frlKOLDAI*.
KANADAI MAGYAR MDNKáS
"Harrowíjeleníés
A kampány-bizottságUik a mai. nar pon megejtetui az elszámolást, melyről itt számolunk be. A F. B. Sz. harrowi (18.) osztálya
V megszavazott a megmaradt jegyekből megvételre $1.00 értékűt, a helyi CLDL csoportunk pedig 60 cent értékűt Ennyivel üdvözU osztályunk és
/ csoportunk a Munkást és segitl a bá^ romszor betenkénti megjelenését U-gyaücsakíkk küldjük a kampányban elért eítdmények utolsó részletét is. öt üdvözlő tömb eladásából
beíolyt........................ *12.50
Egy házi mulatság jövedeünezett
GáUékliál..................
Egy uj elöílzető negyed évre .... 0.75 NyV>Ic hátralék és megújításból. .15.75
összesen............... $3650
Hogy hány százalókig töltöttük be a kvótánkat, annak megáUapitását az elvtársakra bizzuk. Tudjuk, hogy elő-íizetöszerzés terén gytínge eredményt érttünk el, de szolgáljon mentségünkül az, hogy itt már néhány család kivételével minden paagyar munkástársunk olvasója a Munkásnak,
Ezúton mondunk köszönetet minda^ zokaak, akik támogatták a most be-íejezett kampányunkat
A kampány-bizottság megbízásából: )6. « O
A wlnbipegi kampánybleottság részéről jött a jelentés, hogy a kvótájukat
jóval túlhaladták, körülbelül $90.00-t küldtek már Idáig be, pontos kimutatás a befolyt összegről a jubileumi szá munkban lesz meg.
Azonban kívánná a winnipegi kam-
Milh riveri munkáalevél — Tisztelt szerkesztőség!
Az itteni szegényfarmerság is csakúgy, mint a niVicstelen munkások mun ka után vagy tétlenségükben mindig a jelen gazdasági válság okait és okozóit keresi beszélgetés közbenX)e kell is, hogy ma ez a gcbdolat foglalkoztasson minden olyan embert, akiben van egy kevés igazságszeretet
Mi is összejöttünk eszmecserére és egy kis társasebédce a Balogh István . íarmertársunk házánál. A beszélgeté-siZoIc közben szóvá tevődött szeretet lapunknak, a Munkásnak jelenlegi kampánya és a háromszori megjelenése is. Miladannyian örömmel várjuk a háromszori Munkást mert tudjuk, Uogy a háromszori megjelenésével u-jabb tömegekhez fog eljutni, azzal
pány-bizottság ezen to\a.tcla keresztül köszönetét nyilvánítani Sándor Biró munkáatáraniak azért a szép művirágért, amelyet készített és felajánlott sorsolásra <á, Munkás háromszori meg jelenésének a biztosítására.
J. B.
MINDENT MEGTESZÜNK A HÁROMSZOR HETENTÉNTI MUNK4SÉRTI
— DHÍtwoödi jelentéa — Tiszelt szereksztő mimkástársak!
Hogy a Munkás Jelen kampányából ránk es6 kvótánkat teljeseb betölthes sük, rendeztünk egy mulatságot a mult hó 28v-án, melynek tisszta Jövedelmiét la teljes egészébeín lapunk háromszori megjelenésének biztositásá-ráfordítjuk. Belépti díjból tiszta maradvány $0.87
Egy torta kitítorsolásból......----6.05
Egy másik tortasorsolásból ---- 2.9«
Kriston munkástárs adománya.. 0.60
Összesen...............$9.38
A tortát Balogh és Kriston naunkáa-társék adományozták, akik szíves (ado mányáért ezúton is köszöbetet mondunk.
A kampányblzottság megbízásából:
Joe Rókus.
CENTENKÉNT ADJAK ÖSSZE A PÉNZT A MUNKÁSRA
_ McLeodi farmerlevél —
. .Igen tisstelt munkdstársak! Kívánom, hogy levelem sofc azerencaét vigyen a Munkás szerkesztőségének...
