mm
JarulaBokcj.;
akisűdetea
•ják a kapitj^:
egyenesemé jrmeddjgfoj.
a nyomoíj, urelmesenuíi*^'
messze
épített leni lervezett eró' amig nemva-szen-ezetetín gy kell éha. itéve küzdeai -r gazdasap
bármilyen é.
fűzzenek at ipzsiságaneu Tgó toraeget. t ebben a ma. Innélfogva ne-kötelességüli a jogunk voh felhalmozni j van emberiia és nem pedig el éhen pna-lye-kedve sze-gondolják, t '■ naggyajbogy lkat a kilakol i segély elT^ :kor követelsz.
gy csaladapi
A m SZEREPE A KAPITALISTA
(Winnipegi mimlíásnő)
Nem rég olvastam a kapitalista ,,™,kban egy cikket melyet^ véres tPzü német munkások gyilkosa Hitler irt a nők szerepéről a mai társadalomban. \
^t Írja ez a mtmkasnyuzo la-i zta pribék hogy a nőnek a tüz-"eh- mellett a helye és ne avatkoz ■ politikába. A nőt azért terem-"mindenható", hogy gyer-
a társadalomnak-
1
i
i
Április. — E sredik traktoi rádí telepet
őtt azt mond-Ö.OOO traktor-logy a kczep-c a kommj-5ra vált, amit
n a mm
traktor. 00.000 traktor égez mindcn-aunkát a Szot
Sok más tett, mely mind gyermeke, ha-idással dicse-iktorgyár tel-:eny, ahonnan
hagj'ta el ai
m
m
tan.
r az elvárt ísitette.
vIN fii 1
ítilll
oPh -t-> C P
•2
tette a _ meket szüljön jj^t ha már itt tartunk> nézzük meg a mai nőnek a társadalmi sze repét. nem megyek Hitler országba, csak itt magam körül fogok
körülte'^'"'^^'"' :Vkármilyen nagyon, is erőltetem
a gondolataimat, nem tudok csak alig eg.v két nót felsorakoztatni a-evamba, akik ne dolgoznának va-laroilven gyárban vagy üzletben (pedig a teremtő nem azért terem-tette óket, mondja Hitler), hogy napi kenyerüket megtudják keres-jú erre azért van szükség. Mosódákban, husgyárakban, varrodákban, textilnek mindenfajta szakmájában legnagyobb részt nőket alkalmaznak de még a vasiparban is alkalmazzák őket ahol azokat a fegpereket készitik, amivel a következő háborúban a gyermekeinket és férjeinket lefogják mészárolni. A mezőkön szintén ott lát-iuk a nőket naphosszat görnyedni a férfiak sorában és minderről a hasznot azok viszik el akik naprólnapra dőzsölnek és az általunk termelt javakat felélvezik. Mikor a nö holtfáradtan este hazamegy, akkor még nincs elvégezve a munkája mert a gyermekeket is rendbe kell tenni és még valami enni valót is kelJ készíteni (nagyon sokszor csak kellene, de nincs miből) és mindez miért van igy mikor a nőnek ...
Azért mert a burzsoáziának sokkal olcsóbb munkaerőre van szük-^ge, mint a férfi-és ezt ezt megtalálták a nőben. Azokért a mun-
kákért amiért a férfiaknak fizettek $20^25 —30-t, mi velünk elvégeztetik §5—6-ért hetenként és igy minket nőket tesznek meg a család fenntartójává és és ugyanakkor Hitler azt írja, hogy á nőnek .. -
A kapitalisták szerint a nőnek eg>' ettől sokkal fontosabb szerepe a gyermek szülés. De miért ? A-zért hogy nekik még nagyobb legyen a tartalék sereg, azért, hogy még jobban kitudjanak zsákmányolni bennünket, azért, hogy le-g^'en kit a vágóhidra vinni, ezért anyák! nem érdemes gyermeket szülni. Nem érdemes szülnünk a-zoknak akik azokat lemészárolják és nyomorékká teszik a saját érdekeikért. Ezért nem érdemes szülni.
Munkás anyák, nézzetek körül magatok körül és mindjárt tisztán látjátok a helyzetet. Mindjárt képet alkothattok magatoknak, hogy milyen jövő vár azokra a gyermekekre* akiket mi oly keservesen nevelünk fel. Nézzetek körül, nem lát játok, hogy a mi életünk naprólnapra rosszabbodik? Nem látjátok, hogy a kapitalizmus minden pillanatban készen van egy ujabb mun kás mészárlás megkezdésére. Nem-e látjátok, hogy a kizsákmányoló osztály haláltusáját vívja a mindig erősebben feltörekvő munkásosztállyal ?
Munkástársnök, ha mi birunk fér jeínkkel naponta dolgozni, akkor mi is birunk szer\'ezetten ez ellen a rendszer ellen harcolni. Gyertek mindannyian a munkásnők soraiba és építsük a mi harcos szervezeteinket, mert csak szervezetten tudjuk magunkat véglegesen felszabadítani és egy olyan rendszert építeni, ahol nem lesznek uri dámák, akik a mi véres verejtékünkön fognak élősködni, ugyanúgy, mint azt tették a Szovjet Unióban élő munkásnők és egy jobb jövőt építenek, a szocializmust.
