HQLT VAROS A SIS^ATAG HOMOKJA ALATT
A holt romváros a Gk»bi-sivatag mélyén fekszik, egy ezredév előtt kiapadt folyó partján. Alszik és pihen, a futóhomok elborítja a tört falakat, majd újra fölfedi a sivár, néma romokat. De azért megvannak ennek a városnak is a maga életműködései és saját törvényei.
Az időszámitásunk szerinti ötödik-hatodik században itt vi-?^gz6 város termt el a hömpölygő, széles fol^^ két partján, a dom-Iwkra uccák kapaszkodtak és kertek övetek a város falait. Kem tudjuk, mi volt a,neve. Bizonyos, hogy nem a háborúk puszti-í^tták el, távol esett á tibetiek, a mohamedán, tatárok és a kina-iak yérengző harcaitól. A természet vad ereje vágta el életének ^reit, a homok* és a íízél űzte el innen az embert.
A halálos homokgyfiriiben
A sivatag viharai egyre szűkkebb és szűkebb körbe szorította ,a város lakóit. A homokdombok hullámai évtizedről évti-.ze^e közelebb férkőztek a legelőkhöz és szántóföldekhez. Betemették a kis tavakat, a talajviz megtelt szikes sóval, a növények elsorvadtak, az állatok kipusztultak. Talán ebben a városban is folyt a fajok é» vallások viaskodása, de a közeledő nagy ellenség előtt mindenki összefogott — az éhség ellen.
' A most már halott város népe egyetlen elvakult hadsereggé kovácsolódott. Többhetes, többhónapos hadjáratokban járták a tibeti hegyeket, pusztítottak, lemészárolták a véneket és gyermekeket, hogy a munkaképes férfiakat és asszonyokat ezerszám hajthassák a sivataggal viaskodó városnak védelmére. Rabszolgák és foglyok tízezrei dolgoztak a védőhegyek fölépítésén, amivel a homok előretörését akarták meggátolni. Mindig uj és uj tízezreket hajszoltak a csatornaépítésre, hogy megállítsák a sós talajvizek előretörését. De az emberrabló hadjáratok ellen végre is sarkára állott a környező területek népe. A sivatagi város két hadseregét győzték le és az elfogottakat kivégezték.
A város ekkor végleg beszorult a halálos homokgyürübe és magárahagyatva építette a gátakat, egyre hátrább és hátrább. A folyó lassan elapadt, a tíz bővizű forrás a város körül egyre gyérebben csörgedezett. A rizsföldeken nem termett már rizs, a fő-zelékeskertek tönkrementek, a rozsföldek elárvultak. Végül már a homok beült az uccákra, elborította a házakat. Pár száz lakás maradt csak a holt város falai között, de azok már meg tudtak étoi.
Három vallás találkozóhelye
De nem gazdálkodásból éltek, hanem babonából. Egy homokvihar összedöntötte a Tégi szíklaloldalt, beomlott egy régen ismert barlang. Az ödamerészikedő emberek valami régi, még sokkal régibb élet nyomaira bukkantiűc. Múmiák és koporsók, ismeretlen eszközök és csontok. Barlang barlang mögött tárult elé^ jük és ősállatok, vagy ahogy ezek a szerencsétlen emberek gón-.dolják, sárkányok csontjai tárulnak déjűk. És a homokváros szent váro;^ lesz. A romoMipz egyre nagyobb számban járnak a zarándokok. A három nagy vallásnak különös talákozóhelye lesz a romváros a Gobí-sivatagban, mohamedánok, budhisták, konfuciánusok egyaránt eljönnek a borzongató pusztulás és az* ismeretlen ősi nyomok színhelyére. Ebből már meg lehet élni.
A romváros valóságos papi várossá alakul. £s a legfőbb parancs: Nem szabad szaporodni! A vallási fanatizmus tiltotta a bőséges "gyermekáldást". Ha egy férfi meghalt, a feleségeit — mert itt is többnejűség volt az uralkodó forma — akárki megö! hette. Csak egy menedékük volt; az "özvegyek háza." Itt élhettek megvetetten és koldusmődra, senkinek sem volt szabad velük érintkezni. Egyrészük eltompult az értelmetlen életbe, fiatalok és szenvedők pe^ig beleőrültek.
