«ptemher 5
m
i használatos.
a közönséges ?okat fogják >i között, ös^
típust állita-fabszám meg-kétmilliót.
hogy a för-elepé nem o-
^^ártmány, zogép, de a
aki gárdája logy tudását ra kell fordi-kkora hiányt arról már
győződhettek, íul, hogy sörfordult hoz-^ar Hajó- és ^an gyártsa-irab speciális n nem tud-exporthajót zett segítség hajógyárat a
itassál egyi-iben folynak 44 millió főik az tizem >rszerüsitésé-után Moson-erült a köz-indig hat te-znak. 1964 ilat minden ÉM falai kő-
1
P ím
szer
nevezett ta-amelyeketa másik tény-izati adatok lyen módon aák nincsfr iQvekvő ter-" özik a mun-alát, figyel-haladást és javításokat, unkásokhoz mproduktiv
»megek ér-egalapozott kalmazását : a termálénak és ha-lelékenység a termelés kéletesitése ynoi-mákat
meijék. A jitménynor-dhetetlenül lÓdszereket Igozók és tüzetes
ka dolgo-jellegéből, teleiből és föe a tari; különböző
K^ozók ku-Srifarend-a munka-
ndszer le-amely a ösztönöz, it abban, fcséget sze; fa szerinti a a mun-
teljesit- . bevezeté-használá-nek alai^-eső ter-a real-
■
ff
1963 szeptember 6
aZ ENSZ>«öSZI ülésszakán ismét napirendre
^ kerül az atomfegyvérmentes övezetek kérdése. Most Brazília és Bulgária tett lépést annak érdekében, hojgy. a világszervezet segítse elő ezeknek az övezeteknek a létrejöttét. Nem véletlen, hogy ismét előtérbe került ez a kérdés: a részleges atomcsendegyezmény ugyanis, a-melyhez világszerte sorra csatlakoznak az államok, különösen" kedvező légrkört; teremtett a nukleáris leszerelést elősegítő további konkrét intézkedések számárav
Milyen övezetekrőljr milyen tervekről van szó ? Van olyan javaslat; amely már évek óta különféle nehizetközi értekezletek vitatárgya, van olyan uj kezdeményezés is,amely csak nemrég született meg. Közös vonásuk^ hogy regionálisak, helyi jellegűek,; hiszen hatályuk csak néhány országra, illetve egy-egy földrészre terjedne ki, de ugyanakkor az is jellemzi őket, hogy összészükitenék a nukleáris liáborura való felkészülés övezetét is, ez pedig nyomban é-reztetné kedvező hatását az egész világhelyzetre. Ebből a szempontból a lokális, regionális a-tomfegjrvermentes övezetek globális jelentőségűek. ; ^ ./r,. , , - , .
A RAPACKtTERV a Ijeiigyel küiügymíniszter ^ nevéhez fűződik. Adiarii Rapacki 1957. október 2-án tei^észtettéráz ENSZ közgyűlése elé a közép-európai atöinfegjni'erméntes övezet megteremtését szorgalmazó javaslatát. A Jengyei külügyminiszter kijelentette: ha a két német állam, a NémetDémokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hozzájárul a maga területén az atom- ^és termonujcleáris fegyverek gyártásának és :tán)lásának: eltiltásához, a Lengyel Népköztársaság hajlandó egyidejűleg ugyanilyen tilalmat életbe-léptetni a maga területén.
A lengyel javaslathoz nyomban^ bejelentette csatlakozását áz NDK éá Csehszlovákia kormánya is. AIRápácki-térvben javasolt atommentes övezet Európa szivében, kontinens^ünk "hagyományos" héurálgikus pontján teremtené meg a feszűltségcisökkéntés térségét; olyan sajátos "ütköző" zónát hpziia létre, ahol a két szemben álló táböi* találkozási pontjain módszeresen csökkenteni lehetne áz összeütközés veszélyét.
A közép-európai atommentes övezet négy országra, mintegy 800.000 liégyzetkilométer területre terjedne ki, ahol 115 millió ember él. Ezt a tervet legmakacsabbul a nyuga^tnémet kormány ellenezte^ mert átbmfégjrverkezésének és revánstérvéinék akadályát látta benne.
és rakétafegyvereket az emiitett övezetben levő országok kormányainak, s nem szereli fel üyen fegyverekkel ott állomásozó saját csapatait sem.amennyiben az Egyesűit Államok, Ang-lia es Franciaország kormánya is hajlandó u-gyanerre.
A BALKÁNI atomfegjrvermentes övezet tervét ^ ugyancsak szovjet garancia erősiti. A szovjet kormámr 1959. június 25-én javasolta, hogy teremtsenek a Balkánon és az Adriai-tenger medencéjében atom- és rakétafegyvermentes ö-vezetet. A szovjet nyilatkozat szerint a Szovjetunió a többi nagyhatalommal együtt kész aza-vatolni e térség biztonságát, s államainak függetlenségét. Ehhez a javaslathoz Románia, Bifl-gária, Albánia és Jugoszlávia csatlakozott, á török, a görög és az olasz közvélemény pedig kifejezte helyeslését.
