S. OLDAL
TORONTO, ONTARIO: SZOMBAT, 1936 MÁRCIUS
Tegyétek hatalmassá
az élteti harcoló sajtót I
aiEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN
^SZOMBATON
ElfifIzetésI ár: Kanadában 1 évre 53.00, félévre 51.75. negyedévre 90c.
Egyesült-Allamoftban $SÍIO, más kQlíüIdl áUaoutídiaa t^OO. Minden levelet, csekket és Money Order-t az alábbi efmre bOldJOnM:
„KANADAI MAGYAR MUNKÁS-Box 154 Generál P.O., Toronto, Ont., Canack.
nyíltan a háború útján!
mim
Segitsiir'eFp@fro&iáfí/&ko^sá9@Ei@t a 30.00^0^ aláírást gyiijfö Iceimpáeiybaii
Magyarországról jövő legújabb je-lentQsehf' áiTór számolnak be/'hí^ JHagyaroTfizág ■ üraf; a magyar dolgo^
z6k démokratiku?. jV^ait^sárbaíftposó tökepénzesek. Kákosi jíátyást, á magyar termelő nét) egyik legjobb harcosát halálra akarják kínozni a Iwr-töhben. Rákosi síúyoa beteg, de or-' vosi kezelésből nem részesítik.' Rákosi Mátyás politikai fogoly, aki a re-árőtt 8 és féléves büntetését már egyszer kitöltötte, de a mag3^r kormány, az előzetes tárgyaláskor meg nem felelő vádak alapján életfogytiglani bör törbüntetésre ítéflte, minden jogától 3iegfosztott és minden irodalmat el-tUtott tőle.
S2>lKOSI 2VIieRTÜVK HABOCI.T!
ebbeli f felé(péséért, a magyarországi
GÖMBÖS masryar miniszterelnöl- rónsaí útja Olaszország Magyarország^ és Ausztria közötti újabb hármas szövetség-{^el tetézte be azt a nemzetáruló külpolitikát, amelyet a magyar kormány folytat. Az új gazdasáfri és politikai szerződés* sei a ma»»yar kormány nyiltan a háború útjára lépett.
Kiss Zsigmond, Sebes István és Píckler György a katonai bíróság kezébe került, mert a macryar urak a Kommunisták Magyarországi Pártjának a béke megőrzése érdekében folytatolt piropagandáját kémkedésnek minősítik. A MAGYAR kormány a háború útjának megtisztítására nem-csak kommunistákat fogott le, hanem katonai bíróság elé állított többmint 50 intellektueit és munkást is, akik Jtáború-
ellenes tevékenységük miatt útjában állottak az ipar militarir '^örvénfekhéz való ragaszkodásáért, zálásának, a nyilt háborús bel- óz külpolitikának. 1 ^t""!^
A lefogottak kínzásával, védelmük mcgközelíthetetlensé« gévcl meg akarnak félemlíteni mindenkit, aki fel nieri emelni szavát a háborús uszítás, a fasizmus barbár uralma ellen^ a-bé> kéért, a polgári szabadságjogokért. A titokzatosság arra .való,.
hogy ne tudják meg, kit vertek már agyon, vagy kit akasztót-i ^ ^ , ^ ,
^ . j alinakidején a magyar vérbíróságnak.
tak fel. Rákosi, á magyar dolgozó nfpek el-
GÖMBÖSEK akcióba léptek minden ellenzéki mozgalom ellen. Egymásután tiltják be a parasztszervezeteket. A feministák gyűlését, ahol Babits Mihály, az egyik legkiválóbb magyar liberális irodalmi szakértő akart a béke érdekében felszólalni, betiltották, békekérdőiveiket elkobozták, terjesztőiket becsukták.
Készül már a gyülekezési, szervezkedési, sajtó- és sztrájk\ szabadság silány maradványait' is megsemmisítő törvény. A parlament, a községi és megyei Önkormányzat megszüntetése, az egypártrendszer bevcJ5etés<s is folyamatban van.
