í!|
111
1
m-m
umner Wolles. az Egyesült Ál-1 helyéül szolgálnak a nagyhatai- előnyök ellenére is lefelé szorítót-lanjoK külügyi alianititkaia — mi-lmak számára. ták, sőt azzal szabotálták a köl-
Ezért kényszeritették ki korma-; csönös támogatási szerződést,hogy nyaiktól, hogy kölcsönös támoga- idegen befolyással, különösen Hit-tási szerződésre lépjenek a Szov- ler náci kormányának a segitségé-jetunióval. vei, terveket szőttek a Szovjetunió
Azok azonban, akik a baiti ál- fl^^^^v^^jl^^^^^^^ lamok élén állottak, e szerződés 3^^^*^^-'^ ^^^'J^^ kaconak elrabla-megkötése ntán is földesurak,. ^' iparbárók és ezek képviselői vol-í A szovjet
alatt Hull külügyminiszter Hava-nában az amerikai külügyminiszterek konferenciáján arra igyekszik, hogy az egész kontinens gazdasági és védelmi szálait Uncle Sam kezében egyesítse a nácizmus veszedelme címén s kollektív gondnokság* alá vegye a kontinens európai gyarmatait (beleértve (íi-önlandot — Mr. Hull he-
lyetleseként kijelentette, hogy az
korma nv
erre
kénv-
tak, akik félfasiszta uralmat gya-'telén volt az ármánvkodó minisz-koroltak: megfosztották a népet a terek lemondáfát és a kölcsönös
i'égi Ksztors/ág, Lettország és Lit-: va váiiország külképviseletéi cl illetékesnél^.
ismeri
Kv. az réí>zint e várni — kelteni, hogy
állásfoglalás — melyet őre lőhetett valalu)iin;\n azt a bcnyomá.^t akai'ja •lárom baki ország
HANY ES MICSODA
SRE KELL
népe nem az önrendelkezési jog ala))ján, a saját akaratából változ-tatt;i meg társadalmi )'endjét és annak niegfelelően koi-mányfor-máját, lianem a nagy oi-osz medve ijesztette bele a kis balti nyulakat a változásba.
Ezt a V)enyomást akarta kelteni az a »jelentés« is. amely szerint az oi-osz koimány 10—12 nappal ez-előu -néi)koi'mány aiakitásáért gy.'ikoroit \'ohia dÍDlomáciai nyomási a.román kormányra. A cél világos: az orosz !ne(i\(> még le sem nyelte a liárom balti nyulacskát, máris más zsákmány után néz . a Balkánon. 1
Kzekíiek a za\art keltő meg-, nyilvánulásoknak nem kis jelentő-; ségc vaji, különösen most, amikor a nyugati front többhetes holt-; ponti-a jutásával a »bé!ve-offenzi-\ák<c kei'ültek előtérbe, melyekhez,' a légi és tengeri támadások csak j a kulisszákat szolgáltatják.
Ezért nem hiábavah), lia a kö-i zelmult hitelesnek bizonyult hi-; reinek és jelentéseinek segítségé-; vei i-öviden összegezzük a három | balti államocska jelen történetét.'
A nagylapok híreiből is nyilván-, való, hogy a három balti ország, népe a minapi országos választá-i sok alkalmával még maradéktala-; nabb győzelmet aratott, mint an-' nakidején Spanyolország népe a népfronton keresztül. Természete-! sen. az európai külpolitikai körül-' menyek is mások voltak ezúttal, mert azok a nagyhatalmak, melyek a népfronti Spanyolország-megbuktatását okozták, jelenleg az előbbemlített különleges, de lekötő háborús fázisban vannak. S emellett a balti államok földrajzi j fekvése is más, ami ezúttal külö-1 nős fontossággal bír. (Igaz, Spá-í nyolországban is közel 5 hónapra ' a választás után következett be a felkelés és intervenció, de az is igaz. hogy a három balti állam a jelen körülmények között rövidebb idő alatt is sokkal messzebb tud jutni a biztonság terén.)
