KANADAI MAt;YAR BIUÍTCAS
.■^■:fif.-y}>j;v,--'i;-. • vsai*'
JÚNIUSI napon történt. Aragóniában yágták a gabonát, szedték az első babot, szag-. gatták a borsóliííveryeket a sárga szárakról. Szedték a paradicsomot csipkés levelei bokra b ól és a hosszúkás lila tojásnövényeket kosarakba gyűjtötték. Knkoricacsöveket puhítottak a parasztok fazekaiban, fiatal hagymát raktak el tavalyi növényolajba. Kint az öntözött mezőkön főtt a sár a rizs körül, mely sorokban állt, mint a katonák sorakozóra híváskor. Madarak ezrei fészkeltek az Ebro-völgy fáin, mely-zöld oázisként nyúlt el a folyóval a száraz hegyek pusztaságában. Daluk olyan vólt, mint roppant gyümölcsösbe beleszabaditott boldog gyermekek örvendezé-se. De még m^^ a lópatkóban, melyet a köztársasági hadsereg kalapált ki Huesca körül, az aratás örömteli előérzete uralkodott. Pál (Lukács tábornok) brigádja égy hadosztálynyi erővel nyomult előre, hogy rTÓhainmár vegye bé Huesca városát.
l^UKACS Pál magjjar nemzetközi szabadságharcos tábornok hősi halálának dátuma ez. Lukács, ki tadván-iudta^ hog^ »,ű spanyol nép szabadságharca az egész haladó emberiség üg^e*\ ol}) példát mutatóit mint_ iró, mini forradalmi kotonai vezető, de talán legjobban mint EMBER, hogv a nemzetközi bankárok pénzén előállított Hitler-grá-' nát, mel^ éleiét kioldotta, csak mégjobban aláhuza az emberi ^haladás történelmébe ki' tör^lheteténiit beirt nagy^nevét.
Az alábbiakban Gustav Regler német an-
tifasiszta írónak^ ki Lukács tábornok Tizenkettes Brigádjának komiszárja volt s tábornoka melleit o is csaknem halálosan sebesült — *,The Creat Crusqde**^ cimü /fönv-véből hozzuk azt a részti mellben Lukács iábornok halálának törü/niéni;eí/ irja. le.
A batallionok részben a várostól északra
fekvő kis faJvak istállóiban voltak elszállá- ki. Alig tudták elképzelni, hogy francia íöl-
solva, részben a falvakon kivüli erdőkben. Az dön nőtt. Hány völgy és hófedte csúcs fek-
olaszok a VoFM Zászló dalát énekelték. A szik még mindig.közöttük!-
^Nézzetek le a városra!« kiáltott fel most Whaal.
»Azt reggelire hagyom«, mondta a sor vezetője továbbmenve . . ,
npÁVOLABB lent a völgyben hangok lármár ^ ja hallatszott^ Olaszok ültek makaróni adagjaik körül az útszélen, vitatkozva. ;
»Valóságos, liclércnyoniás volt az«, mondta az egyik. ^Itt a,fronton szabadultam meg tőle először.*.
»Gondolodj hogy igazán vége vah*?<c kérdezte mellette a szakács, a tánj'érokat rakva meg nagy kondorból.
s>Az uj kormány radikális változásokat tett.«
»De elvesztettük az északot.*
s>Én nem arról beszéltem, de azt akarom, hogy a hátam védve .legyen, mikor a fronton vagyok.« ' ' »TeJs^fejtél? Ki akar még makarónit?* Tányérókat adtak oda; az, aki a. komoly beszélgetést kezdte, szintén kapott még.
