TORONTO. ONTARIO: SZOBIBAT. 1936 MÁRCIUS 21.
Max BedaM'
/-vSZTALYRÉSZüL jutott neUem az a szerencse, íiog>' pártunk problémái felett tiealnnel tárgyal* liattam. Első gyűlésem, mikor L£Hin elvtárssal ví-tatisttam kérdéseket. 1921 áprilisában volt Volt ak-jior számos kommunista csoport nem egyesülve a
Ott volt az Egyesült Kommunista Párt (United Oom-munist Party). mely egyesíteni igycke-2:ett a Kommunista Munkás- Párt-ot (Comn ijcist Labor Party). mely egy leszakadt része volt pártunknak. Ilnnek e. pártnak voltam én delegáltja. U-gyandtkor volt egy formális Communist Party, mtíy teljesen különváltar. dolgozott. Sehogyan sem tudtunk együtt dolgozni. Unjszálhasosatö cszmecserémk voltak mindenről, csak cppcn n leg^fqntosabb kcVdésröí nem: az egyesítés kér-(Icscrö). arról a kérdésről, hogy' miképcn lehetne A-mcrika minden baloldaliját egytáborba hozni.
Feladatom volt Lenin elvtársat tudatni richézscgc-T.kröl és Icikérni tanácsát.
A IndEcreg: egyik katonája értesített, mikor kell "innöra. Mikor beléptem Lenin Irodájába, felkelt irő-asztaía meüöl és felém közeledve a legbarátságosab-ka:i l;c'.7.öntött. Féltem a nyelvi nehézség miatt és né-Riotiil Itcrdtcm beszélni hozzá, mert tudtam, hogy németül jól bcs3él. Lenin igy szólt hozzám: "You come frora America. Let us spéak English." (ön Ameriká-iwl jön. Bczéljünk angolul.) Ettől fogva angolul tár-^■•altuiik í3 Lenin kitűnően beszélte ezt a nyelvet.
Számos, hozzám fesltett kérdéseinek 99%-a arról alíart tudomást szerezni, hogy a párt mennyire gyökerezett meg az amerikai^ tömegekbén, hogy gondolkozik á nép; milyen, felfogások az uralkodj Ós természetesen, hogy a párt, hogyan közellÚ mejg^'a tőmé-Keket. IHangsijyozta, hogy Engels és Marxi levelesé* .sci az amerikai Sprge-yeí és JFlorence'KéUy-veí még mindig irányt mutátnaJc..Általában ideológiailag a nép elmaradott Amerikában az:^. ■ hitetyén niagát, hogy van' dempkrácia, s ehhez hozzájárul az a rossz, hogy az amerikai foriadalmárok hágyőn elvontan szólnak a tömegekhez. Kifejtette, hogy ml. íunert nem trtjiik meg. rriiszeVint' á nép 'felfögáísa alapjáh állva kell munkánkat elkezdeni; ml fejük felett beszélve akarjuk megközeliteiil őket; mi mag:uak is.azt hisazük. hogya proletárforradalorá valahol a levfegöfeletti rétegekben van még; nem tudjuk, hogy a fon-ádalmat a céptöi nem lehet elváiaaztani; a tömegeknek kell a forradalmat' megcsináhü. Mit,ér a tömegek elínara-dottságára hivatkozni.?. Neklink kell ezt az elmaradottságot osztálytudattá változtani.
Lenin hangsulyoza, hogy nekünk az amerikai munkások felé kéli terelni .figyelmünket, kifejtette, hogy nem mesterségesen, figyelmen kivül hagyva az-idegen országokban születettt munkásokat. Mihelyt: ázVame-nkái munkások rájönnek, hogy. a kommunisták áltál tárgyait kérdések az övék, utunk lesz hozzájuk éa fi-g>elnck szavainkra sőt rohannák felCíik.
Tárgyalva amerikai pártimkegységesitésénck kérgesei felett. Lenin kritizálta a nyelvi federációk egyes vezetőinek magaviseletét, különösen, az oroszokét. Fél- ^ kiáltva mondta: "Miért akar a mi orosz íederációnk ramdenképpen vezetője lenni az amerikai mozgalomnak?" Viccelve válaszoltam. A mi elvtársaink Ajrie-nkában tudják, hogy i Lenin orosz, nílnélfogva azt a következtést vonják le, -hogy niinden orosz egy Lenin íá vezetésre hivatott. Lenin mulatni látszott ezen.
