j az emberi fonnát lehorzsolta róla a száz rohanó fatönk... De ez a régi jő időben volt... Ma már a dinamit..."
Ezeket mondotta egy hajlotthátu öreg. Nagyot sóhajtott ezután. De nem tudom, kinek^szólt a kesergés: a szerencsétlenül járt testvéniek-e, vagy vagy pedig a letűnt korszaknak, midőn még kampósrudu munkáslovag ok vivtak tornát a torlaszokkal és nem a (Jinamit. Talán itt a québeci vadonban igy fájlalják a racionalizá lást... . -
Vagy száz mértföldet kell a fatöi-z-seknek Délnek leuszniok. Lassan nem
ról irt elmefuttatását a rokkal végzi: '
"De két kérdés még mindig: olyan, amelyre alig van ví egyik, hogy kinek használ v^f t- bolsevizmus es^jtelen politikájí^l^ sik pedig, hogy honnan meriti^f
sévisták azt a határtalan mepe jiket, hogy a szociáldemokrácia és. társadalmat refoiTnáló jávai reklaipálják az ö vészedé) szocializmust inkább komprpr mint megvalósító esztelenségéü^ mára?" ■•^Is Az első kérdés — már^mirttl kinek használ a bolsevizr)ius,^ buta, annyira antimarista, ho^ érdemes válaszolni rá. A más|l szont annyira szemtelen, hogyf állja meg szó nélkül az eraber>? hogy honnan merészelik a bo' az elsőbbségét a fensöbbség€t| málni maguknak a szociálde:
sietős az útjuk. Jó volna, ha nekem'(.j^yaj szemben? Hát
I
MUNKÁSTÁRS
Nevár.i több felszóllitást. ne keljen költeni a-munkások eentjeft hanem fízes elő lapunkra azonnal. Vágd ki az alanti szelvényt
Kanadai Magyar ^lunkás 276 Britania Ave. Hamilton, Ont.
;• Tisztelt mankástársak! • : .
Melékelve küldök S összeget, mel\Tiek ellenébes indítsák meg lapunkat, e^^y év fél év idő tartalonna.
sem kellene sietni, itt maradni októ-beiig, novemberig, mig nagyobb lesz a hideg. Mikor az északi fény tűnik föl hosszú éjjeleken a természet leg-csodásabb tüneménye. Magasra az ég-kupolára vannak fölfüggesztve az óriási hullámzó fénygüggönyöfc^ Ide-oda lebbennek káprázatos kéxes-zöU des szárnyaik, mintha titokzatos éth-er-szél mozgatná őket. A fakunyhók lakói bár százszór itták föl szemeikkel, ismét és ismét nézik, önfeledten, órák, hisszáig Jó volna... De sietni kell és nem láthatom az északi fényt.
Three Rivers-^nél ömlik be a St. Mau-rice a St. La\vrence-be. Ez a végállomása a fatönköknek. Hatalmas, füstölgő gyártömbök a folyó mentén. Kis csatornákon át a gyárfal mellé terelik a szálfákat, egy nyilasból acélkarok nyúlnak ki értük és beemelik az épület belsejébe. Fatörzsélettik itt befejeződik. Ezerfogu fürész, balta, kés nyomul beléjük és addig vágja, marcangolja őket, mig apró szálakra, forgácsokra nem tépőd tek széjjel. De még nincs béke. Végy szereket öntenek a felőrlött faanyagokra és ragacsos péppé keverik össze vele. Azután hengerek közé szalad a pép, azok nyújtják, simítják, egyre jobban és jobban. Kiszáradva, megfehéredve, elvékonyodva kerül ki azután az utolsó hengeiiha^inából — á papir: Amint folyik ki a hengerből a végtelen szalag, föltekercselik. A te-! keres duzzad, kerej<edik. 5-:—6 láb lesz az átmérője. Mikor döngve leesik a tekercselőről és odagurul a szállításra kész társai közé,, olyan hosszúkás,
onnanít
Név
Házszám, ucca
Város
Ulam
Lepünk előfizetési ára egy évre ^.00 Fű. évre $1.50
és kisimultak a vizek, egyszerre csak elindul a fatönk. Viszi a .folyó árja. Szállítás, mely nem kerül semmibe.
