é. OLDAL
KANAPAI BIAGYAR
1937 január 19.
O
■m
Mcglelealb minden kedden, coütartöUön éa cxomSaUa Blöflietésl &r: Kanadaiján l évre ÍS.OO, félővro 01.7Ö, <> negyedévre 90 cent, ^ ^
UsyeaUltállamobba SSÜO. mán iaamoUto^&^ Minden levelet, csekket 6a Money Ordort WUdjUlii
KANADAI AlAGYAK MUNKÁS ^ Box 154 Gen. P. O., Toronto, Ont, CanadQ
Telefon-szám: Elgln 6007 ^ _
Lövőiben küldött nánzekért felelgsaéget nem vQgafcnü,
^VALAHÁNYSZOR Hitlert megállitják aljas rablóutjá-.V ban, mindannyiszor jutalmat kwetel. Hiszen, miitor megállj jót tesz a világgal s ezért jutalmat érdemel. Anácik igy bölcselkednek.
Véres kezét megfogták, tetten érték Spanyol Marok-Icóbán és a francia fellépés sarokba szorította őkigyelmét. S amikor szíveskedett sarokbaszorulni, akkor elküldte selyemkalapos ügynökét, Schacht dr. urat, a német birodalom gazdasági miniszterét Párizsba, hogy számára ott felvegye a francia kormánytól a jutalmat.
OR. HJALMAR SCHACHT alkudozik. És lehet is neki. Blum miniszterelnök, mint azt előbbi számunkban megírtuk, hajlandó a vitát nyitva tartani január 24.-ig.
Hogy Blum miniszterelnök hajlandó lesz-e minden liémet követelésnek bedőlni, követve előbbi hibáit? Biztosan még nem tudhatjuk. Nincs azonban kizárva, hogy nem ad Hitlernek segítséget, hogy a háborúra tovább készülhessen. Elvégre Blum .sem mentes a szocialista vagy szocdem vezérek ingatagságától.
És Hitler, csakhogy megkaphassa, amit akar, eközben állhatatosan igéri Franciaországnak, hogy jól fog viselkedni Marokkóban. Hogy a francia kormány miért nem akarja még mindig meglátni, hogy Hitler egyetlen Ígéretében sem lehet bizni, hogy egyetlen szava sem igaz ? Erre a francia burzsoáziától való félelmében találhatunk cgak feleletet. ^
FRANCIAORSZÁG kommunista pártjának hivatalos lapja, az immár hatalmas napilap idevonatkozó megjegyzéseiből közöltek a kapitalista lapok is. Ez a lap egyik figyelmeztetésében többek között ezt mondja: "Hitler ozovai éppen semmit sem változtatnak meg."
Hitler békés szavai éppenugy háborút készítenek elő, mint békétlen szavai. A fasizmus a vérből él. Életfeltétele a háború, a vérszivás. Hitler engedékeny szavai a francia fasiszták polgárháborút szervező munkáját segitik takarni és elősegíteni.
LUM miniszterelnöknek a népfront programjához kel-' lene ragaszkodnia. És ez a program azt parancsolja neki, hogy a fasisztáknak ne engedjen, velük ne alkudozzon, tőlük ne féljen, mert a nép vele van.
Amikor Blum eltávolodik a népfront programjától, akkor mindig megdicsérik a fasiszták. Amikor tehát a reakció dicséri Blum miniszterelnököt az egész világon, akkor tudhatjuk, hogy eltávolodott a népfront vonalától.
SPANYOLORSZÁGBAN a nácik tovább dolgoznak. Mussolini és GÖring csak a minap mondották ki az egész világ előtt, hogy nem engedik meg a spanyol népnek az Öninagával való rendelkezést, ha az önrendelkezés jogán Oroszország felé tekintenek barátságos szemekkel. ; Különösen a nácik, rengeteg uj embert visznek a spanyol nép ellen, tekintet nélkül Hitler engedékeny szavaira.
A gyarmatok'megkaparintásáról nem mondanak le. Hitler szavai jótányit sem változtattak és nem is fognak változtatni a német fasiszta háborús terveken.
