"1
C/4 és BÉIIE Immpéúf'
Afl esyetlea fcstmTtfet Sssar laegfals-iS 1223521-nyelva lap gtmajfliStoJi. sasly a tío^sicfS
VOlTK- évfolyam —No. 7. szám
ír Jf- - T - ' iT^Tl ■ • .' ■ t ± j. B. í
i
C2 ÍSia-Worlíi^-Caass
toronto. ontario: szombat, 1937 július 31.
egyes szám ara 3 cent
00
Oö
Z2
S7
Visss^ver^Ei ® §<ap)áEa@!i <5i ia@2á|MEiQt báfran véd© hmm
Sí
PÉL FgLlI TOMIÜILMAIC VISSZA
PEIPING, Kína. •— Július hő-Mp vége rettenetes szenvedést zúdított Kina északi területeire. Japán nem mert annak rendje és módja szerint hadat üzenni, nehogy a világ közvéleményét maga ellen fordítsa. Minden hadüzenet nél-IrtU. fogott az uj rablógyUkos hódításhoz. A kínaiak még 29-én sikerrel állották a harcot Japán hatalmas hadifelkészültségével szemben, de végül i3 köiytelenek voltak visszavonulni.
Tientsin mellett elkeseredetten támadták a kínaiak a japán erődítményeket. Oly gyűlölettel és elszántsággal támadtak a kínait a betörő japán banditákra, hogir az egész város csatatérré változott.
ITiigjelentek a japán repülőgépek és egyformán bombázták a kínaiakat és külföldieket Idegen csapatok üsztjei gyors konferenciára szólították fel egymást, hogy Japán bombázásának véget vessenek, közös akcióval.
Már két hete követelödznek itt a japánok, de a kinai katonaság megtagadta a rablók előtt való meghátrálást. A megígért nankln-gi segítség eizonban nem jött meg. Az északi csapatok egyedül viaskodtak a betörők hadigépezetével. Végre a túlerővel szemben kénytelenek voltak meghátrálni. A meghátrálást elősegítették a város á-nrió tisztviselői é's tasztjei. akik j6 pénzekért Japán szolgálatába állottak. ■ . \
Akkor bomlott fel a sikeres^ ki-
nai ellenállás, amikor Japánnak sikerült rávenni a város polgármesterét, Chang generálist a saját emberei ellen való lazításra. Chang azzal fenyegette meg a japánokat
Autóbaleset áldozatai
Sudburyi Ont. —^ öt személy súlyosan megsebesült, öt pedig meghalt Sudbury mellett közöttük V.T. és Mrs. Tuuri. Tuurl János és neje itteni lakosok voltak. Hiába hal meg Ontarióban hetenként két tucat ember, balesetekből kifolyólag, a hajtók neín akamsűi tanulni.
> Konferenciát tartottak
Edmonton. — Tartományi kommunista vezérek, Leslle Morris, Jan Lakeman és Lawrence Andersen tanácskoztak a Soclal Credit Boarddal. Tisztáztak minden kérdést, de ennél többet nem. jelentette G. L. MacLachlan SCB ebiök.
Két nap alatt
Port Colbome. — Két nap alatt végzett Mr. és Mrs. Eaton 7. éves kislányával a gyermekparalizis, amely most ütöttte itt fel fejét
elsö ízben.
Frontharcos-sztrajk
Winnipeg. — "Slt-Down and Camp-Out" sztrájkba akarnak menni a világháború volt katonái, ha a kormány nem hallgatja meg panaszaikat a nem adja meg nekik a kiérdemelt pénzlót.
Választás októberben
Toronto. — Njilvánosságra hozta végre Hepbum,.hogy.a választásokat októberre ltja kl. A haladó erok biztos bfukást Jósolnak neki.
Akcióba lépnek
A .szerte huHó konzervatív párt vezérei konferenciát terveznek "Bég az ontáriól választások előtt. Egész Kanadára szóló újítást a-^ak bevezctnL Ugy hírUk, hogy Bennett marad meg pártvezérnek, i-gy látszik mást nem találnak.