Altértünk eszmecserénkben pártunk egységesítésének kérdésére^ Kimutatta Lenin, hogy nekünk még nincs kommunista pártunk Amerikában. A párt csak a formálódás állapotában van. Egyik csoport sem képezi a pártot. Elsősorban kristályozni kell azt, hogy a '^gjobb elemekből, miképpen lehetne megszerverni a íiommunista pártot, a Comníuhlst Party-ból, ^észsé-?€s baloldali elemekből, Sociáíist Party-ból ,valamint az I.W.w.-ból. Ehmek a törekvésnek folyamán és a további teendők közepette tisztázódna és formálódna a ^Iseviki eszmény; ■ • : .
Bár már hamarább'is láttam Lenin elvtársat — a Kommunista Párt X. Kongresszusán., itól márciuKá-•^n — ez volt az első személyes tal^kozásom vele. E kongresszus, mely a g^udasági kérdéseket táfgyal-^ elvetette Trptckyiiak a. szakszervezeti 'kérdCaeloiél felvetett javaslatait. A kongresszus lij, klass2ákus re-wluciót fogadott el.,mely elítélte a szsdcadozásokat a Konununista Párton beliií.;' ' -Láttam Lenint'ab'ből az alkalomból, mikor a Vö-^ Hadsereg visszatért a Krofistadt-i rendcsinálásból felvonult a Vörös-téren, é&ol Lenin beszélt bozzA--M- Ugyanekkor én is beszéltem a külföldi delcgá-ció nevében, ugyMiesKn emelvényen. —
A következő fákalmat. amikor J^ntnnel találkoz-batlain. a Kommunista'£nteniacdonáI£ ÜL ÍKongresszu-^ adta meg. Neniraak ttlnt tóildött, haáeii mint a Kongresszus fordítója (tolmácsa), rendesen a. szóno^ k| emelvény iépi^öinölvévettcm^^^a^^^ ^ is sokszor Olt a lépcsőkön a ina^pi^^
V,Tgjegy2éseket-fözi5tt á Itiözenevafe^ ^ekröL acnt fordító/Lenlilbesz&teit fordítottam, fagyon szerettem beszédét fordítani, mert könnyű TOlt. bár beséde tsrhestártalomisal, szerkezete na^ egyszerű ^dt, cppén <^ feltárása és Wíéiczése.
Soha akar.
sem kételkedhetett senki abban, lu^ Lenin mit
HL Kongresszus v^áiáz amerJTcai kiíMgtts^ íésére Lenin kihnngatáiam fogadta a díel^áeiót.
^ az alkalmat l^cnin irodájában kaptnk é^élotáni 2
<5raiK)r.' ■
áj Magyar Munkás
: ESmél az Intervjunál a delegáció már egy egycsl-teja éLmerlkai kommtmista'pártot képviselt Cs a tömeghez való közeledés kérdését tárgyalta. A párt törvény-td^eriltve volL Er-kröl a dolgokról én már beszéltem. Lenhi elvtárssal. Az eszmecsere alapján készi-tettem egy tervezetet pártunk felszínre hozására.. ;
V Lenin nagy türclenmicl vitatta ezt a felfogást. A lejgegyszerübb példázgatást vette igénybe. EIzt mondta: "TI ar ucca egyik oldalán állótok és a tömeg a másikon. Munkátok, törekvésetek és célotok feltéUcn követeli, hogy n tömegek közé menjetek. Gondoljátok, hogy jő az az érveiéi számotokra,- hogy az ucca sáros és ha keresztezni akarjátok, sárosok lesztek. Nos. ml lesz, ha sárosok lesrtek? A célotokat eléritek — a néphez juttok. Meg van minden lehetőség arra, hogy a nép között forgolódva minden sár lehull rólatok. A párt nemcsak a forradalom értelmiségét hordozza magáig, hanem magát a népet, melytől tanulhat. Bár lehet veszély a nyilt munkában a nép részCről. de. a.. vea^|yvlegyő;:ésére éppen a néppel való kapcsolat adja inaeg a lehetőséget. Az eredmény az lesz. hogy egy nagy néppárt lesztek, képesebbek a vezetésre nagyobb befolyással." " í /
(Az alanti cikket a Toronto SÍar-bóí vettük. m6Iy viszont á ; New ^Torkban megjelenő New Republlc-lől vette át.)
