A S. Credit tanácsos, népimlr sz^adságszeretetéről bűzéit
SZŐKE István) 'a K- K ítfimkás szerkesztője deér 9-én tartotta előadását^ Calgarybaii..a tábor Tempje-ben, melyen a helybeli magyarság £zép számmal vett,r«szt, annak eileiiére,^ hogy ^gyűlés behirdetés^e kevés^-idő volt, s igy sokan nem :s tudtak felőle.
aTHortby-uxalom sxánt és fogadalmat tesz, liogy a nisssaröSs
teljesen szövets^esek oldalán áll^ a bitlerizmus-és fcsatlűsas elten, / : .
^,^j&t todösitőnk jelentése
Nyugatkanadai köi^tjján,. St^-, Tte István idec. 11-én" ért East Coülee bányászfalub^v ahol -egy sikerült - népg^ésen ta^rtotta meg .döadását-,a főnyi kö-
tóis-mozgalom fontosságát. mely-|altít a közönség tapsviharral fo-nek: legfőbb célja,: nemcsak ■ a'■^cíott'''^^-^^t -?■ ^"^■^.■í'
először Geörge^rown; So-cialGredít városi itanácsost mutatta be. a ni^gyarság-nak, aki szivélyesen üdvözölte a magyarságot és rövid tartalmas beszédben emlékezett rmeg- a középeurőpai országok-festőién szép tájairól, városairől. Mégis teljesen megért bennünket^ hogy • a szabadság u-táni'.vágyődásunkban inkább választottuk- a ^kanadai < ridegebb prérit, mint a sizép iVidéke^et a fasiszta és ^hűbéri élnyomatássaL ~iMiajdsikertvíési szerencsét Jcivánt a magyar.< demokratikus-mozga-r lomhoz és a gyűléshez.
magyar nép,' hahem az egész ^világ :demokratikus és* szabadság-szereid; népének segítése a nácizr
^Epőadását, j amiti^ mindenki f&k szüli ' figyelemmel yhaUgatott;! a - ~. " . világhtíyzet ismertetése, a ma-
mus -Jeverésénélc4.-küzdehnében-jgyar kormány árulása és a ma-£zzel.Jcimutathatiuk Kanada né- gy^r ^^p sorsa, valaxnint-,Kana-pének is az irántuk érzett hü- ^a háborús törekvése és a kana-ségünket és-hogy mindenkor ké- dai magyarság állásfoglalása és §zek ^vagyunk megvédeni Kana- .feladatai töltötték ki.
ojt
' tFo!yíatjSs:ö3 1. oldalra!) tek feevontais tx haöseregi© so*^ kat a haűianyágf-gyárakhan dol go:^ íjami^^ok kQzül s-^helyüketv foglyokkal és nőlUtel tölUk l)e.^^ Ail>ang^ns Nyheter .^tpcláwl-mi svéd .lap ,berlii[ii Jev^e^iöJ^ lenti. hogy *Kaimas>és Vilna kör-igékén, ^valamintvtiz máirlitván;^ kerületben bszártálc altemplomokat, mozikat, színházakat és pla-cokat,rn\ert kiütéses; tifus^rohar mösan t^ided.
Tif u^-kiUtésről jelontenelc v a megszállott lengyel fgs.^ulcráh tj&^ rületen iá. A helyzet olyan ^ju-lyos, -hogy a zsidó orvosokat, a-. JUket -ezídeig eltütptták .orvosi gyakorlattól, bevonták orvosi szolgálatba, sőt némojb katonai
35. mérföldre. délre .cpö >Solucshlg üaték vissza*: aaolass gyalogság t>8dig valósággal el van saigetel-ye .^en^ázitól 4S2alira. . íJzideig több mint-^zezer fogoly 'érkesett mes a ^biít-bázi-solc terlUétéjNs,. akiK köTÜl mintegy jéoOO ólasíi^és 4000 .német.
