í ,
" T
! I i
b S
4. ÖJilJM-
Ez ország sajtója egész héten azoknak a dühödt kiáltozásaiktól visszhangzott, a-kik azon kísérleteznek, hogy teljesen indokolatlan .pánik-állapotot teremtsenek a kanadai jjép ielkUletében.
ön-kinevezett alármisták az ország minden részében továbbfolytatták provokáló kijelentéseiket, melyek gohosz gmif tárgyává teszik a józan észt. Alaptalan vádaskodásokat zúdítottak kanadai pol-i gárok nagy csoportjaira, melyek életbevágó és szerves részei e nemzet élet^jgij^
élivel ezek az epibérek történetesen nem lakosságunk két uralkodó csoportjából származnak, a soviniszták megpróbálják, hogy hihetetlenül fantasztikus félelemre alapozott esztelen előítéletet keltsenek ellenük.
Ma, mikor Kanádasziect^ .\a EeskűIlÍQböz^^ és eddígr
páriéitían a kanadai JKng^&^ az ^ józan faang, ami a
nieg;$zólal. A szerk.
:Jjtó2á tópkiöfzösség ellen, hozta őket előre idők\iK^i^ui, mint oly embereket, akiken a g^^anAkvás, félelem, gyűlölet elenii szei^-fvedélye uralkodik, és-a kezdetleges ész-beli á,llapotokhoz való visszafordulás, ami képtelenné teszi őket arra, hogy az indokolt folyamatoknak megfelelő megfontolást adjanak.
Nem a népért
»Bigottság és igazságt.alanság,<c
Ez a. támadás népünk nagy szakaszai ellen, akik közül sok nem britszármazá-su. bigottságtól és igazságtalanságrtól gőzölög. Ez csak azok agyában fogamzha-tott. meg. akiknek a legostobább" balfelfogásuk van arról, hogyan fejlődött ki és népesedett be ez az ország.
Kanada fejlődése elválaszthatatlanul össze volt és van szövq sok faji származás fokozatos beolvadásával. Nemzeti é-lotünk népek mozaikja, és a nemzet be-vándor lási irányelvei messzenyuló érde-küek és hatásúak, nemcsak gazdasági növekedésünk, hanem annak az egész for-málódási folyamatnak a szempontjából is. aminek révén Kanada nemzeti mivoltot nyer.
Akkor a nemzeti egység ezen rombolói mi jogon igyekeznek most elkeseredést, és gyűlöletet plántálni az emberek | agyába, ami máris meg van terhelve a gazdasági nehézség és háború feszültségeivel és gondjaival? Egy igazán demokratikus ország nem lehet jobban rétegeződve fajilag, mint amennyire lehet társadalmilag, és ilyen társadalmi zavarnak válság idejién való kiprovc/kálása minden tünetét magán viseli annak, hogy egy rosszul takart kísérletről van szó. mely a nemzet alkotmányos alapjainak közvetlenül a szivére irányított csapást akar mérni.
A cél nyilván az. hogy zavart keltsenek a nép agyában — zavart, melyet takaróul lehet használni közöttünk lévő erőteljes tényezők tevékenjf^^éf e,, ^i^ielyek távol vannak attól, hogy ne vennék figyelembe egy Ottawában elkövetendő puccs lehetőségeit csak abból a célból, hogy a-láássák az egész parlanientáris szerkezetet s fenyegetés é^ erőszak használatán alap<uló diktátori kordába fogják bele az egész országot.
Vegyük például a mult héten Torontóban a League For Patriotic Action nevében tartott nagygyűlést. E gyűlés rendezőit minden képzelet-megerőltetés nélkül fel lehet ismerni, hogy távolról síncsenek ez ország dolgozó népének oldalán. Miután a minden fegyelmezetlen csoportban öröklött lappangó szenvedélyeket dühöngő haraggá korbácsolták fel, lecsaptak egy egyedülálló egyénre, aki csupán a kanadai nép parlamentjét illető leszólá-suk jogát merte kétségbe vonni.
Ezeknek a megbokrosodott kis Hitlereknek a hisztériája azonnal egy gyülé-isi testületté alakult át. Ennek az embernek a közvetlen szomszédságában lévő hallgatók tucatjai ütötték és verték őt mindaddig, míg csak alig hogy képes volt elmenekülni. Ezekben az emberekben a lélekkórtani mánia,.mely ezeknek a vezetéknek az agyát eluralj.a. csupasz vadállati erőszak formájában tört ki.