JJDCBL^nDCeSCDIlWii
Irta: JOHN WEIB
(E cikkünk a Daily Clarion-ban jelent meg John Weir toron tői iskolaügyi bizalmi tollából, aki a rv. választókerületből nagy fölénnyel került az elöljáróságba, kommunLsta programmal. Aki e cikket elolvassa, az látni fogja, hogy Mr. J. Weir fiatal kóra dacára tehetséget képvisel az Iskolaszékben a tehetségét a munkások gyermekei Javára használja fel.)
Száz évvel ezelőtt egy népszerű lázadást lángolt fel Kanada. A felkelés hosszú agitációs munka befejezése volt abból a célból, hogy megszerezzék a polgárok elemi jogait az élethez. A kanadai reformerek egyik legjelentősebb követélése azt volt, hogy gyermekeik számára adják meg az uralkodók legalább az elemi iskolához való jogukat, mert ahhoz eddig csak a gazdagoknak és hatalmasoknak volt joguk.
Voltak persze ezelőtt Ls iskolák Kanadában, de ezek az iskolák az angol „klasszikus" iskolák mintájára voltak berendezve, ahol fel az egyetemig minden be volt rendezve, természetesen csakis az uralkodó osztály gyerekei számára.mig a széles tömeg gyerekei senmiiféle képesítésben nem részelsülhettek. És amikor végfe a széles tömegek nyomására jogerőre lépett a Com-mon School Bili néven ismert törvény, az uralkodók a Family Com-pact elnyomói oda hatottak, hogy a nép gyermekei ne sok hasznát ^sfggyék az iskolának.
Itr~van-^egy idézet, miképen álltak az elemilskolázással Kingston körül. Az idézetet a kingstoni polgárok által benyújtott kérvényből vettük.
„Azt hittük, hogy e (Ck>mmon School Bili) törvény értelmében iskoláztatni akarják geyrmekeln-ket, de a tények meggyőzhetnek m'nden polgárt afelől, hogy semmit vagy nagyon keveset ér a tőr-
ben a nép 10%.a éri el, legtöbb helyen azonban csak az 5%-a: végül az eg!>etMni képesítéure, melyben azonlmifa nemzet gyer meki 1%-ának fele részesülhet." Amint most az újszerű Family Compact szorosabbra veszi a hurkot,  a már kiharcolt előnyöktől akarnak megfosztani bennünket: becsukják az iskolákat a vidéki kerületekben, levágják a tanítók fizetését, a tandijjakat felemelik, bár az adókat beszedik és mindig kevesebb iskolára van kiadáa. Ehhez jön aztán még a szülők elszegényedése annyira, hogy gyermekeiket ruhahiány miatt képtelenek iskolába küldeni. Eljutunk igy oda, hogy  új   "Kingston Petition"-t (kingstoni kérvényt)   kell bcad-nimk.
Mindenek fölött nagy baj az , hogy a magasabb iskolákba csak a kiváltságos néhányak járhatnak, ami miati a széles mimkástömegek gyermekiben s^unnyadíutchetségek mennek veszendőbe.
A SZOCIALIZMUSNAK ÉG A VTIJLA3ÍYFÉNYE
A Szovjetuniónak maradt meg a szsrep, hogy rákapcsolja a viUauiy-fényt a nép iskoláztatására. Mielőtt Oroszországban beköszönt volna a szocializmus, más országokban a gyertya fénye is fényesnek látszott, de most a Szovjetimió e-lektromos fénye mellett elhalványul.
Egyszerű szavakban mondja ki az új szovjetalkotmány 121. pontja hogy:
.V Szbcirmslit^JT^icsköztár- modni sem merne e rendsicr alatt.
saságok Szövetsége polgárainali joguk van a roűvciwiésbez.
Ezt a jogot biztosítja ar általános kötel^ő elemi oktatás, az oktatás ing^'énessége, ideértve a felsőfokú oktatást is, az állami ösztöndijak rendszere, amelyekben a főisliolákban tanulók túlnyomó többsége részesül, az a-nyanyclven történő oktatás... a dolgozók dijtalan termelési, tecb ^ niJiai és mezőgazdászati oktatásának megszervezése a gjárak iKin, a szovjetgazda-ságokban, a gép. és tnaktoráUomúsokon és a kollektívgazdaságoklmn." Igy hangzik a nagyszerű fényű iskoláztatás törvénycikkelye, eltörölve a régit teljesen, jogot adva a népnek, aminőről Kanada népe ál
F§2
pp
(Folytatás az 1. oldalról)
tön nem bírta megtömi. Beszélgettünk.