Az iitánpótlás .nehé^ége rop-' pant ^nehézségeket > okoz. a ten- ; gelycsapatpknali, melyeknek me-4Qiekülése a ljeg»tób>i. J^entések {szerint már . p^S^iikszerÜvé ^ kezd válni. , ' > -
3^oisz A brit tbaditcngeré-szet egységei ^l6i|llye^t«ttek 2 olasz ^cirkál^t, ^gy,arom)íoIÓt és 3 transzpprthaiót, .melynek következtében mintegy 5000 olasz tengerész és katona lelte-halálát. Kö'.el ezer é^ési és .egyéb se-
;tattá Szőkét, akit-, a ímegjelenr tek, lelkesedéssel fogadt£^k. Szőke örömét íejezte ,ki~ hogy be-< szelhet Calgary magyar ::imtmká-sága előtt. Tolmácsolta a^ kelet-Icanadai magyarság, és' Dr* Czakó üdvözletét,, mely után rátért a világpolitikai helyzet és események r bővebb* ismertetésére.
^.A határozati .javaslat a brit .és l^^éyt. eUens0ges tránszporthajőt; ' ...r. _ _ , ossz^en 25.500 tonna tartalom-
mal.
dát-a^betömivkészölö nácik ellen.
Ajánlatos volna Calgaryban is' elöádőíi^^ megalakítani a demokratikus niá-i^^í^^?'^^*^ gyárok szervezetét, melyen ke-l-^^^lés^^íía^ resztül -hathatósabban segíthet-^^^^ nék nemcsak Károlyi demok- .tot^kíiKmg,mmi«^ ratikusVmozgalmat, .hanem'job-. ......
ban bebizonyíthatnánk demokra-, ^an^í^ai kormánynak a Horthy-Azután a gyül&svezetö bemu-jtikus^mívoltunkat is, azzal, .hogy, "'^^^o""^^"^"! hadüzenetével kap-
szervezett erővel állunk a háfco- csőlatban lúmondja. hQgy
teljes t;úda:tábi^ h^gy éziiáííh
gyar nép ellen,,hanem a, hitleris-*Qgy-;tegyék félre.a nézeteitéré- !;ta-j^^ seket,:inert ma, amikoriljrenine-jTudatábaii'
héz-=időket-nélünk, jobban .szükség i. magyar nép is; m^ jreípénjrtic^^ ' ?^
van. az ..összetartásra és kézfo-^>ve várja a külső
kórházakba 1 is berendelték ^ őket _
Berlin ^közeléből is deíenteUek Jbektöl szenvedő olasstvmentett^ ragályeseteket. Jösziv^rgott hí-^i Ápolnak ,a vtunjiszi , partok rek >szeripti^egész, német.ifalyi^í vannak- lezárva a raRálv miatt.
I>>ndon vtt-v^A br^ A -Tass szovjet hivatalos hir- bejelentette a 4850 tonnás t'one-iigynökség jelenti, .hogy azésza-'^in nevü könnyű cirkjál^haíónak ki szovjet _hajóraj tengeralattjá- az elsüllyesztését. A cirkálót né-^ rői el^Uyesztett^ .három telje- jniet tengjsralattláró toippedózta §en megrakott, patrolhajók által ineg.az AtlántiríSqeánon.' ;
rus törekvés mögött.
végül ; jelenlévőket, -
Kérte
Megemlítette, hogy Vancouverben érte annak a híre, hogy Kanada hadatüzent Magyarországnak; Most van itt az ideje legjobban, hogy a kanadai népnek megmutassuk azt,, hogy; hűek vagyunlríKanadademokratir' .kus hagyományaihoz, és intézméf nyeihez,;.jnetyeknekj;^egvédésére;
-r; megteszimk ^ninden- tplünK; telhe* töt, hogy minél ihamarább és si keresebben legyőzhessük-:4cözös ellenségünket .— a . fasizmiist," mely egyformán eln^'omással és-rabszolgasággal fenyegeti a világ minden szabadságszerető: népét. Meg kell mutatnimk.a kana|:^£^ dai népnek, hogy-mi }tt,ma?vae%' rok sziwel, lélekkel írésztves^üíJsfc!
, olyan népies megmozdulásokban és akciókban, melyek á győzelmet segítik elő a fasizmus és an^ ^nak vUágruralomra_ törő urai fe-lett.-
Felhivta a hallgatósáff f=^el-mét arra, hogy itt Kanadában is tucátszámra találni hitlerista ügynököketj még magyarokat .is! (itt Calgaryban is vannak iilyen-szabadon futókkiket irgalmatlanul le kell leplezni, mert-ezek különböző ürügyekkel igyeksze-r nek a jóhiszemű emberekft félrevezetni. Ilyen fajta ötöditehad-oszloposmxmkának tudható be; az, hogy szülőhazák ma abba^ia: helyzetbe keriüt, amiben v-<n.
zért a szerencsétlen helvzeté?;t tehát nem szabad, a magyar ínég pet okolni, hanem vádolni és 'M-t' végsőkig kell elítélni az árufö. Horthy kormányt és-annak cssítü lósait, kik álmagyar népet odadobták Hitlernek és a náci hadak prédájává tették az egész országot.