Egy szemtanú, aki résztvett a nagy-gjöilésen, a mult világháború egy veteránja, ezt Írja a Toronto Starban:
»S7ánio(» szónok utalt a felforgató e-lem példájára, anélkül, hogy a leghalványabb . elgondolása lett vplna arról, hogy mi is volt az ejrész.,. Személyeknek, akik talán nem is hallottak, hogy mit moníjlott, verniük kellett áz enibert. A csöcselék-szellem uralkodott — kegyet-len vplt — és én, nyíltan szólva, fel voltam háborod\'a. Én nem tudom . . . megbocsátani a csőcselék tettét. lEzt egy jó bekezdésnek tartottam a német borzalmasság felé vezető |uton .saját népemben . . . «
»Mo^gő különítmény«
Nem véletlen az. hogy "a t-hatodik had-oszloposN< vezetők tevékenységei aj'ra, irányulnak, hogy kényszerítő nyoxnáat §zer-
Igy nő a mozgalom az egész nemzet polgári jogainak elnyomására. Vancouverben e héten 40 veterán-egyesület, a-mely egy »mozgó különítménnyé* társult az »ítthoni védelemre«, vonult le a fő-accán és hangosan nyilvánították abbeli szándékukat, hogy megszabadítják az országot minden ellenséges idegentől és minden olyan polgártól, akit »felforgató tevékenységgek gyanúsítanak.
Rendkívüli bízottságot neveztek kí. a-
zen«. Azt is. ]3su>^4ta a delegátusoknak, hogy »alapp& ki^^^gálásra van szüksé-í günk. ottawaX,kémü=ryosztályiml^
A konvenció határozatot hozott, niely arra sürgeti a dominium-kormányt. hogy általános sorozást vezessen be, és javasolt »erös intézkedéseket az „ötödik hadoszlopos" tevékenységek megzabolázásá-ra«.
A nemzeti biztonsággal foglalkozó határozat azt javasolta, hogy a Kanadai Védelmi Szabályzatokat »ugy módosítsák, hogy adjon alkotmányos felhatalmazást, hogy elfogatási parancs nélkül letartóztathasson és visszatarthasson bármely személyt, akiről azt gyanítják, hogy olyan nézetei vannak, amelyek ellene vannak a háború hathatós kivitelének és Kanada védelmének.«
AíTtísík montreali gyűlés, amit az Atwa-ter Markét Hallban tartottak, minden ellenséges idegen letartóztatására és rendkívüli törvényszék elé való állításukra, minden »propagandista« internálására és az R.C.M.P. kibővítésére tett felhívást, »szabad kezet« adva az utóbbinak »az e-rőszakra a felforgató-ellenes munkában«. önkéntesekből .álló »védelmi bizottságok* alakítását ugyancsak jóváhagyta a gyűlés, melyet a Pan-Canadian Union neve alatt tartottak.
A londoni városi tanács rendkívüli bizottságot nevezett ki ^felforgató elemek« és esetleges »ötödik hadoszlopos« tevékenységek megfékezésére.
A képviselőházban John R. MacNicol képviselő arról szóló jelentésekre hivta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok kormánya nem akarja megengedni, hogy idegen munkaerőt vegyenek igényr be az U.S. védelmi program bármely szerződésénél. »Erre a szabályzatra való tekintettek mondta ö. »fontolórá vett-e a kanadai kormány egy szabályzatot, mely csak brit alattvalók alkalmazását engedi meg Kanada haditermelésében?*
Ehhez az intézkedéshez szólva, amit Reynolds szenátor irt bele egy törvényjavaslatba, és megtiltja bármely, államközi kereskedelemben résztvevő iparbán 10 százaléknál több idegen alkalmazását, a New York Times ezt mondta:
vezzenek ugy a parlamentáris kormány, mely felszólította a dominium-kormányt.
m •
mint a kanadai polgárok alapvető jogai ellen. A túlzott hazafiasság álruhája a-latt ezek a szervezetek egy fenyegető katonai díktati^ra minden. kilátását magukra veszik és magában a kormányban lévő azon elemeknek a kézére játszanak, akik türelmetlenné válnak a demokratikus módszerrel szemben.
Oly igazi veszély ez, mely minden demokráciával szemben áll válság idején — mint Spanyolország népe oly kese-nien tapasztalta. Ilyen mozgalom támogatása, akár tudatos közreniüködéssel. a-kár nemtörödöpiségge.l, á kanadai élet demokratikus szerkezetének elpusztításán ban való beleegyezés.