1. számú levelező.
(Hamiltoni munkáslevél)
Delhy környékén és általában Dél Ontarióban valóságos prédájává váltak a dohány szedő munkások a termelőknek. Még két észten dövel ezelőtt a dohányszedő inun-
üj
LEHET-E EREDMÉNYES MMUl VÉGEZNI A NlNEK A WIR TERÉN?
i
I
(East Windsori Munkásnő)
Ma, amikor az egyik sztrájk a másikat éri nemcsak a Bordér Ci-ties-ben, hanem az egész országban, akkor a nőknek is meglehet mutatni azt, hogy mennyire kitudják venni ezeknek a sztrájkoknak az eredményre vitelében a részüket. East Windsorban alig pár hete hogy megalakult a női csoportunk és már is hatalmas munkára tekinthet vissza. Mikor az egyik sztrájk kezdődött, azonnal rendeztünk egy gyűjtést a sztrájkoló mun kástársaink családtagjainak a segé lyezésére. Gjnijtöttünk élelmiszert és egy konyhát állítottunk fel, a-hol a sztrájkolókat meleg kávéval és szendvicsekkel vártuk. Az Ukrán Hallban a munkanélküli pike-tel5 munkásoknak van ^ konyhájuk és az ottani munkát is mi nők végezzük el közösen, dacára annak.
hogy nagyon sok esetben nem tudunk munkástársnőinkkel még beszélni, de azért mégis megértjük egymást és végezzük a munkát. Még ennél azonban nem állunk meg, mi kitartunk tovább és mind az ideig harcolni fogunk, míg a végső győzelmet élnem érjük. Hiába a bószok manővere, a munkásokat már nem tudják félrevezetni, mert nem hisznek az ígéretekben és a szépszavakban, hogy majd javítanak csak várni kell. Azonnali cselekvésnek hiszünk, mert már sokat becsaptak bennünket.
Fel a munkára munkástársnőim, mert csak így tudjuk élénii azt, hogy megszabaduljunk a kizsákmá-nyolóinktól. Építsétek naggyá a munkásnők szervezeteit minden városban és ezen belül építsétek ki a Workers' International Relief Magyar Csoportját minden városban.
Egy részt vevő.
A torontói magyar CLDL csoportjával ko-operálva megalakult egy uj patronáti csoport, mely Rá-kosy Mátyás a nagy forradalmár és jelenleg politikai fogoly nevét viseli.
A "Rákosy Mátyás Patronáti Bí zottság" már eddig $23,20-et adott át a magyar politikai foglyok támo gátasára. A csoport célja, hogy a még szervezeteken kivül álló munkásokat megnyerje a magyarorszá gi politikai foglyok támogatásához és a CLDL munkáját ésősiteni a politikai foglyok kiszabadítása érdekében. A csoport ezután a torontói magyar CLDL csoporton ke resztül fogja a gyűjtött összegeket rendeltetési helyére juttatni.
Szép lenne, ha az ország minden magyarlakta helyén alakulnának patronáti csoportok, amelyek rendszeresen nyújtanának támogatást a Magyar Vörös Segélynek.
^kasoknak napi $3—l-t fizettek 10 ótiai munka után és elég tisztességes bánásmódban részesítették őr ket és'csak ritkán történt olyan é-set, hogy túlórázni kellett, de ezért akkor megfizettek. Alig lehetett hallani néha egy-egy gazdát, aki nem fizette ki a munkását. De az elmúlt évben mind ez teljesen meg változott. Megváltozott még pedig a dolgozóknak a rovására. A napibér alig érte el a napi $1—lí^-t, de még ennek is a megkapása borzalmas fáradságba és harcokba került, nem akarták a farmerek kifizetni a munkásoknak járó pénzt és nagyon sok helyen meg nem is volt miből.
Ezek az okok már a mult észten dőben arra kényszeritették a munkásokat, hogy bérmozgalomrói tárgyaljanak.
A Dél Ontarióban ide sereglett munkások mindannyian egy erdőbe táboroztak le és ott többször tárgyaltak, hogy hogyan lehetne ezeken az állapotokon segíteni, mit le hetne e'z ellen tenni. Mindenki érez te a szervezetlenség hiányát. Az össze jött munkásoknak csak egy csekély részének volt némi tapasztalata a szervezkedésben, amit a klubbokban és a munkanélküli tanácsokon keresztül folytatott har-. cokban szereztek. A terület, ahol a
nyíltan folyik a szabad rablás az éhbérért robotoló MllNKiíSOK között
A'
kidobták a féker szervezet egyik provokátorát a munkások gyűléséről
• n A S
f.e2||í
(Chathami munkáslevél)
Április 19-én a chathami Munka nélküli Tanács nagy népgyűlést hívott össze az egyik helyi templom ba. (Azért kellett a templomba tar tani a gyűlést, mert a "város atyák rendelete szerint itt nem szabad semmiféle termet kiadni a munkanélküliek részére, hogy gyűlést tart sanak benne.)