Nyugati fíuk
AJbertából. Saskatchewanból és iianitóba tartományból sorra jön-^.^ií a szerencsétlen nyugati fiuk C3tarióba. Sok frú érkezett meg a bánj-avidékekrc. Sudbtiry kör-övékén tucatjAvBl keresnek mun-
Kát, - - ' . ' ^ ■ '
Csallak
Hahfax. — Valami 200 aggkori ^-•iz!6t élvező öreget csaptak be f^-^l csalók, amikor előfizetéseket f^tek fel tőlük egy olyan lapra, ameljTöl azt áUitottálc hogy az f^íKeélyt adó hivatal lapla, ame-^"^L*?**'^ minden aggkori segélyt élvező elöfizetnL
Ontario nyert
^^ne^ina--Az itteni őüatkiálli-
?^tat. Ez természetes is. Kéle-
sikerrel verő kínaiakat, hogy átpártol Japánhoz. Chang a maga csapatait, a város katonai rendőrségét a saját kínai testvérei ellen vezényelte.
"Uj vezetés alatt éU Peíping," jelentették a japánok. "Pelplng ma már Japán oldalán áll," tették hozzá büszkeséggel.
Japán most már teljes erejével küzd Kina ellen. Egyes helyeken minden kinai katonát és civilt kiirtottak már. A kínaiak 37. divíziója, valamint 132. brigádba Pao-tingfuba utazott, hogy ott uj ellenállásra készüljön fel.
Akcióban vannak a japán bombázók és szünet nélkül dörögnek a messzehordó ágyuk. Ostromállapot uralkodik az idegenek felett is. Amerika 1,000 főből álló őrsége körlUvette az amerikai követség épületeket. Más országok őrsége szintén felrakta a követségi épületek körül a homokzsákból készített fedezékeket.
Kattognak a gépfegyverek, szedik áldozatalkat a lesipuskások és irtózatos robajjal jelzik munkájukat a japán bombák.
VBSZeLYBEN A FEH£IU»(
TIE3ÍTSIN. — A japán bombázók támadása veszélybe sodorta a külföldieket Iá. Nyomul előre a ja-
az
ellenálló kínai csapatokat a saját hazájukból.
Tíentsiri legtöbb középülete, e-gyeteme, főpostája stb. lángokban álL A láJigok körül élet-halálharcban vannak a kinaiak a japánok ellen.
Liegujabb jelentések szerint három kinai serég támadta meg a japánokat, akik szerették volna elfoglalni a várost és nagyon sok japánt kiirtottak. Azt hiszik, hogy Japán azért bombáztatja a várost, mert állásai nagy veszélyben vannak és nem bízik a város könnyű bevételében. . ^
Nagy sajnálattal jelenti Japán, hogy nem tarthatta be szavát, a-mely szerint "biztosította" az í-degeneket a veszély ellen. Adott szava ellenére megtámadta a fehérek által lakott területeket is. Hírek szerint a japán repülök nem nézik, hova dobják a bombákat. A legtöbbet nem oda dobták, ahol a kinai csapatok vannak összponto-sitva.
Kínai kulik nem hajlandók vinni a japán katonai üzeneteket, mert
el akarják kerülni a biztos halált.
A francia területeken cirkálnak a francia tankok és a francia csapatok készen állanak minden eshetőségre.
Japán jelenti, hogy készen van £szak-Kína meghódítására, minden akadályon át. A kormány rengeteg pénzt folyósít a mUitarista kUkk-nek.
Japán figyeli Nagybritánla magatartását s eddig meg van vele elégedve. Ha Anglia helytelenítené Kina feldarabolását. Japán őt is támadással fenyegetné. "Japán készen van bármely harmadik hatalommal is szembeszállni, amely ellenezni meri háborúnkat Kína ellen," szól a japán nyilatkozat. EíCTiEK PüSZTUUVAK LONDON, Anglia. — Az Exchange Telegraph jelentette, hogy 15 japán bombavetörepülögép látogatott a város fölé és rengeteg embert ölt meg. Ezrével balnak meg az emberek — katonák és cl-vüek — a véVes háborúban.