Már én is keadem szégyelni magam hogy én mindig hátravagyok az előfizetésemmé!, de hiába szégyenlem, kiem tehetek róla, mert a mult évben semmi termés nem volt és hol vesz a farmer pénzt, ha nincsen termése. A feleségem a napokbsía adott el egy kis párnát melyért kapott $1.50<t Ugy határoztunk, hogy ezzel a pénzzel rendezzük az előfizetésünket augusztus hóig s eleadott a feleségem pár tu cat tojást is, melynek árából 25 centet a Munkás-nak, mint üdvözletet kül dünk, hogy ezzel is támogassuk a háromszori megjeletoénésében.
összesen tehát $1.76-t küldünk a je-lenbefn. Szerettem volna rendezni e-gész évre az előfizetésemet de most nincsen miből. Jobban szeretnék én is előre lenni már egyszer, nem hátul.
MV>st pedig üdvözlöm a Munkás ösz-szes olvasóit » Egy farmer: O. T.
SOHASEM FELEDKEZZÜNK MEG LAPUNKRÓL, A MUNKÁS-RóL
még nagyobb területeken,fogja az i-gazságunkat hirdetni s még erösebb haAot fog folytatni a kizsákmáíayo-lólnk, elnyomóflak elle. Hogy ezt célt minél előbb elérje lapunk, Sántá-né indítványára gyűjtést rendeztübk magunk között melynek eredményét itt alant közlöm.
Baloghné .. A Baczukné S. Baczukné Sáintáné ....
.............. 25c
.............. 20c
.............. 20c
....._________ 25c
S. Balogh ..................... 10c
J. Balogh .................... 10c
G. Sánta ..................... 25c
összesen .................... $1.35
A kampány alatt ami összeget gyüj töttünk, a napokban szibtén menni
A F. B. Sz. LANGTONI OSZ-TÁLYA SZÉP MUNKÁT VÉGEZ A MUNKÁS ÉRDEKÉBEN
A P. B. Sz. langtoni (34.) osztálya egy szép sikerű pikniket rendezett július 14.-én ugy erkölcsi, mint anyagi értelemben. Az összbevétel $84.40 volt Az elszámolásunk még nem volt megejtve s igy nem tudunk arról elszámolni, hogy mennyi a tiszta eredr mény.
Most csak arról számolunk be, (ami már biztos. Mrs. Ilka ajándékozott egy pirosra sütött töltött libát sorsolásra. A libáért befolyt összeg $19.90, melyet felerészben a Midakásnak, felerészben pedig a langtoni osztály tovább építésére óhajtja fordltanL Mrs. (Secsey szintéin ajándékozott egy tortát melynek sorsolásából bejött $5.75 melyet teljes egészében & Munkás javára óhajt fordítani. így ebből a két sorsalásból összesen küldünk $15.75-öt mely összeget kérjük Írjanak a kvótánk javálfa.
Köszönetet mondunk Mrs. Ilkának és Mrs. Gecseynek mint azoknak, a^ kik a, piknikünket és az ott levezetett akciónkat segítették sikeressé tenni. A rendezőség megbízásából:
J. Fülöp.
-^>*^oouuug23L MtrrnP. 1935 JUIJUS23^
UNKASOSZTáLY TÖRTÉNETE
A PÁRISI KOMMÜN Marx, Lenin és a szociáldemokraták a Kommünről (11. folytatás)
A Kommunban Marx és Engels a proletariátus diktatúráját látták. Nagy fontosságot tulajdonítottak annak a ténynek (és ez a dolog, amit kijavítottak a Kommunista Kiáltványban), hogy a munkások nem vehetik át a meglévő államgépezetet és nem állithatják azt be a saját érdekeikért való működésbe, hanem el kell pusztítani, ahogy azt Marx megírta Kugelmannak. Nagy figyííemmel tanulmányozta Marx a Kommünt. Mindazon mozzanatát megvizsgálta annak a gépezetnek, melyet uj részekkel javítani akartak. A rendes hadsereg megsemmisítése, a tisztviselők választása az elmozdítás bármikori jogával, fizetésük leszállítása az átlag munkások bérének színvonalára, az egyház és az állam elválasztása, rendőrség megsemmisítése, stb. voltak a-zok a dolgok, melyeket Maix nagyon megfigyelt és amikről azt mondta, hogy ezek voltak azok az intézkedések, melyek köztársaságot alakítottak, mely nemcsak megdöntötte a monarchisták osztályuralmát, hanem az osztályuralmat mindenestől.