Amikor idén májusban Bukarestbén* értekezletre ültek össze a balkáni együttműködési bizottságok, amelyen Bulgária, Jugoszlávia, Románia és Görögország képviselői, valamint az olasz és a ciprusi békemozgalmak megfigyelői vettek részt, a szovjet kormányfő a konferenciához intézett levelében isriiét hangsúlyozta: a Szovjetunió kész szavatolni a balkáni atomm'en-tes övezet országainak biztonságát, és felhívja a többi nagyhatalmat, tegyék meg ugyanezt.
A FöLDKöZI-TENGÉál átommentesitésére irá-^ nyúló szovjet javaslat az előbb emlitettTcez-deményezés logikus továbbfejlesztése volt. A-mikor ismeretessé vált az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy Poláris rakétákkal felszerélt atom-tengeralattjárókat küld a Földközi-tengerre, a Szovjetunió jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz és a mediterrán medence országaihoz: nyilvánítsák a Földközi-tenger egész térségét atom- és rakétafegyvermentes övezet-~ ■ té. . ■ :
A Poláris tengeralattjárók gyakorlatilag **at-lantizálták" az egész földközi-tengeri medencét is, vagyis növelték azt a térséget, ahonnan a NATO nuTcleáris támadást intézhetne á szocialista országok ellen, dé ugyanakkor megnövelték azt a földrajzi övezetet is, amely ilyenformán, mint az agresszió támaszpontjául szolgáló térség, a nukleáris ellencsapás célpontja len-
• i
A NYUGATI ellenéinek láttán áiengyel kor-mány ihödositotta és kibővitette a Rapacki-tervet.A2 1958. február 14-i lengyel emlékirat, amely nemcsak áz atom- és rakétafegyverek alkalmazását, valamint á rakétaindító berendezések felálíitását tilalmazta a négy ország területén, háriém hatékony ellenőrzéssel is biztosította a terv ^«grehájtását, felvetetté a nukleáris hatalníák garanciájának szükségességét is.
Az 1962 tavaszán a genfi leszerelési értekezlet elé teirjésztett lengyel terv : kétszakaszos^ volt: észérfht az első szakaszbán a négy állam kötelezné magát^ hogy nem gyárt és nem szerez be atomfegyvereket és ilyenek célba juttatására szolgáló eszközöket^ s nem létesít atomrakétatámaszpontokat; a második szakaszban pedig a szerződő államok hadieréjéből kivonnák a meg-leyő rakétákat, és egy megállapodás szerinti szintre csökkentenék a hagyományos haderőket és fegyverzetet. A Rapacki-ierv magában foglalja a nemzetközi ellenőrzés elvét is, vagyis lehetővé tenné egy iljren ellenőrző rendszer kipróbálását. Fontos eleíne a tervnek a két német állam részvétele, amely kétségkívül elősegítené a német kerdéá megoldását, az NDK és az NSZK közeledését.
A nyugati hatalmak elutasító magatartásával szemben á Szovjetunió teljes mértékben támogatta a közép-európai atommentes övezet gondolatát, abból kündulva, hogy az előkészítené a további leszerelési intézkedéseket. A szoiíjet kormány kijelentette, hogy nem ad át nukleáris
Míg tehát a NATÖ-hatalmak ujabb hagy kiterjedésű^ mintegy 300 millió lakosú térséget vontak be a nukleáris háború veszélyövezetébe, válaszul a Szovjetunió' az atommentesitett övezet kiterjesztését javasolta: **Ha ezt a térséget olyan övezetté nyilvánitják, amely mentes a nukleáris és rakétafegyverektől — hangsúlyozta á szovjet jegyzék akkor az Egyesült Államokkal és a többi nyugati országokkal egyetemben a Szovjetunió is hajlandó megbízható garanciát adni arra, hogy a Földközi-tenger térségét háborús bonyodalom esetén olyan területnek tekinti, amely kivöl esik a nukleáris fegyverek használatának övezetén",
AZ AFRIKAI országok, elsősorban a különös sen érintett észak-afrikai államok, egyértelműen támogatták ezt a szovjet kezdeményezést. Afrikában egyébként is világosan megmutatkozott az a tendencia, amely a kontinens a-tommentesitésére irányul. Ez az irányzat idén májusban, az afrikai állam- 'és kormányfők csúcsértekezletén, az Afrikai Charta elfogadásakor kristályosodott ki. Az Addisz Abebában összegyűlt harminc afrikai állam- és kormányfő az általános és teljes leszerelést sürgető határozatában kimondta: Afrika legyen atommentes övezet.