Elrettentő látványokról számol be a brit hírszolgálati iroda. Halottak és haldoklók mindenfelé. A lakosság félig megörülve követeli a harcot a betörő japán bitang-uralom ellen. j
Szervezetlenül, másutt szervezetten veti magát Kína a betörő japán banditákra.
Tientsinben ezrek pusztulnak. A vasútállomás is lángokban áll már. A civilek clmcnekülése majdnem lehetetlen. Az, idegen államok éX-táltártött tfiiéOTStékeníö^^ nedék nélkül nyüzsögnek a tízezrek, p. menekültek.
Japán lába nyomát mindenütt pusztulás, ttiz és vér jelzi.
A Reuter hírszolgálati Iroda jelentése szerint Japán már a kínai falvakat is sorra gyújtogatja fel.
M so£[szoros mWUomm MM és Html üBkef MI&kQp fméifmmk
■ mmmliémti ^Qlé
Kanada banhárairmlc egyik úldozata. — Elmer Dufton, 21 éves .saa-katchcwanl farmerifjú már Keletre menekült s valószínű szülei is utánna jönnek.
CORNWALL. Ont. ■— A Cana-dinn Cottons Ltd. urai egyszerűen megtagadták a fizetések felomelé-£:ét. Kimondták minden habozás nílkUl. hogy nki eddig nem keresett meg heti 12 dollárt, az ezután sem fog többet kapni. Szemrebbenés nélkül mondták kl. hogy a 12 dolláros heti kereset szerintük elég jó.
Az államcsaló, adócsaló millió-mo.<? társulat cgy.izcrüen hátat fordított 1,700 munkánának; minden igazságos és inémékclt követelést egyszerűen megtagadott A társulat, amelyet maga az állami bizottság fogott csaláson, ugylát-szik, mindent megtehet. A Jelek szerint nekik Jogos a munkástlp-rás. •
Előbb nzt hircszteilo a társulat, hogy ké.izen van a tárgyalásokra. Később R. G. Tolmlo vezérigazgató egyszerűen nem emlékezett erre az ígéretre. Legfeljebb egyenként hajlandók beszélni az elégületlen munkásokkal, hogy aztán c-
gycnként dobják ki őket a munka ból.
A ÜÍUNIIASOK #AVASI.ATAI
Nagyon móltdnyos Itövctcléat nyújtottak bo o munkácok, nml' kor a heti 12 dolláritát kcvcaobbot kereső munlcOsok bérítieU Z^^-oa az ezen felül <hetl 16 dollárig) keresőkének 25%-oa felemclésöt követelték, mlg 10%-aj böremeléat kértek azoknak, okik boti Iiorcso-te meghaladta, o 18-20 dollárt.
Hogy a munkások kifojczcők a gyár iránti bizalmukat, vlcszavon-ták az unió elnökét. Arthur La-verty-t (akiről rosszul Jogyeatük meg. hogy francia)^ okioclc a' bizottságban való jolcnlöto cUcn ti)-takozott a társulat
Minthogy minden jol arra mutat, hogy a gyárosok kl ottorjált huzni a harc idojőt, a megjelent 1,200 oztrájkoló munkán nfip^ytt-lése megtette az első lépőoebct egy hosszas harc előkészítéséhez.
. @li@fiBaberi@Í6a cnleiíssfG.ireleiöEs sem méEl mér fé sseiíSi)^@i
kezesét* Spanyol-Marokkó német erődítményekkel való ellátását Ezzel veszélybe került a britek által „bevehetetlen" cimmel ellátott Gibraltár. ^
Chamberlain miniszterelnök és külügyminisztere a százkulacsos
Eden,. aki annyiszor takargatta a rabló nácikat, kénytelen volt elismerni, hogy most már veszélybe.