A gyűlésünkre maga a város pol garmestere is eljött, természetes a "átlósai sem maradtak el; a CCF '■«zérek és tagság is tömegesen kö vették.
A helyi Munkanélküli Tanácsnak egjnk vezetője a CCF tagságot e-gyesulésre szólította fel a Munkanélküli Tanácsimkkal, amit a CCF azok provokátorai köz-«oaltásokkal akartak megzavarni « nem sikerült nekik, mert a szó-"oit nem vette figyelembe őket és «vabb beszélt a szépszámban meg
kanélküli Tanácshoz és vették fel velünk együtt a harcot.
Ezeknek a munkásoknak több mint a 909^-3 angol. Ezek a munkások alig pár héttel ezelőtt nem is akartak hallani a szervezeteinkről és ma már meggyőztük őket, hogy csak is harcos szervezeteken keresz tül tudunk eredményes munkát elérni.
Mi azonban ennél még nem ál-Ixmk meg, tovább fogjuk vinni a harcot mind az ideig, míg még a többi távol álló munkásokat is be nem vonjuk a szervezeteinkbe és a nyakunkon élő heréket teljesen élnem söpörjük az útból.
Egy jelen volt munkás.
(Port arthuri munkásleyél) Már előzőleg említettem'lapunk hasábjain, hogy mennyire próbálják a munkásokat a kapitalisták az általuk felállított kempeken kizsák mányolni.
A Pigeon River Timber Co. vezérigazgatójáról van most itt szó ismét. Arról a vezérigazgatóról, a-kít Mr. Johnsonnak ismernek az általa irányított kempeken dolgozó munkások. Az előbbi levelemben már kérdeztem, hogy vájjon mit szól ehhez a kapitalista sajtó vagy maga Bennett kormány is, de most a választ én magam fogom megadni.
A munkások közt ugyanis a mult télen egy akció indult meg, melyben a CLDL-nek $46.75 gyűjtöttek össze, ezt a pénzt az adakozók mind a kompánia irodáján jelentet ték be és ki mennyit akart adni, annyit levontak a fizetéséből, hogy majd az akció végeztével az összeget átfogják utalni az illetékes helyre.De mi történt ? az összeg kifizetését megtagadta a kompánia és pör lett belőle. Az ügy most került tárgyalás alá Port Arthur-ban McKay bíró elnöklete alatt.
A tárgyalásra a munkások töme gesen vonultak fel, mint tanuk és sorba csókoltatták velük a bibliát, hogy belegyen bizonyítva, hogy mindannyian igazat mondanak és a cirkusz végeztével dacára a nagy ceremóniának a bíró udvariasan felállt és megkérdezte a kebel barátját Mr. Johnsont, hogy ha a vád lók jelentkeznek nála, hajlandó-e a szóBan forgó összeget megfizetni nekik, mire a válasz "igen" volt.
Erre a bíró úrra került a sor és ő mondta el a mondani valóját, vagyis jobban mondva ordította, hogy "nektek nem volt jogotok ott gyűlést tartani, mert én arra en gedélyt nem adtam és igy nem sza bad gyűjteni" és még mondott ő sok ehhez hasonló oktalanságot, a-mivel a munkásokat akarta megijeszteni, hagy a jövőben ne merjenek ehhez hasonló akciókban részt venni, mert ők akarják még azt is megszabni, hogy a munkások a nehéz munkával megkeresett cent jeiket hova és milyen célra használják el.
Munkástrásaim! Meddig tűrjük még, hogy ezek a herék uralkodjanak rajtunk! Meddig fogjuk még tétlenül nézni, hogy kizsákmányoljanak bennünket, aminek csak is magunk vethetünk végét, de csak ugy, ha mindannyian hozzá fogunk a szervezkedéshez és tömegesen csatlakozunk a munkás szervezetek hez és felvesszük minden erőnkkel a harcot a kizsákmányolóink-kal szemben.
1. számú levelező
bérharcokat végre kellett volna haj tani, az óriási hagy volt. Lehetetlenség volt a sztrájkot kimondani, mivel a muiikások óriási távolságra voltak egymástól és még a legnagyobb baj, amit már előbb is emiitettem, teljesen szervezetlen volt a legnagyobb rész.
Mind amelett a vitáknak meg volt az eredménye, mert 13 városból meg lett választva egy bizottság, mely bizottság elválalta, hogy abban a városban, ahonnan ő van, megfogják szer\'ezni a munkásokat mielőtt azok kifognak menni a dohány farmokra dolgozni. Aminek a főcélja az, hogy a túlságosan a-lacsony fizetéseket megtudjuk akadályozni.