Ma még csak a kommunistákat és baloldali szobiáldemok-ratákat üldözik nyiltan, de hplpap rriár sorra kerül a polgári
Itfi, Kanadába szakadt magyar dol-j zeteket. szakszervezeteket és máso-gbzők sokat tefaétiáiík otthonhagyott-katzuzaiak szét, h^Tipm mindazokat. és;:a böctön;faJai kö?»tt,,,«<OT nem hajlandók szó-
magyar anti^i^ták^" a tümi a fasiszta intézkedése-
szabadságáért horcolök kiszábsuJIM-1 ket, a dolgozó nép minden jogának sáért. sárbatiprását. És ezért szükséges,
Sokat tehetőnk akkor, ha i^gyesít- hogy minden magyar, minden magyar jükittélö magyar testvéreink tilta-.'szervezet egyesüljön a szabadságért kozó szavát az egész yilágon elszór-r és jogokért folyó küzdelemben, tan élő magyar dolgozók és ctthon-
eg¥£süljön SIlííDÍEX magy.ají
szebvezet:
hagyott magyar testvéreink tiltakozó szavával, aminek hatalmas mennydörgésére ki ken nyitni a börtönök ajta-jait. *
Sokat tehetünk akkor,, ha minden ittélö magyar testvéreinkkel megértetjük, hogy Rákosi <b.a többi anti-I fasiszták a magyar nép legőszintébb ! szabadságharcosai, akiknek kiszabadi Az egész világ haladó gondolkozású ! tása mindannyiunk érdeke. Ha meg-és igazságot szerető népe felháboro- értetjük minden magyar szervezet és dott Rákosi újabb elítélésén. Védő- \ egylet tagságával, hogy Rákosi értük üg3rvéd^ ujabb tárgyalást követel és i is harcolt és fog harcohii, s ha megnyerjük őket arra, hogy segítsék bizottságainkat a SO.QOO aláírás megszerzésébén. Rákosi kiszabadításában.
gát vissza kellene adniuk, eljárást készültek indítani ellene. Európa jogászi körei is elítélték a magyar bíróság eme mindén igazságot mellőző; és az igazságszolgáltatást megszégyenítő eljárást, amit tudomására adtak
ellenzék is. rjORTHY-GÖMBÖ? Jkprmánya Icemkec^ •Ti vádol mindenkit, aki a békéért, szabadságért hártóLA-zok vádolriak jhazaárulással, ak>If a ,48---49-es árulási tradíciókhoz híven 1919-ben nemzetárulásuk ^Sí&a^k^^ tottak uralomra az oiryul legyilkolt rtia^y^r Kéílfátié-gyeín keresztül..
> Magyarkanada minden,dolgozója tudja megi hogy a'Götó-bös-kormány Mussolini és Hitler mólíctí á hátdrúégyií^ főszCT^ vczője. Mindenkinek talpra kell állni, akinek drága a béke ü gye, aki ellene van az új yilágmészárlásnak, aki fiaircólril aká^ a barbár fasizmus ellen, a nép jogaiért, szabadságért.
Követelnünk kell, hogy a béhc harcosait vegyék ki a katonai bíróság véres kezéből, állítsák őket polgári bíróság elé, szüntessek meg a kínzásokat, tárgyalásaikat a legszélesebb nyilvánosság előtt ejtsék meg, hogy alkalmuk legyen a kellő védelemhez és le tudják leplezni a magyar urak nemzetgyilkos politikáját.
Z IDŐ még sohasem volt olyan drága mint ma! Minden pillanatban reánk szakadhat a háború szörnye. Addig is, míg küldöttségeink a magyar kormány külképviseletének át nem nyujtjáic a Rákosii és a többi politikai foglyok szabadonbocsáta-sát követelő névaláírásos gyüjtőívckel, tclefoncn és leveleken keresztül haímozzuk el kérdésekkél á külképviseletekét, a magyar kormányt, annak tágjait, hogy mi van Rákosival, Kissel és társaikkal? A szervezetek c3 egyesületek küldjék tiltakpzá sukat a'külképviseletekhez, a magyar kormányho;*, a Népszavához s más magyarországi lapokhoz és hatóságokhoz, nem felejtve ki az újabb szövetség elleni tiltakozásunkat sem.