Nagybritánla nacionalista ^ör-mánya ismét a világ szeme eléíke-rült, amikorra világhírek h()Zt||| a! németek FBiakSa^tengerTféigi^
év elején a nácik szállították csapataikat és hadfelszerelésüket, a-ml ellen a lojallsták szót emeltek. Nagybritánla reakciós politlkurial a fülük clmpáját sem mozdították, hlába> követelte Franciaország az alapos felülvizsgálatot.
A mult héten már elismerte Anglia reakciós kormánya,, hogy a nácik fegyverzik a Földközi tenger 'partvidékeit, Hlo- azzal vlgöss* talták a közvéleményt, hogy „a ml fegyvercink oröscbbek." Látva a britek gyávaságát, -a- németek még erőteljesebben készülődtek, míg végre most a brit urak la meg sokalták. Franco generális, aklnclt a nő-
ns
The Fríends of the Mackenzie-Papineau BatUlíon torontói főirodája jelentette, hogy ismét hét kanadai tette meg a legnagyobb áldozatot, a demokrácia 'oltárán a barbár fasizmus elleni harcokban.
Hősi halált halt a Port Colbor-neben harciasságáról, osztál3rtuda-tosságáról jól Ismert Csodur bácsi is. Az öreg harcos a világháború
Telfes megadásra szoiifia apán a kinai miliiókatg a nép azonban harcra Icészöl
TOKIö.' Japán. — Semmiféle sikerrel nem járt a Hopei-Chahar-i hatóságok azon felszólítása, hogy Kina hagjrjon fel katonai akcióival, különösen a Langfang-kerület-ben. Nagyon haragszik Matsui, a japáni bízottság vezetője a peipin-gi kínai síkerek felett amelyek még inkább jnegszílárdítják Kínát abbeli elhatározásában, hogy nem enged Japáimak. Ahelyett, hogy a j^án követelésre elhagyták volna a kínaiak a hadállásokat megverték a japánokat és elfoglalták fengtai főhadiszállásukat
Katsuki generális, a japánok é-szak-kfnai gamízónjáiíak főpa-
rancsnoka, Matsui ntasítájjára xil-timátumot adott Kínának. Sung Chenyaan kínai generális, a kínai csapatojt főparancsnoka azonban támadásra vezényelt és kikapott Japán. Utána Kína adott ultimátumot Japánnak, hogy 48 órán belül takarodjon ki Kínából, tóilönben
Kína ki fogja robbantani Japánt Katsuki egíEZ Peíping kömyé-Itót ki akarta takarítani a kínai csapatoktőL Erre a neveiséges kö-
szült Japán megverésére. Japán tisztjei a fenti követelé-sen kívül még egy egész bot másik követelést is benyújtottak Kínának, amelyek értelmében egy tucatnyi kerületből kellett volna kivinni a kínai csapatokat.
A 29.-ik hadosztály megütközött Japán büntető expedíciójával és majdnem kiirtotta azt. Japánban a lapok tagadták a iiagy vereséget és újabb büntető expedíciót követeltek dörgedelmes cikkekben.
Sanghajból jelentették, hogy a központi (Nanklng) kormány táviratot kapott Sung Cheh Yuan generálistól, a Hopel-Chahar-f po-líUkai tanács elnökétől, jelezve, hogy haderejének parancsot adott a japán támadók méltó fogadásán ra és irgalmat nem ismerő megverésére.
Nanitíng teljes erejével támogatta a védekező kínai cs^satokat Egy fél nappal a távirat vétele u-tán, a közponü kormány értesült a nagy győzelemről, amely SOO japán repülőgépet la zsákmányolt Kína számára- E<gé3Z Kínában 6-
vetélésre g?na még jobban felké- riási lelkesedés tört M erre.
