A
FEDERÁGIó (szövetség) gondolata csak ugy életképes, ha egész Európára alkalr-mazzuk. Utópisztikus lenné azonban azt hinni, hogy olyan végleges formát találhatunk, melyet valamennyi ország egyidejöieg elfogadhat. Azt hiszem, .hogy a Jegokosabb .több, széles konfederáció tervét kidolgozni, neielyek ^gy ideig egymás; mellett •élnek,.-ké.söbb nagyobb egységekbe olvadnak s -végül^felöleKk egész Európát, v ,
Most az a kérdés: )>.HoI kezdjük?* Ter-lűégzetesen ott, ahol a legnehezebb a ^nemzeti határokat megáliapitani,-mert-a .különféle népek és fajok, ^melyeket évszázadol^n at mesterségesén gyűlölettel oltottak :be e^-más iránt, egymásbaszövődnékiiKeletrEui^^ és a Balkáni volt a múltban az. európai, ikon-tinens Achilles-sarka és az ma is « ha nem találunk módot arra, hogy problémáit: -megold juk, az európai federáció problémálaviheg-oldatlan marad. ;.
Az eljárás ép forditottjaíkelljhoj^ légyen annak, amit a Népszövetség választottj:<mely a tetőt előbb készítette el, mint ai házati A házat alapjainál kell: kezdenie .El akácuk kerülni a felülről irányitott centralizációt, mely hatalmas bürokráciára vezet s hiján van.a szükséges megalapozásnak, e nélkül pedig nem lehet eredményt elérni.
A Z ELSö világháború, után ,a nemzetiségi "kérdésen volt a hangsúly. Független nemzeti államokat létesítettek s ezáltal sok, elnyomott nép legalább függetlenséghez rjutott. Szerencsétlenségre ez nem oldotta meg. a kérdést, sőt ellenkezőleg: a helyzetet még; jobban elmérgesitette.
A Habsburg Monarchia, bár igazságtalan társadalmi és nemzeti viszonyokon próbálta magát egyensúlyban tartani, legalább^azda-sági egység volt, melyet most megbontottak^ Paradox jelenség volt, hogy a Népsz^y^et^ég. arahykoi'ában, mikor a nemzetközi;- megértést prédikálták s a technikai tej jesitKiéxiyek szédületes tempóban növekedtél^, hatalmas pei-spektivát nyitva a tervszerű gazdállrodás-nak, a világ félig középkori; állapotokba zuhant vissza a kis nemzetei államok rendszere következtében, A kis államok, vámhatáraik kinai falai mögé húzódva ép annyit ártottak önmaguknak, mint szomszédaiknak.
Ez a lehetetlen állapot szülte a fasizmust, mely a szomszéd kirablásával próbált a gazdasági nehézségeken uiTá lenni. Ez á magatartás okozta a zsidóüldözést, a rabljás egyik formáját, a határokon belül s oly légkört teremtett, mely háborúra kellett, hogy vezessen. A kis népek önállósága látszat Yolt csupán, tényleg bábok voltak csak a nagyhatalmak kezében s azért, hogy i^zt a látszatot
Irta KÁROLYI Afihály
(London^ Angim)
jnegorizzéky szomszédjaikat ingerélték min^ dénféle kényelmetlen intézkedésekkel, hogy ezáltal saját hatalmukat>kiéljék.
qpZÉRT.egyesek aztmondjákit »Mintho^ az ^ Osztrák-Magyar Monarchia .sc*kal -jobb rendszer volt, mért nein térünk vissza hozzá?* De mi nem igy gondolkodunk.
