6. OLDAL
. KANADAI MAGYAR MUNKÁS
KAMADAi MASVAB
MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ARA: EG^ ÉVRE $2.50. FÉLÉVRE $1.25
MINDEN LEVELET^ GHEQUE ÉS MONEY ORDERT AZ ALÁBBI
ay^RE KÜLDJÜNK: BOX, 154. P. O. TORONTO, ONT.
LENIN, MINT AZ OROSZ
PART VEZÉRE
Az orosz Kommunista Párt szervezeti értékei a dolgoknak csak egy különös részét képviselik. A Párt nem nőhetett volna és lehetett volna oly erőssé aránylag rövid idő alatt, ha nem lett volna politikai tartalma a ténykedésének és ha taktikájában, valamint munkatervében nem alkalmazkodott volna az orosz körülményekhez, ha a Párt jelszavai nem lelkesítették volna fel a munkások tömegeit a dolgozók forradalmi mozgalmáért. A dolgoknak eme formájával most nem foglalkozunk.
Az orosz burzsoa-demokratik US forra-dalorn (1905), olyan körülményék közt zajlott le, melyek mindenestől különböztek a Nyugat forradalmi körülményektől, például Franciaországban és Németországban.
Nyugaton a forradalom a gyáripar közepette tört ki anélkül, hogy azt megelőzte volna egy kemény osztályharc. A proletariátus nagyon gyenge volt és számban csekély és nem volt meg a maga pártja, mely vezette volna a követelésekben amikor a burzsoázia elég forradalmi volt arra, hogy a pro-
letariátust a maga javára áthassa és bizalmassá tegye a maga céljai iránt, mely az lett volna, hogy harcot indítanak az ország arisztokráciája ellen — addig Oroszor.szág-ban a munkásságnak fejlett vezetői voltak megedzve- az osztályharcban és ilyen vezérekből sok volt, akik azután elszánt harcot indítottak a burzsoázia ellen, mert meg volt a Párt, mely irányított, mi által a proletariátus erösebb volt, mint a forradalmi burzsoázia a maga követeléseível. A burzsoá forradalmárok egységet nem akartak a föld birtokosok és parasztok között de a proletariátus nem akart egyesülni burzsoa-de-mokratikus forradalmárokkal. Az a tény, hogy az orosz forradalom fellángolt, miután a mandzsúriai ' harctéren vereséget szenvedtek katonailag, csak továbbserkentette az eseményeket, de nem csinált semmi materiális különbséget.
A körülmények azt követelték, hogy a harcokban a proletariátus vezessen. Maga köré gyűjtse a forradalmi parasztságot és így harcoljon a cárizmus ellen, de ugyanakkor a burzsoa-demokrata forradalmárok ellen is, hogy nehogy azok elhomályosítsák e-mezek osztályérdekeit.
A mens^vikek, azok az igazi mensevi-kek, akik hazudoznak a marxi alapon, megoldották a helyzet kérdését, a maguk módja szerint; a következőképen érveltek: mivelhogy az orosz forradalom egy burzsoá forradalom és mivelhogy a forradalmárok közt ott vannak a burzsoázia képviselői vezető szerepet tölve be, a proletariáuts nem nyerheti meg a forradalmat, ennélfogva a vezetést csak meg kell hagyni a burzsoáziának és a parasztságot és munkásságot a burzsoázia gondjaira kell bizni, mig a proletariátus megmarad balszélső ellenzéknek. Ezek a gyalázatos idézetek ott voltak a men sevikiek száján állandóan, mint igazi marxista szavak, az ő állításuk szerint.
Magára veszi a felelőségét az eseményekért, a EZöciáldemokrácíá taktikájáért, mivel ő a tömegek szemében a "baloldal" theoratiku-sa és politikai vezére ... Magára veszi a felelőséget mint "baloldali" annak bizonyítására, hogy "jobboldali" számba menőkollégái Renner, Seitz, Dennaéberg és igy tovább helyes politikát akartak csinálni és igy csak ő a "baloldali volt az, aki kierőszakolta a helytelen taktikát. Ez a körmönfont manőver kísérletet jelent arra, hogy a szociáldemokrata munkások előtt megma-gyaráztassék: "Én Ottó Bauer mint "baloldali". Renner, Seitz és a többi vezető tagtárs előtt a ti türel-metlenSégteknek voltam a szószóló ja. Ti az én révemen "baloldali" taktikát erőszakoltatok rájuk, a ti
A közüzemek koukurrenciák — - nagytőke szeavejj-
Ottó Bauer önkritikát gyakorol.tj^J;t;^^^lJj^^^
Ám a három "taktikai" hiba közül, melyet Ottó Bauer: "Az osztrák munkások felkelése" címen kiadott brosúrájában beismer kettőt és mint "baloldali" elhajlást jelöl meg.