Titokzatos vándorütakra indult évente a papíváros fiatalsága. Ha visszatért a Gobi-sívatag ismeretlen útjairól — kíncsekkel megrakodva jöttek. Senki sem kérdezte, honnan valók ezek a kincsek — talán más romvárosok helyét ismerték a legfőbb papok. Ha egy ilyen karaván elveszett, vártak egy esztendőt és hatnapos bőjtölés után uj csapat indult el a homokvihar forró és fagyos messzeségeibe. De a romváros harcos papjai nem véteti ték meg a rablóhadjáratokat sem és sokszor tértek haza tibeti vagy. kínai kereskedők áruival.
A Gobi-sívatag holt városainak életét azonban lassan végleg eltörölte a modem élet előretörése. A teherautók, a szén és pet-róleumkutatő expedíciók, a mandzsu munkások lakótelepei végleg lezárják a romvárosok történetét.
A Szovjetunió if ju generádója a mjóidennapi élet si^ problémái előtt álL A l^ontosabb problémák egyike az ^^én pri vát életnek és szociális életnek összeegyeztetése: szerelem, gyermek, családi élet, mind az, ami a társadalomban a szmt tiadició megdönthetetlen erkölcse volt
A selyem kiszorítja a papirt
A japán selyemgyárosok szövetsége már régebben akciót indított annak érdekében, hogy a napilapok nyomtatásához ne papirt, hanem olcsó selymet használjanak áz ujságnyomdák. £s €zt a célt sok helyen el is érték. Most pedig ugyancsak ez a szövetség ajánlatot tett a könsrvkíadóvállalatoknak, hogy a könyvek nyomtatásához olyan olcsó selyémanyagot állítanak a könyvkiadók rendelkezésére, hogy selyemre nyomtatott könyv nem léime drágább, mint az eddigi papirkönjrv. /
APItó flIRÉK
A palesztinai Kálivm Társaság 2005 januárig megkapta a Holt tenger természeti kincsei kiaknázásának kizárólagos jogát. Mivel az Angol Birodalomban a Holt tenger képezi a kálium és a bróm egyedüli tekintélyes forrását, háború esetén az angol kormány elsősége jogot kap a társaság teljes termelésére.
A németországi zsidóüldözés nem akadályozza meg a német kapitalistákat abban, hogy a zsidókkal üzletet kössenek, ha haszonról van szó. Egy német iparbáró , Aelexander Kremener, a berliiji Hartung A. G; volt főigazgatója, az alapítója a Palesztinai öntöde és Fémmüvek nevű cégnek.
Palesztina, kivitelének legnagyobb részét a déligyümölcsök képe?ik, amelyből egy tekintélyes mennyiséget Németország vesz meg. •
ÍFOLTTATA8.J
NEVETÜNK, HA A MÚLTRA GONDOLUNK
A tériem éB én, mindaketten ifju-kommunlsták, 1911-ben születtünk, fin a koháiizati fölakolán *égzem tanulmányaimat, ö lakatos. Amint látjátok a képzettségünk között nagy különbség van, de ez soha nem befolyásolta egymásközti viszonyxmkat, mely mindenképpen nagyszeríL
A férjem rohammunkás, az ifjú kommunisták szervezője. Sokáig propa gandista volt és üzemében megdicsérték. Ezenkívül több funkciója van a s2íaciáUs aktivitás terén. De a múltról akarok beszélni.
Házasságunk első ideje alatt nem tudtunk együtt élni, nem volt lakásunk. £;n egy kollektív házban laktam, ö a szüleinél. Végre egy év előtt a férjem kapott egy szobát a gyártól. O-daköltöztünk. De nem voltak bútoraink, még székünk sem volt. Az egyik sarokban a földön volt egy matracunk, párnánk és takarónk, a másikban egy rakás, könyv és két koffer. Vizsgára kellett készülnöm, de nem volt helyem tanulni. Nagyon nehéz helyzet volt, de nem türelmetlenkedtem. A férjem gyöngéd és gondos volt. Dicsérettel vizsgáztam és nyugodt lélekkel mentem vakációra. Nemsokára szültem egy kislányt. Szabadságra kellett mennem és háziasszonnyá lettem.