A hamiltoni magyar munkások ezen te^^'nek a keresztül vitelére most tartottak egy gyűlést a WUL belegyezésével. A gyűlésen a követ kező hat pontot fogadta el a megjelent munkásság:
1. Legalacsonyabb munkabér na pi $2. koszt és lakás. Ha a gazda kosztot nem hajlandó adni, ugy külön minden napi 50 centet fizessen.
2. 10 órai munkaidő. Ez azt jelenti, hogy a gazda ne tudjon akkord munkát végezni, ha napszámot fizet a munkásoknak.
3. Túlóráért külön fizessenek 25 cent órabért. Ugy a reggeli munkáért is.
4. Vasárnapi munkáért dupla fizetést.
5. A gazda minden szombaton fizesse ki a munkásokat.
6. A nőknek egyenlő fizetést a férfiakkal. Egyenlő munkáért, e-gyenlö bért.
Ezek a követelések olyan ala-
csonyak, hogy minden becsületes termelő megadhatja. Természetes, hogy a siker a munkások összetartásától függ. De különösen azon, hogy a többi városokban hogryan fognak a munkástársaink dolgozni ezen a térén. Hamiltonban a többi nyelvi szervezeteket is fclszólitot-tuk, hogy tegyenek ők is valamit itt ennek a mozgalomnak az érdekében, amit minden szervezet el is fogadott.
Kérjük a többi városokban levő delegátusokat, hogy mindannyian jelentkezzenek a "Munkás"-on kcr resztül, hogy mit tettek ezen célnak a keresztül vitelében.
Reginai Riport.
Április 17-én a CLDL csoport egy kitűnően sikerült tea estével egybekötött táncmulatságot rendezett az ukrán hallban. A terem megtelt szihültig. A közönség nagyon jól mulatott, aminek az eredménye $20.00 volt. ,
A CLDL egy nő tagja egy szép párnát ajándékozott kisorsolásra. Az árverezés élénk volt és szép e-redménnyel végződött.
A munkások kezdik látni e szer vezet fontosságát és kezdik megérteni, hogy a védelmi szervezetnek minden munkásnak tagjává kell len nie. Meg van minden reményünk, hogy ez a szervezet naggyá fog nő ni rövid időn belül.
Egy tag, aki jelen volt.
már bejelentették, hogy "25 0. lesz az órabér a rabszolga képéén
(Kempi munkáslevél)
Nem akarok sokat írni, csak éppen pár sort az itteni helyzetről. Már többször olvastam a "Mun-kás"-ban, hogy milyen rosz a helyzet a különböző kempeken. Ez ideig még erről a kempről senki sem irt és talán vannak munkások, akik azt hiszik, hogy itt jó lehet a prolinak sorsa, mert onnan nem irnak semmit. Erre a kempre kihoztak ez előtt pár nappal 30 uj embert, akik már mind dolgoztak másik ehhez hasonló kempen, de mivel rosz volt a bánásmód, ott hagyták azzal a reménnyel, hogy fognak jobbat találni és ide kijöttek.
De mi történt itt is velük ? Alig voltak itt egy pár napig, már is kezdtek visszamenni oda, ahonnan
HOT W^JKCTXO VfAm TAX ,
^^^^m jsaxk of Kova
NOirtHUrBMMCH
X
ILYEN CSEKKEL FIZETIK A KÉNYSZERKE.MPI MUNKASOKAT
jöttek, mert látták, hogy itt is az a helyzet mint a másik kényszertáborokban. A bősz ezt látva azzal az ajánlattal vagy jobban mondva biztatással jött ki, hogy már nem^o kára 25 cent órabért fognak fizetni a kempi munkásoknak és akkor megfog szűnni a munkásoknak ez a folytonos vándorlása. Még azt is hozzá tette, hogy akkor jóban fognak majd a munkások dolgozni, mert rendes fizetésűk lesz nekik, pedig már ettől jobban nem igen lehet dolgozni, mint ahogy minket itt hajtanak. Mi örömmel vettük azt, amikor azt mondták, hogy a fi zetésünket felfogják emelni 25 c-re, de ez az öröm olyan hamar el is mult mint ahogy jött, mert csak ígéret volt az és addig hinni nem lehet benne, mig a csekk nincs a kezünkben. Ezért a munkáért, amit mi végzünk nem 25 de még 50 cent is kevés mert itt éppen ugy meg kell dolgozni, mint bármilyen más munkahelyen.
Munkástársaim, nem vándoroljunk egyik kempről a másikra, ha nem fogjunk a szervezkedésnek, mert akkor nemcsak ígéret lesz a fizetés emelés, de az a valóságban IS kilesz harcolva.
Egy a Hok közül.
(folytatás a 3. oldalról)
A Ffiggeden Betegsegélyző
Sz. tagszerzési kampánya
(Folytatás a harmadik oldalról)
nagyon sok bajunk volt ilyen dolgok miatt, amennyiben az örökösök rokoni ágát helytelenül jelölték meg* vagy egyáltalán nem jelölték meg és ez minden féle kép|en tévedéshez vezet, ami sok hüza-vona dolgot hoz magával és kelemetlen-séget.