Mi nem felejtettük, el, hdgy bár a Monarchia gazdaságilag életrevalóbb volt; politikailag ;azonban a kisebbség í uralmára; épült, a németekére Ausztriában, a magyarokéra .Magyarországon. Ez a r^ndszer^ it^^ súrlódásokra és elégedetlenségekre vezetett. Egészségtelen: alakulat wolt, szembenállt a demokratikus elvekkel, és hggy fenntarthassa magát, kénytelen voít a német, militarizmus-ra támaszkodni. -
HEVESIÍÍiJi^DAL
Kápolnai és.débrői gyűjtés , (t928)
Magyarország gyászban pm,'^ Magyarország .^ászban mn, . mert Kárali távol-van,^^^' mert Károli távol vam messzi kiil<>^S(zágban van, .
Tizennyolcban ^más^ép vót, mertcJKjárpll^ itihumitóty, s'^r:^ ' -mert Károli iiihutt^^ói, nagy urakra rájulí szóty szegény eirújetvapicLtVcti. r '
Anagymak^vááoljáki^^^:^^ ország líi^át^rMoljákp Akármivel váiolfákv fehsztoitaKdpolnatii.3 a magáétJiagyta rád. iui
Jön még a kutyára.[dér lesz még szpl^^h^gyfJiet^éri J^ezeljs fázol iti:^^:]^ , hozzíJí haza.KárG^ hozzuk^Jmzmáíár^^-jí
Lehetséges-e ma a federátiót Habsburg vezetés alatt megvalósítani ? A Habsburgok tradíciói époly erősek, mint a r^Burbonoké s lehetetlen hinni, i^gy a JIabsl)w:gok valaha is egy demokratikus, lés- szocialista federáciő központja lehessenek, anely. egy federált Európa 41 j rendjének útját egyengeti.
A MÚLT tapasztalatai :arra tanítanak, hogy ^ át kis népek, sőt középnagyságú népek sem -tudják- függetlenségüket megvédeni. Franciaország, Olaszország és Lengyelország példája ezt világosan bizonyltja. A kis népek valójábaii -valam^ik -nagyhatalom gyámsága alá kerülnek, Elzenfelül az agrárországok általában hátrányban vannak az iparos országokkal szemben, mert nem képesek megfelelően erős mechanizált hadsereget kiépi-teni.
" Sikeres federáció csak közös- gazdasági érdekekre épülhet, nem .pedig nyelvi közösségre. Az egyes álamoknak lé kéli mondaniok szuverenitásuk ^gy részérőU. ami nyilván áldozatot jelentr A Nóp$zövetség :azért bukott meg, mert >egyik nép .sem, volt hajlandó erre az .áldozatra..
Szembe: kell :néznünka 4;ényekkel s tanulnunk ^a saját ikárufiikon.
Korán lenne a fedesáeió részletkérdéseivel foglalkozni, A ,középkelet-eürópai federáció a Duna mentén: megtelepedett népekből ala; kulna. Ezek'Zárt egységbe-tömörülnének, kö^ zös vámterülettel, hadsereggel és tervgazda-sággaL Más- tereken .a különböző nemzetek megőriznék teljes szabadsagukat^ kulturális, vallási és nyelvi különállásukat ,
E némzetfölötti Federáció tiszteletben kell, hogy tartsa a helyi önkormányzatokat, az e^ gyes népek nemzeti sajátságait, de ugyanakkor központilag irányítja a -gazdasági életet. A parlament yáltakozva^ a külön-,
|g^im;S^^te bocsát-közriii E^ázersmindiön^^ tudomásul kell ivennünk, liogy K.eléteui'opa problémáit nem oldliatjuk: megJigy, hpgy á ide-oda határvóna^kapthuzii^ vagy :ioda csatolunk tközségeket iügy sejn, hoigy Európa öísszéomlott regi.^end^^ vissza-állitani.
A bajok gyökerét kén-eltá s égy
uj, szélesebb-emberi öntttíiatot és lelkiismeretet tereintenünk, ímely mentes a aprórcsep-rő nemzeti Müságoktól nés^ íf éltékénykedések;; tői is készi 4s: n^ltóu^ari^^ az egyenlők között működjön -együtt az uj, nemzetteözi egyití^]mü,kÖLdésre-társult Éorópá-íban.-::;t::' . : ■-■
(Foiytatás az 1. oldalról) vettek a kegyetlenkedések elkövetésében, a-mit a németek tevveltek ki.