Akiknek gyermekük van meg fogják érteni nehéz helyzetünket. Vettünk egy kályhát, kicseréltük az ablaküvegeket, betömtük a hasadékokat. Egyedül voltam a gyerekkel. Néha, mikor az átvirrasztott éjszaJiák elcsigáztak, elfáradva a mosás és tisz togatástól, gondterfaélve elkeseredtem. De a férjem mindig Jelen volt, hogy segítsen. Segitett, ahogy tudott. A gyárból hazaszajadva, gondozta a gyéreket, hogy albassak egy pár órát és visszanyerjem erőmet. Közösen támogattuk egymást Az Idő műit és a láyunk megnőtt Rábíztuk egy gyermekkertre és én visszatértem tanuU mányaimhoz. A legnehezebbjén túlestünk.
Ha a múltra gtondolunk, mind a ket ten jókedvűen nevetünk, mert akkori ban nem ijedtünk meg a nehézségektől. Bátorságunk Jutalmául most jól és boldogan élünk.
Ha tudnátok milyen Jő egy egész napot pihenni valamerre a városon ki vül. vagy egy kulturparkban. A lányommal együtt részt veszünk azokon a kirándulásokon, mélyet annak a gyárnak a munkásai rendeznek, ahol férjem dolgozik. Gyakran megyünk a moziba, színházba.
Tudtom, hogy felelős vagyok férjem kulturális fejlődéséért Amint befejez tem tanulmányaimat és dolgozni kezdek, ő fog taniilni menni a főiskolára. Nagyon szeretném minél előbb le hetővé tenni a számára.
Néhány nap múlva belép a Vörös hadseregbe. De nem vagyunk Bzomo ruak a távozása miatt O tudja, hogy az ő felesége nem hagyja abba a tanulást és Jól fogja nevelni a gyereket. Sn meg tudom, hogy a férjem nem lesz az utolsók kőzött, hanem hasznos és becsületes harcos lesz, mint amilyen az üzemében volt Erre büsz .ke vagyok.
Nagyon szeretem őt és bizoin benne. Ezért örömmel kisémém abba a hadseregbe, amely határainkat védi.
Olga Loukatchevitch. * * *
MIÉRT NEM HÁZASODTAM MEG
Az ifjukommunisták szervezője vagyok a Dnyepropetrovsk-i Ldebknecht gyár egyik legfontosabb és legjobban működő műhelyében. Alig két hónap ja, hogy ide költöztem. Szervezetemben 111 ifjukonmiunista van. A mű-help három sichtben dolgozik. 8 km re lakom a gyártól. Reggel 8-kor é-rek a gyárba és este 9-kor>^ll-kor érek haza, néha későbben is.
A Szoyjetimió jf jóságának lap^ a ,,EimisonioIsfaai (w* kskőni vitát kezdett a folőtt a íláisgy J^astt 4a tartahna alatt lekSzoItpá l<%;Íobb,.válásokat ti^^ , részére. Mi «zefc koziil kozifiokegy {lár lev^?^ mdyek érdekes dokmnentumokat képezndc
örülök, btogy nem házasodtam meg. fiatal vagyok, de ugy érzem, hogy a "szivem" öreg. Miért? Mert sok és idegölő munkám van a műhelyben. Az ifjukommunisták bizottsága mindig engem ikap el, ha a műhelyben hiba van a munka körül, vagy a szervezet körűi. -Pedig csak rövid ideje vagytok ezen a munkahelyen. Minden kritikát nagyon a szivemre veszek. Haza érek nagyon későn és haragot érzek, nem tudom ki iránt Ha a szü leim kérdeznek, gorombáin felelek,
Mi is éld emberek vagyunk és szer retnénk családi életet fin Js .szeret-, nék egy Jóbarátot: EGY ASSZONYT.
Az ifjukommuniaták egy azervezSjo. * * *
MttYEN FÉRJRE , VAN SZÜKSÉGEM?
Még nem mentem féijbez. De soha nem mennék férjhez egy olyan em bérhez, mint S. férje, vagy hasonlók, fin a "Krasnia Rosa" gyárban dolgozom. Néha fiatal lányok között nyílt sziwel beszélünk arról, hogy milyen férj kellene nekünk, hogy boldog csa ládi életet éljünk. Ha az ifjukommu nisták megmondják nekünk követeié seiket, engedjék meg, hogy szembe állithassam a mieinket Súk Ifju kommunista mondja: Néni i vennék feleségül olyan lányt, aki nyil vános aktivitásomban meggátolna: "Én ezt felélném az ifjukommuniaták-nak".