Nem egészen akadálytalan áz utazás. Lejebb, néhány méiíölddel, össze-szoiTil a folyó medre, gyorsabb lesz az ár. Egymáshoz súrlódnak a fatönkök. Megesik sürün, hogy egyik vag\-másik törzs nekiszoriil kiálló sziklának vagy keresztbe fordul a folyón s mindkét végével beleakad a*sziklákba.
Jön úszva a többi tönk, de zárva ta-í, , , , . , . lálja az utat. A víz nyomása hátulról; ^erekded megmt, mmt afatönk. Papir-
óriási erővel tolja őket. Recsegve- ro-; 'r ,
, Hosszú sorát a vasúti kocsiknak megrakva ja; papirtekercsekkél, Del
pogva egymás alá" egymás fölé kodnak.. .Szinte percek alatt kész a torlasz.
Most is ugy töitént. Már mesziről mutat kisérőma helyre. A távolból ugy tűnik, mintha gyufatartó fölborult volna és a gyufaszálak vad ösz-szevissza.ságban fekszenek el. Köze-lebbjövet, a giv^ufaszálakból hatalmas fatöi-zsek lesznek. Furcsa zaj, mely mindjobban erősö<lik, zug, háborog a földuzzasztott viz. tönk zúzzák egymást a torlódó fatönkök. Vad tompa moraj; megszakítva egy-egj' reccsen-éstől^ mikor egy szálfa már nem birja a többiek nyomását és kettétörik.
Manó, hogy, a bolsevik! ek must építenek a föld e,g\' Onnan továbbá, hogy a világi tájékán megalkuvás nélkül harcot vezetnek. Onnan még|^ bá, hogy a bolsevíkíek nem kapitalista urakkal közös mir székekben ülni. Onnan azor hogy nem szerelnek le sztráj" nem hívei a burzsoá béregyeztCT^ és nem kötlek paktumokat. azonfelül, hogy, halálos ellens^-imperialista háborúnak, hogy>£ dalmát szervednek a munl felszabadításra. Onnan még és felül is, hogy nem denui nem barátkoznak rendörökkel es^ lövetnek május elsején tünteift;^ kasokra. Onnan legfelül, hogyha' sevíkiek soraiban nincsenek belek, Seítzek, Noskék, SchöB nok, Snowdenek, Paul Boií Thomasok, Mussolinik, GaramS; Buchínger Manók — hogy a! vinné el őket!...
Krausz imí csödbekerült most többek között abból él,.;, visszaemlékezéséit közli az "tí hasábjain és elmélkedik a miusi-ól. "Nincs még égyetlen|.^ agitációs org-anizáció a világig — mint a Szovjeté. Propaga
felé rángatják a mozdonyok. Át az Egyesült Államokba. .Több mint háromnegyed ré?ze az ujságpapii-nak,. azók, lényének, házugBágaina} amit az amerikai lapokhoz használnak •£^^^^.^^^.^2^^-^^ ott terem Kanada fenyveseiben. ^Uti^'é\ö\éfim-^^^ készül papírgyáraiban.
nagyon alapos, éppen ezért a#;„ Ságnak ügyelnie kell, nehogyé jukba kerítsék őket". A rnu: nák esze-ágában.sincs félrimetU,, ni ezzéi á szovjet-hálóval -zemo^ nál több oka van ugylátszik a'K Símiknek no meg a szocnernu-;^ akiknek derék szerepéről emlékezik Horthy-Bethl-'i Weltner "elvtárs-ról ezt ir-ya-J'y^ tatura alatt esténként a í^^'í^s, ban-jöttünk össze, ahol v gövel és bridgevel (a ta), mulattunk, fol\i; a lí;i'>^''^=ÍÍÍ
HARCBAN PORT ARTHUR KERÜLET ERDŐIRTO MUNKÁSAI A B6SZ0K ELLEN A Port Árthur kerület erdőírtó munkásai sztrájkba léptek, hogy ret-
missz3(
ósitsam és lelkesítsem akcióínlí;,;. re, amelyben Weltner és mis'í vezérek ■i)athatósansegédke2t
eg>' ujabb érdemrend Hor.n:" jeinek a magyar .kízsákTrJ.n?í széröl. Nem lehet mondar4. J^^ magyar burzsoázia hálátlanul ji
dik; mégméntöi ir^int.;