Soha nem lankadó propagandával és tiltakozással leszünk csak itépesek Rákosit, Kisst és a többi háborúelleneseket megmenteni, és a Horthy-Gömbös-kormány gyilkos politikáját ösz-
nyömói és rabigába tartói szemében nagy bűnt követett el. mert egyik vezetője, egyik harcosa volt a félszabadulni készülő magyar proletároknak és földmüvesszegényéknek. Az Rákosi legfőbb bűne, hogy szembe mert szállni a bennünket kirabló magyar kapitalizmussal és harcot szervezett és vezetett ellenük. Rákosi és á többi antifasiszta, miértünk, elnyomott és sokat sanyargatott dolgozókért harcolt, s most, amikor ílrettünk, elnyomott dolgozókért, s az egész világ proletáriátüiiáéít Vjégzett harci^';&ú[rj kajáért, aktivitásáért börtönbe^ÉÍ^ták és kínozzák, nekUník, akik még á bör-tWk rá^kj^^vAl: vagyíipli^'^eli^^^ő é£^ a többi ^tUá^ta Ktseíwií 1{ls^-badftani!
SOKAT TEHErrtryí^^^z Áimp^
fiPÜUöN SZC:L.ES EGYSÉGF-áONT
Minden ittélö magyar testvéírünk-nek, minden magyar szervezet és e-gyesület tagságának, a sok szervezetlennek és minden szabadságot és i-gazságot szerető dolgozónak arra kell törekedni, hogy a magyar munkások egrys<ígre való törekvését segítse, támogassa, s hogy a magyar egységet megteremthesse..
Rákosi Mátyás kiszabadításáért folyó kampányban nagy szükség van Magyarkanada egységeire. És ezt az egyBéget,egységes tiltakozást meg lelet valósítani, ha a fönnálló akadályokat "eltávolítjuk. Rákosi további bör tönben tartása, s a számtalan magyar antifasiszta bebörtönzése, a magyar nép demokratikus jogai marad-yán:sraínák 'e^préáéré ' irányul. Be-börtönzésükkel és a demokratikus jogok maradványainak megfosztásával, íóíidtór nyiltabbvés érítóákoSahb't^-ror ievezetéséte''lü5s|iilnék,"'és ha meg nem akadályozzuk a magyar u-rakat ebben a tervükben, akkor hitleri mintára líemcsáik á münkásszerve
szetörnií
határt annyife megerősíteni, hogy a támadásokat lehetőleg kevés em bérrel lehessen feltartóztatni, minthogy a német seregek nagryobb része á keleti fronton lesz lekötve. Amíg a Rájnavidék feg3rverte-lenitve volt, nem lehetett erődítményeket építeni.
2. Megvédeni a német határt abban az esetben, ha ív németeknek meg kell támadni Franciaországot. 3ídnt látható lesz a Schliffen-féíe „tökéletesített" tervben, a néniét vezérkar gyors és erőteljes támadást akar intézni Franciaország ellen Hollandi, Belgiüín' és Svájc felől.
3. A német repülöerőknek a nyu gati fronthoz való közelebbhélye-zése Fr^ciaországon ,. .kíviíl,, ha kell, a brit.erők ellen is képes lesz harcolni:
,E három portot több pontra lehet-
iíuitícásszervezeteink mindent elkövetnek, hogy a magyar munkásság és szervezeteik egységét meg^teremt-sék. Eltávolítanak minden olj-an a-kadályt, amely az egységes küzdelem, az egységes tiltakozás útjában áll.
Errevaló törekvésünket mindennél tisztábban beigazolták a torontói és saskatooni munkásszervezeteink, a-melyek a polgári és vallásos egyesületekkel egysélgesen ünnepelték az 1848-as magyar szabadságharc 88. év-fortjulóját. Beigazolták viszont egységtörekvéseiket azokban a városokban levő munkásszervezeteink is, a-hol nem tudták az egységet mégte^ remteni azáltal, hogy egységes ünneplésre szólítottak minden jnagyar egyházat és egyesületet. ,
Álljon itt példaként Torontó és Sas katpon magyar legységéLiek megteremtése és kövesse ezt minden magyarlakta város.