Látod én sem akarnék veled élni, ha nem vennél részt a nyilvános életben. De hozzáfűzöm, hogy akkor sem él-I nék veled, ha csak a nyilvános tevékenység érdekel. Nincs szükségem o-lyan férjre, akit nem érdekel sem zene, sem a színház, sem a sport O-lyan férjre van szükségem, aki velem vo]ey-ball-t Játszik, színházba megy ve lem és velem együtt olvas egy könyvet velem megvitatja azt Olyan férj re aki tervek és tézisek mögött él, nincs szükségem. Olyan rférjet aka^ rok, akit nemcsak a gyűlések érdekel nek, hanem a ruháim Is. Nem akarom, htogy közömbös legyen a férjem számára ahogy fésülködöm, sőt még
vagy nem felelek. Szó nélkül lefekr szem. Reggel sietek, hogy elérjem a vonatomat Ez mindennap igy megy. Már több mint egy hónapja nem voltam moziban és már régen nem láthattam azt a fiatal lányt, aki tetszik nekem.
Néha a munka után fáradtan^ beme gyek egy parkba. I^tom a fiatalokat táncolni. Milyen Jó lenne egy Idcsit körbe forogni, de nem tudok táncolni. Szégyellek megtanulni és különben sem érek rá. fis igy szomorú sziwel haza megyek. A "Komsomolskája Pravda" felhívja most a figyelmet az ifjak, főleg az ifjukommunisták prob lémájára. Gondot és figyelmet kell fordítani az ifjúságra. Nem fölösleges érdeklődni az aktív militán^k é-lete és szükségletei Iránt
az a tény se hagyja hidegen, hogy fésülködöm. ■ Ne gondoljátok, hogy az én egész működésem a fésülködésből és szin házba Járásból áU. De-az egyik nem zárja ki a másikat Elhatároztam, hogy nyiltan mégmondom a véleményemet, hogy megmutassam, mUyen férjre van szüksége sok fiatal lánynak, hogy boldogon legyen.
Az if jukVimmunisták mondják milyen asszonyra van szükségük. Akkor könnyebb lesz boldog családi éler tet .felépíteni.
"Kraanaia Rosa" gyár. V. Kouznetsova. , ^ V ^
MHiYEN Jő A CSALÁDI ÉLET
Mikor a felségemmel megismerkedtem, egész fiatal voltam, ö páton-kivüli volt Együtt dolgoztunk és be szélgetésűnk nagyon gyakran: forgott a körül, hogy Niurának be Jcellene lép nie az ifju kommunistákhoz, .fis ö ifjú kommunista lett Abban az időben nem is gondoltain rá, hogy megháza-
Irta: Bebrits Lajos
Olvastam egyszer egy fantasztikus regényben, hogy egy minden oldalról égmagas hegyekkel körülvett völgyben a néhány évezredei ezelőtt vélet lenjai odavetődött emberek a külvilág tői eksárva álig fejlődtek tovább és megőrizték az eredeti állapotukat. Merész hegymászók kívülről rést találtak a sziklagáton és leereszkedtek a völgy be, hol bámuló szemeik előtt csodálatos világ nyílt meg. Ugy volt, mintha az ősvilág muzeiuni-alakjai megeleve nedtek és ott sétáltak volna el előttük.
Nem kell azonban a tantála. Van erre Ilyen a valóságban is. Ha nem
megakadása volt
Maga a völgykatlan elég termékeny. Gazdagon van búzája és legelői az állattenyésztéshez- is nagyszerű alkalmat adnak. A svanetiálak mégis legprimitívebb körülmények között él tek. Toronyszerű kőbajlékokban laktak, melynek teljesen vár jellege volt Ablak nem létezett a tornyon. A helyiség közepén nyittott tűzhely, melynek füstje a toronytető egy szűk nyilasán át távozott Az emberek eledele ugyanebben a heljriségben, a legkisebb választó réteg nélkül éltek az ősz szes háziállatok. ' Tefién és ember fel váltva szorította ki egymást a szűk helyrőL Az egyetlen bejárat vaspán
tös vastag ajtó, várkapu helyzetben, is évezredek, de egyesszámban egy e- «»agátÓl csukódott és a toronyház zer év választja el Svanetia lakóit a állandóan zárva volt Korom, piszok, mai világtóL Svanétía ott fekszik a sötétség ,férégnyüzsgé3, ez volt
Kaukázusban. Egy nagy völgykatlan, I a svaneüal lakásban.
