6. oldal.
KANADAI MAGYAR MONKÁS
^^MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉSI ARA: Egy évre ?2.50. félévre $1^. Minden levelet, cheque éJs Mo ney Qrdert az alábbi cimre KüI^t^K
BOX, 154. GENERAL P. O.   TORONTO, ONT.
W.U.L MMPAm ES A MAGYAR NYELVirMUNKASOk
Március elsején a Workers Unity League (WUL.) egy hónapos országos kampánjrt indít a harcos szakszervezetek kiépítésére, hogy annál hatásosabban és szervezettebben tudja felvenni a^ harcot az állandó bérlevágások ellen, a munkások életszínvonalának az állandó leszorítása ellen. A magyar nyelvti munkások részére ez a kampány ugyancsak nagy fontossággal bír. Ez a kam-éppen akkor jön amikor a-Munkás Klubbok országos tagszerzési kampányt folytatnak. Ez a két akció a leghatásosabban együtt kelL hogy haladjon. A két akció nem külön kampány, amelyeket egymás kárán, vagy az egyiket a másik elhanyagolásával kell lefolytatni, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon szorosan összefügg egymással.
Különösen" a bányavidéken és a farmokon kell ezt a két ak ciót egymással összekapcsolni. A Munkás Klubbok nemcsak kuű-tur szervezetek, hanem  egyúttal harcos szervezetek, amelyek belekapcsolódnak és aktív részt vesznek a munkások gazdasági ^ífszervezkíedésében és mindennapi harcaiban. A munkás Klubbokat iícsak ugy tudjuk építeni, ha ezeken a harcokon keresztül toboroztuk a legjobb munkásokat a sorainkba és megförditva, ha aMub ;;tagjaít beszervezzük a harcos szákszervezetekbe és szervezetileg írészt veszünk a szakszervezetek épitésében. A Munkás Klubbdk gS^lésén nieg keU ismertetni a Mine Workers Unión of Canada s programját egységfront taktikáját, á különbséget ezen iarcos szervezet és az áruló United Mine Workers szervezet kö-tt. Ugyanez vonatkozik a Nova.Scotía Amalgamated Mine Wor kers Unióra amely éles harcot folytat a reakciós Lewís bürokra-pk ellen. A magyar nyelvű munkásoknak még nagyobb energiával mint eddig' elől kell haladni ebben a kampányban.
A Farmers Unity League szervezése a magyar nyelvű r kis farmerek között éppen olyan fontossággal bir.
A bennszülött és más nemzetiségű munkásokkal együtt a Harcos szakszervezetek vezetésével harcolhatunk csak a bószok támadása ellen.
GYŐZÖTT A 8ZOCIAIJSTA
TILTAKOZZUNK EZEFT UJABB
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
, -     A duJTa hamis vád, a Buck har-
cos munkásvezér ítéletét meghosszabbítsák és tovább fogva tarthassák Kíngston börtönében, minden más és komolyan gondolkodó egyén utálatát és legélesebb tiltakozását keU, hogy kiváltsa a kanadai terror ellen. Tím Buck-ót vádolják azzal, hogy a mult év októberi kíngstoni börtön sztrájk vezetője és szervezője volt. A hatóságoknak ezen cselekedete ellen már mostanáig is az ország műiden részéből tiltakozások lepték el az ottawai igazságügyi minisztériumot.
A vád aljas hamissága a legjobban kitűnik magának Or-mond generálisnak a jelentéséből, amelyben miután hosszú lisz-tában elsorolja a kingstoni fegyencek sérelmeit, amelyek magukban is elegendő ok arra, hogy bármilyen emberi lények lázadjanak, ha eze^cet a sérelmeket hosszú időn át nem orvosolják.
Kétségtelen, hogy a kapitalisták ezzel az aljas váddal, Tim Buck-ot még az Ötéves ítélet letöltése után is börtönben szertnék tartani. Félnek Tim Buck-tól a Kommunista Párt és a kanadai munkások harcos vezérétől. A másik célja ennek a frame-upnak az, hogy ezzel eltakarják a hatóságok saját bűnüket, saját barbár módszereiket amelyekkel a bebörtönzöttekkel bánnak.