,.A brit külügjri szakosztály," kezdtem el, „azt hiszi, hogy Németországban a gazdasági helyzet olyan súlyo.s, hogy legkésőbb a jövő nyáron kirobbanásra lehet számítani. Tényleg olyan súlyos ott a helyzet?"
Rudolf megrázza a fejét. ,,A nélkülözés nagy," felelte. „Az e-gész ország területén jogerőre lépett az élelmiszcradagolás: hust, tojást és vajat korlátolt mennyiségben kap a nép."
..Ilyesmit csinálnak ott békében?" kiáltottam fel. ,,Igen," felelte „és ez csak a kezdet. A többit ezután mondom el. A következő háborúra már most készítik elő
az adagolási rendszert. Berlinben vénycikkely."Áz iskolát oda tették, j az egyik legnagyobb nyomdaválla-ahová alig tudnak eljutni gyerme- ' '     '* " '
keink és tandijjat követelnek meglehetős magasat amellett, hogy adó kat szednek be az iskola fenntartására. Néhány gazdag kingstoni polgár élvezi az iskola előnyét az egész kerület helyett. Az iskola tehát ahelyett, hogy őfelsége alatt-
lat naponta 14 órán keresztül nyomtatja a kenyérjegyeket, a-melyeket a háború alatt vesznek igénybe. Ismeri ön a Móritz urat, a miniszteri tanácsot? ö a szakosztály feje; ö készítette el a terveket a következő háború élelmi-szeradagolásáhbz, az egész nemzet
valóinak szegényebb rétegét tá- számára."
(Daily Clarion) SAJTÓ kommentált füz a trónbeszéd lágy hangjaihoz. Egészen lágy a trónbeszéd, különösen, ha az ország égető kérdéseit vesszük szemügyre. Háború, béke, elszigeteltség vagy aktiv résztvétel, az egyik vagy másik oldalon; munkanélküliség; a kanadai nyomorgó Nyugat felsegélyezése, — hogy többet ne említsünk — nem is számításba a „lágy" trónbeszédben.
Mr. Woodsworth kifogásolta a liberális kormány ma-gataitását, melyet a volt király lemondatásának kérdése köi-ül tanúsított. Nem tehetünk róla, de úgy érezzük, hogy a CCF vezér nem a dolgozókat érintő kérdésekkel törődik, hanem rossz irányban haladva, erejét a királykérdés körül meríti ki. Vagy ott van egy másik kérdés. Woodsworth állandóan Kanada semlegességét követeli, vagy az elszigetelését,ahogy ő mondja, teljesen megfeledkezve arról, hogy a demokrácia megvédése napunk legégetőbb kérdése.
LJA A CCF vezér tovább is így cselekszik, akkor Kanada rli népének érdekeit árulja el. Nincs an-a garancia, hogy Kanada kormánya a semlegesség alatt nem ép oly gyalázatosan avatkozik be a spanyol háborúba, mint az általa majdnem mindenben követett brit nacionalista kormány. Valójában a kanadai kormány jnáris olyan bűnös, mint a ^ Baldwin-kormány, mert jóváhagyta Baldwinék demokrá-\ ciát eláruló politikáját s a fasiszták mellett foglaltak ál-; \ lást.
' i Egy munkásvezérnek nem a semlegesség útját kell követni. Ezt már a CCF-mozgalom több jelentékeny em-; ; bere tudja is: és éppen a vezér nem akarja tudni? A CCF i számos jelentős tagja aktivan segít a spanyol demokrácia I i védelmében, csak maga a vezér nem akar.
Kanada egyszerű, közönséges népe segíteni akarja a ; spanyol népet. Azt akarja Kanada népe, hogy az ország i' minden erejével támogassa a békét munkáló államokat a \ Iiáborút szervező fasizmus ellen. Ennek az országnak dol-I gozó népe azt akarja, hogy az ország emelje fel szavát hangosan a béke és demokrácia megvédésére. A nép nem semlegességet, hanem állásfoglalást akar az igazság mellett.'-''
pODSWORTH úr politikája nem egységesít, hanem darabokra vág. Ez a politika feldarabolja a munkások és az összes haladó elemek táborát. Semlegességgel ön^ilkosságot követünk el a demokrácia eme válságában.
mogatná, pénzt szed be a gazda-jok zsebél>e, akik maguk is kepeiek lennének maguknak iskolát fenntartani, de ehelyett a nép pén-íén fenntartott iskolákba járatják ■yermekeiket. Nem látunk tehát ibben a törvényadta egyenlőségből semmit."