Ez a két "baloldali" hiba Ottó Bauér szerint abban áll, hogy az ausztriai szociáldemokiácia 1932 áprilisában nem akarta megtűrni a keresztény szocialista Burecsh-kormányt. Eme meg nem "tűrési politikának" következménye volt, hogy a keresztény szocialisták szövetkeztek a Heimwehrrel és Doll-fuss Feyvel, továbbá aból, hogy Renner egy a keresztény szociális tákkal adódottkonfliktus következtében Ottó Bauer tanácsára otthagyta a parlamenti állást, hogy ez zel megszerezze a szociáldemokra-
szabályozott vasutasok védelmére.
Ebből következik, hogy a szociál demokrácia két taktikai hibája, melya katasztrő^oz vezetett, abban állt, hogy a Ezo<;iáldemokrácia "nem tűrte meg" Burecsh, majd Oollfuss Fey kormányát. • Qágyjuk meg Ötto Bauemek azt amivel valóban rendelkezik — van
ellenkezéstek egy a keresztény szo- j táknak a kormányzati többséghez cialistákkal folytatandó   koalíciós I szükséges szavazatot a megrend-
TITOKBAN AKARJAK KIVÉGEZNI THAELMANNT HITLEREK
Kipung—Békevár! szegény magyar 25-
Ide jött sok -30 évvel eze-
löttí^'és itt vannak még ma is sok-yjtal nyomorultabb körülményék kö-' ÍEött, mint valalla. A régi telepesek sorsa ugyanaz, ami a fiatalabbaké: nyomor. A kapitalista világválság sújtja mindannyiukat. Sokan már az ötödik éve nem fizetik földjeikre az adót. A jószágállomány sem az övéké már, mert levan foglalva száz féle címen. Itt a tavaszi munka ideje, de nincs pénz, amivel a munkálatokat megkezdhetnék. Nincs pénz a szerszámok kijayitá-sája! A farmerek a nyers ló és maiba bőrből javítják szerszámaikat; ;.
Családok éheznek
és rongyosak Vannak olyan családok, ahol a gyermekek majdnem mezítelenek. Azt mondják a telepen, hogy ezekre a "j6 isten visel gondot". A jelek szerint meglehetős szegény ez a gondvisdés. ^^^^^
Zsarolják á farmereket
- Amikor a farmerek valamilyen segélyt kapinak á kormánytól,akkor a telep papjai a lélek kufárok és a hírhedt Szákács Gábor olyan ü-gyesen osztják azt szét, hogy. a sziegény farmereknek ini sem jut belőle. EÍllenben'aTbarátok mindeii-ben részesülnek. Vissza^ vettek el a rüháosztással is a hivő élet vezérei.
A reakció kezében á farmerek
A baptisták prédikátora Tátter a sryülésünkön azt  jelentette ki', hogy a Farmers' Unity League-re nincs szükség. Azt mondta, hogj' a fannéreknek van szerv'ezétük a U. , F. of: C,   Van   jó vezetőjük is, mondta a prédikátor. Jó vezető a-latt elsősorban természetesen sajátmagátértette és azután a többi féker bandát, akik a konzervatív, . liberális és CCF szervezetekbe csábítva támadják hátba á nyomorult védtelen; farinereket. (Volt "szeren icsém"niegismerni,nekem is a Tat-ter félé "jó vezetést". Szerk.) Ezek azok az elemek, akik vezetik a ki-Á zsákmányolt farmereket Mindig i-Séinek, de soha sem tesznek sem mit; A mindig jwsszabbá VáUk az efajta
mögött.
Miért vannak itt a farmerek a M^eakcid kezében?
^.....Azéxi. mert eddig semmi olyan 'tani^ÉÍian nem részesültek, ami osztálytudatra nevelte volna. A ma gyarországi és kanadai burzsoázia ügynökei burzsoá ideológiával telíti a farmerek fejét és érzéséi. Igy könnyen megy itt a farmerek félrevezetése, befolyásolása. Tele van a telep túlvilági ígéretekről szóló könyvekkel kapitalista ideológiával megirt mesés kötetekkel, ponyva irodalommal és mindenfélével, ami ópium á mimkásnép agyának. Ilyen például a Kanadai Magyar Újság, Otthon, Figyelő stb.
Változás lesz a telepen
Hamarosan változás lesz a telepen. Az első jelek már meg is vannak. Április 17-én a FUL nevében gyűlést hívtunk és a megjelentek csaknem lCIO%-a rokonszenvezett a niozgalommal. Hiába jött a reakció rendőr fedezettel és hiába akarták a vörös színnel ijeszteni a farmereket. és hiába nevezték a "Mun-kás"-t kommunista lapnak, a farmerek még azt is mondták, hogy más kiút nincs, mint amit az előadó mond. A féker farmer-szervezet tagjai azt mondták, hogy elfogadják a FUL programját és a farmé rek között 12-en megrendelték a "Munkás"-t. A farmerek azt hangoztatták, hogy a vezérek, most a-mikor tettről van szó elbújnak, annak dacára, hogy magukat a farmerek vezéreinek szeretik beállítani.