. Mindn munkás, minden munkásszervezet ha még eddig nem tiltakozott ezen piszkos vád ellen, azonnal tegye meg. Meg kell akadályozni a kanadai kapitalisták ezen ujabb támadását a bebörtönzött munkás vezérek ellen. r
A BETEGSEGÉLYZÓ LEGYEN EGY HARCOS SZERVEZET
Irta: Domsitz Forene. A kanadai munkások   gyakran M vannak az eshetőségnek szolgáltatva betegség vagy egyébb, ehhez hasonló okok miatt, hogy teljesen elesik bérétől. Az egyedüli jövedelmező forrástól anélkül, hogy betegsegély számot tarthatnának. Pedig az ilyen e-setékben feltétlenül szükségük van anyagi támogatásra.    A munkások ezt a szükségletet betegsegrélyző szer vezetéken kersztül próbálják mgolda nL Azért van Kanadában egyes helyeken kisebb betegsegélyző csoportok. A' kanadai öntudatos munkások egyre nagyobb számban tömörülnek a Kanadai Magyar Betegsegélyző Szövetségben, mert az egyedüli betegsegélyző, amelyt öntudatos munkások szrveztek és vezetnek nemcsak a tagság előnyére, hanem ugyanakkor 'támogatják a forardalrai munkásmozgalmat is.
A betegsegélyző alapelveinek helyes tanítása és alkalmazása a gyakorlatban nagymértékben kifejleszti a munkások öntudatosságát: ezt első sorban azért, mert megmutatja a munkásoknak saját helyzetük közös bizonytalanságát, másodszor, mert a betegsegélyzőn keresztül megoldják azt a problémát, amelyet egyedül képtelenek megoldani.
Ezt tudják a tőkések is. A kana-
dai tőkések azzal, hogy a munkásokat becsalják az ők profitra épetitt szervezetükbe, két célt érnek el: Elsősorban eladnak olyan kötvényeket, vagyis az ők általuk kinevezett ügy nökők, nem -azért adja el a kötvénjrt, hogy azon a munkáson valaha is segítve legyen, hanem már akkor csap ja be mikor eladja azt a kötvényt, mert nem a kötvénynek a tartalmát magyarázza, hanem az ellenkezőjét. Mert a tőkés kompániák azért bizto sitják a mtmkásokat, hogy tudjanak felhőkarcolókat építeni és a tőkés részvényeseknek horibilis osztalékot fizetni és igy, hogyha a kötvénsmek az igazi tartalmát magyarázzák, nehezen lehet valakit bebiztosítani. Má sodszor, a munkásokat az osztály tudattól távol tartják és kihasználják a tőke megvédésére,
K.M.B. Szövetségnek nemcsak az a célja, hogyha beteg az a tag, a járó segélyt kifizesse, hanem osztály tudatra nevelje és felismerje a mun kásosztálynak az ellenségét. Azok a tagok akik az ő hibályukból marad tak ki a sorainkból, azokkal kezet fogva és szervezetten harcolni a társadalmi biztosításért, amely megold ja azt a problémát, amelyet a beteg segélyző csak részben tudja megolda ni. ■ "
Sztálin elvtárs a következőkben vonta meg az- első- ötéves terv^,mér-legét a Kommunisták Szovjetunióbeli Pártja Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának január. 7-iki egyeüttes ülésén: ' AZ IPAR TERÉN A Szovjetuniónak nem volt az in-dustríalizáció alapjául szolgáló kohászati ipara. Most már van.
Nem volt tratoripara. Most már van. >
Nem volt autonitobilipara. Most már van.
Nem volt szerszámgép ipara. Most már van.
Nem volt jelentős arányú megző-gazdasági gépet gyártó ipara. Most már van. •
Nem volt traktoripara. Most már van.
Az elektromos energia gyártása terén az utolsó helyen állott. Most az első helyek egyikén áll. .Ugyanez a helyzet a petróleum és a kőszénbányászat terén. Egyetlen szén és ko-liászi bázisa volt csak. Az .ukrajnai. Azóta ezt megnagyobbították és egy. másikat, hatalmasat alkottak a Szöv jetunió keleti részén. Textil központ egyetlen volt csak az északi, v Azóta két ujat alkotak, egyet Középázsiában, gyet Keletszibériában. És mind ezt oly óriási mértékben, hogy elhalványulnak mellette az európai ipar méretei.