Nemzedékek követték egymást harcolva az elemi iskoláztatás jójáért, míg végre a fosztogató uralkodó osztálytól megkaphatták, a-mit követeltek.
GYERTYA ÉG AZ ELEKTROMOS VILÁGBA N
Elödeüik által meggyújtott fényes gyertya ég ma ip, az elektromos világban. Kanada ma büszke a maga nagyszerű elemi iskolai hálózatára, rendszerére. Az első fényes gyertyát Egerton Ryerson gyújtotta meg és VV. M. MacKenzie meg a többi első reformerek. Almuk valóra vált. ha nem is teljesen, de majdnem.
Igaz. a régi rendszer, ha nem is a maga eredetiségében, még ma is áll. Québec tartományában a gj'cr-tya nem ég oly fényesen, mint Kanada többi tartományaiban, mert a római egyház áll a gyertya mellett, annak fényét monopolizálva. Aztán mindenütt megvannak az el-
Nevetve megjegyeztem: „Feltö-telezem, hogy minden személy számára egy rendkívüli étrendet készített el." Rudolf azonban így felelt: „De ez egyáltalán nem vicc. Azt csinálja valósággal, amit mondtam. Tervei szerint feljegyzik az ország minden lakójának személyi adatait: korát, foglalkozását és nemét."
„KÉTSZER OLYAN
„Micsoda szervezet le.sz azi" kiáltott fel Gretta a kiszolgáló leányunk. „Németországnak min-
dig csodálatos szervezete volt, de ez kétszer olyan rossz."
„ön szerint tehát duplán rossz," jegyeztem meg. „Igen úgy is mond hatnám."
„A világ," szúrta be egy másik társunk. ,.soha nem látott ilyen mérvű, ilyen különös természetű háborús készülődést."
Elmondta aztán Rudolf, hogy Németország minden új gépkocsija magán viseli a háború jelét. Az autók erősebb vázzal, erösebb rugókkal vannak ellátva, hogy rossz utakon nehéz terheket vihessenek, amikor arra szűkség lesz. És mindenki, aki ahitót vásárol, kötelezvényt ír alá. melynek értelmében a háború alatt az állam rendelkezésére bocsátja azt.
Amikor a liáztartásbeli nők ételhulladékokat vetnek a szemétkosárba, nem szabad azokat összekeverni edény- vagy üvegdarabokkal, mert az'állam a hulladékokat összeszedeti i\s felhasználja. Utasították továbbá a háztartásbeli nőket, hogy a mosogatólevet ne dobják el. hanem gyűjtsék össze, Iiogy a belőle kiváló zsiradékot az állam szolgái m'egmentsék, kenőcsöt készítve abból, i'
GYŰJTIK A HUIJUADÉKOKíVT
•Hitler ifjúsági bandái kijárnak bádogfdobozokat keresni, öreg gumikát és bármilyen hulladékot. Továbbá az emberek nagyon sokszor nagyon megharagszanak, mert' új ingjük egy mosás után annyira öszsemegy, hogy nem has2málhatják. ócska anyagot szőnek mindenbe. Aíiég a selyemben sem lehet többé bizni. Nem tesz semmit, ha a polgárokat becsapják, fontos, hogy Németországot Hitlerek terve szerint önf .>nntartó-vá tegyék.
Azt mondja Rudolf, hogy a háziasszonyok nem tervezhetik tovább a saját ebédjüket, megrendelve amit akarnak a füszerüzlet-ben vagy mészárszékben. Azt viszik haza a piacról, amit kapnak. Kevés a sertéshús, borjúhús, vaj to jás. de a kormány megbünteti az áremelőket. A gyümölcs valóságos luxusszámba megy.
AXEG KELL ELÉGEDNI
Németországnak az élelmezés teríia meg kell elégedni akármivel. Lehetőleg semmit sem kell külföldről behozni. Ezt tartják Hitlerek. Es így Németországot, ezt az elszigetelt fegyveres tábort, ki akarják teljesen vonni a világkereskedelem forgásából.
