^^^^^
k-i
s i f
ni-
4. oldal
kHKADAI lilAGYAR munkás
csütörtök, 1940 április 25.
balkáni államok békéié
Délkelel-Kui-ópa népeinek a je-1 lenben egy küZ(>s irányilt) íöeUük van. Mindegyiknek az a célja,hogy ; a háborúnak oi.szágukra vah') ki-j terjesztését niindunáion niegaka-(lál.Nozzák. lia aztniban a széles toniegt'k ennek a néj)i ;ika.!atnak él vényt akarna.k szjiezni, .szoros ligycieniniel kell ki^erniiiw uralkodó osztályaik poliuiw'ijal. A nag:-.' piol'ilok kilátása es ■•' hadviselőid ))olitikai nyomása, nem egyszci- le-nyt'getése is, számos délkelet-eun')-pai ország burzsoáziáját ingadt)-z.-isia késztette. Mindemellett mostanáig, a dolgozi) tíhiugek hajlil-hatatlan ellonáliása ii aThat(')snak bizonyult a háijm u t'elé hajlással szemben.
Kz az ellentétesség ismételten megmutatkozott Tvl ag\arország legut(')bbi külpolitikai eseményei-\'el kapcsolatban. Magyarországon nemcsak hogy a liadviselö hatalmak erdekei ütk()znel; össze, hanem az olasz impei'ializmus is tel akarja használni ezt az országot arra. hogy saját uralmi aspirációit megval()sitsa a balkáni államok-! (..(.-vclört
Dánia és Norvégia lehengerelése előtt sok jel mutatott arra, hogy Németország gazdasági helyzetének megerősítésére, a szövetségesek gazdasági és diplomáciai térhóditásának elhárítására Hitler rövidesen lerohanást intéz Magyarországon keresztül a
Balkánra. Ugy látszott, hogy megkockáztatja ezt akkor is, ha Mussolini »jóakaratu« magatartásáért bizonyos részesedést kell Olaszországnak adnia, és ha számolnia kell azzal is, hogy Oroszországgal való viszonya ezzel sulyc&an komplikálódik.
Az angolok skandináviai blokádjáaak megerősítése azonban északra kényszeritette Hitler támadását nemcsak a svéd vas utjának nyitvatartása, hanem a szélesedés eíőtt álló háborús front stratégiai szempontjából is.
Az északi uj fronton való elfoglaltságot a délkelet-európai államok a jelek szerint igyekeznek felhasználni saját biztonságuk érdekében. Az ápr. 15—20 közötti budapest—bukarest— belgrádi, söt lendon—párizsi hírek is mutatják, hogy a róma— berlini tengely brennerói ujra-megeró'sitését sejtve, a szövetséges erők segítségében a távolság s talán egyéb okok miatt is nem bízva — a magyar, román és jugoszláv kormánykörök kénytelenkelletlen, de mégis felvetették az Oroszország pártfogása felé való fordulás gondolatát.
A fejlemények, természetesen, ma még kiszámíthatatlanok, így egyelőre a legfontosabb az előzmények megismerése. Különösen érdekes az, hogy a legfőképpen olasz érdekekért háttérbe parancsolt revízió mennyire alkalmat adhat a magyar külpolitikának an-a, hogy a magyar és általában a balkáni béke érdekében helyesebb irányt vegyen.
Persze: egyelőre minden »jóslás« tulkorai lenne.
is, Romániával szemben ' termés valószinüleg 00 százalék-
:io-
ban. Magyarország uralkodó esz-, x;.i,', terjeszkedési k(>veLeléseii. a- kai kisebb lesz, mint a tavalyi. Ma-
!ni;íek keres;:tiilviteléröl nem is (í- gyaiH^rszág multévi gabonatcrnié-i\-an régen még ug\'szi')lotiak. r.iint sét -"U millió métermázsára be-ri^iíétleniil szükséges Celtételröl a elülik. De ezéven nem lesz több, balkáni béke megoi-zéséhez. Az o- mint 21—2o millió métei'mázsa. Ez ;;s/, sajt('mak adott interj.njában év elsö három hónapjára a külke-''flidN i u-}-(d' kijelentette : »Magyar- reskedelmi mérleg nagyon kedvo-
tályai ismételten Nisszaiiu/.ta l)t>li hajlandóságú kt'.'l hajtolt kezüket, hogy a jelen nemzetközi helyzet bonyiulalmait arra hasz-nálj;\k fel. hogy Uoniániára \'onat-
k(i/.o ri>\izios terxciki't keresztülxi-
.u>iv'v.' -Magyal ors/.;ig es Kománia crszágní'.k van ideje, hogy követe- zótlen, a kivitel csökkenése foly-k.(>/a»iL a lesziiltsog ismételteti az- 16sei teljesítésére várjon«. A Pes- tán. P^igyelmeztetö élelemhiánv .-.a! ion\egetett. hogy háborúra ve- ter Llo.x'd. iia.sonloképpen jelentett: \-an az országban.Reményi-Schiiel-:'.ot. .•'.mit azonban eddig mindkét ors;-,;iu- tonu'.uiuneK a nwigataitása
ineí;\ itatták Uó.iiáhaii. az lévén az óhaj, li ;;V t"/. a Ivü/.ilelom ne \ezt>.s<-en a balkáni államok békéjének elpn-^ztitá ••áh^z.u
elhal itott.