A kalandorok, akik most a nemzeti megmentök szerepében mutatják magukat, semmi mások, csak bukott karriéris- ^ ták. akik semmi mást nem űznek, csak saját, éi-vényesületlenség-ük és gyerekes gomhlyukyíszjketegségiik önkényuri hatalom állás4,líai,vMó emelését-
Miután elmulta 20 éy, alatt semmi épitö.értéket Tievix adt^.4iemzfeti életünkhöz, ino^t ~ az o,rszág lei-ombolására irányuló, veszettül logikátlan kampányuk e-me felkeltésében — minden fondorlatba belekapaszkodnak, amely mm egészséges éíöreíátást elvenne a, kanadai nép progi^eSMiy társadalrrii fejiödésétöl. _ ,<>iÁe|ye|^^
hogy országszerte vezessen az összes 15 éven felüli személyeikre kötelező nyilvántartást.
Azzal a szándékkal, hogy a kínevezett hatóságokkal, vagy nélküliik, de működni fog. Edmontonban egy >ikém-hivatalt« állított fel egy »kíszolgált katonák bizottsága*, hogy »ötödík hadoszlopos* tevékenységeket vizsgáljon felül.
Edmontoní polgárokat, akiknek esetleg s>sejtéseik« vagy közvetlen tudomásuk lehetne felforgató tevékenységeket illetőleg, szólítottak fel. hogy lépjenek érintkezésbe a hivatallal.
Fort WilliáJnban egy gjrülésen beszédet tartott Rev. Agnew H. Johnston, melyben minden embererö mozgósítását hirdette. Tagadva azt, hogy valami »rej-tett politikai inditóokai* lennénekT-azt állította, hogy s-mindkét politikai pártban csalatkoztam az elmúlt év folyamán*.
Két .szerv€!Z?t, az ykráinian Labor-FamT^er Temple. Associatipn. és a Russian Wprkers* and Farmers' Club, otthonainak ^ bezárását rendelték el Calgaryban.
Netn,Stzá^nit .a honosultság „
E hétei\ yolt á Canadian Legioii. do-minium-konvenciója Montreálbaji. Alex Walter másod-alelnök a hohosult németet s-a legveszélyesebb személy, akink csak.
»Az a, tény, liogy az Idegen törvényer sen van itt, neni fogja őt kimenteni. Az a tény, hogy esetleg: menekült , . . a német önkényuralomból, nemi fog mentse, gére szolgálni, Az » tény, hogy polgár-papirláéit fótyaraodott,, nem tartozik á do]ógra.<<:
Ez az intézkedés, mondja az újság, abban az jdob^en jön, »amikor szükséges, hogy nyugodtak legyiink, hógy tü-relnnesek íégyiínk és hogy keressük és megtartsLuk; h^hdazok barátság«^f^, min. denlelé, akik szeretik a S2HEibadsá.g:ot, a-kik gyűlölik >z igazságtalanságot és on. kényuralmát, és ákil^ hisznek a törvény értelmébea való haladásbah.<<
Minden kanadai férfi és nő országos nyilvántartását, mint egy »eszközt „ötödik hadoszlopos" tevékenységek esetleges szervezésének kiküszöbölésére*, szintén
lehet, »mielőtt a veteránoknak a saját kezükbe kellene venni az ügyet«. Figyelmeztetett: >Egy olasz, néniét vagy más idegen sem fog niimká^ kezdeni egy helyhatósági munkán, nüg bifodahnunk és szövetséges.ei' háborúba^ vanxiak.«
Intfipi^jálf aiz
Ugyanez a haiigulajt nyUváuiult meg ab-toa^. a bf;szédb?n^ knw Ó. B. íjejs^plds, a C^iiadian Corps. ^éhiöke az east
yorki veteránofenak tartoití- .
»Sok hü olasz van itt — sok jő«, mondotta, »de nagyon sok van köztük, akit internálni és bebörtönözni kellene.* • »Én azt mondom*, jelengette ki Col. Reynolds, , »a meg<|ld^ái;í^tí)|dz|j íh^^ Mackenzie KJítigJé^: kí I Icélí tertni; ÍMtáf áug-ton tábornokot pedig be.* Az Ottawái részéről kihirdetett 3000, főnyi itthoni védelmi erőt a »veteránoknak szánt csitító falat«-nak nevezte.
»A megoldás az, hogy internáljanak minden ellenséges idegent és akkor nem lesz szükségünk itthoni örségre*, jelentetté kí.