Eközben a mérsékeltebbek félnek a spanyol beavatkozás eredményeitől, mert a háborútól félnek, melyet Németország a mai élelemhiányával okvetlen elveszt. És sok magasrangú katonatiszt ért velük egyet. HiUer azonban lefüleli őket. Sokan azért mégis azt tartják, hogy Hitler a hadsereg vezéreinek bábja.
„Van valami a spanyol háborúban, ámít megdöbbenve láttak a katonasztisztek és katonai technikusok." mondta Rudolf.
..fis mi az?" kérdeztem. „Meglátták, hogy más nemzetek repülőgépei és pilótái jobbak a német repülőgcipeknél és pilótáknál. Különösen az orosz gépektől és pUó-táktól félnek. Kitűnt, hogy repülőgépeik gyorsan épültek: elhamarkodottan."
Ezután kezdtük megeimi a kanadai karácsonjri puddingot. Gretta kioltotta kis fáján a gyertyá-kat.Otthonáról álmodikJVzt mondja, hogy nem megy többé vissza Németországba, de egy otthont nagyon szeretne.
hiszen még a Burwash-féle megállapítás is „természetesen három nagyobb divízióra" való iskoláztatási osztálytagoződásról beszél. De a Szovjetunióban a' legmagasabb iskolákat is kinyitották a nép számára.
Álomszerűnek tűnik fel? A Szov jetunióban természetes valami ez és Sztálin szerint „amit az új alkotmány lejegj'zett az csak regisztrálása annak, amit a Szovjetunióban mán elértek." A jövő kétségkívül még több és cagyszei-übb ú-jításokat fog behozni az iskoláztatás terén a szocialista államban.
Formailag persze megvan Kanadában a jog a legfelsőbb iskolához 's akárkinek, de ez a jog senamlt sem jelent, mert a magasabb iskolázáshoz pénz kell, pénze pedig csak a kiváltságos keveseknek van, hogy a joggal élhessenek. A kapitalizmus pedig szemünk láttára zárja be az iskolák kapuit már a középosztály gyermekei előtt is, szüleUc fizetésének állandó csökkentésével.
Az osztályok eltüntetésével a szocializmus nem csak a jogot adja meg mindenkinek á művelődéshez, hanem az alkalmakhoz is eLse-gíti őket. De a Szoyjetimióban ám nem csak annyit költenek közművelődési célokra, mint a kapitalista országokban!
BIZALOMMAL TEKINTÜNK A JÖVŐBE KAN.-VDABAN IS
Haladó Kanada ébred. Nyitott szemmel figyeli, miként foszt meg bennünket a reakció az iskolázástól. Az utolsó években megdöbbenéssel láttuk, miként akar bennünket megfosztani a burzsoázia attól, amit eddig kiharcoltimk gyer mekeink számára.
Meg kell és meg fogjuk állítani az iskolák bezárását, az iskolák túlzsufolását, tanítómk fizetésének megnyirbálását és még fogjuk védeni legalább az elemi oktatáshoz való jogunkat. Igazán csak szerény kérést terjesztünk elő, a-mikor a nép szaporodásával több iskolát követelünk.
Sok a tennivaló az oktatás esz-közeüiek javítása körül. Le keU rombolni azokat a falaJiat, melyek elválasztják a szeg&iy ember gyermekét a gsizda^iÉtóí. iíigész dolgozó osztályunk gyermekeinek íogot keU adni a középiskolákhoz, hogy az életpálya megválasztásához e-lég intelligenciájuk legyen.
Aztán máris sokat tehetünk abban, hogy az ifjúságot munkához juttassuk az iskola elvégzíöe után. Kényszeritsük az államot, hogy a magánipar foglalkoztassa gyermekeinket s lia nem akarja, vegye az állam a gyárakat kezelésbe és így az ifjúságot meg lehet menteni a rájuk váró tragédiától.
Kanadai ifjús^unk rá teszi lábát erősen a XX. század útjára s a civilizáció olyan alkalmait nyitja meg, aminőről elődeink álmodni sem mertek.
Hl
17
i
hamilton is halad
Az itt mellékelt új előfizetések beküldése alkalmával megemlítem, hogy a sajtóalap-összegünk is e-mclkedik.
A F. B. Sz. volt hamiltoni ifjúsági csoportja akciójából fennmaradt 4.60 dollárt a lapunk sajtóalap ja javára szántuk.
