2.
'S fíS I í l/A
k.'\NAl>AI MAGYAIi MUNKÁS
í
{-
f ■■ ■ I--:.-
Irta: MARKOS István
AKI figyelemmel kísérte a nya-gat-kaaadai farmerság nehéz
.„■'.Jo
; ''<-^
'Síi.;'
fiOSSZO A BUZASZALAG
DE aiEG ezek után az aggodalmas idö után is. eljött az aratás ideje. Előkerülteit az aratőgé-pek, mozgásba jött a tétlenül pihenő emberi m'jnkaérö, megkezdődött a buza betakarítása. A cséplőgépek bugása — ha Idő, vagy törés nem gátolta — vol,t hallható a kpra hajnali óráktól a késő esti órákig.
Teherszállító autók és lovasfogatok hordták a cséplőgéptől az elevátorba a farmerság egyetlen reményét — a búzát. Ebben az évben mégegyszer megindult a buza-szlag, a hosszú buzaszalag. Ki tudná megmérni azt az utat, ahova a kanadai buza eljut.
A hosszú és küzdelmes munka után mégegyszer megindult az é-let. Munkához fogott a farmerság, hogy'betakarítsa a búzát, ami az időjárás következtében megmaradt. A szállító társaságok is hozzáfogtak a szállításhoz, a vonatok hosBzu sora érkezik a fórt willia-mi és port arthuri kikötőkbe.
Csak egy — és ez a legnagyobb — szorongatja a farmerságot, hogy mozgásba Jöttek a bankok is, meg a hitelezők Is, és ezek, akik elviszik a farmerság keserves míankájának gyümölcsét. Sem a szövetségi kormány, sem a tartományi kormányok nincsenek elnézéssel, az adót és más fizetési kötelezettséget akkor Is behajtják a farmeroktól, ha a termés gyönge és az árak alacsonyak.
éa gondterhes küzdelmét a vetési munkálatok idejétől az aratási munkálatok idejéig-, az előtt nem meglepő a farmerság aggodalma.
Az úgynevezett nyugati „aranykalászok" nem mindig jelentenek aranyat a farmerság részére. A problémák tengernyi mennyisége tornyosul a farmerság elé, a meg-í pröí^áltatások terhei nyomják a ,7 "'."Vállakat, mig a buza a magtárból megint visszakerül a magtárba. • De ezek után a nehéz problémák után jön még a legnagyobb aggodalom — a buza ára. Ettől függ a nyugati farmerság élete, sorsa és jövője. Ha a buza ára megfelelő, Ifi ugy munkájának is meg van az ;f • '^'""értéke. Ha a buza ára alacsony — s sajnos ez igy van —, akkor ez csak tetőzi az aggodalmat. .. Nerá jelentenek aranykalászt a farmerságnak, mikor az alacsony árak mellett nagyok a kiadások. • Tul magas az adó, a kölcsönvett pénz kamata, a íarmfölszerelési gépezetek, a ruházat és más kiadások, amit a farmerságnak kell _ megvásárolni. A nyugati farmer-'íí'^'^''" Ság legnagyobb jövedelme a buza, ;í l'V^ ' Ha ennek nincs ára, akkor a far ;j. f; -:r::i. juer^ágnak nincj jövedelme.-
FFÁLVA
Istensegits, Hadikfalva és Andrásfalva magyarjai példát mutatnak az összmagyarságnak
MÁR KÉTMILLIÓ LEJ JÖTT ÖSSZE
mm
'U-i'.
Az európai helyzet és az amcrl kai magas árak hozzá.^árultak kanadai állatállomány emelkedéséhez. A szarvasmarha a torontói piacon a multhét végén 50 centet emelkedett. A gabonapiacon nem nagy változás volt a mult hét végén, egyes országok leszögezték az • árakat, azonban a jelek szerint a leszögezett árat meg fogják vál-, toztatni. Emelkedés volt a tej, tojás, vaj és sajt árakban Is.
SZÁRNYASOK
Szombaton (szept. 16.) a torontói placoií a hízott szárnyasok fontja 23—25 cent volt. Úgyszintén a londoni (Ont.) piacon isi nagymennyiségű elsőrendű szárnyas volt. A kereskedők nagybani : eladás terén áz A csztálsruért fontonként 19 centet fizettek. Az 5—6 fontos tyúkért 16 centet, mig az 5 fontosnál kisebbért 12 centet. Az 5 fontos sulyu kacsa fontja 18 ,cent volt.