^Í@s©^^é3h vm & mí Csedesr bácsink is
veteránja volt. Sokat vitatkozott nyomók tegyék munkanélkülivé.
mielőtt elment a port colbomei Bzájhősökkel és a ' demokrácia szent ügyének ellenségeivel, akiknek nevelt elkeseredetten emlegette szerkesztőségünkben, mielőtt elment. A hősi halottak:
Egy 23 éves ifjú, aki aktív tagja volt Torontóban a VIIL választókerület munkás-szövetségének és a haladó ifjúsági klubnak. Kanadai születésű torontói polgár volt. A Jarama-fronton esett eL:
Frmcols íVJ@pífí
Harmincöt éves fraajcla-kanadal harcos volt Tagja volt a kommunista pártnak, Québec Cityben. Dolgozott az International Paper Mills-nek (papírgyár) St Bcgís-ben, majd a Consolidated Pulp and Paper Co.-nak, Amikor feladta a munkáját a gépfegyverért, ezt mondta: .JBoldog vagyok, hogy el mehetek Quebecből a nemzetközi hadseregbe, harcolni a ml ügyünkért." ö í3 a Jarama-íronton hált meg.
Német-kaaadaí cipész volt A 32 éves német munkás Iíözüszíű. létben álló tagja volt a torontói német nfunkásklubnak. Madrid frontján tette le életét
O a magyar mmik&zó'k hősi há.-lottja, akiért bosszút foguük álla.-lú azokon, akik a v/hmipegi kuvasz
és más magyar reakciós TscpoTs. nsíj-gött a demokrátía árulóL Csodur báCEÍ már őszült ds fiatalosan l&n-golt benne 3 lelk^edéa a ezábad-ságért A vUághéJboTÜban harcolt az urakért, akik kiüldözték szere' tett hazádból, bogy a kanadai el-
Sokat nélkülözött mert aki már 40-en felül van. nem Igen kell a kl zsákmányolóknak.
Csodur Mihály bátyánk ezen a tavaszon ment el, röviddel Gáfipár László után, aki szintén Port Col-bomeból ment s ma a déli fronton kezel gépfegyvert
Csodur munkástán a madridi fronton hozta meg a legnagyobb áldozatot. Emlékét szivünkbe zárjuk. Halálát mcgbos.°.zulJuk.
Babriel Ssyss
Lengyel münká.^ volt. öt éve volt a kommunista párt tagja. 1931-ben a Maxira Gorkij kiub tagja volt Torontóban. 19.'i4-ben le tartóztatták röplaptcrjcsztériért. A Gtiadalajara-íronton gyilkolták meg a fasiszta banditák.
AloK Romaniuk
Ukrán í'cMmixven volt. afontniali farmokon dolgozott. Tagja volt a montreali Maxim Gorkij nevCröl elnevezett munkáskliibnak, A gua-dalajarai harctére.n halt meg.
Tom Cocíc
roff zászlóaljban megölte egy gyilkos fasiszta golyó.
Bcckctt eltűnt Semmit nem tudnak róla. Lehet, hogy elfogták. Csak 22 éves. Tagja volt az Egyesült Egyház (United Cburch) ifjú-sági szervezetének Torontóban (Fairlav/n United Church.)
mctck bárd rangot adtait, a mult héten „tidvarlaoon" tjígadta a tlá-mctok tciijjcrpturti :ícgyvörkcs^5t,
Marokkőt cröd'ltmönycliltcí följák ol. &a a brit sajtó elhitctto ezt oi brit néppel.
Ha NogybrlUüilfl alávaló Hormft-nya be is couktó. ezemőt a német terjeszkedés előtt. 0 francia kormány emberei mindent' tudnak, mindent felülvizsgáltak. Franco flzövetségecel, nőmet tisztek é3 mérnökök lepték cl a spanyol nép földjét, hogy ott repülőtereket c-rőditményckct éa táborokat építsenek. .
„Spanyol Marokkő ma már német gyarmat," jelentik o franciák. „Az volt már hónaikkal ezelőtt." mondja a francia jolentéo, „éa azóta megerősítették magukat rajta a nácik."
Német csapatok, német fegyverek, német ágyúk én repülőgépek mindenfelé. Ha Anglia nem kergeti lo éket. az o néphadsereg, amely a madridi froíiton veri cl a nácikat, majd kiveri őket Spanyol-Marokkóból In, fis eljön az Idő, amikor a titokban fasisztákkal, rablógyilkosokkal paktáló brit rcokcló is pusztulni fog.