A hamiltoni 8-as csoport egy kis mulatságot rendezett a Munkás támogatására,  melynek' eredmé-különitett katolikus" iskolák 7se- dollárt, szintén a kvó-
perate School) mint a régi rend egyik maradványa,
A nemzeti jövedelenmek mindössze 30%-a megy közoktatási célokra és ebben a felvilágosodott korban e felvilágosodott országban i nép oktatásával törődnek a legkevesebbet.
Van legalább már kötelező elemi iskoláztatás (Québec tartományon kívül) és a tanitók ügyelnek is arra, hogy a gyerekek eljárjanak az iskolába. Hanem ma meg itt vannak az új osztálykülönbségek és ezek megint csak nagy elkülönítéseket okoznak az iskoláztatásban. Egerton Ryerson olyan kitűnő életrajzirója mint Burwash dr., egyetemi tanár is kénytelen volt megjegyezni a következőket: ,.A neanzet iskoláztatása természetesen három nagyobb di-\iziőra oszlik: először az elemi iskoláztatásro, amiben ..o.. nép minden gyermekének lészesUl-nl kellene: aztán a középiskolákra, amelytífiet legjobb eset-
tánkhoz csatoljuk. Minden reményünk megvan, hogy kvótánkat be fogjuk tölteni.
— Baranji aiiliál!>-,
* * »
proletár-keresztelőn
Most. a kampányidő alatt történt, jan. 3-án, hogy Csányi Já nos munkástársunk házánál keresztelő volt, melyen több munkás és munkáscsalád is részt vett. megemlítettem a Munkás fontos szerepét és a keresztelőn megjelenteket adakozásra kértem fel. A felszólítás visszhangra talált, mert a megjelentek 5 dollárt adtak ösz-sze azzal a megyjegyzéssel. hogy az a niagara faUsi kvótába számi tódjék bé.
Köszönet úgy Csányiéknak, mint az adakozóknak.
— Begella S., Niagara Falls, Ont.
* « «
ujabb akciók nagyobb sikerekért
Kampánybizottságunk l^tőbbi
za van, mikor a Nyugat pusztulásáról beszél. Vele vagyunk mikor békét akar. De soha sem adhatunk neki igazat abban, hogy a semlegesség mentheti meg Kanadát a pusztulástól. A béke és háború, fasizmus és demokrácia olyan kérdések, melyek átkelnek minden ország határán Woödsworthal egyetértünk a segélykérdésben. Iga-és így a miénken is.
gyűlése új terveket fektetett le. hogy még a hátralévő időt a kampányidőből minél sikeresebben tudjuk kihasználni úgy tagszerzés mint újelőfizetésszerzés és saj-tó-alapösszehozás terén. A bizottság egyik tagja. Horváth Antal tagtárs jelentette, hogy már előzőleg elhatározták feleségével egy hurka-vacsora ren dezését a sajtóalapra és egy másik, magát megnevezni nem-akaró munkástárs is bejelentette, hogy a közeljövőben ö egy barátságos összejövetelt fog rendezni szintén a sajtóalapra.
A klubközponttól kapott kártya kat felhasználtuk tagszerzés te-rén.ami némileg könnsritett a mim-kánkon és értünk el eredményt. Itt a magyarság csaknem kivétel nélkül megértő támogatója a munkásmozgalomnak.
Az új előfizetés szerzés körül a-zcnban nehézségeink vannak, mert itt St. Catharüiesben már ' alig van magyar ház ahova a MiUN-KAS nem jár. de azért itt mellékelve is küldök két új előfizetést és a tervünk az, hogy még a kam-pányidö alatt új területet fogimk feldolgozni ezen a téren, amiről majd később küldök jelentést.
A jelentésem elején említett hurkavacsora kifogástalaniü sikerült. Mindenki lelkes hangiüatban volt. Vacsora után a m^elentek a sajtóalapra 22 dollár 10 centet adtak össze, amit mellékelve küldök.