Marx tisztán kimondta, a Kommunnak ném volt semmi azonossága parlamentáris köztársasággal.
„A Kommün monkástestület akart lenni és nem egy parlamentáris testület, végrehajtó és alkotmányozó egyszerre. Ahelyett, hogy háromévenként, vagy hatévenként elhatározták volna, hogy az uralkodó osztály melyik tagja képviselje a népet a parlamentben, az egyetemes választójog akarta szolgálni a népet, kommunákba alkotmányozva."
Még jobban megakarta vizsgálni, hogy a Kommün miben különbözik a burzsoá parlamenttói és köztársaságtól, Engels, aki Marx Polgárháború Franciaországban cimü müvének harmadik kiadásában, a bevezető magyarázatában a következőket irta:
A „Polgárháború Franciaországban" cimü 3. szekciójában egészen világosan foglalkozik az előbbi áUamerő szétrombolásával, melyet egy igazán demokratikus erők akarnak helyettesíteni. Mégis szttkséies még röviden utalni néhány fénypontjára, különösen itt Németországban, ahol az államba vetett hit átment a filozófiából a burszoáziába, sőt nagyon sok munkásba, akik azt hiszik, hogy nagyon bátor lépést tettek, mikor már nem hajlandók hinni a hagyományos monarchiában, hanem inkább hajlandók hitüket a demokratikus köztársasághoz fűzni. Valójában az állam nem más, mint az a gépezet, mellyel egyik oszály elnyomja a másikat, egy demokratikus formában épen ugy, mint a monarchia formájában."
ESíITÉS!
A hamiltoitk^Eter IRODÁT, melyet' megnHtála óta én vezettem mint igazgajuLinost egészében magam T«ttlm'fii«;és azt
LUKÁCS SiSpíDOl hajójegy, péui^üldd és
kereskedelmi uroda ; 246 Jiámes Stree^ North,
V Hanülton. eég áíatt tíwiííb Szives páirtfógádt kér
LUKÁCS SÁNDOR.
— Sudbury-i munkáalevél — Kedves szerkesztő elvtársak! Itt kül dök kilenc üdvözletet a Munkásnak Sajnos, Itt nincsen semmi munkásszer vezet magyar vonatkozásban, pedig lehetne, mert vannak itt magyarok szép számmal. Többen vannak olyanok is, akik már voltak tagjai valameljrik tömegszervezetnek és Ide jőve még c^k levélbeni összeköttetést sem mer nek fenntartani szervezeteikkel, pedig véleményem szerint semmi okuk sincsen a félelemre. Azzal nem veszélyeztetik a munkájukat, ha le^lább aiiya-gi támogatást njoijtanának a mimká-stok tanitó mesterének, a Munkásnak. Munkások, bármerre kerültök is el tömegszervezeteltektől s a várostól, melyben laktatok, ne feledkezzetek meg soha a lapotok támogatásáróL Fő leg olyankor ne felledkezzetek meg ró la, amikor dolgozttok. Nemcsak addig vagyunk níi^ mindannyian á munkásosztálynak tagjai, amig nem dol-zimk, hanem akkor is, ha valahol mun kát kapunk s néhány cébtet keresünk.