A oztrájkolök relief- <3 pínz-. Ugyblzottaágá lemondott, arra nzó* titva a munkásokati hogy folya-: módjának városi segélyért. A vá» ro3 engedélyt adott a pénzUgybl-zottságnak, hogy Comv/all uccáin Tag Day-t tartson a horcosok Ja*-vára.
Nagy {clkcsedé-iael fogndta o mnnkárvság Arthiir'Ijavcrty ftxals-ozsrvczetl elnöli: azon !(IJcIent€» ts&tt ftogy '*'o 6ztr6jk nzllárd nta-; rad, mniff blztoa g>-0u>lmet ncns omtunlc 0 a2aI(nzcr\-(>zctUnt(et cl nem lBai8Tt!u*"
Lavcrty később elment egy bl-zottoággal, hogy a pctcrboroi tc.i-' tllmunlcásolütal tárgyaljon, ahol bc« ozédct mond a Dominion WooIen9 ond Wprotcads-félo kompánia sztrájkoló munkásainalt.
As öriáa Courtould-félo gyár munkásai, okik a mult évben arattak fényca győzelmet, akcióba léptek. Gyűjtést rendeztek a íiztrój. kólók javáro az cgéaz gyárban. '
iScmlcgcs megfigyelők elltölllc Tolmto vezérigazgató makacs, magatartását. A munkások kövotcIéi> oclt méltányosnak tolálják. Tökln-télyea polgárok, hírlapok mutot-nak rá arra^ hogy a társulat milliókat csinál és ig'chb, képca ma-(TQGObb bérekot fizetni. , : á Turgcdb Comrotoslon kimutot-ta, hogy tt gyárnak 2 mllUó 277 c-ficr^ 20a dolláe/^^r^^^^^ ,alapj,a vas. Est Bz Összesét nem vallották bc .a
kelljen rá ftzctal.
iW iliMí H
j
Nennzeti veszedelemmé lett a szárazság, mondta Mfo Jo So Woodswopth Winnipegen
WINNIPEG. - - Konvenciója van a CCF-nek. A megnyitáskor Mr. J. S. Wood.TAfortb, M. P. (parlamenti tag) bevallotta, hogy a szárazság a nemzet vcizélye lett, a-mely arra HzóJítja a szövetségi fottawaíi kormányt, hogy tegyen valamit Nyugat népe megmentésére. 2^agym(irnt<i mcnté»l akciót sürgetett Wooüm/orth.
MfignyiUj iKjfizédCbcn megcmlé-
A kanadai munká?imozga!om 1- pártj;i egyenctlenkcdéíselröJ,
eazi bü3zkeí;ége volt Ö. Fánidha-j »>elsö, szervezeti bajairól- Aztán fo«o„ *^«..,!.i™ár vr.it. akire min- eJöadta a kormány pénzügyi bajait figyelmeztetve azt a gondatlan tcrméíízcti kln-kíhíujznáJására. Szerinte a kormánynak szembe kell
tatlan forradalmár volt akire mindenki büszke volt aki ismerte. , ,
Egyike volt a KingHtx.nban el-; költekezésre é;* a t zárt 8 kanadai munká;jvczér73ck. «ktelen kíha.'j;
akiket a 83. t c. értelmében börtönbe vetettek. Nem töiUiiU ki ^^^^ elöbb-ut/.bb a nagy kamatok büntetésének egétiz Idejét amikor/teet^n^J^ leh.et/.tlen«égével. Egy-Jugoszlávia fasiszta hóhérainak "^í- a kormánynak le keU számol-k^be akarták deportálni. Au.-jzt- ^ magas kamatokkal. (Magas ríában megszökött a deteküvek t ^ .^"^mán^^
keze aJól és a Szovjetunióba ^f-^'^ fellett o.-szegekre fizet.) ment, KözailósBúguDk legnagyobb ré-
Cacic tagja volt az I. V/. W.-nak szét noha. txm le,^züak képesek kl-a háiiOTü alatt. 1927-ben csaílako- fizetni," mondta az ottav/at kép-zott a kommunista párthoz. ZZ é- viselöbáz CCF-vezérc. „ugyanak-vea volt, amikor harcolva a Dimít-jkor nem szabad megeageÚJÚ, bogy
a kormány <i . nagyon czUkségca körjzoIgálaU alkalmazottak bérén takarékoskodjon,"
Anélkül, hogy meggondolta volna szavalnak Jelentőségét, elmondta, hogy a CCF végre meg fogja mutatni a brit Imperializmussal szembeni magatartását és az B-gyesUItállamokkal izemben érzett álláafogialását De csak Uros ccegés maradt ez. mert beszédé-bqp még sem mondta meg mit goo dol a CCF a brit Impcrlalíata konferenciáról és az Egyesültállamokról.