Eafután. ismertette a--különbsé-' get a Chamberlain és a Churchill kormányok között. - A, Szovietunió megtámadásával' Churchill belát:' va az angol nép igazságos.akaratát szövetséget kötött a Szov-jetimióválv s nemcsak^ hadfelszerelést küld: annak, hanem'-a^^^ gol nép egységét is biztosította-azzal, hogy.a.,munkás jogokat és szabadságot ídbővitette s ma az angolikommunista párt-vezére- az angol kormány-megbízásából körúton van Angliában, hogy a népet a haditermelés-minél gyorsabb előállítására serkentse.
gásra, mint' valaha. ''Míndn3^^Un-kat^egyformán fenyeget j9L fasiszta "Veszély" és ezért összefogni, cselekedni kell; - mig nem I^ö. CVégezetiil a gyülésvezetö; egy
ruló Horthyruralom megdöntéséi re.
;s>A magyar nép és a külföldi magyarság-ugy tekinti a hitleris^ taJJorthy-uralom elleni háborút,
határozati ^3avaslatot;.olvasott fel, mint saját; háborúját- az embe-ami továbbítva lett King: minisz^ riség közös ellensége ellen r ; . «
Fe^inSTrZr^Sótí"? r^^?-^^ mérföldet^^sza-MS2 tenfferierök elsmivesztették < vonultak ^Sipgapore irányában a rósz tengenerök elsüllyesztették, -^^^.g^^. j^^j^^ oldalán, de visz-
A tengelycsapatok szétszórt erői Sietve vonulnak vissza Bengázi felé, hogy ott ösz-Bzeszedve -magukat ellentállást kíséreljenek meg- az előrenyomur ló birodalmi erőkkel szemben, jer lentik a' brit főhadiszállásról.
iRommel tábornok megmaradt páncéloscsapatait a Bengazitól
Kanadai tankok a Szovjetelmek- Szovjet bizottság vizsgálja íölüla^^^^^
gálatra
az elbocsájtás előtti
kihallgatáson azzal az ígérettel kértem a feltételnélküli szaba-
CET HT IS
Beszéde' során megemlítette Szőke a X^ndonban, Károlyi 'SC-hály vezetése alatt megalakult Mag3rar Demokratikus Tanács
működését Eüuondta, hogy körútja alatt a-- legtöbb- helyen' találkozott naár a megalakuIÉ<5na-gyár demokratikus—szervezetek-
(Folytatás az 1. oldalról) vezetői,'jelentős imértékben elöser githétik Kanada -háborús; törek-^ vesét önkéntesek toborzásánál, pénzalap gjáijtésnél, a termelés fokozásánál, szóval »Kanada erőforrásainak teljes mozgósításánál, teljes kanadai egységért ^gy maximális, demokratikus háborús törekvés érdekébén.*
Az internáltak . mindegyike meg van győződve, hogy a kanadai népnek szüksége "van rájuk^ folytatta Jackson. sE^esek személyesen írtak a kormányhos^ kifejtve ^álláspontjukat jés felajánlva szolgálatukat Egyesek a S£^át szervezeteiknek írtak, hogy szervezzenek tömegnyomást a kormán3?ra s rázzák fel a kanadai népet, hosy az antifasiszta'
. ^/donbocsájtásomat, hogy a legjobb
hessük el BT hitlenzmus ellem tehetségem szerint segíteni jfo-
harcban.
gom a termelés tervezését, fokozását és javítását Ugyanakkor az imiómba való visszaválasztá-sommal ^sokat tehetnék az iparomban a termelés mozgósítása terén, a termelés.fokozása, a termelési mód javítása^ uj erők, főleg nőknek ebbe az iparba való bevonása terén.« -
Véleménye , szerint a jelenlegi helyzet a .legjobb alkalmat kínálja fel King miniszterelnöknek arra, hogy a kanadai nép- erejét a legteljesebb mértékben raozgósit-
kanadaiv utászcsapatok V szervezér; vezetők s^badságára nélkülözhe-l-sét.