TOJÁS
A torontói piacon a tojás A nagy 29; A liözepes 28 cent volt. montreali piacon az A nagy 32; az A közepés 30; és az A kicsiny 24 —25 cent volt. A londoni piacon 27 cent volt. Kanada egyes váró saiban a tojás tucatonként 38 és 40 cent is volt.
VAJ
Tekintettel arra, hogy a vaj-mennyiség Kanadában a múltévben fel volt hallnozva, ebben áz évben; a mennyiség valamivel kisebb. Ebben á termékben 4 cent emelkedés volt. A jelenlegi ára a montreali piacon 25 éa fél cent.
SAJT
Mig a vaj ára emelkedett, a sajt ára maradt a régi árban. Az On-|gÍ^;/t?r^ői Sajttermelök Szövetsége a t|;í!t^;"' szövetségi kormányhoz fordult ii-fí|í|í*^ végből, hogy a sajt árát is emcl-fe.iíV j.gj^ mert máskülönben ebben
^1^.;: az iparban pangás fog beállni. "A • í. " jelenlegi árak liéih megfelelők a fí|^;t; termelök részére.
KRDaDPU
í|-r. Az ontariói krumpli a torontói ^ff^K - piacon a 75 fontos zsálj l és l.lO •í -'• dollár volt. A londoni piacon i.35 SííÜ^f^íVés 1.50 dollár volt.
O
ABUZA betakarítása már a befejezés előtt áll. A szállítása is kezdetét vette ugy Keletre, mint Nyugatra, a british columbiai kikötök felé. A kikötőkben is megindult a munka, a g;ép mozgásba hozta a szijjakat, megindult a buza kiraltása a v^ggonokból a hajókba.
A hajók raja szintén meghidult, megrakva kanadai búzával a világ minden tája felé. Ki tudná megmérni azt a szalagot ahova a kanadai buza elér.
Ez a munka igy megy évről-évre, nemsók változással. A buza nemcsak Kanada, hanem más országok éléstára is.
Míg a busa a vetéstől az aratásig jutott, a kedvezőtlen idöjár.-ig miatt a farmerság még Ilyen termésre sem számított. Azonban ha most a cséplés végén megnézzük a statisztikai kimutatást, az ez-évi termés bár nem volt rekordtermés, de felülmúlja a multévit.
A szövetségi statisztikái hiva tal a következő .^.elentöet adta ki kanadai ezévi búzatermésről:
„Kanada 1939-es búzatermése 459.058.000 véka, ami 99,048.000 vékával Díalta felül az 1938-as bu zatermést. Az 1939-es búzatermés a negyedik legnagyobb termés 19 28 óta. Ebből 426.640.000-véka ö-szi, mig 22,418.000 véka tavaszi buza."
Most ha ezt a jelentést figyelem be vesszlik, akkor ez az év nem volt a legrosszabb áz elmúlt néhány év alatt. Csak egy aggodalina van a farmerságnalc és ez a buza ára. Ha javulás mutatkozik a világpiacon, akkor a farmerságnak legalább részben meg lesz ezévi munkájának gyümölcse.
Az alábbi riport kivonatot a< Bras;s6l Lapokból Ruffy Péter kolozsvári riportjából vettük, a-mit Német Kálmán józseffalvi ''plébánossal való beszélgetése a-lapján irt a Brassói Lapoknak.
Egy magyar falunak kellett leégnie ahhoz messzi Bukovinába, hogy felébredjen a magyar öntudat a romániai magyarok között.
Egy falu népe kellett földönfutóvá váljék ,hogy Nagyváradtól a galaci szórványokig (Értesülésünk szerint Nyugatkanádáig is — D. T.) és Bukarest külvárosaitól a Székelyföldig minden magj'ar felfedje az édes titkot, hogy valamennyien magyarok vagyunk.
Jőzseffalva pusztulásából nőtt ki a romániai magyarság uj erénye ,segiteni egymást, mert valamennyien egy családhoz tartozunk.
— ötmUllóből már több mint kétmillió egjrütt vsm —^ mondja a kolozsvári vendéglő asztala mellett Német Kálmán dr. Józseffalva katolikus papja, ez a kitűnő lelkipásztor, aki valóban a nép vezetője tudott lenni.
Azután a józseffalvi plébános néha borongó hangon, néha vidáman beszél az újjáépülő Józseffal-váről. '
„Két hét múlva felépül az első ház..."
örömhírrel kezdi:
— Két hét múlva felépül az első ház' József falván. -------
Ahogy kimondja ezt, öröm önti el az arcát. Ez az öröm pedig kettős. Egy falu papjának boldogsága, hogy népe újra szálláshelyhez jut azután a magyar ember öröme, mert ennek az elsö háznak a vályogában már ott fekszik a romániai magyarság áldozatkészségének néhány leje is.