A ininapi poiitikai- események: Mussolini és llitléi- brennenn talál-l;ozása. a francia koi'mányválság.
, , , . .... , .. ler pénzügyminiszter mostanában
».\ ha'.lvi.seJok íjazdasa'^:! kuztlelniet, az •! i "j-i i • j. i
ba«káni.áiiamokra vonatkoztatva, beszédében beismcite, l\ogy
kívüli" helyzetre« való tekintettel Az uj megyékben, melyeket részben fenyegetéssel, i'észben p^-dia fegyveres erővel csikartak vi.ísza Csehszlovákia összeomlásakor, a magyar uralom elnyomja a sz'ová^ kokat és ruthéneke't, akik ?(nárcg. va szemlélik azt a szabadság.és békét, amit a ilyugat-ukrajnai rokon lakosság élvez az uj szovjet kerületekben. A Szovjetunió eied-ményei, mely most szomszéd< s or^ szaggá lett Magyarországgal, mindenütt mély benyomást keltriiok.
És ezt még a hivatalos i.;())-(,)k magatartásán is észlelni leliei. .Méo-nem is olyan régen, a mag\:'.r j^. akciós körök arról a fontos szL-reü-•öl álmodtak, amit iMagyarország játszhatna egy szovjetellene> had^-iáratban. Vagy^ egy évvel ezelőtt a magyar kormány belépett az an-ti-Komintern szerződésbe, anhkor a szovjet kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait ]Magyar-országgal. Azóta ezeket a Iwiix'so-latokat Magyarország kezdeményezésére ujitották fel és Finnországgal való békekötés alk;iimával a Pester Lloyd elismeié.-std a-dózott a szovjet politikának. 3Iár-cius ll-i számában, »Béke van É-szakcn« cimü cikkében ezt in:\:
».\ Szovjetunió ma birtokában v.in a Balti-vidék legfontosabb íen<ít ri):irti kulcspont-ainak, é.s a Finnor^zá^^ il való b?ke biztosítja az északkelnii naíy heliöldi ter-íjerek uralmát ... ^ li>-: aíá-ro.'.cttsáv:^"^! tclytat''tt na'ryr'ii !i;'.f .irr)-zott politika, megnyitotta a Sz vctiiji-.ó előtt a szovjet nemzet egyik nyuLr.tti ablakát, melyet 20 évvel ezeló'tt t:):lav7:oI-tak el. Nagy eredményeidet ért rl ii)\iJ idő' alatt.«
A niagyar kormány ennek meg-
a kozelkeleti csapatösszevonások, fokdöen felhagyott a háborús fe-
es gri)f Teleki magyar miniszter- nyegetódzés taktikájával: és ezt a '
olnok Mussolinivei és Ciano gróf- külpolitikai fordulat(n. eltekintve
fal tartott megbeszélései — uj ő- -iz olasz imiHM-ializmus jelen tak-'
rédnivalót vetettek a magyar köz- tikájától. mindenekfölött a Teleki-
veleménv malmába. Ks az az ér- kormány belső politikai nehézsé-
A következő naüon, március lö-én. a Pester Lloyd másik \ ezctö cikkben annak a reménynek adott
joii a háborús bonyodalmakon ki- sen ki van merülve, a katonai ké- tömegekre toiták. I
vül. még a katolikus sajtóban is ^^^Milét eddig alkalmazott intézke-; előn\-t csikar ki a kifejezésre jutott. . . ,
A külügyminisztérium sajtója, a
»AlJ^gyarorszájínak takarniányhiánnya! kell vivóilnia. Takaréko.skodniink keü ujinden nyer.^artyag ha.'+ználaíáva'., é; rö ^itiesen ellenőrzést fogunk bevezetni a
nyersanvagkellékf kre. .A rendkívüli h : , ... f-i-i. •- ■ i.
zrt takarékoskodást követe! az e.^ész né: : kifejezest, hogy a Szovjetunio iniu.