Az előadáfí ez alkalommal az első volt ilyen szellemben. A afrmerek a mondottakon gondolkozni fognak aminek az eredménye biztosan az lesz, hogry megszervezik a farmerek é|^-etlen harcos szervezetét a Farmers'; Uhity League-t. Meg fog szabadulni igy' a farmerság áz áru ló és félrevezető reakciótól, akik ellenségei á farmereknek és elakar ják velük hitetni, hogy a kizsákmányolók és a farmérek érdekei össze egyeztethetők. A farmerek szervez kedni fognak, hogy megszabaduljanak a tőke járma, alól a bánkárok, gyárosok és ügynökeiktől, akikhe-ze életüket ezen á vidéken kényé-
lemmel rendezték be, míg a farmerek negyed százados mimkájuk u-tán szegényebbek, mint valaha voltak.
"Felhívom a figyelmét minden tagnak hogy én semminemű összeköttetésben nem állottam azokkal, akik a segély kérdéssel foglalkoztak." Igazán figyelemre méltó szavak, mert hiszen Fred White szájából jöttek, aki Albertában előkelő vezére a CCF mozgalomnak. Igen, ő mondta, hogy semmi köze sem volt azokhoz a munkás delegáltakhoz, akik a tartományi törvényhozás elé vitték a nyomorgó munkanélküliek követelését.
Alberta tartomány kormányelnöke vezére az úgynevezett szocialista mozgalomnak, melyet a CCF ne vén ismernek a munkások azt felelte 54 munkásszer\'ezet vezetőségének, mikor azok követelíSk tőle a politikai foglyok részére az azokat törvényesen megillető kívánságokat a börtönben, hogy arra az ő kormányzata alatt nincs szükség. Nincs szükség szerinte a börtön viszonyokat felül vizsgálni, de a mun kasok, akiktől megtagadták a börtönbeli jogaikat, azok szerint kellene a vizsgálat. Dehát mit törődik Brownlee a munkások politikai fog lyaíval ?!
Brownlee csatlósai nagyon méltók gazdájukhoz, mint amilyen például C. L. Gibbs, aki a farmerek vezérének nevezi magát, szintén i-gazat adott Bronwleenak abban, hogy a börtönviszonyokat felesleges felülvizsgálni. Igy mutatják meg nagyon világosan, hogy ők nem a farmert és a munkást, .hanem bizony a tökét képviselik. E-zeknek a -szervezetére nincs szükség. A farmerek azonban látni kezdik, hogy ezek és a konzervatív elnyomók között nincs semmi különb ség. Bronwlee megtöri a munkások sztrájkját, a kozákokat küldi, hogy a munkások harcát leveresse. Ezek azok a vezérek, akiket a papok védelmeznek.
A szabad szólás és gyülekezés e-zeknél jelentéktelen jelszó csupán. Az Alberta kényszer táboraiban nyomorgó mxmkásság tud erre legjobb bizonyítékokat felhrozni. A munkások leveleit felbontják és ha az uraknak a tartalma nem tetszik félre dobják. A munkás irók munkái nem mehetnek a táborokba a szervezkedés szigorúan tilos. Ha va laki vét a tilalom ellen, börtönbe viszik, vagy deportálják. Mind ez
pedig történik a szocialista vezér Bronwlee kormányzata alatt. Ezeket a férgeket, akik állandóan vétkeznek a munkásság ellen, a minden jót elállító erők ellen, ezeket védik nyugaton és keleten a túlvilági boldogság ügynökei. Dehát mi ért? Azért, mert ők is a földi jókat szeretik, melyektől a munkást, de csak a munkást akarják tával tartani.
Csak a farmerek félrevezetői segítségével tudja Brownlee megtartani magas állásáa a farmerek ellen. Mélyen hallgatnak a fékerek és papok mikor a kormányfő kiren deli az állig fegyverzett RCMP-o-kat a nyomorgó munkások ellen. A fékerek és papok soha sem szólnak, mikor a buza elevátorok becsapják a farmereket az osztályozással és száritással. Nem szóltak semmit a Mymam féle visszaélések ellen, mikor a tőkések és a kormány emberei együtesen csapták be a farmerekte. Az ur a pokolba is ur, mondják az ilyesmire a papok és prédikátorok. A bűn ellen küzdeni, de csak ha a szegény farmer és a munkás vétkezik.
A United Farmers of Alberta, a Labor Party, a CCF, a Hawson féle liberális demagógia és a konzervatív klikk egryütt dolgoznák belföldön a farmerek ellen és együtt készítik elő a háborút külföldön, melyben a feleslegessé vált munkásságot akarják kiirtani. Ezek a demagóg kontrolt akarnák a termés illetve termelés felett, hogy az árak igy emelkedjenek.^Ugyanakkor a segélyre szorulók engedményét levágják. Az élelmiszer árak feljebb mennek, de a munkások csekkje mindig kisebb. Az árak e-melkednek, a vásárló erő csökken. Vájjon meddig akarják, hogy a munkásság ezt tűrje? Vájjon meddig szeretnék a fékerek és a papok elvakítani a munkásságot? ö-rökre! A munkásság és szegény fár merság már rájön, hogy lepel van a szemén és ha azt leveszi minden másként fog kinézni.