1935 ' siájus elején, feUelkesctlve Sztálin nagybeszédéheh adott ' indítványokon, - Aleixél Stakhanov, egy közönséges bányász a Don szénmedencében, gondolkozni kezdett azon a szerszámon, mellyel dolgozott Egy légnyomásos furő volt ez a szerszám. Néhány álmatlan, éjszaka után, szabadidejében leballagott oda, ahol szerszámját javítani szokták. Tanulmányozta szerkezetét és tanulmányozta mun katársalt. Végül elment a tárna adminisztrátorához határozott indítványokkal. Tervelt teljesen kidolgozta a párt-blzoltsággal is közölte, mely elhatározta, hogy terveit kipróbálják. Ugy látta, hogy a munka rossi'jű van taeg-' szervezve. Huszonhét ember dol^o -zott csákánnyal az ő hátamögött.' Munkaközben egymás útjába' kc-
1*..
rUltek és sohasem lehetett minden Ilurwich clytárs még mindig elégedetlehUl Mt ha.^-tey^jscbcssággél dolgoz -.^.hqgy pártunkban sökiazessményigy^ngesl^^ hogj^,^nuinJcások
Vannak centristáink, mondta Hurwich clvtárp. .^kiltVfe;^^^^^^ elvcszthetihik. Lenin ismét példázattál: f<:|éíÍÜlCéÍ!fc^ nyéket képzeltctett cl, melytegymáttól^ egy{^6öB^
clválasrva. Mindkét környilmék érdéke vol^ "Íiz7al keresztezni az «blöt. mert nélküle ázé.ríntk(KÍ^^-lá^iiíSií toltfltiék;'' hogy' és sok időt vesz cl. Mit^ sióinál vHurw^ÍA}e^^
nem akarnának hidat épiteni azzal érveive, hogy az ■• j akadálVokat. szedték eí' W vágány építésnél valaki leesehet €s nyakát szegheti és így, elöl és^ igazgatták áz oszlopokat.
Tőbb oszlop behozását javasolta »
hogy ezt a szerencsétlenséget elkerüljük, nem építünk
ezenkívül kért a kis lovak mellé extra toló embereket és így'tovább; Szóval a munka újroszcrvc-
^. A. Sahoeffer:
férfiak £s nör együtt építik a szocializmust
hidat.- Nem az a kérdés, hogy a hid építése mibe kerül, hanem az, hogy feltétlen szükség van rá a köny-nyebb érintkezés céljából.
: Az eszmecsere folyamán a felmerült másik kérdés' a ^Parlamentarizmus körül folyt. Akkor a ml pár-tunk.;parlamcnt-ellenes volt. Lenin szigorúan bírált c-zért behnunkeL Azt mondta, hogy nagyonmestcnié-gesen-'közelitjuk meg a kérdést. Nem látjuk, hog:y a nép;:demokrat{kíus Uvhitét nem lehet eltávolítani csupán; propagandával; a nép a ma^ra törekvéseiben tanul. /A mi propagandánk csak alakot és kifejezést ad a. tömegek tapasztalatainak. De ha nem vezetjük a tömegeket a klizdelembe, soha^nem szerzik-meg a ta< pasztalatokat és a propaganda a levegőben lógva ma-tadjminden hatás nélkül.
Elvtársaink közül néhány most a választások kérdésit vetetté fel, mert ugy fogtuk fel a dolgot, hogy á' kommunisták nem választhatók bdá, ahol a felelősség teljesen rájuk hárul, például végrehajtói állásba; Lenin szerint ez a felfogás á kapitaliJsta parlamcntárié-mushól ered, abolazt tartják, hogy a végrehajtónak okvetlen az'uralkodó oisztály szolgájának kell lennie. A kommunista bárhová lesz megválasztva, igenis, lehet a munkások embere és sokat tehet a kapitalista törvjöiyek ellen.