Az uj tag pontos születési dátumát, hol született és mikor, hol lakik jelenleg és ini a foglalkozása? Volt-e már tagja a szövetségnek vagy nem? Kérem a tagtársakat, hogy mindezeket nagyon pontosan jegyezzék be a felvételi ivekre.
Az uj tag felvételnél a régi felvételi iveket lehet használni mig van belőle, ahol hiányzik, oda kérjenek a tagtársak és kifogjuk küldeni lehetőleg annyit, amennyire szűkség van. Ha az uj ivek meglesznek, egy pár napon belül, akkor azokat fogjuk használni. Az már nagyon eltér a régitől és több kérdés is van feltűntetve rajta. Az első oldala négy nyelvén lesz kinyom tátva, magyar, szlovák, angol és né met nyelven. Az első oldal shrdl sh met nyelven írva. Ez csupán az osz tály titkárra vonatkozik, azért van négy nyelven kiálitva. Mig a másik oldala ami a központot érinti, az angol és oda semmit az osztálynak imi nem kell. A harmadik és negyedik oldal pedig az orvos részére szól és ez is csak angolul lesz kinyomtatva.
Az alapszabály könyveket a mai nap folyamán postára adom, hogy minden osztály megkaphassa és an nak alapján dolgozzon. Az alapsza bály könsrv azért késett ily soká, mert a különböző nyelvi csoportokra való lefordítása nagyon soká készült el, ami a magyar alapszabály kinyomását is késleltette.
Ahol még nincs osztály jelenleg, ott 5 jelentkező kérelmére uj oszr tályt alakithatunk. Ebeli kérelmét a legközelebbi osztálynak, vagy a központnak küldjék be. A beállni a-karó tagoknak feltétlen orvosi vizs gálát alá kell menni és csak annak a jóváhagyásával lehet a szSvetsé-
günk tagja. 5 A nyelvi csoportok kiépítése na-Ví gyon fohtoa; probléma, ennek érdé; h ^ kében különösen fontos, hogy a tagtársak nagy propagandát fejtsenek ki. Ha dolgozni akarunk, nem amit- ■ juk magunkat, hogy lehetetlen, akkor sikerülni is fog a kitűzött 150, szlovák és 150 német ajkú munkást -beszervezni. Szövetségünk reméli, / hogy nem ennyit, de sokkal többet fogunk a kampány alatt' bészerví^S^ ni ha dolgozni fogunk és reméljük ^^v: is, hogy minden tervünk sikerülni fog, ha össze fogunk és a körleVe|;;|t lek alapján az előkészületeket*iegí3 tettük vagy megtesszük.
Remélve, hogy a tagtársak meg-, ' értik szövetségünk félhiyátói^^ teljes odaadással fognak dolgozni' a kampányunk sikere érdékébén;?; í|;í tagtárs! üdvözlettel
Jos. Blaskó
K. T.
Helvrejazítás
Az 1934 évi Március havi Úttörőben megjelenő február havi jegy-',.. zőkönyvi kivonatnál nem lett tökéletesen kimutatva a névcsérével kapcsolatban történt ügyvédi költ ségek hátraléka, ami a követkcső:
Ki lett mutatva:— Névcsere'be-, lekerült $108.76, ebből kifizetve'! 150.00, maradt ügyvédi költség hát | ralék $76.75. A helyes azonban ez: a $76.75 költég hátralékban benne van még Semperger Miké, Calgary Alta. volt tag, manitobai License költség és Stolz Frank montreali volt tag ügyvédi költsége, mely . költségek együttesen $18.00-t tesz- -nek ki. Ezek szerint a névcsere be-liekerült $108.75-ba, ebből kifizetve $50.00, hátralék maradt igy 58.75. Ehhez hozzá adva á $18.00 ügyvédi költség, maradt összí hátralék t $76.75. Kérem a tagtársakat, hogy | a jegyzőkönyvben feltüntetett név- K cserével kapcsolatos kiadásokat én.^v:K nek az alapján számolják. V/''^^ Jos. Blaskó. K. Titkár.