A nagylapok jelentése szerint a balti választásokban a főkérdés az a népi követelés volt, hogy a három állam szorosabb kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval s a-zok a .ieJöltek jutottak be. akik ezt a követelést akarták nyélbeütni.
REGISZTRÁLÓKNAK MEGFELELNi
Az országos háborús szolgála-11^*^!'^ tt'' FeisobD iokciai vagv elvető tok ügyosztálya közzétette azo-i
A kormány demokratikus szervezése és a szovjet lielyőrsé-| gek megerősítése nagyban mégnoJ vélte a városi munkásság és vidékif parasztság biztonságérzetét és ozi zel együtt a magasabb életszirivo-ll nal megszerzésének lehetőségéi.
A munkásság ezrével sorakc-p zott fel a szakszervezetekbe s de-M mokratikus jogaikkal élve nenvf csak magasabb munkabéreket ésl jobb munkakörülményeket köve-i teltek, hanem egyéb társadairiif eformokat; a béke biztositá<:itL : pedig mégínkább miVit'eddig, m Szovjetunióval való 'égyüttmükö-p désben látták biztosítva. A suiyosi adó- és bérlet-teher igája ^.:a:tP nyögő parasztság pedig a ró/t;H esedékes földreformért s::; ^.^^ harcba: az uradalmak feloszl:Uá:l követelték.
I A liárom I lasztásában
kat a kérdéseket, melyekre az országos regisztrálás (nyilvántartás) megejtésekor minden kanadai lakosnak meg kell felelnie, aki életévét elérte vagy meghaladta.
A regisztrálást az eddigi közlések szeiint augusztus 19., 20. ó.-- 21.-én. három nap alatt i'ogják megejteni, de a ker-(lóivekfjt valószínűleg előbb ki
íugják adni. Így az iveket mindenki előzőleg kitöltlietné és az illető riapokon mindenki a részére előirt helyre csak személyes a-láirás és átadás végett vinné be a már kitöltött ivet.
líogy olvasóinknak, azok ismerőseinek és általában a kanadai magyarságnak ebben az ügyben valamennyire segítségére legyünk, a kérdőíveken lévő kérdéseket itt magyarra fordítva közöljük.
A kérdőív 18 olyan főkérdést tartalmaz, melyre a férfiaknak meg kell felelni. A nőknek szintén ugyanarra a 15 első kérdésre kell válaszolni, amire a férfiaknak, és ezenkívül még 4 további speciális főkérdés szól a nőkhöz.
A legtöbb főkérdés több alkér-déssel van bővítve. így a férfiaknak összesen körülbelül 82 kérdésre, a nőknek pedig közel 9()-re kell megfelelniük.
11. Egész,ség^ugyi állapota (a) Jó? (b) Meg-lehetös? (c) Rossz.
13. lía vak, süket, néma, nyomorék xagy másféle fizikai fog>'atékossága van, jelezze fogyatékosság-ának természetét. Ha állandó rokkantsága van. kap-e nyugdijat? Katonai szolgálatból kifolyólag ? Munkás balesetbiztosításit ? Aggkorit vagy vakságit ? Másfélét ?
13. Mi a foglalkozása: (a) Házi alkalmazotton kivül alkalmaz-^ más munkást? Ha igen. jelezze, hogy niice. (ti Saját magának dolgozik, de nem alkalmaz munkást? Ha igen, jelezze, hegy mit, (c) Ön egy alka!-nazott? (1) Szo-1 kolt foglalkozásában dolgozik. (2) Szokott foglalkozásától eltérő munkát végez. (3) Munkanélküli, (d) Akik nem dolgoznak, mert nyugdijasok, eltartottak, nyugalomba vonultak, magánzók.
14. Foglalkozás vagy mesterség (válaszában adja meg a gyakorlati évek számát): (a) Jelenlegi foglalkozás, (b) Mi az ön rendes foglalkozása? (c) Micsoda más nrunkát tud jól végezni? (d) Ha alkalmazott, ki a jelenlegi munkaadója? Neve, cime, üzleti jellege annak, ahol alkalmazva van? (e) Ha gyakorlott egy képzett ipari foglalkozásban vagy iiivatásban, irja le névszerint azt a munkafajtát vagy fajtákat, a-melyre Ön képzettségileg vagy gyakorlatilag speciálisan képesítve van.