Lapunk nevében mondmik köszö
teljes sikerért
dolgoznak
reginában
Bár kC'3ön kezdtünk mégis nagy szerűen halad a kampánymunkánk minden téren., Bátran hisssnik most már mi is, hogy jan. 31-'gr úgy sajtőalapi. mint előfizetésszerzési téren elérjük á százszázalékos eredményt. Előfizetés-szerzés terén 20 volt a saját magunktól vállalt kvótánk Reginára, nem számítva a vidéket és hiszük, hogy ez meg is lesz. Azon fogunk lenni, hogy a 65 dolláros sajtőalapi kvótánk is együtt legyen. E téren különösen tagtárs-nő'nk közül az aktívabbak fejtenek ki dicséretes tevékenységet.
A mint a jelentésből játjuk a többi osztályok is azon igyekeznek velünk egryütt, hogy a reakcióa lapokat kiszorítva mindenünnen, a mi lapunkat, a MUNKÁST vigyük be minden magyar házba. Winnipegen úgy vesszük észre nagyszerűen törik a borsot a kuvasz orra alá.
Az osztály nevéStren: Slalkovszky József
dent elkövetek a jesztése terén.
MUNKÁS ter-
B. J.
a haladó cornwall
netet úgy a vacsorát önköltségen rendezőknek, mint a vacsoián i^egjeienteknek és azoknak a munkásnőknek is, akik s^;édkez-tek a kiszolgálásnáL
A bizottság nevében SütőF.
Nagy örömmel küldök mellékelve négy új előfizetést a MUNKÁSRA, örülök, mert ezelőtt pár hónappal a reakciős lapokon ki-vül ide nem jött semttü olvasni való. most pedig már a kisszámú magyarság nagyobbiésze a saját lapjának, a MÜNB:ASníű£ lett oH \-asoja, előfizetője.
szép  eredménnyel liala-dwak előre és igéKVi, tisgynan-
példát MUTAtÓTT
Tisztelt Szerkesztőség! Itt mellékelve küldöm a g^j-tőivemet és a gyűjtött összegről a pénzes utalványt. Én itt be%-é-geztem a gyűjtést és nran liiába fáradoztam, mert egy gyűjtöívro 30 dollárt (nem' tévedés, de valóság — lianninc dollárt. — T. I.) gyűjtöttem. Arra kérem az összes kanadai munkástársáimat, hogy lehetőleg l|yen eredményekkel szá mohának be, akkpr bízbatnnk, hogy hamarabb elérjük kitűzött céSimltat.
Szarka János, Red íake. Ont.
driftwoodiak'
a munkásért
Kampánybizottságunk egy kampányzáró teaestélyt rendezett, de ezzel még a kaxapányt nem zártuk be, vagyis nem adtuk fel á mim kát, mert tudjuk, hogy nekünk minden nap^ kampánymunkát k^U végezni, ha szervezeteinket és lapunkat erősíteni akarjuk.
A teaest az itteni körühbények hcz mérten sikeres volt. Szívós níunkástársnő ajándékozott egy kézimunkázott kendőt,; melyet e-zen estéljrtink alkalmával kiárvereztünk 4 dollár 25 céhtért,' viszont az önkéntes adakdzásből az ajtó-nál 6.65 doUár jött 1t>él Ezen ösz-szegből a (kiadást levonva maradt 7.90 dollár, amit itt mellékelve küldök, hogy ezt is csatolják a kvótáiildioz.
Köszönetet mond k^mpánybizott Ságunk úgy az adományt adóknak, mint az eatélyai megjelenteknek
OGY HITLER Adolfék száU. ják meg Spanyol Marokkót, legelőször Nagybritánia részeiről hangzott el, 19 nappal azután, hogy Franco bandái fellázadtak a demokratíkíis kormány ellen-Sír Guy Gaunt brit admirális képviselve az uralkodó osztály fasiszta hajlamú rétegét s aki Nagybritánia tengerészeti attaséja volt a világháború alatt Washingtonban és később Tangiers, Marokkóban élt, azt írta a New York Ti-mes augusztus 7. számába, hogy Hitlernek kell adni Spanyol Marok kót.
A New York Times miután meg értette ennek a cikknek jelentős nácipropaganda értékét, megijedve úgy dobta el a cikket, mint egy forró krumplit,, együc legközelebbi számában.
AMÖRlOK," írta az említett lapban annak idején Gaimt admirális, „nagy örömmel fogadnák az angolokat. És én jól ismerem a mórokat. Eínnélfogva, tudom, hogy a németeket még jobban szeretnék, valami különös és alig érthető ok miatt. Amikor Egyiptomban voltam, vezetőik megmondták nekem, hogy a mórokat valami különös vonzalom köti a Teuton fajhoz. Hogy micsoda, azt nem fudom, de hogy ez áll, az bizonyos."