rí épíp naggyá a Függetleií
jött meg a reakció agyülésre. "Muiikás"-nak egy előadáson
munkásokhoz. Az első szó-
g bevégezte a beszédét és ezek «n jöttek az indítványok az egye pu'essel kapcsolatban. Közben. fel-
!0£
Cl
az egyik szervezőnk és a mai
llt
^ gazdasági válságról mondott «r par szót és rámutatott, hogy J"yen fizetéseket kapnak ázök, a-laka !?!í"^sokat minden harcban ^ «rjait gáncsohü és végül felkér ^ jelenlevő munkásokat, hogy l;^fJ^zok, akiknek ma este néni ^vacsorájuk áUjanak fel min-aegS^Pi"^ nélkül. A teremben . «ent munkások négy kivéte-áan-J^^lannyian felálltak. Ez dühbe hozta a féker szerr vezéreket, hogy nem tudtak vád viselkedő-S'"'"*^^"^^ az egyik prt,-•s c-sp*. -Á oknak ^Snrel akarta a szó. f Uí -1"^* '^ötni a karzat-
oc
Milápunka-—vezetíínka
:í ||fl|
IlM^'á.^ankástársai
a saját embereik
'Bi%J. y r5«?7,^°°!^.hogy mi csak
tudják zsákmányolnL .......^..............-[ Js&st, aikmek méer jár ez a inszkos
amire letétien á Mtm-
(Kenoraí Mnnkáslevél) Miután az előfizetésem lejárt április 20.-án és liem szeretném azt, hőgry a lapi nélkül maradjak azért itt küldöm ujlből az előfizetési árát egy félévre. Nem oly régen vagyok előfizetője, de annyira szeretem e lapot, hogy nélküle már igazán fur csa volna az élet. Mióta ezt a lapot megkaptará, egész másképp áll e-lőttem minden, mintha egy uj világ nyílott volna meg a számomra, ahol mindig az igazat mondják meg a munkásoknak. - Szoktam olvaisni a Kanadai Magyar Újságot és akkor mindig azt gondoltam, hogy hát a mag^^ar áz a magyarnak mindig jót akar és ma már látóin és tudom, hogy a "mi drága honfitársaink" nekünk csak akkor tudnak jót igémi, mikor arról van iszö, hogy üzletet tud nak rajtunk keresztül csinálni. Ma már tudom^ hogy á Kanadai Magyar Újságnak egyetlen" célja a mtmkásokat továbbra is a hazai maszlaggal bemázolt jelszavakkal az urak hazájához láncolni (mért nekünk munkásoknak nincs hazánk) hogy iazpk niinél jobban ki-
(Békevári jelentés) A Farmers' Unity League magyar nyelvű szervezője egy nyilvános népgyűlést tartott április 17.-én Rákóci Iskolában, amely gyűlésen megjelent körülbelül 70—80 magyar farmer.
Alig, hogy pámapig tartózkodott a magyar szervező ezen a telepen, ahol niég ezideig magyar nyelvű szervező nem járt, a farmerek már is kezdték csendesen susogni, hogy ez aki most itt van, nem ugy beszél mint akik a liberális, konzervatív vagy CCF szervezettől szoktak kijönni közéjük. Ez másképp állítja be a dolgokat és amint ma-gyarázza, igaza is van neki. Ezért a farmerek összejöttek tizenhármán és közösen megbeszélték, hogy egy népgyűlést fognak tartani, a-hová a környéken élő magyar farmereket megfogják hívni és a szer vező ott fogja ismertetni, hogy miért fontos a farmereknek a FUL-ba beállani.
Amikor á reakciós vezérek tudomást szereztek a szervezőnek az ottlétéről, azonnal kibújtak odúikból és teli torokkal keisdték ordítani, hogy '.'kommunista agitátor érkezett a telepre", amivel még se-gitettek sokkal több farmert össze-
*hozní arra a gyűlésre, amit afar-merek készítettek elő. Eljöttek a farmerek csak azért is, hogy lássák azt a "véres szájú kommunistát" ,mert ennek ismertetik azokat a reakciós vezérek a munkásokkal nuelőtt még oda nem éniek valahova. Ugyanezt tette itt is a reakció, de itt ráfizetett ugyan ugy, mint sok más helyen már az megtörtént.
A farmerek mikor elmentek az egyik terem megbízottjához, hogy gyűlést akarnak tartani, engedje á rendelkezésükre a termet, az kiutasította őket, mert nem volt engedélyük. De legjobban ezt is a ma gyar reakciónak az utasítására cse lekedték. Igy voltak kénytelenek a gryülést a Rákócy Iskolában megtartani.
A gyűlés alkalmával á szervező ismertette a termények felhalmozódásának okát és á bankárok farr memyuző politikáját és végül felolvasta a flJL alajpszabályait amit a farmerek nagytápsviharral fogadtak. Rámutatott a FUL fontos-
ságára és ismertette annak működését és megmagyarázta a farmereknek, hogy csak is szervezetten tudnak eredményeket elérni, vagyis a jogaikat kiharcolni.