Ennek eredményeképen a kapitális ta elemeket végleg kiirtották a Szov jetuníó iparából. Most már csak" szo-ipialista formában létezik ipar a Szov .jetunóban.
Az ország ágrárörszágból iparos országágá lett. Az ipari terhelés ará nya megnőtt a mezőgazdaságihoz ké pest. Az ötéves terv kezdetén 1928-ban, 48% volt az ipari termelés aránya az egész termelésben, 1932-ben az ötéves terv negyedik évének -végén 70 százalék.
A tervet, mely eredetileg öt évre volt számítva, a negyedik év végén 93.7%-ban megvalósították. Ez 6%-os hiányt jelent. Ennek az á magrya-rázata, hogy a szomszédos államok vonakodtak aláimi a meg nerh támadási egyezménjrt és a távolkeleten bo nyodalmak folytán egyes üzemeket a leggyorsabban modem védelmi fegy verek gyártására kellett átalakítani.
1932 végén a Szovjetunió ipara a háború előtti nívónak 344%-ára emel kedett, az Egyesült Államoké a 84% ára.    Németországé a 62%-ára sü-
a-
lyedt. 1932 végén a Szovjetunió ipa-l Ws egyes paraszti gaadaságon, ra az 1928-as nivó 219%-ára emelkej mely a kapitalista elemeket kitenné
dett, az Egyesült Államoké az 56%-ára, Angliáé a 80%-árá, Németországé az 55%-ára, Lengyelországé az 54 százalékára csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy á kapitalista rendszer ipara, nem állja meg a helyét a szovjetrendszer íparMval szemben, hogy a szovjetrendszer győzött a kapitalista rendszerrel szemben.
Azonban nem lett volna helyesebb több kartont, cipőt, ruhát és egyébb mindennapos szükségleti cikket gyár tani? Természetesen az indusztriali-záció céljára fordított 1 és fél milliárd rubelnyi valuta feléért "lehetett volna gyapotot, bőrt, szőrt, kaucsukot vásárolni. Több kartonunk, cipőnk, ruhánk lett volna a Szovjetuni óban. Azonban nem volna komolyan számbavehető nehéz ipara és fegryver teíen volna a legmodernebb technikával felszerelt kapitalista iparral szemben. És nem lehetett tudni, hogy mely pillanatban támadják meg az imperialisták a Szovjetuniót. A párt kénytelen volt sarkanytyuzni az országot, nehogy *időt veszítsen.
Ilyen gyorsított tempóra lesz-e szükség a második ötéves terv végre hajtásában? Nem. Az első ötéves terv megteremtette az ipar, a szállí tás és á mezőgazdaság mondem tech niitaí alapját. Az ország védelmi képessége a szükséges magsságra eme lődött. Száz meg száz uj, nagy üzenni kombinátus épült és szerelődött
es
fel modemül. Azonban az uj üzemek, az uj technikák vezetése és irányítása sokkal nehezebb, mint a régiek felhasználása. Több idő kell, hogy a munkások, technikusok és mérnökök megszerezzék a hozzá, szükséges készséget és gyakorlatot. Az első ötéves tervben 22% volt az ipari terme lés növekedésének évi átlaga. A második ötéves tervben 13-14% lesz csak., A - kapitalista országok részére elérhetetlen ideál ez is. Sőt eredetileg nem elért ideál részükre az 5% os évi növekedés sem.
Az első ötéves tervben sikerült és elég volt a lelkesedést organizálni. A másodikban, el kell ém a modem technika' emelését és a termelési költ ségiek jelentékeny csökkentést. A MEZŐGAZDASÁG TERÉN Az ötéves terv a kollektivizálás ter ve volt. A szovjethatalom nem nyugodhat sokáig két ellentétes alapon, a szocialista nagyiparon, amely a ka pítalista elemeket megsemmisíti és a
U. Amíg a kis parasztgazdaságok nincsenek nagy kollektív gazdaságok ban egyesítve, addig a kapitalizmus nak visszaállítása a Szovjetunióban a legreálisabb veszdelem minden lehető veszdelem között. Az ötéves terv egyesíteni akarta a szétforgácsolt, kicsi, egyéni parasztgazdaságokat, amelyek képtelenek traktorokat és modem mezőgazdasági gépeket használni, nagy kollektív gazdaságokba, amelyek minden modern eszközzel fel vannak szerelve. Azonkívül mintagazdaságokat, szovjetgaz daságokat akart' berendezni a meg nem müveit területeken.