Baláv^inék sseretik az ilym k&agokaf
NÉMETEK ágyúi, olyanok például, mint amilyenek Párizst ostromolták nagy távolságból a világháború alatt, ha most felsorakoznak Ceuta mellett, Anglia Gibraltárja értéktelen lenne. Mindezek dacára Baldwin brít miniszterelnök szereti a nácikat támogató hangokat. Mir. Kuh lx>n-donból például nemrégen ezt mond ta a United Press-nek:
„Nagybritánia még nem bizo. nyos abban, hogy Ceutába német csapatok mentek és ezért az ügy fölött nem Iát rémképeket. Különben a felkelőknek joguk van német katonai szakértőket tartani, tanácsadóliként."
Troekij és CardenGS
AZT IRTA a New York Times, hogy Mexikó elnöke Cardenas, azért hozta Trockijt Mexikóba, mert meg akarja akadályozni a munkásszervezetek elhatalmasodii sát.
Ugyanezen lap mexikói levelezője, érintve a Trockij-ellenes demonstrációkat, a következőket írta: ,
„Az elnök eltökélte, hogy meg akadályozza és képes is lesz megakadályozni a raunliásokat abban, hogty megvaduljanak."
Kluckhohn (a levelező) úr szerint Cardenas rokonszenvezik Trockijval a azért van ellene a Trockií-cllenes tüntetéseknek én nem azért, mert az amerikai imperialisták kényszerítették az elnököt Troekij befogadására.
Tudott dolog, hogy az elnökre nagy nyomást gyakorolnak az a-merikai bankárok, állandó fenyegetésükkel és a New York Timeíi megragadta az alkalmat Troekij megérkezésével, hogy az elnököt a munkások clnyomáisára ösztökélje, akik mélyen megvetik Trockijt, mint a nácik ügynökét
T&rQkorsság íígye/
AMIKOR Törökország igyekszik támogatni Sanjak (Alexán-Kírette) függetlenségét Szíriában, mivel azt a francia népfronti kormány ^törvényesen biztosította 19-39-re, akkor Törökország nem követ cl francíaellenességet.
Törökország figyeli Olaszország katonai mozdulatait-különösen a. Földközi-tengeren Ös a Szuezi csatorna körül, nemkülönben Marokkó és Görögország mentén, ps Törökország nem akarja, hogy ez a fontos partvidéki sáv angol-francia-olasz imperíalisták akármelyikének zsákmánya legyen.
■Sanjakban főleg törökök laknak, bár szerves része a kerület Sziriának. Törökország viszont neto akarja, hogy Sanjak elszakadjon el Szíriától, de követeU:
1. A kerület Túggetlenségét;
2. Eg-y független Szíria és Ubá-non szerves rés^e legyen;
3. Ingyen fegyvertetenitve (leszerelve) a kerület;
4. Törökország vehesse bérbe Sanjak kikötőjének egy részét.
Álk&^mésiyos úfon
npöRöKORSZAG mindezt a Nép-JL ligán keresztül akarja elérni és barátságos tanácskozásokat folytat Blum francia núniszterel-nökkel.
Eközben Törökország segíti az arabok függetlenségi törekvéseit is.
Igaz, hogy Kemal pasa, Törökország vasembere, szeretné visszar nyerni országa régi, 'háborúelőtti, területeit, de sokkal nagyobb lehetőség van arra, üogy Törökország esik idegen imperialisták zsákmányául, ba az eseményeket
ébren nem figyeli.
általában.
Gerő Imre.
Z OLASZ diktátor dolgozik és nem csak a Földközi-toisre-ren.Marrokő és Baleriai szigetek körül, hanem a Szoezi csatomán
át egész Indiáig.
Ezt bizonyítja az a. tény. hogy az olaszok m^vásárolták Aesadi el Fayal kikötőt a vüág előtt alig ismert Hádramutban.' (Délarábiá-ban.) A kikötő éppen az Olasz Szomálifölddfel " fekffidk szemben-Egyszer csak azt veszi észre Anglia, liogy Mossolini' elvágta a brit bíródalom egyik .töeiét.