melyet minden oldalról meredek, át-j Kerekes szállító eszközt erre nem Is-hághatatlan hegyláncok öveznekJV há j mertek, nem használtak. A szántalp gó, melyén .át el .lehet jufcrdSvanetl-; volt a közlekedés eszköz^^ A. nyári ába, 3500 m. magasban fekszik és az, hónapokban is ez Járta; ezen csúsztat
év 10 hónapjában hóyal és jéggel van ták el a száUitandó anyagot A leg-eltorlaszolva. Két hónapig szabad, de
kezdetlegesebb faeszközök akkor is kevés embernek van kedve földmüvelésben.
vtoltak a
ilyen magasra kapaszkodni. Annál is inkább, hogy a sziklagörgetegeken át csak egy szűk ösvény vezet el és ren
des utnák nyoma sincsen, igy a világtól el volt szigetelve és azelőtt évtizedek is elmultak anélkül, hogy kívülálló ember Svanetiába be, vagy svanetiai a kiUvllágba eljutott volna. A cári hódítók és adószedők Is csak névleg tartották hatalmuk a-
latt a vidéket Az elmaradhatatlan következmény a legrégibb . életszokások konzerválása, a fejlődési menet
A legsötétebb babona uralta az életszokásokat Születés, házasság kint Jelentett inkább az emberek részére.
Ez volt Svanetia. Most égy másik Svanetia alakul kl. Ha á cári. adósz&-' dőnek Is nehéz ^It Ide: eljutni, ^pedig az igazán minden'lehet6 heljrre befurakodott, a Szovjet előtt itt nincs át hághatatlan akadály.. fipűl egy modern ut a hágón át és majd ezen ke^ resztül még a tél idején is lehetővé válik a kapcsolat SvanetiávaL Az első teberautomobilok la ott gurulnak már a svanetiai földön. Á legelső modem közlekedési eszköz itt a repülő gép volt. Az könnyedén emelkedik, át a hegyormokon és sziklagátakon. Ha k gépmadár első megjelenése rettenetes rémületet ókoaSott is, ma már beleül a svanetiai ember és elrepül a atn hase látott nagy vámosokba, sohase Iá tot csodás, tijéletköruhuények kozé, Tapaisztalatokban, . möndaaivalőkbaa gazdagon tér^ ^vissza. uUJ eszközök, af gépek és azokkal uj egzmék érarnTácft indidt meg (Svanetia felé. Megalakult a kollektivizálás. A legutóbbi blrek
sodjak. TUálkoztnnk. rtimk. -Két . év ímnlya «,L kenUet kommunista' egy ^gépészbrig^dal e^döti • kolé iealnt»; TJgy töiíént ha^i éppen ott titkteági pootet^ az if ja kommunlatáknáL' 1 tetszett .nekem,és mintán: jBserettOk egymást 1831 dc|]«a' házaadotunk. Moszkvába Mézea'hetelnk kb. kSt hfia tak. Moziba, szlnháiíba valóságosan elválasztbati tünk. J^e azon vettem észni hbgy a munkás szenvedett aht^ határoztam, hogy Idomo]^ gok dolg^ozni. Otthon botiii^' tek ki: "mért mész el, míbt^ el?" Veszekedtünk, én gyfflSp! tem és egykor reggel Jöttem!
Ez a vlaazáa élet addig ta; 1931 tavaszán elmentem, n •be. 2 év múlva visszajdtteoi;^ után kezdődött eWátfinalo^lvr net érdekes része. Vütfii létem ,ala.tt má^k . íéijá: magának. Ezen term&Bs^»ar mit csodálkozni. A iübfis £a;.. mert nem szenteltem elég ld/|| figyelmet Niurának. Áz «} j|] sokat ért Ninra elhagsrt&l kommunistákat 2Unden. anyában olyan k5myezetl»f ahol az időt mulatsággal éti gel töltik.