X. r.Sudbury.
A KORONÁZÁSI JUBILEUM A LONDONI KÖZLEKEDÉST FÖLLENDITETTE
'sptak
A londoni város közlekedési tanács üzemében álló közlekedési eszközök <főldalattl vasút viUamoa közUtl vas-és autóbuszok) bevétele az ezüst Jubileumi héten 658.200 font volt azaz 110.800 fonttal több, mint az előző év legforgalmasabb hetében. A nagy vasutak forgalma a Jublleimil héten 2,679.000 font volt. amiből az utasforgalomra 1,250.000 font esett
SZEÜESZTSIZBEIES
Verairőinícnafc.^ Vagy elbeszélő költeményt Írjatok, melyeket esetleg háromszor megjelenő lapban folytatásokban közlünk, vagy rövid ver seket írjatok, lehetőleg rövid sorokkal, mert átdolgozásuk nagyon toehéz máskülönbén. Vigyázzatok arra, hogy a rímelő sortjkban egyforma számban legyenek a magánhangzók. Rövid és talpraesett verseket kérünk, melyek a munkások nyomorával foglalko^ak.
M. K., St Catharines. Mindkét rend-beU levelét megkaptuk. Mellékes kié a nevezett ügyvéd, ha magától kéri munkadiját mutassa ki részletesen miért kér annyit A perekben mfti-dig az ügyvédek,nyernek.
S. Berta, Electric: Kérését további-tottuk az illetékes helyre. Ha nem intézkednének, kérjük, Írjon ismét
Firkálóknak. Nagyon kérünk benneteket münkástársak, hogy legalább á neveket Írjátok olvashatóan, jelÉbté-seitekben, munkáslevelekben és a gyüjtőlveken. Vigyázzatok arra is.
Á Kanadai Magyar Munkás és Farmer Klub brantfordi (M.) osztálya 1935 Július 28.-án d. u. 1 órai kezdettel a szokott helyefn, a Grand River partján egy kellemesnek Ígérkező
Pl KNIKE T
rendez, melyre-ugy a brantfordi, mint vidéki összmag^arsfágát szeretettel meghívja és elvárja az előkészítő bizottsági. .
A piknik tiszta jövedelme a helybeli szervezetek építésére lesz fordítva.
Zenét a brantfordi Kovács Jóska zenekara fogja szolgálni.
Belépő dij önkéntes adaktozás. KedvezBtUn idO esetén piknikünket egy héttel kéaSbb fogjuk rendezni.
hogy a városok neveit is helyes an-gViIsággal itjátok. fEz nem azoknak szól, akik nem tudnak, hanem ónoknak, akik tudnak, de NEM akarnak).
A G., Driftwood: Srtsitéseidet köszönöm. Ha táviiatot küldtök. az össztagság nevében küldjétek mindig.
G. T., MacLeod, Alta.: Ismerjük a farmerek nehéz helyzetét és tudjuk, hogy a legjobbat teszed, amikor igy is rendezed előfizetésedet
M. Ivády: Szép cselekedet Jelenteni fogilnk róla.
J. P. Kettle Valley. B. C: Teljesen igaza van. üzenetét közölni fogjuk röviden.
J. B.. Ijeamington: A pénteki szám már csütörtökön készen van. Tehát abba a számba, melyet ti pénteken a kezetekbe kaptok, nem közölhetünk o-lyansvalamit amit ti szerdán délután, vagy csütörtökön reggel adtok fel.
M. H., Crowland: Jó a versed és Jó az elbeszélésed Is. A naptárba azon-bato már nem helyezhetjük eL Háromszor megjelenő lapunk Ifjúsági rovatában adunk majd helyet munkáidnak. Dolgtozz tovább.
KULTÜR ROVAT
j........I......IIIIIII mmm rr ft" »M».«.»^.i«a»».aM.t>u„,„^„1^
^,iiaí ^--i--^ e.«.lA._^
Manapság nagyon sok szó esik a kiUturáróL Ezt a szót, hogy KULTÚRA, majdnem minden nemzet érti, többé-kevésbbé. Aztán egyes nemzetek más és más kifejezést hasznáHtak a-szerint hogy milyen nyelven beszélnek.