15. Mimkanélküliség: (a) Hány hetet dolgozott Ön a legutóbbi 12 hónapban? (b) Ha most nincs munkája, irja le. hány hete annak, hogy valami foglalkozásban alkalmazva volt, az egyenes segélyért végzett munkán kivül. (c) Teljesen képtelenitve van Ön az alkalmazásra ?
A következő kérdésekre csak a férfiaknak kell megválaszolniuk : .
balti közLái'saság vá-ezek a követelések képviselték a népi hajtóerői, iv.eiy a győzelmet biztosította.
Az újonnan választott o 'oalti parlament a nép túlnyomó töbhsc-gének akaratát teljesítette, ni 1 aOi
oambr
1
llie a« ^ ?röl szert a:
társad inerése U val
.gport, i&k, stl megi Misz a ]&g a : küBrdés(
a független szocialista köztársusá- á%o-ol i gokká való átalakulás és a ^^^o-^^tt pc cialista ^zovjetköztársaságok Szö- vérére, vétségéhez való lecsatlakozás ké- Által rése mellett döntött. Hogy ez az ^^y^ intézkedés mennyire a népek de- érzelme mokratikus önrendelkezési jogán ténvek történt, azt többek között fénye- tekintés sen bizonyítják azok a táncos ün- ninc népiesek, melyekről rigai, tallínni, kaur . holmi jelentéseket hoztak.
íkről a nagylapok amelvb( rigai, tallinni, kaunási és stock-g^j^^^^^.^
, han esen.
A 15 közös főkérdés
16. (al) Farmon nevelkedett-e fel ön?
(a2) Hány éves koráig? (bl) Dolgozott . , ., - » , . , |ön farmon? (b2) Meddig? (b3) Melyik
Az az elso lofokerdes (a hoz-i tartományban vagy országban? (hl)
Tud ön lóval bánni? (c2) Traktort hajtani? (c3) Farmgépezeteket használni?
zátartozó alkérdésekkel együtt), amire ugy a férfiaknak, mint a nőknek meg kell felelniük, a következők :
Tud-e más
1, Családi név. .\dott (kereszt-) nevek.
2. Állandó postacím (ha a kérdöiv ki-
fc4) Tud Ön fejni? (c5) farmmunkát végezni ?
17. Van-e valami olyan foglalkozás,
melyre ön szeretne magát speciálisan i kiképeztetni ?
18. Védelmi szolgálat: (1) Szolgált-e , ön előzőleg valamely tengerészeti, ka-töltésekor szokott lakásától távol van, ;'tonai vagy légi erőnél? Ha igen, irja szokott lakásának a cimét adja meg).|ie: (a) Mely ország erőinél? (b) Meg-
3. Életkora a legutóbbi születésnapon. ! közelitö dátumok, melyek között a szol-A születés kelte.
Kétségtelen, hogy ezt a fordi.Ia- Angii tot nem igen éljenzik sem a néivei tömegei^ orosz, észt, lett és litván földbir-vezetésé tokosok, sem pedig az idegen éi^S^k i bennszülött iparbárók és banl^á-^^yzetfc
4. Családi állapota
nos
A három kis köztái-saság munkásai és parasztjai látták azt, hogy a köztársasági kormányzati forma még nem zárja azt ki, hogy idegen hatalmak befolyása ne érvényesüljön örszágjaik kul- és bel-politikáiában. S különösen látták azt, hogy a háború folyamata a-5latt%is :0^^
mindenféle 'ármánykodások
Magános. vagy férjezett, özvegy, elvált.
5. Micsoda hozzát-artozóknak (ha van ilyent az egyediili támasza ön: (a) atya, (b) anya. (c) feleség: (d) a 16 éven aluli gyermekek száma, (e) más eltai'tott hozzátartozóinak száma. (f) valamelyiknek ad-e ön csak részleges támogatást ?