A farmereknek szervezkedniök kell forradalmi szervezetekbe, ha a tetveket leakarják rázni testükről. A. farmereknek egységrfrontba kell jönni a városi muitkásokkal, va laminta bányászokkal. A sorsuk egy: az elnyomatás és a céljuknak
neki egy jó adag parlamenti kre-tinízmusa, amin egész élete végéig rágódhatík. Ennek dacára azt kell mondanunk, hogy még sem bír any nyi parlamenti kretinízmussal,hogy ne tudná, hogy a megtürés nem áll ilyen parlamenti üzérkedésből,mint ahogy azt ő felszeretné tűntetiú. A megtürés elsősorban abban áll, hogy a munkásosztálsrt elsősorban visszatartják a tömegakcióktól. A mecrtűrésnek ezt a formáját a szociáldemokrácia nem csekélyebb sikerrel gryakorolta, mint a hozzá minden tekintetben méltó német testvér pártja.
De ahol "balra" van, ott van "jobbra" is. Ottó Bauemek jobboldali elhajlásának is kellettek, hogy legyenek. Máskép nem lehet megérteni ezt az egryrészt—másrészt okoskodást, minden valódi kispolgárnak eme erényét. Tehát azt írja, hogy a jobboldali hibája abban állott, hogy a parlamenti kikapcsolódás után Dollfuss által intézett támadásra nem általános sztrájkkal válaszoltak: "Akkor talán győz tűnk volna, azonban akkor visszariadtunk a támadástól, kitértünk a támadás elől mivel meg akartunk takarítani az országnak egy véres polgárháború áldozatait. A polgárháború 11 hónappal később mégis kitört, azonban a mi számunkra már sokkal kedvezőtlenebb formában."
Hogyha a "baloldali" hibák beismerése Ottó Bauer részéről arra szolgál) hogy a mtmkásokat harcias akaratuk miatt felelőssé tegye a katasztrófáért, ugy a "jobboldali" elhajlást azért ismeri be Ottó Bauer, hogy agyukba vésse a mun kasoknak, hogy tulajdonképpen tök filkók voltak, hogy az általános sztrájkot nem az alkalmas, hanem egy alkalmatlan pillanatban erőszakolták ki. Ez egyúttal ütés a-kar lenni a szociáldemokrácián belüli oppozíciós felekre is, akik sem a jobb sem a baloldali pártvezéreket elismerni nem akarnak.
A Habsuburgokról azt szokták mondani Ausztriában, hogy semmit sem felejtenek el és semmin sem fognak okulni. A Habsburgoknak azt a jó tulajdonságát megtartották az osztrák szociáldemokrata ve zérek is, akik hosszú ideig a Habsburgok iskoláját járták. Hiuk mind azok a remények, melyek a "javulásra" irányulnak. Igy vagy ugy a munkásosztály leveretése elkerül-, hetetlen volt. Elbeszéli brosúrájában, hogy a német szociáldemokrá cia a munkásokat katasztrófába jut tattá, mivel jobboldali politikát folytatott. Magryarországon és O-laszországban létező szociáldemokraták a kommunistákkal rokonszen vező politikájuk a munkásokat szintén kudarcba juttatta.
Ez nem egy leverés utáni Katz-enjammer, hanem ideológiailag megalapozott felfogás — felfogás, melsmek alapján a kapitalizmus tovább megy a lábbadozás utján és igy lassan ki fog érni a krízisből.
"A munkásosztály leveretésének okai sokkal mélyebben gyökereznek mint a taktikában."
Az osztrák mtmkások vigasztalására azonban azt mondja továbbá Ottó Bauer, hogy a vereség mélyebb hibái nem a szociáldemok rácia taktikai hibája, hanem ugyan akkor egy végzet szerű esemény,
a városok és falvak-ar'szociáldé-mokráciától a fasiziaus felé való elfordulása. A baloldali és a jobboldali hibák nem voltak elkeríílhe-tők Azonban a középosztályok for dulata a fasizmus felé elengedhe-tetíeh következménye a fasizmus korszakába való belépésnek ... E-zért tehát nem Ottó Bauer, nem a szociáldemokrata pártvezér a felelős, hanem tálka maga. a jóisten, aki nem hallgatta meg az osztrák szocialisták körében annyira közkedvélt imákat.
A városok és> falvak kispolgársá gának fordulata a fasizmus felé a demokratikus szocializmus csődjének a jele. Az osztrák szociáldemokrácia demokrata politikai szűk ségességet hirdetett, proletár diktatúráért folytatandó harc helyet, azzal a megokolással, hogj' a demokratikus szocializmussal lehetséges lesz megnyerni a középrétegeket a szociáldemokrácia számára és ezzel megakadályozni a mun-kásosztál3mak az elszigeteltségét.