De ne álljunk ineg az ünneplésnél. Ne csak egységes ünnepléseket rendezzünk az 1848-as magyar szabad-ságharccspk emlékére, hanem rendez zünk közös tiltakozó gyűléseket, és v%ezzünk aktív mimkát a most börtönben ü!ö szabadságharcosakért, a-zok kiszabadításáért! Azok kiszabadításáért, akik folytatják a magyar nép szabadságáért folyó harcot. Nem elég csak ünnepelni azoknak a, szabadságharcosoknak emlékét^ azoknak a harcoknak az áldozfttáit, amelyekben szerzett szabadság jórészét már elvesztettük, aiiflt. már .<^Íraboltak lünkr iianem sfkra. l^eH szólnunk á jelen szabadság|iar<;ós9|<éyi^ ha a szabadság és Igazság,; t«ítvériesség 6-szinte hivei. Igaz Imrcpsai vagyunk-
Bizonyítsa be njost mihden" eigyéh, mindén* finagyar^s^zer^ezer te hogy, ffiiok a sza,yak, melyek az ünnep léskor elhangzpti^k, ajkaikról^ és a-melyekkel az ünneplcík is e^etéftet-tek> tűnték vpitak! Rákpsi)^ Kisek és- a többi antifasiszta magyar' szabadságharcosok kiszabadítása, a ina-gyár; nép. szabadsága^ biztosítása, min den magyarnak, mlnd^. igazságszere tö embernek egyenlő kötelessége.
vö! Akkor szabad lesz Rákosi W-bí társaik!
~ Ny. Gr.
igy Látjuk iiji
MÁJUS h Á HÁRCÓli ÜNNBPE
l/AN AD A történelmében eddig páratlanul kiemelkedő har cias ünneplésre készül ai egész ország dolgozó népe MÁ JUS l-re. Készül, mert csak ugy emlékezhetik meg méltóan t barbárizmus áldozatairól, a szabad szervezkedési jp.?r és a 8-órás munkanap bevezetéséért folyó nehéz, sok áldozatot é.-vért követelő, s a napi 14—16 órás nehéz robotolás elsöprésé* követelő nemzetközi munkásnap SO-ik évfordulójáról, ha az e-gész ország — valamint az egész világ —-"dolgozó népét egy egységes táborba tömörítve, az összes munkáserőket egyesítve ünnepeljük e napot, MÁJUS 1-ét.
Május 1. történelméhez a munkáság vére tapadt. Kenaén? harcok folytait az elnyomók és elnyomottak között már 1S8€ május els.eje előtt is. Nehéz harcok, melyek aiz ál^tiaö:.:piunka-viszonyok és a hosszú robotolás ellen irányultak,; de anr.ae lettek is eredményei. ^
MÁJUS l-je 1886-ban lelt a viláTPíOlptónátusánal nemzetközi ünnepe és azóta, most már 5Ö-ik eve, minden ország elnyomott népe ha,rciasan ünnepli e napot, ámikpr megmutatja s hangosan kiáltja az egész világ elnyomói felé, hogy megelégelte az elnyomatást és^ kizsákmányolást, hogy jogot és szabadságot akar.
KÉSZÜL Kanada és Amerika munkássága. MÁJUS 1 ötvenedik évfordulója r— arany jubileuma — harcos megünneplésére azért is, mert a 8-órás munkanapért folyó harcot e kél
(Folytatás a 2. oldalról)
kik igénybe venni, hogy az alatt az egész francia nemzetet mozgósítani lehetne visszaszorításukra.
STRASSBOURG EUBSiHET
Lehet, hogy Strassbourgot darabok ra bombázzák, dé a francia vonalak nem lesznek ezzel megsemmisítve.