6. Melyik országban született: (a) Sajátmaga, a hely. (b) Aty;a. a hely. (c) Anyja, a heíy.
7. Nemzetiség vagy ország vagj' illetőség: Brit alattvaló (a) születésénél fog-va. (b) honosodás révén? (c) Külföldi polgár? (d) Ha honosodott, melyik évben? (e) Hol? (f) Ha nem brit alattvaló, melyik országi illetőségű? (g) Ha bevándorolt i melyik évben jött be Kanadába ?
8; Nemzetiségi származás.
9. Nyelv vagj- nyelvek: (a) Beszél ön angolul? (b) Franciául? (c) Milyen más n3fel%^ekeri tud beszélni, olvasni és irnl?
. W< IskJoIázottság: (a) Csupán elemi, (b) lEÍemi és közép, (c) Hivatásbeli kép-
gálatot végezte ? (c) Melyik egységnél ? (d) Mi volt a rangja? (2) Ha nyuga-; lomba vonult vagy elbocsátották, ad.'a ! meg annak az okát. (3) Volt-e elutasítva katonai szolgálattól a jelenlegi háborúban? (a) Miért? (b) Hol?
I A következő kérdéseket csak a Inőknek kell megválaszolniuk:
16. Irja le (években), hogy ha van, niennyi a gj'akorlata:. (a) vegyes gazdálkodásban? (b) konj'hakertészetben ? (c) Gyümölcstermelésben? (d) Baromfi tenyésztésben? (e) Tehenészetben? (f) Üzleti vállalatban?
17. Tud-e ön (a) lóval bánni? (b) TehéraüTót hajtani? (c) Automobilt hajtani? (d) Traktort vezetni? (e) Farm-gépezetet kezelni? (f) Fejni? (g) Egyszerű főzést végezni?
18. Jelezze itt, hogy milyen minösitése vagy gyakorlati tapasztalata van. amit még nem irt le.
19. Megengedik-e a körülményei, hogy a jelen nemjzeti válságban jelenleigifog-lalkozásáiiak ysűamelyik plj^ másikkal való felváltásával szolgáljon, arnely-re minösitve,vaLn,?, (a),vAJipruia^ jip^
rok. Az is kétségtelen, hogy ezek és képviselőik mindent el fognál^ Mt^^ követni, hogy népük demokratikus W'^i^ai
önrendelkezését rófösz beavatko-WJ^; ^ zásnak« tüntessék fek S nem ^^W^i^^^ kellett sokáig várni: amerikai más országbeli külképviseleioik^^ ^
ilképi
máris nyilvánították, hogy nen: hajlandók elismerni országuk^ kormányainak intézkedését.
gy: » ndolja rom ó sek ér nikané Iják; < . Soka: embei
De bárki kritizálta és tárnatVú"^ is eddig s bárki fogja is kritiz:'!".. és támadni ezután e három h:.lu államban e napokban lezajlót: bel- és külpolitikai fejleményekéi-1 egy dolog világos: Észtországi Lettország és Litvánország nercnek kizárólagos joga van arra, hogy olyan államformát válassz,
magának, amilyet akar s ahhoz -^g^g lee-el országhoz csatlakozzon.-amelyhez^ jónak látja saját sorsát kötni. Ez c^^-nemzeti önrendelkezés legelemibb, de egyszersmind a legalapvetőbb követelménye is.
Egy n: emény leménv n Srr-: repe
Eppenezért bármely külföldi kormány, mely e balti népek kormányainak tervei kivitelét akadályozná, jogtalanul avatkozna belc független államok belügyeibe.
Hogy a balti változás támadása a kis balti líepeken keresztül a
Itóságc /ph), se :lis-hum a Newi szinv nyszám átla gal sz pcsolatl got olvfi kik«. V, ^ól, ho
P
*J^^ Y^^i^' ^PA^^'^'rí^^ "f"^^ f^F^^'íe^^- i^^iösitye-yanj? (a^V^ nagK Oroszország ellehírán^ a:íS^^^i, "o
rmaiiykodasok sziii- -zettség (kereskedelmi iskola, ^foipaii is-. házírférHet?: aö:í^Aka>MK falQsziiÍmiklÍ^íik^'^^^^''íigí^ y^le«^.
lEi^i-ihv'l.------------