részéről, a megszokott életnivórói való !»véglegest* fogja elismerni ilZ UJ
lemoniiá t. ás ákiozatokat. Vannak em-; magyar határokat. Ezt irta:
berek, akik ezért a hatóságokat okolak i
é,-, támadják a kormányt.« j »EurópáJiak általáncs érdeke, hne:>
, . , 1 . , - , i végleges határok létesüljenek min^íeríe-
A tömegek között az elegedet- ; lé, és h gy a feszültség é> bí/onytalaji-
ság a nemzetek életében véget ér;eii . . . iiisszük, hogy oifiink van azt leteii-hogj- a Szovjetimlőban, melyszrni-zédunk a kárpáti határnál, szintén tenn-az a nézet, hogy ez a határ végleí;es.«
De a burzsoázia \
cn,. ...... K. a háborús helv-! j"^ felelemmel vegyes
.............^ .......... ^^ései révén. |zetből. A munkaóróákat minden- >>Íjászuk<<-nek adott tamogatas^^^
A külügyminisztérium sajtója, a ^ A Suedost Ekonomist nevü jólér-; felé meghosszabbitották, és a már f^teiA^iu^alkálm^Vc^ h?i u-
Pester Lloyd, annak a hangozta- tesult gazdasági folyóirat Pel^aul |torvenybeiktatott csekélyke földre- "1^^^!^^^^^^^ fásával igyekezett a közvéleményt azt allitja. hogy az ezevi gabona-1 formot felfüggesztették a >>rend-
lecsendesiteni, hogy az ország teljesen független külpolitikát üz. Leszögezte, hogy Magyarország nem német i^élettér« és a nagy olasz barátság ellenére : nem is Ülaszor- -
szág vazallusa, és hogy a kormány a balkán-államok gazdasági életében január elsején 1223 egységből állt. közel nem fogja az ország érdekeit sem- néhány év óta lényeges eltoló.iások állót-i- millió tonn? űrtartalommal. Ennek a mi idegen befolyás előtt feladni, tak be. Ezeket a változásokat elsősorban j fl«-">tt:ának kilenctizedrésze gőzös s csak ki.^ A Teleki grófnak Mussolinivei .Ausztriának. Csehszlovákiának és Len- hányada vitorlás. A görög kereskedelmi folytatott megbeszéléseiről szóló gyelország egyrészének Németország álta , hajózás e nagy fellendülése az elsö világ-h.ivatalos jelentések ng.vanilyen történt mogszállása idézte elő. Az e:őbb ! ^-^boru óta történt. :.7nthog>' ez a hajó biztosító hangúak voltak. lomlitett államok külkereskedőimé, mely ' i'^j csak az angol-francia hadiflotta égi-
l'gyanakkor, a hivatalos komü- niár k* n;bban is erőteljesen alakult, -- a j ^^^^ alatt tudja üzleteit biztonságosan le-niké kizárt minden olyan feltétele- háború el^ö két hónapjában további 20- t)-">nyolitani. érthető Görögország függő zést. hogy bármi ellentétesség 4.^ szazalékktU növekedett az előző év helyzete e két nagyhatalommal szemben vagy nézeteltérés állana fenn egy- megftlelö hónapjával szemben (gabona-: Albániának Olaszország által történt meg-részt Magyarország és Olaszor- szállításokK Ezen a mennyiségi változá-■ s'záJiása lényegesen változtatott ezen a szág, másrészt Németország kö- s n kivül a két áltam kapcsolatában az a h^-yzeten. Az erős katonai hatalom közel-
gyar határvillongásokról meséllek. »Semmi rendkívüli nem történt e-zen a határDn«, jelentette ...ki. »Nem volt ott semmi incidens és a kapcsolatok kifogástal£inok.«
Mint ahogy a magyar kormány cáfolta azt a hirt, hogy felfeg.v-verzett magyarországiak lettek volna útban Finnt)rszág felé. u-gyanugy cáfolja most azt is. hogy bármi köze is lenne ahhoz az úgynevezett és állítólagos »rongy OS gárdá«-hoz, mely állitólag -100 r.ia-gyarból áll és állitólag Finnországból visszatérve, Norvégiában a nemet foglalók ellen harcol.