— Nem vagyunk többé ellenszenvesek és nem panaszkodunk.
Józseffalván nincs már kétségbeesés, mindenki előre néz. nündenkl bizakodik. A falu egyetlen nagy munkaközösség, ahol céltudatos és komoly munka folyik. Újjáépíteni egy távolbaszakadt csoportjának őrhelyét!
Kevesen tudunk arról, hogy a józseffalvi magyarságot néhány nappal ezelőtt ujabb csapás érte. Erről kissé fásult hangon beszél a József falvi plébános:
— Már két hét óta folyt a mun-k aés nyolcvanezer uj vályog száradt a vetötelepen. mikor égy éjszaka jégvihar pusztított a falu felett. Hiába igyekeztünk megvédeni a husz ház fölépítéséhez elegendő vályogokat, a pusztító jégvihar mindent tönkretett, és a termés nagyrésze is elpusztult. Ott állunk két hét munkájának szétvert romjai mellett és az emberek alig mertek a borús égre nézni, hátha uj sorscsapás következik?
De Józseffalvát eröslelkü magyarok lakják. Átélték egy falu pusztulását, átélték a nyári jégvihart is. Es újra kezdték.
— Kilenc csoportban folyik a munka hetven pad mellett. Mindegyik padnál két-két formával az asszonyok formálják a vályogokat,
amelyből az eddigi ősi faépitkezés helyett felrakjuk majd az uj házak falait.
Hetven kilométer távolságba! jönnek segíteni
— Istensegits.^adikfalva, Andrásfalva magyarjai hetven kilóméteres távolságból jönnek, hogy segítsenek nekünk. Otthon kora délután elvégzik a napi munkát azután szekérre ülnek és átjöimek Józseffalvára dolgozni. Több órai u-tat tesznek meg, néha csak hajnalban érnek hozzánk .és akkor kezdik jneg a munkát. Nem is pihennek. Ha kérdezem őket, hogy bírják a fáradságot, csak nevetnek és versenyezve dolgoznak a józseffalviakkal. Néha kétszer is átjönnek egy héten segíteni.
Uj világ, uj erkölcs nyiladozik a közlések nyomán. Józseffalván nemcsak uj falu, hanem u;, magyar élet épül, amely példává szélesedhetik a dunavölgyi magyarság e-lőtt. Kis dolog ez, nincs is titka, csak annyi az egész, hogy nem szembefordulni, hanem segíteni egymást. Józseffalváh csak uj falu épül, de a példa nyomán a magyar nyelvterületen uj kis vüág is emelkedhetne fel..,
Ruffy Péter
London angol főváros Sliddlesex kórházában az ápclónöli matrá-ííokkal rabjáli be az ablakokat, hogy az esetleges légitámadások alatt is zavartalanul folytathassák a munkát — haugyan a tetőt nem éri a bomba.
Eladó a sáróspafaki Rákótzi vár
DAL A DUNAPARTON
Nem jönnek a vörös katonák New Yorkba
ott, ahol a Rákos patak vize be- elővéve, törölgette verejtékező ar-
ömlik a Dimába, valamelyik váci-(ut környéki nyomortelép gyermekei lubickoltak a partmelletti állóvizekben. Ez nem Dunarviz. Lehet, hogy a talajból fakadt, de az is lehet, hogy a : legutóbbi esőzések maradványa. Mindenesetre az ap-
róbbgyerekeknek ez is jó, a rik-gyobbak meg ugy is itt úszkálnak pár lépésnyire a Dunában. '
— Jó a Vize" — kérdezik azok a gyerekek, akik még a parton vannak.
— Csuda rendes! — hangzik a felelet.
Az egyik gyerek nagy darab répát halászott ki a vízből és jő étvággyal mindjárt rágni is kezdte.
Hasznos tudnivaló búzatermelésről
A búza épossG
(Folytatás á mult számból) Századunk elején Amerikában már aratógépek dolgoznak, söt kombinált artb-cséplőgépek. Ezek az óriási, nehéz gépek, az ujabb ccmblne-ok ősei furcsa látványt nyújtanak régi fényképeken. Tizenhat ló vonszolja a hatalmas szörnyeteget, mintha egy varrógép elé patkányok volnának fogrva.