Kispolgári politikát folytattak a mimkásosztályon belül és e kispolgári politikával, mely tulajdonképpen csak is a burzsoáziának volt a javára, a kispolgárságot a mimkás-osztály ellen vezették. Ez kifejezés re jutott az egész bécsi községi po litíkában, különösen a bécsi városi közigazgatás hírhedt pénzügyi zsenijének, Breitnemek, adópolitikájában. A demokratikus szocializmus természetesen nem nj-ulhatott hozzá a tőkés kizsákmányolás forrásaihoz, sem a munkanélkül szerzett jövedelmekhez ... A híres lépcsőzetes megadóztatás nem volt e-gyébb, mint egy közönséges swind-li. Az adófizetők terhére szanált Rothscíldot Breítner adópolitikája kevésbbé érintette, mint a kis embert a vendéglőst, a kiskereskedőt, kisiparost és a kisjáradékélvezőt.
I latt nem a
j   Ez a politika mely kispol^ri'*' volt. a fasizmus íeié^fo^;
I' litika
Az osztrák szociáldemokrá^ü . rárpolitíkája,   melyet Oitó Ba
programszerűen körülbástyáS*-gazdag paraszt védelmére ésa i-* vetelmények elejtésére iránjiiit p a poUtika Vissza kellett, hogy? assza a munkásoktól a fah-ak vaS* mennyi   dolgozó   rétegét, a]A^ nagyparasztok és a fóldbirtoW eUen irányuló fSld-, ad-, és ' poUtikát követeltek.   Ha ez nl sem történt meg abban a mér^ ben, mint ahogy azt Ottó Bauarri szeretné hitetni, iigy ez csak anni:^ a körülménynek tudható be, hZ*' a kisparasztok egyrésze mind^! által á munkásosztályba és^^-nagybirtok elleni harcába helyea. x^ményét.
A blosevikok példája, a Szovjet Unió példája is azt mutatja, hogy a széles kisparaszti és kispolgári tömegek megnyerése a munkásosztály számára csak akkor eredőé, nyes, ha a munkásosztály egy xí. lóban proletár politikát hajt végtt ha kíméletlenül neki megy a űráit tőkének, bankoknak, karteleknek,' nagybirtokosoknak. A proletár for.^ radalom eme tartalékos bíztoáté-kának és annak leküzdése csak ak^ kor lehetséges ha a munkás pájt valpban elvágja a középrétegeknek a nagytőkével való érintkezését, vtí lóban megsemmisíti a burzsoázia, nak létezését. A középrétegek for-' dulata a fasizmus felé nem v^et-^ szerű esemény, hariém a szociáldemokrácia politikája, a reformizoiis' nak a munkásosztály soraiban tml kodó kispolgárí szellem követke^ menye.
Hadd döntsék el a szociáldemok-; rata munkások, melyik a reálpofc tika a mtmkások számára, a szociáldemokrácia hasoncsuszása á burzsoáziához, vagy pedig a munkásosztály eltántóríthatatlan oi-ktályharca.
TERI
líET A JC BEN. EZ A A KöZELG yiUS ELL SZÓLASS
\0L.
A
ŰZI
í
I h
I
FEL AZ IFJUSÜG HABORU-ELLENES ftNTI-FASiSZTA KOWBRESSZUSii^
FELHÍVÁS A CSELEKVÉSRE! F ELHÍVÁS EGÉSZ KANADA
IFJUS ÁGÁHOZ!
A REZULUCIÓ FELÜLVIZSGÁLATOT KÖVETEL A SEGÉLY TÁBOROKBAN DOLGOZÓ MUNKÁSOK HELYZETERE. A HATÁRO ZATI JAVASLATOT A KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETEK KONFERENCIÁJA ELFOGADTA ÁPRILIS 16-ÁN PORT ARTHURBAN.
A konferencia, melyen képviselve voltak szákszervezetek, tömeg-szervezetek és szervezetlen munka sok, egybehívatott a Relief Camp Workers' Union, Thunder Bay Dísetrict csoportja által, hogy meg hallgassa a rabtelepeken dolgozó munkások jelentését az általános helyzetről, melyben részesítették a munkásookat a kormány emberei míndezideíg. A tanácskozásoá a kö vetkező megállapodásokat hozzák a munkások tudomására:
1, Kézenfekvő bizonyítékok aláp ján azt találjuk, hogy: a táborokban a munkások helyzete leírhatatlan. Á munkásokat nagyon sovány élelemmel látják el és olyannal, me lyet emberi gyomor alig tud meg-emésztenni, mert félig" rothadt. Sok esetben a szakácsok és a tisztviselők házilag készített sört adnak a munkásoknak élelem helyett.
2. Az egészségügyi viszonyok rosszak és felülvizsgálat nem jön a télepekre. Ez á tény azt mondja nekünk, hogy a kormány á munka sok egészségével semmit sem törődik. A tákolinányok, melyekben a munkások elvannak szállásolva, kö zelről sem felélnek meg á tartomány egiSszségűgyi követelményei-
nek. Az ágynemű piszkosan marad sokáig és a lakások nincsennek szel lőzve.'.