Sikerült-e az ötéves tervnek ezt célkitűzését megvalósítani négy év alatt? 200,000 kollektív gazdaságot, 5000 gabonatermelő és jószágtenyész to szovjetgazdaságot szerveztek három 'év alatt és 24 millió hektárral növelték a vetésterületet. A koUek tiv gazdaságok az összes parasztgaz daságok 60%-át egyesitik, ami a há romszorosa az ötéves terv célkitűzésének. Az egys parasztgazdaságok i-dején 500,600 millió pnd gabonát le betett termelni a piacra évente, mos tan 1200-1400 millió pudot lehet termelni.
nek jövedelmezők azonnaL D,t lehet kételkedni abban, hogy rom év alatt jövedelmezők) Csak a nép clelnségei, csakV**' J radalmárok luvatkozhatnai ÍJ.^^ Ji jtgazdaságok iövédelmezőükF'W
A mezőgazdaságok kollel^\JÍ„^ -gyorsított tempóban törté-' ^^'^ sodik ötéves tervben is , kell majd a koUektivália
Nem. Több történt e téren,
mennyi várható volt. és a
ság túlnyomó többségének a
ban a kollektív gazdaság lett]
elfogadhatóbb gazdasági for
tan a kollektív gazdaságok
torikus megerősítése és a
mek kidobása a fő feladat.
A DOLGOZÓK ANYAGÍI
HELYZETE
IV É
Szovjetorszország paraszti kisgaz-dasági országból a világ legnagyobb mezőgazdaságának országává alakult át. A kulákság, mint osztály szét van zúzva, bár még nincsen meg semmisítve. A dolgozó parasztság fel szabadult a kulák Idzsákmányolás béklyóiból. A szovjethatalomnak szí lárd gazdasági alapjai vannak a fa luban: a kollektív gazdaságok.
Közben a legnagyobb gabonatermelő országok vetésterülete 8.10%-al csökkent,^, az Egyesült Államok gya potfoldjének területe 15%-al, Csehszlovákia és Németország cukorrépa termésterülete 20-30%-al, Litvánia és Lettország lenvetés területe 25-30 százalékkal csökkent
Azt mondják, hogy nem min<í^a kollektív gazdaságok és a szovjetgazdaságok jövedelmezők. Azonban a jövedelmezőséget nem szabad szatócs szempontból tekíhtní. Hanem ál talános gazdasági szempontból, több évnek az átmetMetébőí Több ezernyi kollektív gazdaság jövedelmező már is, valamint több tucat szovjet-gaz<&iság. Azonban többségüUien e-zek az óriási gazdaságok nem lehet-
Kiküszöbölődött a mui ség. És kiküszöbölődött a tudatlansága. Csaknem az gény parasztság bevonődott^ tiv gazdaságok építésébe, ság kulákokra és szegényeké rétegeződése alá van ásva^ Á elszegényedése és elnyomoroáa semmisült. Ezekről nem álmoí í^Yíj "legdemokratikusabb" kapitali^ lam sem. 30-40 millió ember j | kapitalista államokban munka i ijSiAvrt Ta-vállahia minden munkát, mínd^*? téllel. De nem kap. "Pölöslegtíf^ T*"^ berélet. óriási mennyiségű fii szer és áru rothad és pusztul I^HáéktalaT munkanélküli éhezik, mert nimj bioíc azzal ze, hogy lakbért fizessen. A Sii >1 Ijlandzs unióban három év előtt mintegj        az es rom millió munkanélküli volt;
ban két év óta ki van küszSball^^ ^f, ^ munkanélküliség.
Három négy évvel ezelőtt í Í||^.^' , rasztság 30%-a szegény paraszt ^8''^^*^ Több mint tízmillió, ember. Még lalerejével régén több mint kétmillió sa ijá. Csups paraszt ment évente Ukrajnába Észak-Kaukázusba munkát Még többen jártak a gyárak hoz. És nemcsak a szegény A középparasztság jó fele is. ezt már el is felejtette a Ma már nem jár   milliónyi pa munkát keresni. Sőt hogy e máshol lehessen munkára
parasztot, szerződést kell köt kollektív gazdasággal és szabad uti utazást kell biztosítani a tiv gazdaságba tartozó paraszti ». ■
A paraszt biztosított gazdájs
japan szándt ^ ísuriáh S^ztülvite 'l^^ást Jel í'^emzete. átározata" í^pne^ vonjí
vtagja a kollektív gazdaságnak, t m4 nem izg
torok, mezőgazdasági gépek, magalapok és tartalékalapok vai a birtokában.