Trágyázni nem nagyon szoktak Amerikában, ellenben különösen leleményeseknek mutatkoztak áz amerikaiak a szárazság elleni 5ií&^'^ Lorne környékén 1.50-et is fizet- \*««cban.-..3iar a nyolcvanas -.évek-
í;:f5íj#v> \'o!t vékája, mig' Rodncy és West
BAB
A chathami piacon egy
dollár
Egyelőre elmarad az Amerika-szerte tervezett kultúr-körút
NEW YORK. — A világkiállítás orosz bizottsága röviddel ezelőtt azt határozta, hogy elhozza a vörös hadsereg műkedvelő csapatnának egy 220 tagból álló csoportját, hogy New Yorkban és a többi nagyobb amerikai városokban egy műkedvelő körutat rendezzenek.
Sajnálattal jelentik, hogy az európai háborús állapotok következtében megnehezült utazási lehetőségek miatt a terv keresztül vitelét egy alkalmasabb időre halasztották.
A hir szerint a jegyek elővételében máris nagyszámban elkeltek, amit most a bizottság: müidenkitöl visszavált.
A műkedvelő csapat 220 emberből tevődik ös.5ze, zenészek, táncosok és énekei ékből. Az amerikai közönség csalódva vette tudomásul a hirt, de hiszi, hogy a világkiállítás f zovjetijizottsága által tervezett kujturkörut rövidesen megvalósul.
— Jani mit eszö ? — sírt a partról egy emberpalánta.
Jani kettétörte a répát és a siró gyerek felé dobtaj
— Egyél te is!
A biztatás teljesen fölösleges volt, evett a kicsi enélkül is. Nem kellett ijesztgetni azzal: „Ha nem eszel, orvoshoz viszünk." Azok közé a proli gyerekek közé tartozott, akik mindig éhesek és talán még sohasem laktak jól. Már megint nyafog:
'■— Jani még éhes vagyok! -Alit Jarü a vízben fekete kloth nadrágjában és tanácstalanul né-zelt a többi gyermekre. Ezek sem tudtak segíteni, hiszen valameny-nyien a nincstelenek nagy-nagy családjához tartoznak.
- Hát'mit adjak neki? — kérdezte Jani jőhangosan, de inkább csak saját roagáhpz beszélve. Sze retné valami harapnivalóval be tömni az éhes fiúcska száját, aki bizonyára az öcsikéje lehetett, mert ugy hasonlítottak egymásra mint két tojás. Egy csónak siklott el mellet-
lyö partján. A mezőgazdaság akkor kezdetleges volt, a gyarmatosoknak kevés marhájuk és még kevesebb pénzük volt. Amikor az Egyesült Államok elszalcadtak Angliától, a kírályhü gyarmatosok egy része, az úgynevezett loyalis-ták Quebecba költöztek át. Allatokat hoztak itiagukkal és jelentékenyen emelték a kanadai földmí-velést. Legnagyobb baj az emberhiány volt, mert amikor Kanada angol kézre jutott, népessége 65.-000-et tett ki. i
tünk, két barnára sült ember menetiránynak háttal ülve beszélgetett s minden szavukat hallani lehetett a parton is:
— A csárdánál kiszállunk ebédelni. Én . rántott halat eszem —• mondta az egyik.
— -Jobb a parikás csirke Hokedlivel, tejfeles uborkával — csettintett a másik.
— Azt tegnap ettem. Nagyokat evezve siettek a Dunán felfelé, sürgős lehetett az útjuk. Nemsokára másik csónak követte őket, ebben egy nö ült és egy jókedvű férfi.
—Szegény vagyok, de a szívem
A mult század közepén Kanada kincset ér —énekelte.
-'-|>íjí^ tek. Az ál
árak emelkedőben vannak.
?í '''MEGAIXAPITOTTáK
;í: " A SZALONNA ARAT
AZ ANÖ0I. flACON
"■"^ a'-;'-*'"-.- '", / " "' '" ■'' ■
; "k;; Az Ottawába érkező angbímé-
lípíi^l.,z5gazdasági hivatal Jelentése sze-• .'fvii. ^ szalonna árát niegállapitot-"y^,:- Cták az angol piacon és ennél az árnál sem alacsonyabban, sem drágábban nem lehet eladni. Az árak
^ t; :x'i
maradnak; így ebben a formában V'.c'a további intézkedésig.
""'^f ^ A "kanadai szalonna ára az an-lí^^'gol piacon «5—«9, a sonka 95—93, _llh;^r-,vúg-a, dán szalonna 95 és 100 shfl^ WjS.•-'.ling'volt... ■ .
ben kezdték meg az úgynevezett dry farming-ot, amely abban áll, hogy tavaszi vetés .■számára a talajt már őszkor felszántják, de Csak egészen laposan, hogy az öszi eső és a tavaszi hóolvadás nedvessége rie szivárogjon le ni^yon mélyre. Tavaszkor aztán vetés e-lött a földet másodszor száiitjáli föl. E módszer segítségével az a-merikai föld:nivelö messzire hatolt előre a száraz prériken.