Amiktor a kultúráról beszélütok. ne künk mimkásoknak elsősorban: tud nunk kell. hogy kétféle kultúra van; munkás kultúra és tőkés kultúra. A-zonban ha alappsato meggondoljuk, ez is ugy van mint a tudomány, hogy csak egy lehet az alapja, de aszerint értelmezzük, hogy milyen forrásból e-red aUbak a tanítása.
Jónébány évtizeddel ezelőtt, amikor a szociális tudomány alapköveit kiváló úttörőink, Marx és Engels stb. lerakták ezzel egyidejűleg elindították az i-gazi, hamisítatlan munlúskulturát is. De hogy ilyen lassú tempóbala fejlődött a munkáskultúra, annak az az o-ka, hogy a mindenkori uralktodó osztály igyekezett tűzzel—vassal a terjedését meggátolni, illetve elnyomni, hogy a mutakások ne fejlődhessenek sem tudományban sem pedig kultúra ban. Ezt csinálták az elmúlt világhá ború kitöréséig (1914). Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mun kásság hatalmas látókörre tett szert ami főleg abban nyilvánult meg, hogy a fogságba esett katonák szorosabb érintkezésbe kerültek a különböző országok katonáival, akik ugy nálunk mint más ^országokban is a legnagyobb részbeTn az ipari munkát és a földet művelők közül kerültek ki. Tehát a legelnyomottabb rétegeiből a népnek.
A fogságban megláttuk azt, hogy a különböző országok foglyai, illetve ka tonái nem sokban, esetleg a ruha szi-bében, vagy bőrük színében különbőz tüUk egymástól. Megláttuk azt p. o., hogy a muszkának sem hét feje, sem kutyafeje nincsen, s hogy a többi országok népei sem olyalhok, mint amilyeneknek velünk az elemiben tanitot ták a magyar vérszopók (még ma is a balkáni népet "barbátV>k"-nak nevezik). Megláttuk azt hogy azok a másnemzetiségü katoxiák éppela olyan elnyomott páriák voltak mint mi. pen azon oknál fogva tiem tudtak'fejlődni mint mi. Ekkor aztán, amikor a különböző nemzetiségű népek mérlegelni kezdték a kapitalista kultúra "áldásos" hatását ráléptek arra az útra, amelyet a fentnevezett úttörőink megkezdték és az utálauk következő önzetlen, felszabadító harcosok egyengettek. De a létért való küzdelem o-lyan óriási eíaergíát emésztett fel, hogy sem időnk sem alkalmunk nem volt ahhoz, hV>gy magunkat képezzük és tudásunkat fejlesszük. Nagyon találóan Írja Bebel a Nő és szocializmusban, hogy: "A létért való küzdelem a legdurvább és legerőszakosabb alakot ölti és olyan állapotot teremt amelyben egyik ember a másikban halálos ellenségét látja. A társadahni kötélé kek meglazulnak és az ember ellenségr kébt áll embertársával szemközt" Tehát a kultúrának, ugy mint a házépítésnek, vagy magvetésnek, a "talajművelés" az alapja.
Hogyan hajtsuk végre ezt a müveletet? Vizsgáljuk meg önmagunkat hogy képesek vagyunk-e a tanulásra^ vagy egyáltalán akarunk-e tanulni, fel sfkarunk-e szabadulni? A vizsgálat e-redménye csak IGEN lehet a tanulásra pedig ezer és ezer allcalmunk van. Ma már vabnak kiváló munkás iróilik, jó könyveink, munkásüjságjaink, folyóirataink, stb.
A munkásirodalom ma már nagyon szép haladást ért eL De mit érnek mindezek, ha nem olvassuk? Mit érnék a Jól felszerelt könyvtárak a mun kásklubokban, ha nem haszfnáljuk ki az alkalmat? Semmit! Éppen ugy nem éibek senunit a^k az újságok sem, amiket megveszünk vagy amit e-lőfizetők Járatimk, hogyha nem olvas
I A
SZÖVETSÉG DELHH (40-IK) OSZTÁLYA
NAGY PIKNIKET TART
I JÚLIUS Hó 28.-ÁN D. E. 10 ÓRAI KEZDETTEL.
amely minden tekintetben felülmúlja előző piknikünket a Vörös Vár néven ismeretes helyen. Lesz szépségverseny és sokmás szórakoztató móka. Piknikünk kiemelő részei Torontóból jövő szónokaink beszédei lesznek;
A piknik tiszta jövedelme a nemzetközi mankás-mozgalom cédáira lesz irányitva.
