10. oldal
KANADAI MAGYAR
1962 október 18
|uiiiiiiiiiiiiiiiiiii8iiieBigiiiiigeiiiiiiaiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii8iiiiii|
FF
niBBIBiBliBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBfiBR
A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) küldötte volt a moszkvai Leszerelési és Béke-Világkongresszuson,
Wellandról
JÚLIUS 5-én érkeztünk meg a moszkvai repülőtérre. Meleg, szeretetteljes fogadtatásban részesültünk, amiéi-t itt is kösziönetemet fejezem ki. A Kongresszus ideje amiatt a szovjet békebizottság vendégszeretetét élveztük.
Július 6-án városnézésen voltunk. Megnéztük a régi ér. az újonnan épült \áros-részeket. Voltunk szinhiz-ban, múzeumban, kiállításon, a földalatti vasúton és állami gazdaságban. Minden nagyon szép volt és nagy hatást gyakorolt mindannyiunkra.
Moszkva környékén, a-merre csak jártunk, mindenhol nagy építkezések folynak. El van foglalva mindenki. Az üzletek tele vannak árucikkekkel és a szovjet nép nagyon kívánja a békét.
Július 9-én 121 ország képviselőjének részvételével megkezdődött a Béke és Leszerelési Világkongresszus. Nagyon boldog vagyok,hogy ezen á találkozón részt vehettem, mint a Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) küldötte. Felejthetetlen élményt jelentett ez számomra.
A kongresszus megnyitó ünnepsége Eugenie Cotton asszony elnökletével kezdődött meg. üdvözölte a küldötteket, vendégeket és megfigyelőket, mondotta, hogy a világtörténelemben először nyilik meg egy ilyen tekintélyes, széleskörű béketalálkozó. Ezen a kongresz-szuson együtt kell megtalálnunk a leszerelés módozatait és biztositanunk kell, hogy a tudomány vívmányai ne a halált, hanem az életet szolgálják.'
A küldöttek között a világ legismertebb tudósait is láthattuk. Mindenki szabadon nyíKánithatta véleményét, mindenkit türelemmel meghallgattak. A kongresszuson a legkülönbözőbb foglalko-
zású és meggyőződésű emberek, együttesen határozták el, hogy felülkerekednek a hidegháborún, együttes erővel, következetesen küzdenek az általános leszerelés nagy feladatának megoldásáért.
A kongresszuson a szovjet miniszterelnök is beszélt, többek között azt mondotta, hogy ma már megbízható e-rö sorakozik fel a bék-* ellenségeinek felelőtlen, lelki-ismére tlen törekvéseivel
szemben és a békeszerető.'Az alábbi a : Békés Megyei
gyon szép. Résztvettem a Margitsziget-i és az Egri Bé-kenagygyülésen is.
Július Zl'éjL utaztam szülőfalumba. Nagyon boldogok \oltunk, édesanyám is és testvéreim is, hogy újból viszontláthattuk egymást. Augusztusban újból Budapestre, majd a Balatonra u-taztam, résztvettem egy Balaton melletti kultúrház a-vatási ünnepségén is. Körül utaztam a Balatont és elgyönyörködtem a vidék szépségeiben. Nagyon sok szépet láttam, mely mind felejthetetlen élmény marad számomra.
Nagyon köszönöm a Kossuth Betegsegélyző Egyletnek, a szovjet és magyar bé-k e b i z 0 ttságoknak, hogy minderre lehetőséget adtak. Kívánok békés boldog elétet számukra és az egész emberiség számára.
A torontói Pinewood utcán lakó Mrs. Emma Gilles-pie néhány nappal ezelőtt ünnepelte születésének 105. évfordulóját. Az anyakönyvvé hatóságok szerint ő a város legidősebb lakosa.
Nemcsak rokonok, hanem csaknem az egész város köszöntötte Gillespienét. A szomszédos utcák népe sok ajándékkal halmozta el. E-gész éjjel hangzott a zene és a dal az idős asszony lakásán, aki majdnem minden felköszöntőre lelkesen válaszolt.
Elhunyt férjével úttörő farmer volt 20 évig a Mani-toulin-szigeten. Születésnapi toi-táján cukorból készített ökrös szekér emlékeztette a vendégeket az első telepesek múltjára..Egy másik hatalmas kalácson süteményből készített szénásszekér volt.
Mrs. Gillespienek 63 élő utódja van szerte az északamerikai kontinensen. Ezekből 26 jelent meg a kedves mama, nagymama és dédnagymama legújabb születésnapi ünnepén.
emberiség számithat erre az erőre.
Majdnem minden ország küldöttei közül voltak felszólalók. Kanadából Dr. James Endicott, Magyarországról Dr. Hamvas Endre püspök szólalt fel.
A moszkvai béketalálkozó megmutatta, hogy minden békeharcos további feladata és kötelessége, a világ dolgozói között folyamatosan tudatosítani az egység és együttműködés szükségességét. A leszerelés a dolgozó, alkotó emberek ügye, azt végsőfokon csak az emberiség alkotó erőinek ösz-szefogása viheti győzelemre.