De nekem elvtársaim Ninn tetszett lés nagyon volt mit teimem? Bestéltsiil és az if Ju kommusijsták lepi tánsaival fel9ég:emr<R ,és »'
szerint megvásárolták Svanetia részéi re az első traktort A toitonyvárak még állnak^ de mellettük uJ, ablakos báxak. emelkednek. A torony már
Svanetia! mint örömét A vérbosszú járta az e-' gyes családok között Századokon át f kölcsönösen öldösték egymást a vérr bosszú törvénye aalpján. Az eredeti haragoskodás oka rég feledésbe tne-rűlt, miért ellenség a szomszédos család, nem is tudták megmondani, dé mikor egymás közelébe kerültek, var kon a fegyverhez nyúltak egymás leteritésére törekedtek.
csak IstáUŐ. UJ életszabályok lépnek érvénybe és á születés és házasság régi szabályainiűc megszűnésével az em berek csodálkozva veszik észre; hogy ebben csak öröm és boldogság: relUk.' Csodás Jelenetek fordulnak eiff, mikor ősi idők óta vérbosszus harcot folytató emberek kezetfognak egymással és ráeszmélnek arra, hogy mUy meddő, mily ostoba volt egymás puszütár sa. <A régi Smnetla .ntolső nuuadv&> nyalt most gyorsan lefényképezik, mintát vesznek rőla a mnzenmok sé-szére. Gyorsan, mielőtt végképp eltűnnek,
Uj Svanetia. A régi ezer évig állt változatlahnié de öz szovjet év tdje-sen nj vllúgot teremt
De senki sem hallgatott megí_ sen. Kénytelen voltam a mjit re 'támaszkodva megoldási«| mát .Olyan !állapotba< Jvtotla4 5 egész hónapra fel kellett < zetési munkát adnom, hogy ugy fogltok viselkedni, nJiit egy ifjukommunistálioz szivemberhez illik.'
Azelőtt sohasem iOlvostami feleségemmel. Mikor mi érdekes van az u}ságiaV feleltem "olvasd el, majd Niura; makacskodott és a szökött
Azonban most egész inidüp kedtem. A feleségem szabni ib^ aJiart tanulni. Ezt hé^yeseUta:
Mikor visszajött a le együtt átnéztem a és segítettem. Utána egyStt^ tunk és lieszélgettünk.^ rtem meg a napomat, Uogy^ bsd íPllk^iatomat a
hessem. Ezeket a szabat, kat mühkaórálm között ke&tt. lálnom. -i-Igyekeztem a < rán befejezni és jaem ; kat" megoldani a munka utia Jsét öráig, mint ahogy fixttOb gyárunkban. Mert mondom' rendszerteleá' gytuak.
^Előzékeny yűltam Moránl; eredményeképen :inura ta i tUcát változtatott A lyan harmonikus lett, hoff ^ .kommunistának ilyen rendes^ diéletének keUene lennie o énk...
Most van egy hatliiítei ■ künk. Néha sir éjjel, de o semmit, a gyerek szép. K a szatyorral a kezem1>en
megyek. -Hazatérve egjr szom a gyerekkel és Hloiia"* Járt a lesdobb kedve tfcníí.
Este hét óra felé Jövők kJ» böL Megtörténik, hogy mad áz üzemben maradni, tesltö elvtárs elkerget '"^
T€taam."r
•Otthon: gyakran tAvasmfr, ífenunel a '^mszomolszk'ilt^ da''"-t. FÍgiyérenimél aá& a casű&oM. és nevetíink hogy abban az idffien áttettük meg az életuntat ; Ti fiatal lányok ,éa Uni P«? doUátbl^ hogy a csaUKÍi J«í J6 dolosr? Bizony az nagyon Jí Ba hazatér az ejnber.Jfl " :»al, *e8tél a fclesífffiYel. iSm Is ez.
Ha ezt a fiatal elvláníWí 'ogják, azt fogják egy; aM "idmf csinOIt fflf,« mind ebben ttyama «te»^
nem az egyszerűen já' kel visszamegyek a gJ**" és őrömmd dolgozom. » amit mondani akartaiBr