A RENDEZŐSÉG.
suk. Sok munkástárs azial e, hogy nincsen ideje az olvasásra, olyas sem lapot sem könyrotfi, nagyobb hibát el sem lehet an£ zébá. nogyaa lehet az ilyen i tői aztán azt váitoi, hogy vágy tanítani tudjanak? oeotw sem. Az Ilyen kérdés vitáalS s mindannak dacára hogy tndjnv, lyen nagy hibát követünk el hogy nem olvasunk, mégsein Juk ezeket a hibáinkat Mküssn vagy a hibáüakon toémlleg javlt^
Véget kell vetni ezeknek aji toknak, öriáisi nagy hiba a mn mozgalomban. Uogy azokra a „ társára, akikről látjuk, hogy^j nül dolgoznak és vállalnak amivel a munkásság félsz szolgálhatja, elbírhatatlan rakunk. Fel keU végre azt a tényt hogy a fentebb muüakástársak kötelességbe vállalnak mimkát amit taenTlj nak eredményesen elvégezni, sok s nem is kéne annyit ^Ualáyl mindannyian belekapcsolődnáak mulakák végzésébe, hiszeto olyan £. vagyunk, akiknek ugyanaz az ai^ künk. s alig, vagy semmit sem' zünk. De örülünk, hogy valaM i ra vállalta a mi munkánkat Is jobbanmondva "rásőzhattSik'' 11 aztán mi könnyen kikerültünk a L lösségterhes munkák alóL Mikor j tán jönlbek a hibák, mulaaztásoi, < szerüela a szemébe vágjuk, hog^i nek vállalta el, ha nem tudja i ni, vagy pedig azt, hogy mondjbá] Az ilyen munkástársaknak aztáá t leg nincsen Idejük arra. hogy vagy könyvek olvasásán kemtffli gukat képezhessék. Hogy Ilyen körülmébyek között fej] Ott vanank ma is azzal a tudássá^ | mit még kevésbbé öntudatosabb 1 ban szereztek. Ezt tapasztalatból {
dom. Jónéhány évvel ezelStt,! labb koromban, amikor bel munkásmozgalomba, velem is ez történt
Most már nincsen vesztegetni i dőnk, cselekedlhl kell! Minddii tudja mit képes elvégezni ahhoi, l maradjon ideje a tanulásra, a tudásának továbbfejlesztésére./ munkástársak pedig, akik eddigi nyelmüén Avagy tudatosan felelősségteljes munkák "alól, (s I nagyon sok van), hassanak oda,l vegyék-át egy részét a' amely muihkák éppen ugy az 5 < keiket is szolgálják^ mint általibaa] egész munkásosztályét landenl síinknél amit a mozgalomban \ tápláljon bennünket az a tudat, 1 minden, amit teszünk, a rnagdik,! ládunk és az egész világ sának felszabadulását hozza i s annál hamarabb megteremtliet]il| igazi MUNKASKDI.TÜBAT!
' li
EZENTÚL HALÁL A BÜNETÉSE SIA6TAB-ORSZAGON
BUDAPEST. — A fokozódó i fegjrverkezéssel növekszik a i való félelem. A most uj törvénjrt Javasolt, melyjak! telmében a.kémeket békeidőben Iif Iáira leEessen itéhü. Idáig, ben csak börtön'ael sulytották 8! földi hátaknak számára folyór< dést Ugylátszik, ma több van Magyarországnak, mint
Ml
[igyelem
ÍTÁRSI
f
Te. aki toV k
verejtékes \pi*iká' „ ■ kenyered; te, Wdnekfepp 'kétszeres biztöeité;
lenned, htogy pe , kezeld. Nehezedre' „tos akarsz lenni,
idejében szolgálja
melyre szántad? -nyugalmat amit
ság tudata ad mi Akkor, engedd
mondjam neked.
pénzedet
LUKÁCS
246 Jame Haimlto
utjáti küldöd ha a akkor az pontosí i.