A munkáások és alkalmazottak ma a nagyjában az 1928-as év szeresére emelkedett, ami az öl tervnek 57%-ál
A munkásság és parasztság joítj'v me 1932-ben 45-1 milliárd rubel ami 86%-os   emelkedést jelent 1928-as évhez képest.
(Folytatjuk).
Az USA, diplomáciai sikere
A burzsoá lapok legutóbbi infomiá ciói szerintaz angol kormány meghi vást kapott, hogy egy delegációt küldjön Washingtonba, amely az adó ságok kérdését volna hivatva meg tárgyalni. A delegáció elutazása szoros összefüggésben van azoknak az ellentéteknek az alakulásával, amelyek az európai kontinens adósállamait szembe állították valamennyíök közös bankárjával: az Egyesült Álla mokkái.
Még emlékezetes, hogy a december 15-iki fizetési dátum előtt élénk esz mecsére folyt az angol és a francia miniszterek között'az adósságok kér désében, A lausannei paktum egy frontba kovácsolta egész Európát az Egyesűit Államokkal szemben és az Egyesűit Államok imperialistái mindent elkövettek, hogy ezt a blokkot szétugrasszák- És sikerrel!
Anglia, Olaszország és egy egész sor állam megfizette az esedékes részleteket. Mig Franciaország szigo ruan tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy addig nem fizet ameddig a németek nem fizetik a hadikárpótlást.
Miért fizetet Anglia, amikor nehi volt kényszerűbb helyzetben mint a többiek?
Az európai "adós-blokk szétugrasz tása nagyjelentőségű diplomáciai siker az amerikai imeperialisták rézsé-re. Ez a blokk, benne Franciaország-
kell tanítani a munkásokat, hogy a társadalmi biztpsításért folyó harc és minden más harc, amelyet neldk a létért kell folytatni, az uralkodó osztálljral szemben egy fundamentális politikái probléma, amelynek cél ja egry munkás kormánynak a fel-
állítása a mai kapitalista kizsákmá-A mozgalom folyamata alatt meer'nyolő kormány helyett.
gal és Angliában, a legbiztosabb támasza volt Japánnak a Mandzsúriai operációban. A franciák pénzügyi támogatása, amely megnyilvánult hadiszállítások financirozásában és kölcsönökben, párosult azal a politikai támogatással, amelyet Angliai nyújtott a Népszövetségen belül.
A blokk szétugrasztásával lehetőség nyílt apra, hogy az Egpyesült Ál lainok ujabb és lényeges endegménye két adjanak legrerősebb ellenfelüknek az angol imperializmusnak, hogy viszontszolgáltatás képpen a távolkele ti politikájukban a maguk javAra bil lentsék á mérleget.
Ezekre az engedményekre volt szüksége Angliának: ezért fizetett.
Az angol imi)eríalÍ8ta körökben az utóbbi időben egyre hangosabb lesz az a Idvánság, hogy az 1921-ben, éppen az Egryesült Államok nyomására, felmondott japán-angol katonai meg állapodást újraélesszék. Ebben az e-setben az Egyesült Államok helyzete meglehetősen kényessé vált volna Csendes Óceánon, tehát az ő oldaluk ról is meg volt a kívánság, hogy az angolokkal kiegyezzenek.
Az angolokat viszont még a gazda sági helyzet iis külön nyomja a "meg egyezés" félé.   "l.......-V-
A font sterling, fennállása őta most' zuhant harmadszor. Először
lenére nem okozott olyan nagy mér- ló esetekben a többi országokban
tékü drágasági hullámot, mint hason árak alig emelkedtek 5-8%-al. Azon ban már ez az áremelkedés is elég volt, hogy az angol munkásság ellent állását kiprovokálja. A Lancashire-i szövőmunkások sztrájkja, a vasutasok szívós ellentállása, a munkanélküli mozgalom terjedése, a Belfasti Birmíngham-i és London-í események azt mutatjál^ hogy Angliában is emelkedik a forradalmi hullám és az angol burzsoázia nem fogja egykönnyen kizsákmányolási tervét végrehajtani.