Sokkal könnyebben feltehető tiz.
a ;:;ánk^"-\;;;i;;i;'f;riÍ^r"to^^ f^lytán .erősen ak- kedelem rovására történhetett. lá^f ^a^la^^lÍ^ed^izmUS önzé-
sét; és annak Hitlerhez való kötöttségét, s így talán-talán még a^t az eshetőségét is megfontolás ala vette: mi lenne a helvzet, ha a kis balti államok politikájához folyamodna — legalább vihar multa-
U'-sszé.k a két orsziig közötti cgj'üttmü-; üwá lett. De jelentős növekedés mutat- Törökoi-szág világgazdasági jelentő3é°-e kctlést a IwmUsági szerződé* ala '/^ot-W^ Bulgáriának Olaszország felé foly- a Dardanellák és a^ Boszpornsz révén í-
A barátság teljes összhangban Van ugy \ ^. _ , ..,f , ^ , . w ♦ , - ^ icvcii a.
az Ohuszorsíág tSi Németoi^zág. mint a ' ^""^'^^"^s^'''^^^^^^'^^" is. amennyiben talanosan ismert.-Törökország finánctő-
N^^iwetország és MagA-arors7.í\g.''valaniint a háború első két hónapjában az utóbbi kéje összefonódott- az angol és francia az OltiszorsatAg-és JugoszJáAia között , országba irányított kivitele S4 millió Urá-j tökével; Törökország olyan nagy mennyi-fennáUő \1szoiiyok1ial.« j ra emelkedett, szemben az előző év azo-i ségli gyapotot szállít Romáinának (évi 60C
Ezek a barátsági kihytlváni-' ^'^^^-'^PJ'^"^'^^ tások. melyek már sliokásössá vál-; ^'^^ Erőteljesen növekszik forgalma Ma-| mi mérlege az utóbbi állammal szeniber.
müniké ezt mondja a továbbiak- ' ^^^^^^a Bulgária kereskedelmi forgalma
baii:
[.Nagybritániával, Fi"anciaországgal. E-^ I gyiptommál. valamint az északi állámók-
»A két kormiiny szilárdan el van hi*-< j^"<^] tárává/különösen a jden k^^^ 'között, hogy tetteiket ^^ö^^ . * * *
ij tiékének a Dw ^skép alakult á helyzet Görögország-
kárii áilwnókban; való. meg^^^ >f Ijhn ^ TÖrölíorSzágbán. Gör^^
Jugoszláviának a nyugati hatalmakkal lebonyolitott külkereskedelmi forgalma állandóári \isszae5öben. így Franciaországból líí34-ben össziiripcrtjánák csupán 5 százalékát hozta be s ez a szám 193S-ban 2.S százalékra esett vissza. Az odá irá-
De bárhogy álljöri is a dolog, annyi tény, hogy Magyarország a. balkáni államok kormánvainiV'^ ma sokkal inkább tekintetbe kell venniük népeik béke, biztonság es jólét utáni óhaját, mint azelőtt. S ennék az óhajnak iettékben mef nyilvánnlö ereje fogja meghata- |
rözní azt, hogy; a délk 7| államok kormán^y
í országjink r
1 0;">9 március : madridi rádió lent ette Franc :onállás emez u • olépését.
Xem óhajtom i.yol nép hőstör ];itos epizódját, izredes könyvé 1^London: Péter kotott arról a s hjsszuvágy, sze: ]iolitikai gondol inány elleni anif vetkezményt vor ként az önfeláh katonák ugy mii co-elnyoniás keg
Dr. Ne gr in le adhatott volna ellenállási politil ria. mint Casado te óta az európa l.egy mi a Neg nem voltunk szi :.'.t^k. kik meg v ellenálláson kere ct)t emberséges reméltük azt is, lóid ón egy utol; ahol kitarthatun vunkra való mej engesztelés, ame lunk, megszűnik,
Ha 1939 szép társasági hadser( keleti Spanyolon lyen megrövidite' felkelése nélkül < Madrid elestével ne és ez az évfc leges volna.
Tudtuk nagyol gunkkal, ha egys államférfi vagy volna is, ki tudta got, elkeseredettí ami elhárithatatl; sado-jelenet szon politikán kereszt az ellenszenvet, b szuronyokra való gának a spanyolc vae victis (Jaj a lett.
Ezt előreláthat te a múltját és ki ban a napokbai, meg Párizs és Lo metélte: »f eltétle ott volt az, amikc szautasitotta, ami mel fogadott, Sir nagynak, a fogó fejének javaslata kimondott halálos ják vissza. Ez jel nyü elnyomásra.
A mult noveml börtön^beif lévő 300.000-re becsül New York Times melyben a pápai számot. De mikor ban beszéltem a val, A. V. Phillips madridi börtönbe tam, hogy a száír Spanyolországból megbízható jeleni íips állítását.
Egy millió erab ború után is börtö ség. Az átlag spa ján ez azt jelenti, hat millió emberi És hogy érinek na zet'gazdásági éléi íőminiszteré, Ser déibölj melyekbe! mat fedez fél, A letartóztatás '^i: .:lyikaa^í-líöiiaR0
lehet mégállapíta]