Németország újabb térfoglalása a-mUyen védelmi, éppoly támadó is. ITur csanak fog ez a kijelentés tűnni azok előtt; akik bár .tanulmányozták e kér dést és nem igy látják. Tisztázom e kérdést; Németország támadni akar Kelet felé. A Szovjetunió a célpont, de Cseh-Tótország is és bármely or-Ezág, mely ellenezni meri háborúját: Moszkva felé való marsolását. Hitler nem engedheti, hogy ezalatt a francia csapatok özöne iöjjön az erö-dítmönyekböl Németországba. Snnél-fog\'a a franci erődítmények ellen á ^jna másik oldalán néniét eröditmé-
lyekre van roppant nagy szükség. látni, de a töay tiszta: ha Németor-
Azzal, hogy Németország mégsem- sz^ nem akar háborút, miért akarja j kormányra, hogy tényleg kiengedi nisitette?. békeszerződéseket, nem-ja Rájnavidéket felfegyverezni? börtöneiből « már féUg agyonkínzctt
>sak politikailag cselekedett a 'béke j A francia tisztek figyelik a néme-íllen. hanem fegyverrel is, mert a j tek ííainden mozdfulatát. Egy francia szerződések megsemmisítése benne,'tiszt mondta nekem, hogy „Hitler .^n a német háborús tervekbe. Há-j hatalomra jutása előtt a német főu--x>m fontos katonai tcnyt kell szá-jrak már készítették a terveket elle--
MEGSZEREZHETJÜK A SO.OOO ALAIBAST!
Ha egyesülnek az ittlévö magyar szervezetek, és egyesülnek a magyar nép szabadságáért küzdő Rákcsíjc Kisek kiszabadítására, ha betartják a magyar egyletek vezetői á nagj' nyilvánosság előtt tett kijelentéseiket és óhajaikat, a magyar egység állandósítását, akkor könnsmszerrel megsze-' rezhetjük Kanadában a 30.000 aláírást. ■ ■ " \
Patronáti-bizottságaink felszólítottak raínden szervezetet és egyesiiletet — Kanada mindén magyarlakta városában. — hogy egyesítsük a magyarság erejéit, hogy csatlakozzanak a bebörtönzött szabadságharcosok kiszabadításáért fclyó küzdelembe.hogy segítsék patroháti-bízottságaiEikat
DOLOND ésy rend.szere^f ^ miben élünk. *; Az újságok az utóbbi párM óta tel vannak azokkal a lip^ tokkal és képekkel, amíketá leg az Egyesültállamok kfil^ böző ái-vizsujtotta területi ről közölnek. Hajmeresztőb!^ nél hajmeresztőbb eseménye a halottak és hajléktalanok t mutatásai; akaratlanul isgoj: dolkozásra kényszerítenek »f kétségbeejtő számok, de akik felelősek á rengeteg sok áidö. zatért,azok nem igen gondot koznak azon, miként lehetói volna ezeket az emberbens épületekben esett károkat kike rülni.
* * * WANNAK talán olyan émbt y rek is, akik azt hiszik, h nem lehet felelőssé tenni sí kit az árvizokozta retteneté károkért .azonban az mégnm változtat a helyzeten.-
Ha az Egyesültállamok most áradöban leyÖ folyók szfr bályozásánál alkalmazták voK na azt a 17.000.000 munkanö-kulit rendeis fizetésen, akikiií már hatéve hiába várnak arra, hogy munkát kapjanak, most azok a folyók mind nyugodtas folytak volna medreikben &V munkanélküliség sem őlföl volna 17;000.Ó00-ós méretekét
LJA' á; kajiitalista ' rendszere országokban a befagyott •folyókát borító' jégpáncélók'al még jóval a minden tavaszkor beálló olvadásokat mégelőzfr lejg töretnék; á rengeteg mufr kariélküliyél rendes múnkabéiv ért, akkor is el lehetett voíá kerülni á rettenetes áradása kat és a nagy pusztítást.
D
né még osztani és magyarázattal el-\nagy munkájukban, amiáltal olyan
nyomást gj^kprolsaatunk ?. magyar
nonvetni:
1. Szükségeit a nyugati német
nünk és Hitlerben emberükre talá'-tak
neppe.