Amikor az előadó befejezte előadását, a farmerek sorba szóltak a dolgokhoz, ki hogyan látta a hely zetet és végre megszólalt a reakció köpenye alól Szakács Gábor a winnipegi sajtó kuvasznak az e-gyik "hírneves" ügynöke. Utánna következett Szakács Béni, aki az "ur"-ra bízza a jelenlegi nehéz helyzetet és meghunyászkodásra in ti a farmereket s egyben kéri ő-ket, hogy bízzanak a "jólelkű" u-ralkodóban, aki mindent jóvá fog tenni. Mille Ferenc az sok mindent össze beszélt> de helyet nem érdemel a lapban. Végül következett Tatter baptista prédikátor, aki figyelmeztette a farmereket arra, hogy vigyázzanak, mert kommunis ta agitátor akar a telepre befurakodni. Kikelt a "Munkás" újság ellen is és hangsúlyozva mondja, "a MUNKÁS főképpen keleten visz
lap, hogy küldje vissza a szerkeszr tejének, mert ezek hena értének. bői, ha inegirják nekik hogy .nincs a lapjukra szükség, de ugy majd a postán fogják őket* figyelmeztetni,- hogy az illetőnek nincs szüksége a lapotokra, állitsátok le. A-jánlom minderi munkástársamnak, akiknek még nem jár a "Munkás'V hogy rendelje meg minél előbb, mért csak is ez az egyedüli magyar munkáslap Kanadában, mély a; mi érdekeinkért és felszabadulásunkért harcol. Csakis ez a lap az, mely az igazat megírja a kényszer kempi és a többi munkásoknak az igazi nyomorát,
Egy kempi mankáa.
romboló munkát a mi józan életű szervezeteink keretein belül mert ezek az agitátorok nem törődnek azzal, hogy milyen fáradságos mun kába került ezeket a szervezeteket létesíteni, nekik az a céljuk, hogy lerombolni mindent." (Szerk. Na gyon is igaza van a prédikátornak, de azok építenek is ahol rom bolnak nyomban.) A prédikátor még rátért a nagyszerű egyetértő re is, ami a farmerek között ural kodik, de a nyomort azt elkerülte és nem akarta észrevenni. Ezek u tán újra a szervezőre került a sor aki aztán megadta a szája izét min den reakciós vezérnek, akik annyi ra kapkodtak, hogy a koncot tovab ra is megtudják tartani. A szervezőnek a beszédjére a farmerek uj ból tapssal feleltek.
Ezek után a szervező felszóli totta a famiéreket, hogy mindazok, akik hajlandók a "Munkás"-élőfizetní most itt azonnal megle het azt tenni, amire 12 farmer a zonnal előfizetett.
A reakció énnek láttára a rendő ri fedezettel együtt eltávozott a te rcmbol, nem tudta nézni azt, hogy itt is már kicsúszik a talaj a Iá buk alól.
ILYEN TANKOKAT KÜLD BEN NET^ KORMÁNY A SZTRAJKO-LÓK MEGFÉLEMLÍTÉSÉRE
Ezen a gyűlésén nem váltak farmerek tagjaivá a FULrnak, de meg van reá a remény, hogy a kő-i vetkező gyűlésünkön sikerülni fog itt js egy ujabb csoportot megalakítani. Én mint egyik hallgató arra kérem a béke vári farmereket, hogy nagyon vigyázzanak a rek-ciónak a támadásától és annak a befolyásától, mert azok mindenre képesek csak azért, hogy továbbra i8 kitudják zsákmányoltatni és maguk is kitudják zsákmányolni a nehezen dolgozó farmereket., Ismértes sétek és terjesszétek mindazt, a-mít a szervező mondott, akkor nem sokára elérjük azt, hogy nem másoknak hanem magunknak fog meg maradni a munkánknak a gyümölcse és akik azt eddig elrabolták, elküldjük mind oda ahová valók.
Ha figyelemmel kisérjük a munkás betegsegélyző működését, akkor azt állapíthatjuk meg belőle, hogy nem tőke hárácsolásra lett megszervezve: nem a munkások kizsákmányolására, hanem azok segélyezésére. Ézt már az is bizonyít ja, hogy munkások szervezték és munkások vezetik, minden működésébe beleszólási joguk van és a munkás betegsegélyző vagyona felett a munkás tagság rendelkezik.
Mit jelent az, ha a betegsegélyző szövetségiünket naggyá építjük?
Ha mi naggyá építjük a betegsegélyző szövetségünket, ha nemzet közi vonatkozásban összefogva dolgozunk, minden munkást faji és nyelvi különbség nélkül bevonunk a szervezetünkbe, akor biztosabb a-lapot fogunk tudni magunknak kiépíteni, beteg tagjainkat jobban fogjuk tudni segélyezni, mert minél több lesz a tagok létszáma, azzal párhuzamosan növekedik a betegsegély alapunk is. A sok tag közül pedig kevesebb a megbetegedési arányszám, ami azt fogja elősegíteni, hogy kedvezményesebb feltételek mellett fogjuk önön magunkat tudni segélyezni, mint azt bármely kapitalista intézet megadná, vagy kis csoport betegsegélyző szervezetek megtudnák adni.
Ezzel kapcsolatban azt is megnézhetjük, hogy miért tud a mun-
Ötven centet tudok
1
(Ruthergleni munkáslevél) Olvastam lapunkban, hogy anya gi nehézségek miatt a hátralékosoktól meg lesz vonva a lap. Mun kástársak én most a legjobb akaratom mellett sem tudom rendezni hátralékomat. Már nyolcadik hónap ja pénz nélkül robotolok. Annyi pénzem van most is, mint mikor i-de jöttem. .