Hamiltonban a városi tanács arra kérte fel Harry Hunter tanácsost, tekintet nélkül arra, hogy a gyűlés folyamán két alkalommal megmondta, hogy nem kommunista és nem tagja a kommunista pártnak, hogy mondjon le a tanácsbeli székéről. Az indítványt nem támogatta Sam Lawrence ellenőr, Róbert Thirnberry, John H. Hodgson és Hunter.
»Ugy érzem, hogy állást líell foglalnom a C.C.F. nevében*, magyarázta Lawrence ellenőr. »Én a demokratikus elvek alapján állok, és hogy a. választóknak legyen meg az a joguk, ami meg is van, hogy vissza válasszák vagy elejtsék Hunter tanácsost. Ennek a tanácsnak semmi hatalma vagy joga nincs arra, hogy egy tanácsost székétől megfosszon.*
Az ellenőr kijelentette, hogy »fáj és vérzik* a szíve a munkásosztály ama tagjaiért,, akik a lövészárkokban rosszul vannak táplálva és felruházva.
Nem munkások
; »A ,,trójai ló" vagy az „ötödik hadosz-loposok" nem a munkásosztályból jöttek elő«, vitatta Lawrence ellenőr. »Hadd mondjam meg, hogy nagy a gyanúm, hogy a „trójai ló" és az „ötödik hadoszlop" nem a nmnkásosztályból való*, mondotta, kifejezve abbeli hiedelmét, hogy E-vans tanácsost (aki az indítványt a tanács elé vitte) »mínt „trójai lovat" használtaik az „uri osztály" érdekében.*
»Az én állásfoglalásom világos*, szögezte ie Hunter tanácsos. »Az „ötödik hadoszloposakat" mindig azok között a nagyon tiszteltek között találták, akik súlyos nyüatkozatokat tesznek a szakszervezeti vezetők ellen. Tudják önök, nai , történik Nagybritáníával ? A német fasizmus csaknem NagybrTtánía kapuinál van. Ki ezért a felelős? fin vagyok a felelős, mikor én hangoztattam ezt a figyelmeztetést tengerparttól tengerpartig?*
Hunter tanácsos említette, hogy Nagy-británia egyik vezető alakját, Sir. Staf-ford Crippset, , gyakran kommunistának nevezték.
Hamilton városi tanácsa megismételte abbeli kérését is, hogy a torontói városi tanács csatlakozzon hozzá abban a kö-
sürgette Kárl Homuth képviseMi a ház-[vetélésben, hogy a szövetségi kormány ban. zárja el a közhivatalokat. és a választó-
jogot azok elöl, akiket »felforgató tevé-kenységgel« gyanúsítanak.
Torontóban e héten a League for Patriotic Action irodákat nyitott, amelyből tevékenykedését fogja iirányitani. Jelentkezési ^kártyíkat akathak kiadni azitthoni védelem egységeihez* való. csatlako-izáshoz. '
Az iroda azt is bejelenti, hogy infor-
2>Egyénileg, én sokkal inkább szeretnék egy tuqat/ embert törvénytelenül fogva-tartva látni, mintsem egy olyan személyt lássak szabadon, aki Kanada háborús'törekvését károsítja*, jelentette ki Mr. Homuth.
G. K- Fraser konzervatív is országos nsrüvántartásért szólott, »nem valainikor a jövőben, hanem azonnal*.
Richmond Hill (Oht.)-ban az idegen- ^nációval íog szolgálni veteránok és pol-
szánnazásu. kanadai polg-árpk elleni hajszát a Richmond Hill Veterans' Club tag-: ; ai; y^^.^^kik v ragaszkodnak ahhoz, hogy 9las:^ . munkásokat ne engedjenek dolgpzjii, £^ munkán, amit a tanács miá:^M.is^ad^ " !
J, Jajnes^^Bui^^ a veteránok ,egyesiilet4-, nek elnöke, e^ tiUakoswtt;
á szerzíKiéseket oly idegeneknek ad-
gárok részéibe és hogy. idegei^ tevékenységet ■ .illető részlet^Hk^l _ fog, foglalkozni t'^e^j^irk^ >>I&en iroda ,mükc^^ Költségeit ^önkéntes' adomáhy.olc fogják fedezni.*
Tönkí^teszik, a bizalmajt
Jme. néhán^l^^ _ a;'fél^ötleji tevé-
kenypégéktiölj anaivel a^ kaiiadai^^-demokráciát! zaklattók a ihulJt héteii: Nem. yilá-