Ont.
8X -
Idéjfbö'
otthrti kifizetve, ntodffl lem nélkül, a Iegí^*^,BH .éa mérsékelt T^^^tgsl Tegyél egy pröM«jf^V^
J^^^I AFRIKAI FRO] VBrenner-szorosig terjed, am tó elűzésének szorgalmazása [Lekszilc a trónra emelni. 'Most ami háborús vészedéin j azt Európában, ami a^n
\ imperiaüsta farkasok lex títaná, hogj' az egyik kutya ilját, mig az valami zsákmán;
! jiindenek után Nagy-Británi jjromulása felett nem azért va [vetélytársává válik az Afrikí •etségesévé válik a döglödőben
,ÜSS0LINI MEG AKARVÁN !• ethiópiai Joe Louis-szal szen 1 ugyanakkor kész elbánni : „arra, hogy Európában a ] i csapatokat von össze Auszt ilődve.
í A tényleges szolgálatot teljes 1 vittek, tartalékosokkal hely addig, mig szükség lesz Iliinél gyengébb lesz az olasz : nie a világ előtt. Ez az, hetetlen kitartását az af rika tedését abbeli képessége felől, 1 [vezetni. Londonban a katona á függetlensiégért harcoló e [tömegek segitségével le fogja j
9'
r
BRIT IMPERIALIZMUS ^í^zság az ethiópiai nép ellen i küldendő fegjrverszállitmái {idézzük az egyik legkésőbbi E h "Az utolsó tiz nap alatt, an visszautasította egy vagy k Qyra az engedély megadái
Illeg van értve, hogy az OIasz< jiTolt felfetve, mert Olaszország
fi valóság az, hogy azért nen kérdését, hogy ne legyení
IA brit háborús ipar ugy érzi, 1 részére mindazon fegy^ etni, mivel Olaszországnak m de Ethiópia néger népének Jajuk, otthonaik és függetlenségi 1 küldött fehér katonákat lőj jen
IZ ÖSSZES NÉPEK FELADATi ^sizmus ellen, a gyarmati népek Az olasz fasizmusnak kük jiány ellen harcolni kell, mert ás [felhasználni, akik a békét ő : lenni, hogy saját sorsukat 1 [És ugyanolyan buzgalommal ki 3 jogát az ethiópiai nép részére felé a dolgozók és gyarmati: alapok gyűjtésére.
MUSSOLINI halálos biztona [borura, mivel érzi, hogy csak ig uralmát, mégsem/akarja nagy fi az olasz tömegeket szembeszáll
veszélyével. [Éppen ezért most Angliával és I imperializmus kezdeményezés Haile Selassie ellen, hogy adj ilíai fasizmusnak a bábtróhön \ ■ ■ ,. » . [ZOUSZ FASIZMUS ÉS BRH ilőzó kísérlete Haile Selassie m( [amiért a britek és más imperialií 'fegyver- és lőszerszáUitás beszi oroIni.
|J)ehogy ebbeli törekvésük is mef Mussolini még a kiengesztelése [Mostantól az afrikai háborús sz Tperialista banditák meg fogják 1 "minden fajtáját; amellyel á ! "legütközni Ethiópia függetlens(
. . . , . ■.
•T^LJIAS KATASZÍftÖFA Sl [•«n^erösitve azt az éhséget, amil ■hozottra. Az a 25,000,000 i S^'^ természeti katasztrófa. [« önperiaiista züUöttség miatt k « es árviz elleni munkálatokat jAzakevés is, amit ebben az ir " szolgált forrásául. A par j. ' és a pénz a militaristáknaJ L aostani árviz szerencséüenséj ■J* ™nt az 1931 évi, amikor tsfab ^ és az azt követő betcÉ