Egyáltalán nem beszélt arról, hogy a CCF hajlanó lesz-e a jövőben más baladó szervezetekkel e-gyütt működni, bogy rá bénysze-ritsük Kanada milliomosait a nyugati termelőtársadalom (volt gazdatársadalom) megmentésőre. Semmit sem szólt arról, bogy támogatna-e a ([3o-operativ Common-wealth Federatton egy Farmer-Labor Party mozgalmat. Ügy lát^ ezlk ebben la a maga. érdekelt megértő tageágaák beU döntenH az árulásra mindlg^ It€cz CCF vezérek fcjg felett
Sztrájkok Japánban
Tokió, — Mindig több bérharc nyugtalanítja a japán uroltat Meg figyelők azcrint még több sztrájk lesz, mert emelkednek az élelmiszerárak, mlg a munkabéreket ic-szorítják.
Győzni fognak
Moszkva, — A nzovjctkorműnj^ éa a párt lapjai blzto.'ira veszik a lojatlstók győzelmét Madrid védöI már lo bebizonyították fölényüket az Idegen hordák felett.
Ninc0 jövőjük New York, —Rcv . Dr. S, H. Prince. nogy beszédet mondott az ifjúság védelmében, amikor kljiv Icntctte, hogy Amcrllia mai ílotal-Bága nem találkozhat többé azokkal a Ichetőeégckbcl. amelyek szüleiket lelkesítették a múltban. Az ország minden gazdasági erőfor-. ráfla néhány lelketlen gyáros é3 bankár kozőbcn von.
Uj coatahajó
Róma. — Uj 35 ezer tonná«i csatahajót eresztett a vízre Itália, a-
meiy CO millió dollárba került
Ujjoncoznak
London. .-—Néhány héten belül S7,000 aijoncra éa 10,000 ticztro volna szúkéége a brit hadseregnek. Az Army Lcague Commlttce mln^ dcnt megtesz, bogy a létizám meg legyen.
,. Vissza velük Washington. — A National Labor Retátiona Board parancsára a Bocko Express Co, kénytelen volt t^szaállltanl négy, szakszervezeti üktlvltáa miatt elcsapott munljá-cát ■
a munkasok ellen
Havana, Cuba, — Az őrmesterből ezrcáenaé előléptetett hírhedt munkásverő Batista egy három évre szóló tervvel kedveskedik az amerikai tőkéseknek, melynek értelmében tilos a szervezkedés az állam tudta nélkül
Nemi bajok ellen
Chicago. — Ijesztően szedi áldozatait a nemi bctegcég, Kelly, polgármester hadat üzent a beteg'-ségnek, de nem a betegség oka!-: nak. Dr. Louls Eíchmidt vezet a<. hadjáratban.'Segítséget kér Chíca* go orvosaltóL
Nem kell nekik Tokió. —.Bctntotta a rcna6tr.€p; a keresztyének „Aranykorszak" c lapját; ftíádl'a' kifogással, hogy: egy-öraiqrkorásákban csak anar-\cbla leaiie.'...' ■