Kanadában is keletről nyugat felé terjedt cl a buza. A kanadai mezőgazdaság megalapítói franciák voltak. Québec megalajpitőja, CJiamplain, 1608-ban létesítette az elsö farmot a Saint Lawrence fo-
Quebecböl és a: tőle nyugatra elterülő Ontarióból jelentékeny mennyiségű gabonát vitt, el. .Mliit-hogy Angliában a kanadai búzára és búzalisztre sokkal kisebb vám volt kivetve, mint az amerikaiakra, az amerikaiak Kanadába vittek ki búzát, amelyet ott megőröltek és mint kanadai terméket vittek Angliába. Igy, keletkezett Toronto és Montreal hatalmas malomipaia. (Folytatjuk)
. — Matjd, ne szerénykedj —, nevetett rá a nö és fehér fogai IcivU-lantak szájából.
Csodálatos, de akik a partról néztek le a saikrázö hullámolkra. azoknak nem volt Dyen szikrázó kedvük, aimak ellené.'.*, hogy a nap rájuk is éppen ugy sütött", söt ta-. Ián még jobban is.
-rEbbül a jó melegbül kéne valamit félretenni tglre. — .mcndja
egy idősebb ember és zsebken«ÍDiét
,cát. Kőtörö volt.
—Nem volna bolondság — felelte a társa, aki jóval fiatalabb volt és gépiesen kalapálta az előtte j/upozódó köhahnazt.
A hátukon játszott a nap forró sugara, amely pontosan a szemben lévő Margitsziget felől nevetett rájuk.
Valamelyik gyárban delet jeleztek, a közeli templom harangja is megkondult, az egyik épülőfélben levő házon gerendán való kólom-polás hallattszott. Dél volt,, szabályos ebédidő.
—Hát ha itt van az ideje, akkor együnk mi Is — mondta az idősebb kőtörö és homlokára tol-jta rácsos szemvédőjét
— Hát akkor együnk — mondta a társa is és letette a hosszú-nyelü kalapácsot.
Sehol egy árnyat adó fa, egy hűvösebb rész, csak a szaharai meleg. Rátelepedtek a kőhalomra, újságpapírba csomagolt szalonnát és kenyeret bontottak ki és falatozni kezdtek. Az parő gyerekek kijöttek a vízből és lázas szemmel nézték a két ebédelő embert.
— Hát tik miért nem mentek már haza, hiszen dél van — szól rájuk a fiatalabb kőtörö.
— Minek menjünk haza, ugy sincs otthon senki — felelte egy szeplős fiu, aki azért jött ki a vízből, hogy a kicsiket elterelje onnét. A kicsik csak nem akartak mbzdiilni, mire a szeplős visszasietett a Dunába.
— Gyere ide, fiam — intette magához az idősebb kőtörö az e-lőtte bámészkodó gyereket. Vágott neki egy fafás szaűonnát és mégegyszer akkora kenyeret.
— Na, gyere ide te is — mondta á fiatalabb kőtörö melegen a másik apróságnak és ő is szabdalni kezdte a szalonnáját és kenyerét.
A Jani nevü fiu jött elö a vízből.
— Legalább megköszönted a bácsinak? — kérdezte az öcsköstől.
Fáradt emberek másztak ki éppen előttük egy otromba csónakból.
-íVolt valami? — érdeklődtek a kötörök.
— Pár kilő fa, egyéb semmi — legyintettek a vízi guberálók. Fe-
ilk felett sóderes csUlék csúszkáltak a drótkötélpályán, lent a Dunán egy nehéz hajó szuszogott felfelé.