'Rám^ütátótt Lenin, Etail .Eichóm esetére, aki mint kommunista, lévén Berlin rendőrségénesk feje, Í9Í»-ban affeikieíők száffliára kinyijttat^ fegyvertárakat és fcl-íé^yé^^ípe. a munkásokat. Mit vesztett vele a műnkéiig.? Nem'nagyot tett a munkásokért? Blzonyi-^k ^ézáriá^, hogy egy. kommunista minden állásban téhet'szoígátatdt a munkásoknak^ ha hű a forradaími vönJ^CKC ;5Perszei. más kérdés az, hogy a burzsoázia med^F enged ilyén elemeket a polgári hivatalokban. Nelrihik kí kell használni a t/jrzsoa parlamentarizmust;'
- Senki sem bírt ellenállni Lenin közvetlenségének és bámulatos türelmének. Tisztán láttuk, hogy bár Lenin szánú>s kiTniést tett fel, érdeklődvén az amerikai, állapotok, felől, sokkal jobban völt informálva mindenről; mliit mi, amerikáiaűc
- Tragikusabb volt az a hely^-et, melyben utoljára láttáin : Lenin elvtársat. Volt ez a Komíntern IV. Kongresszusakor. Láthatóan rosszul volt már ékkor Lenin. Ápolóval jött a terembe. Eliapiidott beszédé-jjcn érezitólö volt. hogy távol áll m&é az egésxségea áU lapottól. dé íxszéáe mégis olyan ^yszerü és mélyén^á-ró volt, mint annakélötte. Ez volt az utolsó, általam végfg hallgatott beszíae.
E<gy"év"múlva m^íialt Lenin és m^s él. El a bolsevik pártban, melyet ő épített; él a kommunista tilternadLonáléban. melyet Lenüi alapozóit meg, ame-^fc^iiPagy'Sztálin tovább vezet, mint Lenin, egykori mQjiEfaJ:ázBa. iea Lenin a fáradhatatlan forradalmárok
zését-sürgette. ■
Sztakhiinov saját brigádja vitte á gyakorlatba terveit Az eredmények a lelkes munkások kcrc a-latt még őt is, meglepték. Az eddigi ,7-8 tonna helyett mindjárt .70 és néhány tormát bányásztak é^ később 7 órás munkanappal 102 tonnát Mások Is kövctttlk példA-.'át és nálánál Is nagj'obb eredményeket értek el. A szomszédos tárnákban meghallották eredményeket, gyűlést hivtik. c':ol SstnU-hanov előadta í»j munkarendszerét, mire ezek Is átszervezték .i termelést. Már szeptember ví'gé-vcl. dacára a technikai szakértők rcsszaló vélekjedésénclc, alig volt 'i Don medencében olyan tárna, ahol nem a Sztakhanov-rendszerrcl dolgoztak volna. A légnyomásos fúrók átlagos termelőképessége mog kCtszercződOtt. A bányászok keresete a havi 660 rubelról 1600-rac-melkedett. A támaoszlopozóké 1040 rubelre és a póni lovak hajtól az eddigi 170 rubeles havi Iccrcset helyett 420 rubeles keresetre let' tek szert. Ez volt a kezde».e annak a mozgalomnak, mely forradalmasította az egész szovjcflpart.
QZEPTEMBE21BEN már n icg-nagyobb szovjetlapok mint n párt hivatalos lapja a Pravda, n központi bizottság lap.1a az Izvesz-tia és más lapok már agitáló cikkeket Írtak a mozgalomról, mely hamarosan más Iparokban is hö-dlta:il kezdett. így Smctanin, Leningrád egyik munká<ia a cipőgyárban nagyon, üokot gondolkozott n termelés átszervezésén. Talán eleinte nem merte tervét közölni a" vezetőkkel. Amig nem olvasott Sztakhanovról, ideáit magánál tartotta. Most azonban bát-i-an á gyárát vezető párt-frakció élé terjesztette eigoridolását, mely szerint a tcrmcUst fokozni lehetne a gyárban a meglevő gépekkel Is. Saját tervét ínaga vitté gyakorlatba és líamarosan megkét-Bzerezté a normális termelést éa inár november 5-én a tervezett 700 cipő helyett 2500-at adott ki. : Más munitásokal^ . is,., kiHéÍV^<?U rendszerével, nőket és férfiakat egyformán, elmíletét; telefonon más gyárak múnká-saiVal is közölte ék ma már áz egész cipőiparban ■ új vágányokon iialád a termelés.