2. Sok kémpről jött az a jelentés, hogy, á munkásokat tui dolgoztatják a megszabott napi 8 óra munkaidőn. A munka nehéz és a munkásokat ha jat ják. V 4l\ Orvosi .segélyben nm részér
"^sülnek a munkások annak dacára, hogy a kormány le fog a fizetésekből havonta 50 centet erre a célra. Nem egy esetbén ment a munkás teher vonaton szökve a korházakba. A nemi betegeket nem választják el és igy a betegséget azok is megkapják sok esetben, akik egyéb ként egészségesek.
5. A telepeken a munkások szer vezkedése nincs engedélyezve. Azokat a munkásokat, akik a tisztviselők ellen panaszt emelnek ,inínden további nélkül eltávolítják a táborokból. Munkás irodalmat nem engednek a táborokba. A postát átvizsgálják és ami a tisztviselőknek nem tetszik, azt egyszerűen kidobják. Ha a munkások követtelnek jobb körülményeket, azonnal depor tálassal és bőrtönnel fenyegetik meg őket
6. A munkásoknak a koncentrálása ezekbe a katonai felügyelet álatt álló táborokba, nekünk azt a benyomást adja, hogy a kormány készül a háborúra. A tények az ellenkezőjét bizonyítják a héké politikának, melyet Kanada miniszter elnöke nem régen aláirt
7. A tartományi kormány bár most felemelte a béreket árra azon ban liíncs garancia, hogy c^ek á bé rek meg is maradnak.; Az egész csak választási propaganda. Az a tény. hogy a munkások fizetésének 75S^-át a bankokban vissza tartják az említett feltevésünket alátámasztja.'; V','
'(A munkások ielkéi^tétták. ezzel szönboi a követdésűkiet melyét máriégy körúbhil;8zfimimkbtm
tűnk és igy most aimak nem adunk helyet ismét.)
A fenti határozati javaslat bement Ontario kormányához, ugyancsak bement a Dominion kormáiiy-hoz is, valamint az ellenzék néhány tagjához is. Ontario kormányának feleletét az alábbiakban hozzuk, melyet minden munkásnak tantümá nyoznia kell és cselekednie ahhoz képest
FÖLDEK £S ERDŐK MINISZ TERI HIVATALA"
Toronto, április 19. Tisztelt uram:- Kezemberi. van az ön levele 17-ikí keltezéssel a mellékelt határozati javaslattal, mely elfogadtatott egy konferencián áp-rílis 16-án.
Keresztül olvastam á határozati javaslatot és a felsorolt állitások nagy«tt komolyak és mi szeretnénk egy alkalmat keríteni, amikor a kö rülményekei . felülvizsgálhatnánk. Ha nekiink.beadják önök.a panaszosok neveit, valamint azok neveit, akik visszaéléseket követnek el a táborokban a mónkasokkal, ugy mi azonnol égy vizsgálatot indi-tnhk. Biztos vagyok abbáh, hogy ti is belátjátok, hogy oti^ ahol ez= rék vannak foglalkoztatva, általános panaszokkal nem foglalkozhatunk cscak agy, ha megkapjuk a neveket;:'■■:
Tagadijuk, hogy táboraink katonai felügyelet volnának. Tagadjuk, hogy mi az emberek fizetését yisz-szátartjuk..
. Ha; a megadott^ szerint járnak d önöl^ akkor mi igér-jQk^ hogy azonnal a részleték^te-
le után pontos vizsgálatot indítunk.
Az ön-tisztelője, (Aláírva) Wm. Finlayson. A válasz erre á cimre ment: M. J. Fenwick, Esq, ReUef Camp Wor kérs Union  186Á S. Algoma St. Port Arthur, Ont
Kérjük a munkásokat olvassák figydemmel a határozati javaslatunkat és a kormány ellen felhozott vádakat. Éppen dég bizonyíték áll rendelkezésünkre, hog^ bebizonyítsak a kormánynak vadaink
alaposságát Nem minden táborból jött miég alapos jdentés a körűimé nyékről. Most itt van az idő, hogy a kormányt fdelőisségre vonjak. Most Tan itt az idő, hogy a k^pek nyomorát a nyilvánosság elé hozzuk, ijássatok hozzá moiikások min den : kempen a \, tárgyalásokhoz. Most rákényszerítettiik a kormányt hogy vizsgálja meg a táborokat, hogy vessen yéget ott a nyomornak és visszaéléseknek. Most kell kényszeritenűnk a kormányt, hogy követelésünknek deget; tegyáu A kormány azonban csak akkor tesz valamit ha meggyőződik arról, hogy jól szervezett követdőkkd áU szemben. Felhívjak a táborok munkásait hogy rsntT^^oz7<'Pflk a Belif Camp Workers'Union szerve zetékbe. Efildjéték bet a tényeket a táborokbői, mert most szükség van lájok. intakozztmk á nyomor és rbsms b£n4sm6d élléln. ;
Belief Camp Wö^ Uhíon y^:xehajt6 BizottsáJÉ^ ncívében, M.'J.'Feuwick* kerOIeti titkár.