—Vi-se-grád! — betűzte az e-gyik gyerek a hajó oldalára festett nevet. A szigeti oldalról egy fariiaskutya úszott a gyerekek félé. Olyan üdvözléssel fogyták, niinttia valami közéleti nagyságot fogadnának. A kutya égy nagy daraib csontot tartott a szákiban és ázzál Igyekezett a partra, amire á
Mozgalom indult a magyarság között a vár megvásárlására
Budapesten híre ment, hogy a sárospataki Rákóczi-kastély eladó. Móricz Zsigmond most felhívással fordult a magyar közvéleményhez, hogy segítse visszaszerezni a várat nemzeti tulajdonba.A nagy iró sárospataki diák volt s cikkében megdöbbentő részleteket közöl arról az idegen és ellenséges világról, amelyet
a Windisgraetz-hercegek tulajdonába keriUt kastély a magyar néptengcr közepéii alkotott,
Móricz Zsigmond szerint a magyar nép adósságát törlesztene le a magyarság, mért a bécsi udvar való-
sággal elrabolta a Rákócziaknak ezt a fészkét és német: fSaraknak ajándékozta „hűséges jutalomként a magyarok sanyargatásáért". Érdekes a sárospataki várkastély szerepe a régi cseh-magyar kapcsolatok terén is. Az egyik Rákó czi itt adot hajlékot a hazátlan cseh pedagógusnak, Iván Amoí Komenskynek, aki Sárospatakör irta meg korszakos mimkáját, as Orbís Pictust.
Móricz Zsigmond cikkére országos mozgalom van. készülőben Nemcsak a Rákóczi, vár visszavételéről van szó, hanem űj magyai mintaiskola létesítéséről is, mely a sárospataki hagyományok szelle mében a visszaváltott Rákóczi kastélyban kapnak elhelyezést. :
Modern Piláfusnak nevezte egy nő a montreali bírót
Bíró elé állították a „királyok királyát" csavargás vétsége miatl
eh
Az alábbi hir olvasásakor akaratlanul is Kovács Imre nagyszerű könyve, a „Néma Forradalom" jut eszünkbe. A szektások nemcsak E-uröpában, hanem ~a gazdag Kanadában is talajra találnak, amit hírünk is igazol. De nézzük a hirt:
ra.
A kutya magaelé ejtette a csontot és vig csaholással ugrándpzta körül a gyermekeket s közben düs bundájáról rázta a vizet.
— Aztán kitől kapja? -- érdeklődött a fiatalabbik kőtörö.
— Valamelyik jószivü pincértől vágy szakácstól — hangzott a felelét.
Plútó mintha tudta volna, hogy lóla beszélnek, okos szeinét, melyben sok értelem; csillogót, a beszélőre függesztette s hízelkedve dör-zsölödött hozzá.
—^Egyél Plútó — cirógatta a fiu az állatot.
— Neked is meg kéne egyszer próbálni a szigetre átúszni, hátha neked is leesne valami — tréfálőd-zott a fiatal kőtörö.
— Már megpróbáltam — mondta komolyan a fiu.
— Na és ? — kérdezte egyszerre a két kőtörö.
— Nem volt semmi értelme
A montreali biróság a napokban ítéletet hozott Wilfred Mcssier 52, éves torontói illetőségű ember ellen. Messier csavargás miatt került a biróság elé, de van neki mái bűne is, „banditának és rablónak' nevezte Mr. Duplessist, amiéri még ezután fog lakolni.
Mr. Messier augusztus 4-én jöt< Montrealba azzal a szándékkal hogy augusztus 8-án már vissza i; tér Torontóba. Mr, Messier „Ml hály királynak", a „királyok kirá lyának" nevezi magát. Mint aaogi mondta, „isteni sugallatra jöf Montrealbai hogy megmagyarázzí a világnak Krisztust és a szent egyházat."
Mirs. Messier férje letartóztatás.-után levelet irt Amedee Monet b: rónak, amelyben IrihangsulyoztE hogy a ,Modem idők Pilátusa" ne vet érdemli meg, ha a férjét el marasztalja.
A tárgyaláson az asszony min' tanú szintén részt vett .amikor i bíró megkérdezte, hogy ö volt-e i levél írója. Az asszony igenné] vá laszolt.
Igen, én írtam a levelet, déneir igaz, hogy „Modem Püátusnak* neveztem önt. Én csak azt irtam hogy ha elitéli a férjemet, ábbar
asszony.
legyintett a fiu —, két ember elka-1^ esetben lesz az" — mondta az pott, már vártak a parton. ' — Azonnal takarodj vissza — ordítottak rám. Mondtam, hogy nem birok, hisz itt olyan, széles és sebesfolyásu a Duna, ugy elfárad-taní, mint egy dög, muszáj egy
kicsit pihennem. Ott állt az egyik a nyakamon, a másik meg rendőrt hozott.
— Az anyja mindenit! — mondták erre a kötörök.
Semmi---vonta a vállát a
fíu,
— A rendőr jobbszivü volt, nem bántott, csak azt mondta:
— Ússzál, fiam szépen vissza és
yizben játszó gyerekek is ki^ttek.