EGY huszonnégy éyes lány a szö-vőiparbap-hasonló, eredményeket ért, el., Vlnogradova nevét minden lány ismeri már a Szovjetunióban. Az aaitógyártásnál a munkások áttértek a Sztakhanov-
Xeiiettee 1
SZTÁLIN, a világ prolctáriáttwa küzdelmének nagy generálisa iloy, Höwárdnak' adott Ihteryjujá-'han azt ihondta,. iipgy. á. háború kitórésének_ veszélye keletről fenyeget ,4nkább. bár d veszély központja könnyen áthelyeződhet E-urópába a hitleri fcszelgések miatt., .
1 A. fasiszta Németor.szág sírba tette a'versaillesi £n jokamói bé-kesMrzjSdések marad(ványalt, Ffcl-fegyvcfkézctt brit támogatással, eifog-lalta a Saarmedcncét és most bevonult, a fsgyverteleOltett P.aJ-ná'Vidéicre. Később gyarmatokat akar és egy nagy njémet birodalmat félépitenl: elsősorban a Szovjetunióból, de a balti államókból és á^ Balkánból is r^zt akar. »öt nem riad vissza; megtámadni bármely nénttCtet, mely ellehíUlást mer tanúsítani. ■
rcntb^errc Cg annyi koc.-5Ít adnak kl, hogy a mérnökök álmodni sem merlek \-olna róla. Traktorgj'árak. arató-cstplögép- (kombájn) gj-á-rak, gyárak, ahol alkatrészeket éa szerszámokat csinálnak, gősmoz-tíonygyárak stb., slb. követték az üj tcrmelé-si rcmlszcrt. A vasiUl munká.sok és gépé.s7ek mind nz üJ elgondolás alnp.-'.án kezdtek dolgtiz-ni ds teljcsilményilk a !ir.ál!ltá;v terén is njcgduplázódoll.
A SZTAKHANOV-MOZGALOM ^ olyan gyorsaságot ért cl ;i tormclCflbcn, hogy nz iilcKcn sajtó hitetlenkedve fogadta a hlrclcct. Pcrsno vannak még olyan thczöl n termelésnek, melyeket ez a moí.' galom eddig nem érintett czöri n kormány kongresszusra lilvta'u .v/.t»kh3novislfikat o. KremlInlHin, Togjc'.cnt bclölUk 3000 n klÚHnlji)' r.Ö gyárak legügyesebb munká.H;ii éz azok, akik ügyesek éa önfclftj-dozúk a mezőgazdálkodásban, <lc nem ismerték ezt n mozgalmat. A beszédeket n rádió az egész «r-
ságba lovábbilotln. A következő napon az orosz sajtó közölte n beszédeket ós egy nappal kíVsöbS) már az összes nyelvi Inptík lefordították azokat. Megjelentek a beszédek mimcografált füzetben tizét osztásra é.<> két hét múlva már nyomtatva is megjelentek mindenütt. Mig n kongresszus tartott minden gyár gyűlést tartott és vitatta a tárgyat. Táviratok Jöllck. hog>' ez ca amaz n. gyár mcgulál-ta a« módját r. többtcrmclé:«>clc Sztulihanov raódszcrtvcl.
AMOZGAL-OM fontcssága és jelentősége már óriás!, Mülie-lyck 6a gyárak többet termelnek u tervezettnél, melyet az állami, Icr-yczőktőt kaptak. A szovjctközgazr daság talpra áll 6b minden Idejében készül el. Különösen a köriy-rtyUlpamak használt márlo nagymértékben á mozgalom én az élet-, színvonal termCazctesen megy ícU felé. A- kormány kijelentette, hogy a rubei ez évbcni stablllzáláfja j;iem .lehetett volha Ichetöégca a Sztnk«' hariov-raozgálom nélkül. ' '
A Sztakbanov-mozgalom kélijég kivül nem adÍ0. inár az elérhető Icgnj^^yobh eredményeket.. Sokkal Uibbtc akarnak roeitil a Szovjet-unióban, de n, gyorsa-ság. nagy á-karat, hatáiiocság 6» ponto-^aáí;, mely a mozgalomban vezet, azt jelenti, hogy a Szovjetunió a halódás útján van és minden újítást kész elfogadni, felhasználni a nCp Javára.
todatáhaáés az elnyomott tömegekben. SIni íog Vc' n&i & szoéialiamus győzelmes előhaladásáhan a s2»v-jetaDíő koxnnumista pártjában.
ette Ctmmranist Koteniatiosiale-bdl, B. A. S.)