A népek jólétet, élni és boldogulni akarnak. Kölcsönös kulturális és árucserét a-karnak egy békés, barátságos világban. Ma már világszerte tért hódított ez a felismerés, és ennek jelentősé-r ge igen fontos, az általános és teljes leszerelés, a bék^ egymás mellett élés, a hába? ru nélküli világ kialakításában. I'
Július 14-én ért véget a kongresszus és 16 án a magyal delegátusokkal együtt utaztam Budapestre. A Fé^ rihegyi repülpteren mele^ szeretettel fogadott a ntá-gyar Béke Tanábs vezetősége, öt napig voltam a magyar békebizottságnak a vendége. Több felé jártam az oi-szágban. Budapest na-
Népujság ciníü lap1t>an jelent meg K. J. aláírással.
Szeptember 11-én délután kedves eséfnény zajlott' le a békéscsabai városi tanács vjb. egészségügyi állandó bizottságának ülésén. Dr. Bél-téki Lajosnak a város egészségügyi helyzetéről szóló beszámolója után egy sokgyermekes anyát jutalmaztak meg. ;.
Galgóczi Mihályné ez év augusztusában szülte hatodik gyermekét, s ezért a városi tanács ezer forint pénzjutalomban részesítette. A jutalmat Viziínyiczai János-né, a városi, tanács szociális előadója nyújtotta át,Ezenkívül a nőtanács és az egészségügyi állandó bizottság virággal, a Vöröskereszt Városi titkái-ságá^ pedig ajándékkal kedveskedett a sokgyermekes anyának, jó egészséget kívánva az újszülöttnek is.
; Angliában. évente 20.000 férj hagyja e\ családját és tűnik el byomtalanuí. A rendőrség szerint e férfiak megunták há'zastársukat é.? iagy Angliában, vagy ^külföldön keresnek iij életet.
o ♦ *
Nők a Holdban
Amerikában rengeteg nő jelentkezik űrutazásra, s kű-
Kílencedszer ült össze augusztus első napjaiban egy kiilönleges kongrsszus Düsseldorfban. A sajtó csak "agglegény - kongresszus" -ként emlegette, ez azonban költői túlzás volt: ugyanis éppen annyi nő vett rajta részt, ínint férfi. Hivatalos neve:; "Egyedülállóak kongresszusa", s évről évi'e a 25 éven felüli egyedül élő emberek problémáit van hivat-\a mégtárgyalni.
Az első ilyen összejövetelt Gerhard Grein, a hollandiai Grevenbicht egyik városi tanácsnoka kezdeményezte, s oly nagy sikert aratott,hogy rendszeresen meg kellett ismételni; A kongresszuson o-lyan ' témák szerepelnek, mint a magányosság ellenszerei, előnyei és hátrányai és így tovább. Az egyik előadó, Asperen holland professzor kifejtette, hogy a legfontosabb megfelelőképpen elfoglalni önmagunkat és akkor nem kínzó az e-gyedüllét. Egyébként igen sok példára hivatkozott: Dantéra, Chopínra, van Gogh-ra, akik agglegények maradtak.
Ezzer némileg ellentmon-
dó, hogy a kongi'esszus társas vitákat s társas programokat szervez. Tehát tánceste fejezi be a tanácskozásokat ^ sőt még szépségkirálynőt is választanak. A szei-vezők egyébként nyomatékosan hangoztatják, hogy a kongresszust tudo-m'nyos alapokon hívják össze és nem ismerkedési lehetőség miatt. De vannak, a-kik mégis ez utóbbi profán tényt helyezik előtérbe. Az első kongresszus óta ugyanis négyszázan házasodtak össze a részvevők közül, s egyetlenegy válás sem történt.
Azok természetesen, akik már béeveztek a házasság révébe, nem vehetnek részt a to\ábbi vitákban. Kivétel csupán egy akad: Gerhard Grein, a mindenkori kongresszusok elnöke, a kezdeményező, aki a harmadik tanácskozás alkalmával szerzett magának hitestársat.
lönöseií a Holdba való repülés érdekli őket. Mint egy Zelm'a Arment nevű asztronauta-jelölt kijelentette, a nők szívósabbak, türelmesebbek, hosszabb életűek, mint á férfiak.
— Ami pedig a Holdba való utaázst illeti ■— foljrtat-ta a ^ hölgy —, felteszem a kérd^s^: ugyan mihez fogna egy férfi egy teljesen idegen égitesten? . Mindenki tudja, milyen gyámoltalanok, ű-gyetlenek és kétbalkezesek. Bízzák, ;az ~ ilyesmit nyugodtan ránk!
A Kubai Nők Szövetségéhez intézett beszédében többek között a következőket mondta Dr. Fidel Castro miniszterelnök :
"Ritkán helyeselhetjük az Egyesűit Államok fegyveres akcióit. James Meredíth néger diák érdekében végrehajtott feg3rveres beavatkozást helyesnek mondhatjuk."
Kubát az Egyesült Államok felől fenyegető veszélyre mutatva kijelentette Castro: "Itt az ideje, hogy megértsük : elvesztették harcukat legyőztük okét és békében fognak hagyni bennünket."