:>Mostanában gyűlölni kezdtem a pártokat*, mondta, amint foljrtatta az evést. »PéI-
franciák félszeréből a Marseillaise hangzott. »Mindamellett, sohasem voltunk még ily <iául, én szocialista vagyok. Te anarkista
A fiatal spanyolok^ kik most a batallionok jó - közel november óta«, mondta egyikük, amint "—' '-------^tí^^-..^., *
háromnegyed: részét tették ki, újra és ujrá segített a másiknak a lemászásban. .
kérték. Körülülték az ijrég^ Siettek visszafelé. Keveset beszéltek, de
kat, tiszteletteljesen hall^^^ Vegul a Car- szorosan együtt maradtak. Minden tizperc
magnole-t kertek s nevettek ese^^^ ben mondott-valaki valamit. ; \
tek a Ca ira-tf.A lengyel batalIionnaLaz em? . Ja^^Ciia4^s:Jí^^»^
berek csak a várostól beszéltek, melynek szé- T^^^ 1? "^?^^íí®f' mondta az
kesegyházaiUáttáka hegyről lent a sikon. A ^z egyik dombon állottak.
vezető főutat. A varos, jugy esn^ isi, mmt érett körte a zsákba'áhosszunyelü hyesőkés vágására. Na^ yárós ez.* A iázüdók most már
Te-l
összehajtják őket á vái^háza elé és átadják ^ nép ' itélkezéséüék.. - - v
»Nem is Jenné^rossz olykor-olykor zászlót tűzni ilyen yárösházára*^ mondta" Stefán, a (lengyel) komiszar. : ' '
Janek himlőhelyes arca .mosolyra nyílt.
5i>Persze, te tüsóiéd*, kiáltotta Stefan, magát helyesbifve. Akkor Henri kihajlott a\sá-" tor szárnyai között; szemüvege a város felé szikrázott. ^Egyiketek sem fogja kitűzni*, mondta? »egy spanyol fogja. Értettétek?*
A többiek elhallgattak. Janek nevetett, mintha vicc lett ,volna,-Henri ravaszsága-ö-römmel töltötte eU Stefan ajkát rágta; álmot loptak el tőle. Persze, hogy a spanyoloknak kell adni ja megtiszteltetést; most a brigád csaknem egészen spanyolokból állt. És különben is az ő; hazájuk volt . . .Stefan felugrott izgalmában és" átment a spanyol szá- _ zadokhoz. -Látni akarta, ki- tűzhetné ki azt a zászlót.^Ainiht táborukhoz ment fel, katonákat látott kapaszkodni messze fönt a Pireneusok hégylábain. Réveteg gyaiíu fogta el, de nem akarta hinni, hogy egy ilyen napon szökevények lehetnek, és folytatta útját.
A KATÓNAK a hegyekben franciák voltak. ^ Déli étkezés után indultak ki titokban fegyver nélkül, kenyérzsák, sőt kulacs nélkül. öo*wiyww»*«s Egyikük hirt;elen megszólalt, mialatt. ettek: ^Uf* teW^é^ével >^ancia^ágr7ótt fént van.* ------:-±f:lt^^fÍ^L
Sokan felnéztek; aztán ették tovább. De^kis vártatva, nükor poharaikat ujratöltötték, e-gjikük. megszólalt: >Azért nem lenne rossz, na kicsit körülnézhetnénk.* Ivott, aztán'hoz-zátette: »Ki tudja, hogy vissz'amegyünk-e valaha is?« * ^" - :
»Hájfejü«, mondta egjrik szonászédja, »igy nem szabad beszélni.* Aztán sokáig .mind hallgattak . . Whaal, a flamand szülőktől származó nagy fémmunkás, félkélt és-Fer-nandóhoz, a spaibyol „századkomiszárhoz fordult. - ^ 1 . '
LUKÁCS PÁL tábornok irói aevéhV Zalka
Máté----a világháború utáni idők csaknem
mindén forradalmi frontján harcolt, Kínától az Ibériai-félszigetig.
Spaiiyolcrszági kilenchónapi szereplése tt-tehetségével^ odaadáisával és népszerűségével Icülőnoflen e dátumokkal tette nevét halhatatlanná: MADRID, 1936 novem-ber; JARAMA, ltó7 február; GUADA-LAJARAy 1937 március. Huesca elleni nagy támadása előtt mar egy hadosztály elén áll, 4le a támadás előkészítése közben, á hajnali, roham előtt, este oltotta ki életét egy gránát: HUESCA, 1937 június 12 . . .