: Eizeísxöí a dolgokról a napilapok részletesen beszámoltak azzal a megnyugtatással fordulva, a brit lakossájgboz. hogy Hitler fegyver-lie^ae "O. íí.. elönyomulásában nincs' veszély, mert néni lránj<j1 a ^rítbírodalom ellen. Nem írnak a lapok azonban valami sokát a Távol KeletrOl. Japán terveiről, ami pedig'bennünket munkásokat na-gyaá éráékeh mert lilszcn Japán felől ÍTggái feltételezi Sztálin a nagy véázély képviseletét, fekvésénél Cs ázorult belső gazdásági, pplitikaf és katonai helyzeténéi f!ígyá,r',r
JÁPAN imperializmus csak-^ ú;^. mtot a németi három i-ráaybaw akar teiícszkednl egyszer re: <lélré. északra és nyugatra, *Az-zal akaijök hábort ígazoüii, atzüvel Muesolinl. A azüíctéaekjro-kozá$ávaL Mesterségesen elŐálU-
tott lakó'íságfeleslcg kitelepítését álíiíjáüt oda á terjeszkedés okául.
Mivci a Japánok tengerésznép, a Cficndca-tchgeren haladva akartak új tcfíuctí^eíázert,tenni. Eleinte a Nyugat- Ivágyta őket körülnézni, de már 1920-ban Idegesíteni kezdte Európát az imperialista 1-rigycég. Féltek attól, hogy Japán nem fog níicgállni Formosa, Rlu kiu é» más területek elfoglalásával, hanem az egész Sárga-tenger feletti uralmat fogja követchil. E-gyes politikusok nagy hibának tartották Németország szigetel feletti fennhatóság Japánnak történt átadását.
Japán üzletemberei bementek a Fülöp-szigetekre l» és kezdtek befektetéseket eszközölni 8 okot teremteni arra. hogy Japáimak alkalomadtán legyen itt okoskodni valója. Kapitalista politikusok ugy alcarják beállítani Japán terjesz-
kedési elgondolását, hogy az egyelőre nem jelent veszélyt a Szov-jetoníőra, A magyar fasiszták wín nipegá lapía is úgy írt egyszer, mintha Japánnak nem kellene a hideg Szibéria, mikor dél felé is terejazkedbetik. Az ilyen politikával szeretnék íiíszületlenflégre bírni a munkáshaza védőit Nem i-gaz, bogy Japánnak nem kell Szl-
ijérla és hogy délre ak/ir csak telepíteni,
JAPÁN nem niclict délre, mert a FÜIöF-özIgctcknél már Amerika zászlójával találkozik és kény-, telén megállni. Ábcí«Ö szorongat tottság miatt azonban valamerre nícnni kell, hogy a nép ne vígc^-zcn,vcIUk. üíízak felé kell mcnnl-ök még ha a nép nem h akar arra felé törekedni, mert tény, hogy a nép nem szereti a hideget, mint azt Hokaido — Japánhoz képcíit-:-gyér lakosaága Igazolja.
Gazdasági, politikai ú-a katonai okok Igenis arra k<ny«zcrltik Japánt, hogy Szibéria felé menjen. Ezt akarta Japán már 1900 előtt Is. A cári ellenállás azonban, gyengesége dacára ia arra kényszerltct-te Japánt, hogy Koreába vigye lakossága feleslegét. Persze akkor nem egyenesen vagy nemcsak c»u- ' pán orosz földre mentek volná a japán csapatok, hanem megalapoz ták volna magukat egy későbbi háborúra Kinában. üddnl kell. hog^y Japánt akkor a brit kéz álíllótta meg. mely haszonért mindenütt ott kísért.
-Mikor Japán megnyerte a háborút a cári csapatok ellen, tovább mehetett vobia, ha a Nyugat engedte volna, de Japánnak ekkor meg íreHett elégednie la katonai dicsőséggel és egy-két jelentéktelen nyereménnyel. Ettől kezdve Japán nagyobb rövel dolgozott egy háborún, melynek célja Mandzsúria és Jcbol elfogrlalása volt. %*<5ST, hogy Japán már clfog-lalti eezn területek egy részét, éa készül a Szovjetellenes tá» madásra. azzal 8ka.rják a védelemre mozgó muniiástöm^cket ámí-(Folytatása a 6. oldalon)