Az értekezlet sikraszállt az atomfegyverek gyártásának és kisérjétezésének betiltásaiba meglevő atomfegyver-tartalékok megsemmisítése és az afrikai katonai támaszpontok felszámolása mellett A Szovjetunió ismét sietett felajánlani garanciáit. Hruscsov az Addisz Abeba-i értekezlethez intézett üzenetében kijelentette: a szovjet kormány teljés mértékben egyetért az afrikai független országoknak ázzál a felhivá-
A Szovjetunió kész megadni a szükséged biztosítékokat arra — irta a szovjet miniszterelnök —» hogy bármilyen katonai bonyodalom esetén Afrikát a nukleáris fegyver alkalmazási körén kivül eső földrésznek fogja tekinteni, ha az E-gyesült Államok és a többi nukleáris hatalom ugyanilyen biztosítékokat ad."
A LATIN-AMERIKAI atomfegyvermentes öve-^ zet javaslatát Brazüia terjesztette elő 1962 novemberében, az ENSZ-közgyÜlésben. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Bolívia és Chile is aláirta, s csatlakozott hozzá Ecuador és Mexikó is. Az öt latin-amerikai ország ez év áprilisában egyezményt irt alá az általuk alkotott latin-amerikai atomfegyvermentes övezet létrehozásáról. Az öt elnök április 9-én közös közleményben jelentette ki: nem engedik meg országukban nukleáris fegyverek gyártását és tárolását. Ez volt az első eset, hogy latin-amerikai kormányok ily nagy horderejű kérdésben az Amerikai Államok Szervezetén ki\'űl foglaltak állást. Az AÁSZ-on kivül létrejött egyezménnyel gyakorlatilag kikerülték Washingtont, amely a szervezetben meg tudta volna akadályozni a kezdeményezés valóra váltását.
A latin-amerikai atomfegyvermentes Övezet létrehozásáról hivatalosan tájékoztatták a Genfben ülésező tizennyolchatalmi leszerelési bizottságot is, s Genf bén á szocialista országok és az el nem kötelezett államok küldöttei fenn<i> tartás nélkül Üdvözölték ezt a kezdeményezést. A brazil delegátus. Genfben ismertette Goulart elnök Üzenetét, amelsr szerint a nemzetközi helyzet egyik legnyugtalanítóbb és legveszélyesebb mozza,natának az atomfegyverek elterjedését tartja.. ,
Á SKANDINÁV atomfegyvermentes Övezet ja-vaslata ugyancsak az atomfegyverek elterjedése ellen irányul. A javaslat Kekkonen finn elnök nevéhez fűződik, aki továbbfejlesztette Undén svéd külügyminiszter úgynevezett "atommentes klub" elképzelését. A -finn köztársasági elnök 1963 júniusában, a Páasikivi-, társaság ülésén terjesztette elő ja^-aslatát az é-szak-európai atommentes övezet létrehozására. Érvelése szerint a skandináv országok gyakorlatilag máris atomfegyvérmentes övezetet alkotnak, de az övezetnek nemzetközi garanciákra is szüksége van.
Finnország á békeszerződésben kötelezte magát, hogy nem gyárt és nem szerez atomfegyvereket.. Svédország is semleges politikát követ, s szintén nem enged be területére atomfegs^ve-reket. Norvégia és Dánia a NATO tagjai ugyan, de egyikük sem kivan atomfegyvereket^ és nem epgedi, hogy más hatalmak atomfegyvereket tartsanak területén. Haékerup dán ktilügymir niszter nyilatkozatában üdvözölte Kékkonen jar vaslatát, de a koppenhágai konhány, az oslóihoz hasonlóan, NATO-kötelezettségeire hivatkozva, várakozó álláspontra helyezkedett.
Mindenesetre áz a tény, hogy a skandináv országok ténylegesen atomfegsrvermentés övezetet alkotnak, noha két északi ország az Atlanti Szövetség tagja, önmagában is bizonjritja az a-tomfenyegetéstől való mentesülés vonzóerejét. És lehetetlen nem észrevenni a skandináv államok magatartásában, hogy az egyúttal Nyugat-Németország atomfegyverkezésének 'megnehezítésére is irányul.
A Z ANTARKTISZ is atomfegyvérmentes öve-^ zet. Az 1959. december 1-én aláirt egyez-menyben tizenkét különböző rendszerű oi^zág (Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, a Dél-r afrikai Köztársaság, Franciaország,^ Japán, Nagy-Britannia, Norvégia, a Szovjetunió, az E-gyesűlt Államok és Uj-Zéland) eltiltott mmden katonai fegyvert a Déli-sarkvidékről, megvalOr sitotta az első nemzetközi felügyeiéti rendszert annak biztosítására, hogy az Antarktirat rólag békés célokra használják fel.^ Tilos az Antarktiszon bármilyen nukleáris kísérletet végezni, radioaktív hulladékanyagot elhelyezni, hadgyakorlatokat folytatni, katonai támaszpoií-tókat és erődöket létesíteni. A Dél-sark—- a béke övezete; És ha atomfegyvérmentes övezet létesülhetett ezen a zord vidéken, mjert ne jOr hetnének létre ilyen ö\ezetek melegebb égtája-(Folytatása a 8. oldalon)
ífc
í K.
í .1
l ^
' -''^ TI