Egyes szakszervezeti vezetők e-gyenesenjavaslatokatterjesztet-tek a. kormány elé, mondotta - Jackson: A hajóímmkások = képvir selöje a hajómunkásoknak a hadiflottába - való toborzását, a' szállítás ihathatősabb-:megszeryezését ajáhlottai mig.. az> erdömamkások tiniójának vezetője a; kormányhoz intézett javaslatában ki jelentet-^ te; hogy a szabadonbocsájtása segítene ' leküzdeni a munkásság közötti közömbösséget s elósegir tené a háborús; törekvés iránti
morált a munkásság között. A sa és egységesítse Hitler, s mind-szervezetébe való visszaválasztá-sa -s befolyása fol3?táii jelentős mértékben elő tudná, segíteni a
tetlen.sáikség^7an*ahhoz, hogy a legteÜesebh fokú ,mozgő;^tást ér-
:»Magara pedig — ugyancsak felajánlva.magamat katonai szol-
azok összetörésére, jakik öt követik.
TJj emberek bevonásá.t rtartja: szükségesnek a kormányba, valamint a szabadságjogok, teljes yísszaáUitását ,a kollektív egyezkedés jogának elismerését' s a
szaverték^a japán .haderők, táma-;^ dását a. i^g^tir.oldalon^ mond:a a brit hadser^ ^l^p^rancsnoksá-gának jelentésé.
'Xion^don —,-Hongkong még min-, dig makacsul tartja, magát a túlerőben ^lév^ Japán ^haderővel szemben, . -
Mr. King. bátorító és elfsmerö táviratot Ocüldött a^Hoíigkongnálf
harcoló hősikanadai csapatoknak; V Sixigapore . — ' Japánv csapatok ^ három .helyen szálltak partra l ,Brit-Bomep szigetén. _A britek -visszavonultak a szigjet , belseje felé, előzőleg-azonban felrobbantották a gazdag olajmezököa lé- ' yp olajkutalcat. , - <
, !:London — .Holland . e%patok jn^glepeté^szerü ;t4rtiadást*'intéz-tek Észak-Bomeó ellen, ahol ya-lamennyit elfogtak Ja, japln betolakodókból a aztán ^vissz.avo-nyltak. Ugyanakkor elsi^lyesztct-tek,3 japAn csapatszállító hajót.
Ez?el együtt a holland és a-merikái haderők távolkeleten 13 csapatszállító hajói .süllyesztettek el.
.Wa$hin!^n — ,I>íig, a Japán, e-rök nyilvánvalóan nagyobb tá" madásra készülnek a' Pülö»)-szí-getek ellen, az amerikai haóhad aíTól számol be, hogy ^legalább 14 ellenséges . tengeríilattjárót<t süllyesztett el yagy^rongált meg az Atlanti-óceánon és ^hatásos csapást mé;i^t számos japán tengeralattjáróra* a .Csendes-óceánon.
Bzidei^ a.lapánok csak kisebb területekét foglaltak el & Fülöp-szigetek legészakibbjén^.'Luzonon,, ' amelyen a főváros, Manila is van. Ugyanakkor . japán csapások partratételéröl számolnak be Míndanaon a nagyobb sziget dé-
lii részén.;
A ' legújabb Jelentések, arról számoljak he, hogy -SO csapát-száUitó japán hajót láttak a Eü-löp-szigetek közelébsn.
munkásság., képviselőinek a haditanácsokba való bevonását
»King miniszterelnök -történelmet*,alkothat ma olyant ami páratlanul .állhat Kanada .történelmében*, hangsúlyozta Mr. Ja'ckson.
J^ogjegyezte, hogy a szabadon-., bocsájtásával a kanadai jnunkás-ság győzelmet -aratott, - bebizonyosodott .ezzel, hogy az .uniójáénak harca igai^ágos volt, s a kollektív egyezkedés jogának érvényesülnie kellett'.
r
Végezetül köszönetet mondott a szervezett nmnkásstágnak és a demokratikus kanadai népnek, hogy éberségével és erőteljes lépéseivel lehetővé tette-szabadsá.-gát s, megjegyezte, hogy 'ezt - a. munkát' továb^.kell rVinm^-mert, akík^nmég ott maradtak, azö'tra' is; nélkülözhetetlen szüksége van Kan^daMépének a hábonis törekvés ^élőrevj tele bzempontjábül.