Május 2-án,^ negyven nappal halála előtt, a RÁKOSI Zászlóalj alakuló gyűlésén mondotta:
Vannak különböző hősök. Van, a-
kérdez, mondd még.neki, hogy nens, kell senkit se utániunk küldeni;minden, rendben-van.« - ^ ^ '
ki halálával válik hőssé, van ki életével vá-lik hőssé és van" a magyar népnek egy hő-se, aki szellemével áttörve börtönének fa-Iáit, életet^ erőt Önt a lankadókba, aki szel-lönével organizál, vezet, buzdif,^^ lelkesít. EaE a mi hősünk: SÁkoú Mátyás. £z ^ mi hareímk is:']iarc a magyar nép'szabadsá-
vagy. Az^a kettő ott kommunista. Nincsen-é egy kö3társasági is az asztalnál ?«
»Pacciardi«4.mondta az egyik tele szájjal; »Neki a legkönnyebbe, mondta a szociá^ lista. * r
' ..»Miért
. »Neki nem kell azzal, bajlódnia, hogy köz-; társs^ságfyá váljon.^. :. .
Nevettek s egydarábig bésizéd nélkül ^ettek. Aztán a szakács* lenézve Huéscára,^ melynek tetőit araiiybámábá vonta a hanyatló nap, él£ídnd0lkodva ihondta: »Mikoi: a dolgok májusban elkéáídődtek, öttjent Barceló^ nában (A^ 1937 niájúsi anarkista-trockistfi : puccskísérlet — A ford.)» igy kezdtem gon-^^ .. dolkodni, ,Jtt ultink^ Madridban az egérfogó? ban, rácsok elől, rácsok hátul." Gyűlöltem mind, kommunistát éppúgy, mint anarkistát.«
»Az régi nóta^, kiáltott fel az egyik, de a :. szakács nem engedett megszakítást: »Aztán -egy fiatal spanyol jött/hozzám a Negyediktől ; s kenyeret kért és yalámi kannázott hust, ha , ^enne. Barcelonába, akart menni és elmonda-;u ni nekik, hbgyíji^yüzták meg testvérét a láza- ^> dók Badajózbán El akarta ezt mondani a.:/ Plaza Cátalunya lázadóinak, és magával a-. ^. kaita vinni puskáját is, ha netalán ... El is > ment és én valahogy lecsendesedtem. Nem le-Ket fegyverszünet, ilyén, ellenséggel, mondtam^ magamban, é& ha ők ugy gondolják Barceló-nában, akkor az az ellenség müve. Röviddel utána-ujkóröiányt kaptunk, és most kész vagyunk a támadásra.« __
»Akkor hát-^egrin mellett Vágycc, kiáltott , fel kommühistA: szomszédja.
»Én amellett va^ok, hogy mindnyájan ,; köztársaságiak Iegyünk<c, mondta a szakács, f
»j6s a mi pártunk jelszavai?* mondta a , . kommunista. '»Nem'helyesek voltak-e a kezdettől fogva?« Becsavarta kanalát lágyéka-' hoz szorítva, mialatt idézte a jelszavakat:^/ »Nopasaran..Madrid nem Addis Ababa. Háborút a betörés ellen. Mando unico. Hadipar, szervezése. Szakszeifvezeti egység. Minden jspanyol qgiozgóáitása. Támadás, minden fronton.*: /. .
^▻Mindnyájunknak köztársaságiaknak kell lennünk<c, ismételte a szakács álmodozó han«
:»Hadd mondjak én is valamit*, kiáltotta "tul a komniunista mindegyiket. Ugy látázott, mintha az evők "nem figyeltek volna a beszélgetésre, de" "Valójában meg voltak lepődve a kis kómiflltiiiista hirtelen szóáradatától.' Velük volt'^ noVtember óta, résztvett minden harcban, .és minden gyűlésen, de sohasem vett részt senümi vitában. Alig beszélt még csa-: . Iád járói is. :Csak az irodából tudták a nevét és hogy' Veronából jött. Mikor Jaüfchia, az őszhaju költő, elesett Majadahondánál, látták őt futkosva, szitkozódva és könnyezve a' ' -hordágy mellett, de afctán megint néma,lett.:. a>Ha nem lett volna ötödik Ezred, Madrid
'-'■3
ím
m
. í
• 'wJj
m
m