A Kanadai Magyar Újság szerint zseb pénznek nevezett havi öt dollár bizony nem zseb pénz, mert ebből kellett betegségem alatt magamat orvosolni és gyógyszert vásárolni^ annak dacára, hogy a fizetésünkből havonta ilyen célra lefogtak 60 centet. Én továbbra is aka:róm a lapomat, mert nekem sosem keli már á munkások ííyómo-rát takargató Horthy szennysajtó termék. A lapomért dolgozok is itt. Két előfizetőt szereztem a "Mun-tás" számára. Hetenként eladok 10 drfo. szlovák.munkás lapot és eladok jugoszláv munkás lapokat is, mert beszélem a nyelvet jól és igy a munkások közt befolyásom van. A farmerek között is dolgoztam és megígérték, hogy a "Forrow". című farmer lapot megrendelik.
Munkástársak, ha inégvonjátok tőlem a lapot én akkor is dolgozni fogok érte és dolgozni fogok osz tályomért még jobban, mint eddig tettem. Harcolok mindenütt ahol csak megtudom
dolgozni fogok a felszabadulás :órá iáig; Muiikás Üdvözlettel;^;; N.; K.^
kás betegsegélyző sokkal kedyezmé nyesebb támogatást nyújtani tagjainak. Elsősorban, nincsenek fize- ' tett ügynökei, akik hatalmas összegeket vágnak zsebre ügyriötüjjutá-^^ lék, vagy tisztelet díj címén. Más- .: részt már a beállásnál ia 6 sőt .10 dolláros dijjakat kell fizetni, ániitsíí az ügynökök vágnak zsebre, .ez a -munkás betegségélyzőnél riincsjf meg. Aztán, mindannak dacára, hogy a biztosító kompániák hatat- -mas 28-34 emeletes bank palotái- ' kat a munkás tagoktól betégsegély és halálcseti biztosítás címén be-fizetett hatalmas összegéből építet-ték föl, mellette a kapitalisták dőzsöltek, mig azon munkások, akik a keservesen megkeresett centjeik- 1; bői adakoztak, hogy biztosítva legyenek az esetleges bajok ellen, i| ma nyomorognak minden cent nél--^^^ kül: az általuk befizetett összegár; bői felépített bank palotákhoz pedig semmi közük nincs, sőt ha jo-".r gait próbálja követelni, a fejét rendőrök verik be és niint lázadót ajííí társadalomra nézve "veszélyes ele-j;|r met" a börtönbe dugják.
Mindezeket elkerülheti a munkás sőt az általa befizetett javak fölös.-í> ív legét saját osjjtálya szempontjából ugy használja fel, ahogyan azt a körülmények a legjobban megkivánS^ ják, ha a munkás betegsegélyző :;;í tagjává válik. , Ji;
Szövetségünknek 34 működő psz-;í;J; tálya-van és csak egy központi tit^-í^^ kár van oly kevés fizetéssel, hogy i;o éppen csak fenntudja irtani ma-gát belőle. Ebből is látható, hogy mily nagy eltérés van egy munkás ;í| betegsegélyző és egy kapitalista biztosító intézet között. Miért tud a munkás betegsegélyző szervezet kedvezményesebb feltételek melett működni mint egy kapitalista biztosító intézet? Ha pedig a taglét-' számunkat feleméljük, a kampány alatt lelkiismeretig munkát ■ végzünk és minden mürWtáte, aki. a gazdasági helyzeténél fogva tagjává .. lehet ennek a szervezetnek, soraink ■ ba fog állni. Mindazon niünkások/;;^| akik még jelenleg » kapitalista in-tézetéknél vannak biztosítva, a sa-; ; ját munkástársai által megszerve-; zett és munkások által vezetett be-| | tegsegélyzőbe tömörül, akkor szilárdabban fogtmk állni mint bármelyik kapitalista betegseg;élyz6 és , sokkal kedvezményesebb fel^telelf^í;;; :| mellett fogjuk tudni tagjainkat támogatni: Semilyen gazdasági vál- , ság nem fogja szervezetünk "alap- -ját lerontani. í
Azért fogjunk a munkához tag-,.' -és munkástársak, építsük: na^gyá>i:::i ' a Nemzetközi. Munkás Be z6 Szovetségiinket, hogyVmínál;;
rősebb és hatalmasabb legyen. Raj- , ^ • tunk áll a kampány " ^ '
menye. Ahogyan a kampány alatt, . redmény. Fogjunk össze a testvér-szervezetekkel és karöltve idolgw^XJ^ 'zunk' a; ^célimkr'érdeké^ ■kiépiténi'áz'::ídegeri'ájka:.;m
00;;tairiral:é3/2ÖOÍ^taCO^^
h • 'I '"i 'i
iiiPi-^'i^iíií
UBMmé i ^^■"1"; W '.'fi \' W:. '':'M "'-f |::ídir ■•:-f
l>;il^^r^,i!^:|v: ff1.51;: a-í;.< iN'sr,*: s^^^feií'
,y,;:í|á]^ f-