"Háborút üzentek!" 1914-ben az újságok öles címekkel hozták ezt tudomására a világnak. "Mentsétek meg a demokráciát!" "Háborút a háború ellen!" Ezek alatt a jelszavak alatt vitték a kanadai ifjúság százezreit a frontokra, hogy ott gyilkoljanak, vagy őket gyilkolják le. Rengeteg embert tettek vakká, nyomorulttá, bénává, idegessé és igy tovább.
A háború a gazdagok háborúja volt^ és a iSzegény ember harca. A gazdagok óriási vagyonokat csináltak és a munkások elvesztették életüket. Ma pedig ismét ott állunk mi is mimkás ifjak, hogy készítenek bennünket egy ujabb világ mé szárlásra, egy ujabb pokolra, egy imperialista háborúra.
MENNYIRE ÁLLUNK A LEGKö ZELEBBI VILÁGHÁBORÚTÓL?
A háború már megkezdődött! Olvasd figyelemmel a napi híreket és meglátod. A Nemzetek Ligája meg bukott. Ténykedése nevetséges komédia csupán. A leszerelési konfe-renda szintén megbukott. A nagy és kis hatalmak rettenetesen fegy verkeznek. Ma a világ jövedelmének egy harmada háborús célokra van elköltve. Meggyőződünk erről az újság hírekből. A nagy városok ban és igry Toronto városában is marsolnak már a katonák. Lőnek az ágyukkal. Ropognak a gépfegyverek és. már sok helyen hallatszik a sebesültek és haldoklók jaj szava. A japán imperíalizmus nagy hadjáratot tervez és uralmát kiakarja terjeszteni egész Kínára. A Idnai nép nem tud ellentállní, mert az urak elárulják. A japániak meneteltetik katonáikat a szovjetek felé is. Készen vaimak a támadásra bármikor. Amerikai, angol és francia imperialisták segítik a kínai szovjeteket megdönteni, mert. bántja őket a Vörös Hadsereg előre törése, melynek eredménye az, hogy az egész,,Kina egy negyed része az ő uralmuk alatt van.
Egész Európa egy katonai tábor. Frandaország szemben áll Németországgal, Fi^daország, Olaszországgal; Olaszország, Németország gal; Anglia, Amerikával és igy tovább. Mindegyik készül a másikat megtámadni. Dél Ameríkában már háborúznak és e háború mögött ott van áz amerikai és angol imperializmus.
Fasizmus lett Németországban és most Ausztriában. Fasiszta Németország felkínálja magát azoknak, akik a legtöbbet fízethének neki égy Szovjet-ellenes hadjáratban. A fasizmus egész közelre; hozta, már a háború lehetőségét. "Több fegyvert Németországnak" kiáltja HíÜer és á názi kormány minden erejévd készül is a háborúra. A. fa sízmus Mmondhatátian nyomort hoz a munkásoknak, fiataloknak és idősebbeknek égyforinán. Á fasizmus koncéntrádós telepeket, bőrtönt, akasztófát jelent a munkások nak.'
A borzasztó zajos háborús élőké szülétek középette a: Szovjet Unió az egyedüli hatalom, ,mdy kiáll a porondra • a háborn ellen, harcol á munkások    legyilkoltatása ellen, mert ott a hatalom a munkások ke zében van- A Szbvjet hatalom az, mdy állandóan hangoztatja a teljes lefegyverzést követd. egyetemes békét az emberiségnek. KANADA KÉSZÜL A HÁBORÚRA A Bennet; kormány békéről be-széL De a t^yék soŰcal hangosabr ban  beszélnék a szavaknál. Nem
tény az, hogy az ócskavasat szedik össze és viszik titokban különböző gyárakba az egész ország tértim; tén? Nem tény az, hogy ennek« országnak a kormánya mindent megtesz, hogy egy háborút proviK káljon ki a Szovjet Unió ellen 1 Mi ért tiltják ki Kanadából a Szovjet árukat, mikor az ország népének nincs munkája? Miért nem csera-nek a szovjetekkel, mikor itt sot felesleg van abból, ami ott kelleneí Miért nem adta Bennett a kanadai jószág felesleget a Szovjetnnióí nak? Azért, mert szovjet-élTenesr propagandát üz. Ellehet rá késsá ve minden fiatal eniber, hogy átó vetkező háborúból ez az országH veszi a részét és a fiatalokat ícf'; ja a mészárszékre hurcolni.