— A Plútó minden délben megkapja rS. maga részét odaát -— mutatott az egyik fiu a szigeU oldal-
\Q A ZA^AnOS EMómi HELYSET EtLE-GA^G^CIÁVAL UTAL ÁT SEMLEGES O^SZÁGOf^OC^S Ixeres2zfüf:
ALEH. A. KELE^ LTD., 14S6 GITV HALL A9E. MTRE4L, QUE.
ne gyere.többet ide, nem szabad, nem neked való hely ez.
—; Visszatisztam, többet nem u-szok át — legyintett a Cu —, minek, hogy jól elverjenek?
A gyárban az ebédidő végét jelezték. Az épületen ismét kolom-polás hallatszott. ■ -" ■ .
— Na gyerünk, gywcjük tovább az ipart — illesztette a szemére a védőrácsot a fiatal kőtörö és anár
Az ítélet nem lett meghozva mert más ügy is jött közbe. A „Holy Spirit IBssion Cult" (£ szentlélek miSsió felekezete) szekta ezen bűnös tagjaj; azt merte mondani, hogy Dupléssis ur és a büöságnak több tagja „rabló banditák."
A hir szerint az ügybén a iövö héten hoznak ítéletet. ,
A pr 6 h i F é e f é s e f
Felmeníellcli Lindbcrshet az al(tiv szolsálaiból
EMLÉKEZETES mé^
ujságolva.sú közönség elötf amikor Lindbergh 62^!" az amerikai repü ólf Jesego, a mult évben Szovjetunióban járt és^n-nan visszatérve kijelentet te, hogy a szovjet rep£
ppek nem felelnek meRa hozzájuk fűzött reménvelf
nek Ezt a kijelentett kártyának használták Cseliszlovakia felosztó! A szpyjetpilóták annakidéjeí Hitler-kémnek nevezték
Lmdbergh visszatért'a? Egyesült Államokba aho K*"''!'^ J'^^sereg köteléké-be^ lepett. Most arról éS sulun c egy washingtoS hirbol, hogy Charles 1 Lindbergh ezredest a hai ugyminisztérium a tártaié. Jvos szolgálat alól is fdi. mentette. Henry Woodrijf allanititkár nyilatkozata tó vebb magyarázattal nem szolgai a felmentésre.
Hogp is állunk a 'drágasái^aL
AZ É L E L MISZEP.ÁRAÍ emelkedését sok minden nel ^ próbálják magyarázd
Vamemelkedés, szállítás drágulás stb. Ezt a közöl ség próbálja megérteni hi nehezen is, de az mé© furcsa, hogy a raktáron lé vő áruk is áz uj árak sze rint vannak eladva, holot semmi közük az említet^ indoklásokhoz. Például: \
■"Szeptember 3-án, Labo Í Day előtti napon, a hajói kirakodó munkások egésf éjjel dolgoztak, hogy ki' rakhassák a két hajó cui l rot, ami a torontói kikötő í ben állott, az; élelmiszeried rakodó raktárak már ú í kor is zsúfolva voltak cffi| korral, kannás dolgokkal es más élelmiszeráruval I Ugy hogy a hadüzenet napi ján, minden raktár tel | volt. Hiába a kormány a | zon kijelentése, hogy a pro |! fitharácsolók miinlvájáná elejét veszi, a megélheté
lehetőség az elmúlt vak mivel több mint két hét a latt 20 százalékkal emelke . dett. És a rohamos emelke désiiek nem lesz addig re ge, amíg az árdrágitaEjs kulánspkat a börtönbe rm rakják.
Több a segéljen élő, kevesebb a segély Totó,
NAGY keseregve számol nak be arról a kapitálist! lapok, hogy a torontói se gélyesek ez év. elmúlt 8 hó napja alatt 3,480.048 dol lár segélyt kaptak. Aitc nem szól a kimutatás, hog] ezen idő alatt menriyi küd kát végeztettek el velfii hogy minden egyes család apa megdolgozott a sege lyért. Csak a segélj'teinle getik, az ellenszolgál'"'" náluk nem számit.^
Arról is beszámo hogy a mult év au; sában 17.533 segélyese állítottak ki az e: augusztusi 18.047-tel szeo ben. Ebből a számbólla;' 718 család volt egész sege lyen a multévi 13.562 csa ládossal szemben.
A segély Jiagv'obbres^ a kormány fizeti, így a 480.048 dollárból Toroi* város 1,655.842 dollárt fr zetétt ez évben az 1938.^ ugyanezen időre eső l,/7'-" 523 dollán-al szemben, vagyis ezévben a több sei
lyes kevesebb segélyt ©• pott, mint a mult évben kevesebb számú.