-Torontó;, Hamilton példát muiainak e. nemzetközi, ütme-pély előkészitésében és megünneplésére, mert az összes mun-kaserőkét egyesítve készülitek nagy harcos felvonulásokat ren-dezni. v"' ^ -V:'
I^AGYARÖRSZáG dolgozó népe is készül
ágyonkínzctt magyar szabadságharcosokat.
A kampány már folyik, az aláírások gyülnesk, a kerületi konferenciák már részben megvpltek, részben pedig ezután lesznek, melyeken a konzuli hivatalokba küldendő delegációt megvá lasztjuk, akik rajtuk keresztül is követelik a Rákcsík szabadságát. Dr még mindig, ÜEM késő az egységes kOzdelembc \-al6 csatlakozás. Csatlakozzon e nagy munka végzéséhez minden magyar, nainden magyar szer vezet, mi és a mi munkásszervezete ink testvéri s2eretettel_nyujtjuk har-1^ I I cos jobbunkat minden.szabádságózerc . ..... . °?"^**^^ltö felé,m^
elnyomatás közben —í. « harci naphoz méltó ünneplésre.'végefelé csatlakoznak, még akkor is éá vaüf iiiészsíkádt magyar dolgozók sem maradhatunk tétlenül i ha a munkának, csak egyré^be ve-e napon. ■ ;; , hétnek részt.
Készüljön minden város magyarsága, a munkásszérvéze- Amagyarság egysége megteremtétek tagsága é^^iÓiMfehKtóaáy^ e^^let tags^ 1^.^S^.J!^EL^r^ szervezeteken kivül álló miagyar dolgqizőe harci nap mégun« népiesére. Kés;c:üljünk és csatlakozzunk a MÁJUS l.-et anne> pelni készölő íetörhetetlén nagy munkáiserőkhöz. SZÓLÍTSUNK FEL MINDEN MAGYAR EGYESÜLETET, minden magyart az üimeplőkhöz való csatlakozásra. Ne maradjon egyetlen magyar sena e harci nap távoli szemlélojeként,'hanem csat-]
van:: Szávleljé meg ezt mindén itt-eLö. nélkülöző és elnyomott magyar és törekedjen az antifasiszták kisza-baditásáért folyó ^3rséges küzdelem
4gys<^es tiltakozás meeteremtésére' Ha lesz egység; lesz szabadság és j5-
lakozzon az uccákat megtöltő marsolókhoz, akikkel közösen
} OLVASD A MUNKÁST ÉS
ország munkássága kezdeményezésérc avatták nemzetközi ün-! követeljünk jogot, szabadságot és emberhez illő életet!
SZEREZZ új ELőFIZETdKET
E MÁS valami is célhoz vezető lett volna. Azts sok robbanó anyagot, amit í kapitalista államokban más ország népének a legyilkolására gyártanak és raktároznak fél, szintén nagyon hatásos va-^ lami lett volna a jégnek olvadása előtti szétzúzásárastalán közvetlenebbül a° haza meg védését szolgálta volna íSSr mint amúgy.
RENGETEG különböző mó-módon lehetett volna már régen megtenni minden ó# tézkedést, ha akartak volM-De a kapitalista rendszerbeli ilyesmire nem kerül sem erő, sem pénz. > Abesszíniában kózházaksí bombáznak, az Egyesültekben a sztrájkolókat lövetik, merts-
nek Dominion Daykor és máskor is, ha „munkát fizetéssel követelnek, de a folyók medrének szabályozására, vagy a folyókat borító jég széjjellöpete-sére nincsen pénz a kapitálisa rendszerben.; : - ' . t
N
O DE ILYSMIT még «^ kívánni-is a íiapiiaS^ rendszerben?! Csak nemfpf ják a folyókat és a jeget lizálni". Hiszen annak a ce* hány tucat nagykapitalístánj akié az orezág és a hatst^ semmi baja sem lett az ar«f tői, sotr Nekik még az árvöDw is h^znük van. Másszo^ minden olyan valami, affU|
Ml
m
líií
ország népének káros.
éppen az a hasznos. -
I Mh