Tehát Angliának minden oka meg van a megegyezésre.
Az angol-francia blokk szétugratá-sának, Franciaoirszág izolálásának van még egy nagy politikai jelentősé ge. Az amerikaiaknak nagy gazdasági érdekeltségeik vannak Németországban és ezért nem nézik szívesen hogy a franda imeperializmos gazda ságilag és politikailag is jármába hajtsa a németeket Anglia eddig a legteljesebb támogatásban részesitet te a francia imperializmust. A blokk
rBras küzdi
, Mü
való tulteljesif ml OLASZ
5ma. — Jott a n
az eln olini oi >íáiány ált jelentés p25,OQ0
több, mint száz esztendeje, a Napole oni háborúk után, másodszor a Világ háború alatt és harmadszor 1931 szeptemberében az aranyparitás feladása után. Ez az utolső baisse magával rántotta az értékpapírok árfolyamát, a külkereskedelmi mérleg, különösen a fizetési mérleg, továbbra is passzív.
A font sterling majdnem 30%-os árfolyamesése mbfiden várakozás el-
felbomlásával függ össze az is, Schleicherék   tovább   nyargaljí, -fegyverkezési egyenlőség   pari^ 5If" .kapnak számítva éppen a francia-^iiner! Stáií^ta proi ellentétekre. Eiiésolini al
Az angol imperialisták^^ hogy       halad. nél nagyobb ,árat csíkarhassanai az amerikaiakból, titokban is, l tan is segítenek Franciaországiul japán imperializmus támogatás: és örönomel nézik, legnagyobb v: uralmi ellenfelük az Egyesült mok távolkeleti pozíciójának lését ^
Ezen mit,sem változtat az a te hogy most '^eg^yeznek". [j
Éppen ott van szükség a mei zésre, ahol az ellentétek nagy
■Az» hogy ez a "megegyezés" a két legerősebb rivális — An| az U.S.A, közt történik, — azt mutatja, hogy itt "szü volt
A kérdés most csak az, hogy nek a bőrére egyeztek ki? Mert kinek fedezni kell a költséget Ha a proletariátus nem lesz akkor 6 lesz ez kétségkívül.
LENGYEL KATONÁK FIÜVTCRNIZÁLNÁK A MUNKÁSOKKAL
testvéreikkel szemben.
Nem olyan régen Genfben a vénFűr dő után katonák fiatemizáltak munkásokkal amikor nem akartak tömegbe lőni. Most ezt Lengyelor-
szágban látjuk újra, a fasizmus országában ahol tombol a terror. Strze mieszyce bányavidéken, a dombra-wai bányamedencénél egy rendőrde-tektiv megolt egy munkanélkülit aki szenet akart elvinni. Err« az esetre az egész komyékbeU munkásság megmozdult 7,000 munkás és mmi-kásnö kísérte utolsó útjára a gyükos rendőgolyó áldozatát A koporsót 8 katona vitte, aWk éppen aUcor szabadságon voltak. A tömeg müidenatt éljenezte a katonákat aUk igy mutatták meg szolidaritásukat osztály-.
Sopienicén Felső Sziléziában szabadságolt katona tűntetett rosháza előtt a többi munkani vei együtt fizabadságsegélyt ve. Ma már számtalan eset bi3 ja a katonák forradalmasodásá^ leg a hadseregben. Bár súlyos büntetést húznak arra, aki mer szállni a felsőbbséggrel nem ritkán hallunk lázadásokró tetésekről akciókról benn a ha< ben. A mundérba öltöztetett pn rok mindinkább rájönnek arra, nem ellenségeik a proletárok^ ha az idő akkor tudni fogják, hogy ellen fordítják majd a fegyvert
rYEZEI KOMft
5UKAR1 jmáUapc ís a mu] hango mint b ioztí hajland iraig az lem telj bukarei munkál |nák pari fsortüzet lunkások cövető k< me^lt( sebeket katona ( [halva nu munkás a rei és röktí iák őket. ^e alatt ítéletet 11.
Kolozsvá Ifolynak. ] ik a foi A jelei 1000 k(