Keresnek egy wpolot^
Caledonia, N. S. ^. Az B-CJ^-egy repülőgép keresésére in*üi közeU erdőségben, amiről a» lakosaiból többen áliitjáfc ^ látták, amikor innen nem leznhanőban volt.
e/9
e/9 e/a e/s e/a e/a e/a va t/a e/a e/a
Iría: JÓKAID
rjIRE futamodott, hog iveit komikus Damő
Onnan támadhatott a j j egyetlen egy requizitui jy este kikölcsönözte a nolitö), azzal az igérett slami nagy pecsenyét fi j3i,s abból neki i3 jutta gy iiét múlva sem kerti nskával. Bizonyosan sajá rtette alatta.
Ezt a hirt mindjárt me . mint probatio calamit ( j Bftizsafi egy vidéki hii íiol átment a fővárosi h !, onnan ki a külföldi h: j s valószínűleg át is men Sába. .
Akkor csak egyszerre elö ;6 a puskával. Az egy het 3t alatt lött egy harkálj ás nagyobb állatot is me itt, a kik mind csak egy i ján menekültek meg tőle a hát a harkály néni i)ec ikvalő.
Felmegy tehát az igazgs jelenti, hogy itt van. Az igazgató vállat von.
- Hogy lehetne már ön it sr ön meghalt?
- Ki mondja azt?
- Diol van az újságban, jságban is benne van, hog jonlötte magát és meghal
- De hát én mondom, hogy iltam meg.
- Már nekem hiába mondji ak ném praetehdálja talán,
1 önnek jobban higyjek, mjl tiszteletreméltó hazafii
- De mikor annyira nem ai meg, hogy pláne egy kis Kipácziót kérek.
- Micsodajposthumus czélol
- Hát arra a czélra, hogy ■ igyok s enni akarok. .
- No még ilyet sem hallott )gy a halottak éheznek. Barát ki meghalt, az nem eszik t an es2ik, az nem éhea a ki i 3. annak nem keU antkizipác
(1 meghalt: ergo önnek nem 1 ibb előlegezés.
- Ugyan kérem, legyen szi It legalább egyet azokból a 1 pókból ide adni, hogy legitim sssam véle magamat a házi g
m íöríéníft egy perc aláff?
ARGENTÍNA hátaim: nzatermő földjein 20.Ö( 5nt buza terem percenkén
kanada összes kereski elme Svájccal 8 dollái
e^z ki percenként.
A FÁRKLAND szigete 8 font gyapjú terenc ilag, percenként.
Kanada azalatt, míg öl a mondatot elolvassa, 1( •lo lár értékű fínamított nik elt szállít — Japánnak!
yLiADOK. Jöminöségü dohány- Tfc ^ vegyes farmok, házak, üzletek Közvetítés kedvező feltételek mellett. Komoly érdeklődök írjanak a következő címre: Bili Vasily. Real Etetate Bróker, R. R. 6, Ayliner. Ont. 265
kalapálták is apróra az előttük heverő sziklás darabokat. A gyermekek meg ismét belevetették magákat a vízbe s ezzel el is mult a dél a Danaparton.. - • ^ ■
.(solü)
Qfr SVES albertái gazdálkodó, OeJ házasság céljából kíván megismerkedik egy szerény in^yar vagy magjrar-szaovák leámiyaL: Leveleket ,3ékés" jeUgére a kiadóba. 271—19-23
KE3RESEÍI Bazsali IGhályt és Laki Lajost Tudassák címüket .azonnal Steve Molnár. 974 Langlofe AvsC'VPmdsdf, Ont.' * -
PENZSÜLDÉSEKBT
A LEGJOBB
; -gywrsan fitet ti
_„ bírósági tdm 1bz összes b " " lilrafalos —^ . ' 246 James StJ>'
Cfealádok; íöes^^°^
beatazádeagedelj^
hajójegy^ közjegyzői
XWEmácsoIssoa: söx.
Kovács
. — Mennsiért adja? — ei JoI az öregasszony füléhez, fével nagyobbította iheghá •^ngosan monűjá:
— Húsz fiílérért-
— Annyit nem adok.
— Mit? —^közelebb hűi Kashoz. ~ Neín adsz érte 1
— Nem, akkor inkább g; ^ olcsóbb.
Deez egy évig is kitár Aggva ide tízénhatér, ~~ Tizennyolc áz utolsó á
— Sok. Csak tizenhatot 3< • —Tizenhétér eiviheted.
— Mondtam: tizenhaté
— Na, vidd!
- A pénzt hunyorogva szái íenyerén, csupa kétcaiéres. j