Ki akar a következő vílágmésÉ lások katonája lenni? Képzik óíf: mindenütt a kanadai ífjuságot:» háborúra. A kormány 50,000 ílpk munkást tart a rabszolga táboni-ban, melyek közül sokan dolgosuk repülő terek építésén. Itt van f kój vetkező háború hadserege. Ejn^-lett még milítarízálják az t^^-kat és sportolókat is, mílitarizál- | ják a cserkész fiukat stb. Újságban, rádión hirdetik a volt habon hőseinek"Tievét és dicsőítik tó hogy az ifjúságnak kedvet csinll-janak a hőstettek müveléséhez, Ai ifjúság elméje és teste készül alt mészárlásra.
KI AKAR HÁBORÚT?
Mi fiatalok J^^m akarunk! Jto ket nem érdekel Kanada vagyoninak megvédése, mert nincs sét mink. Mi nem akarunk meghalnio urak vagyonáért. Miért menjöa mi a halálba? Azért, hogy a gaí-i dagok még gazdagabbak legyenAj hogy a muníció  gyárosok isinö nyerekedjenek? Minket nem a ború, hanem a megélhetéis kérdÖ foglalkoztat. Lakás és enni val^l keresünk. Mi élni akarunk. A ru csak halált és őtthóntal jelent anai számunkra.
!^^J^IT TEHETÜNK?
Nagy'harc előtt állunk ma; háborús élőkészületek elleni előtt. Azonnal tennünk kell mit, nincöv időnk vesz szenlkell lennünk. Mozg( níinden ;muhkást a - háború Mozgósítsunk a fasizmus eU helyzetkivátja,-hogy azonnali kába álljimk.
A h^^ö^^alknes harc ben lesiápegtMya június í július ÍWál^piai ifjúság ru és' fasi^'ta|gÍ|ra'^!kon, Törontohan^Qs^e^l? ;iönni az ifjúság tekinfcM^Sejfi^ nézetére váUásáríá^t^'iiem re. össze jönnek, hb^ terve.--janak le arra,' hogyviiiiként^l hiarcolni leginkább a bábort és sízmus ellen- Éz á kóníerfflfl* delegálni isport embereket a zetközi Sportolók fasiszta és ru ellenes Konresszusára;
ba. Augusztusban, mely pss^ kötve a Nemzetközi Sport r
pd. ■
Nem késhetünk, mert nem bad tovább kémünk. A líál^ Wj ddi őszinte dlenségé üdvői^-^' fa ezt a lépést és se&Xef^^. könjgresszus sikerét Fel hát á bányák, gyárak, szakszervezetek; farmok,
KANADA Kl SZÁLLlTANi NÉMET ÁG\ NAK. ANGL
TORONTO, O landiából jövő . Holandián keres ségü nickelt visz; metországba a ^városok és ug hogy a Krupp-i dolgoznak Néme patentu gránátol liának, melyeket tonákra dobnak £ ban.
Amerikában ki "A halál kereske arra készteti az lat, hogy nézze gyárosok játékai
EGÉSZ VII A FEGYVI
GEXEVA, Má nagyhatalmak m kuktól is. Mindéi a fegj'verkezésre, való egyenetlenk német leszerelés nag)' ok a fegyvi hatalmak az utói vetkezöképen emi Franciaország év alatt hadsereg val erősítette. H; erre és a követke: 000 frankban ál — 1918 óta ez a segvetése Francis Németország el borús célokra ve $268,0üO,OOO-ról f 000-ra a tengeréi repülésnél $28.00 OOOra emelte a ki Japána tengeri gi erejét 1931 óta bővítette ki.
Olaszország 4.3, zott volt hadserei évben.
Lengyelország 280,000 főnyi kat re emelte. A többi is mind lázasabba
FRANCIill lÉlKEl
Tovább kutatí elfogott három megkel
PÁRIZS, Franc: — A francia dete fök mind mozgósi %eijék a német a kémek bejönnek titkos rendőrség é elfogottak cinkostí a kutatás folyt, a tóztatott Metz me <lik kémet, akit a vittek
A- német hatá; lorschbach Józsefi tönre és 100 frank telték. Hubert Józs bnígi lakos, négy *«tésre Ítélték. Til m mondták ki s fflekre.
. Krausz László n( [atások során azt összeköttetése volt |»natíszttel, akitől J^rolt. A tiszt n. I^y- Porge tagadj [^rendőrség nem 'öP'tányt később 1
városok falvak, rabszolga ifjúságát, hogy feészűljS^ konferenciára: Hivjatok^^l és tárgyaljatok e kérdesr^ szátok küldötteket a^ö" ra. Legyen á kongTÉ mas lé^;dőre abábort^
mos «IIeD, egész
TARTOMÁNY N PR6BÁLNI. AZ A TAR
ÍÖRONTO. Ont.;
?08 Munkarié jelenti, hog ^    ^'a mindént í ."inakásokból, hog roegtakaritsa, kényszeríteni *at, hogy az ec .-ztositási összéí *^'abb azokat ne ^ íöpott pénzb y nem adna seg ^ akarja á kom . hog>' váljon ] ^Pjtalisták'áltd Í^Ézzdakc *^zdag életbiz ^^ök termesze p^^kseinvi
"*«y ar e^s Weg ázi