A magyar hadsereg vezérkari íönöke. Szombathelyi tábornok, beismerte, hogy a magyar csapatok 5»rendfenntártó csapatok«i azaz a hóhér szerepére vannak kirendelve Szovjetukrajnában.
A mdgycir nép mulf-fci
A magyar nép a múltban beirta a nevét az emberi haladás és kultúra könyvébe. Az emberiségnek olyan egyéneket adott, mint Dózsa György, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Liszt Ferenc, Bartók Béla, a Bolyaiak — a magyar függetlenségért folyó harc két hőse — akiket Washingtonnal és Garibaldival egy sorban emlitenek.
1848-ban a magyar nép az élén járt az ösz-; -szes európai népek felszabadító harcának; á magyar tömegek küzdöttek függetleaségü-kért és az egész emberiség haladásáéi*t a börtöntartó Habsbui^ok ési a cári i«*alpm^^^
A magyar nép teljesitettétörtéiieínu feladatát a mult idők fplyamán és áldójsátókat hozott az einybmck elieni iharcában saját felszabadulásáért^ Harcával az egész/;világ= cso-.
dálatát kivivta. És most ? Ma ezt a népét a német imperialisták yégrehajtó hóhérainak bélyegzik, Magyarország pedig áz^mbeta ja magát az egész világgal, erkölcsileg elszigetelten^
Ma ugyanazok a szent kötelességek vái-nak ránk, amire Petőfi 1848-ban szólitotta a magyar népet: megszüntetni azt a gyalázatot, a-mit a magyar reakciósok zúdítottak rránk.
az elnyoníott ;=népek, fokozódó, gyűlöletét, ■ megállapithatják, hogy ^az einyójnoít népek kerülnek ki, győztesen ebből a háborúból.
9
iCiki lesznek a^^
Hitler magyar Idszólgálóinak;: a éoütikája azonban, nemcsakhogy gyalázatos, hanem egyúttal végzetes is a; nemzetre, vészthojzó a magyar államra. ■:,
Azok, akik látták, mintahogy mi 4áttuki ennek a kétszázmilliós népnek a harcát,amint a saját területüket védik; azok, akik látr ták, teljesen bizonyosak afelől* hogy a. Szovjetunió győzni fog. ,
Azok, akik józanul számításba vették á fasizmus erejét és ugyanaltkor a szabadságszerető népek erejét, amelyek a Szovjetunió, Británia és az Egyesült Államok vezetése a-latt. harcolnak, kétségtelenül megállapíthatják, hogy a hitleri Németország máris elvesztette a háborút. Akik figyelembe veszik a német hadsereg borzasztó nagy veszteségeit és
Miért kell,, hogy Magyai-ország újra a legyőzött államok sorában találja magát? Miért kell Magyarországnak a biztos pusztulásba rohannia a hitleri-Németországgal? Nem azt diktáija-e a nemzet fennmaradásának egyszerű ösztöne is, hogy Magyarország akadályozza meg, hogy a megsenuriisülésbe^^^^ szítsák, amerre Hitler máris belerántotta az országot? ■[. ■
A magyar reakció azonban pontosan az ellenkezőjet cselekszi. Minél reményteleneDD lesz Hitler sorsa, annál mélyebbre rántja az országot. Míéii; kell .Magyarországnak okádnia a hadseregét ?^ Azért, hogy a németim-perialista rablók az ukrajnai búzát, _ a Donmedence szenét^ vagy a Kaukázus olaját megkapják ? S ezzel a liitíeri zsarnokság a szabadságszerető népek feiett,győzedelnieskeani tudjon? Magyarország ezzel a cselekedetevei a saját sirját ásná meg. Ha Hitler iiralkodm fog Európán, akkor Magyarország a nieg megmaradt kis önnállóságát is végleg elvesz-