SZEE-DA, 1942 NO¥EMFEE 4,
7. O-LBAL
Kelet népe, mely szeretne ránk számítani, kétséges. Nem bizonyosodhatnak meg kormányunknak az indiai kérdés iránti teddide-teddoda magatartásából afelől, hogy mit é-rezhetünk majd a háború végével a keleti népek többi százmilliói felől. Nem tudják meg-itéhii tág és ingadozó beszédünkből^ hogy vájjon csakugj'-an a szabadság mellett vagyunk-e vagy nem, vagy hogy mit értünk szabadság alatt. , .
AFRIKÁBAN, Közel-Keleten, szerte az arab világban, éppugyímint Kinában és az e-gész Távol-Keleten, a szabadság a^yarmati rendszer>zavarnélküli, de előretei'vezett megszüntetését jelenti. Biztosithatlak benneteket, hogy egy népen más.pépéig által való uralkodás nem szafe^íiság, és. nem ^z, ániinek a megőrzéséért harcolnunk kell. :
Kérlek, értsetek meg nem a Szabad Nemzetek Közösségéről beszélek; A gyarmati rendszerről beszélek, bárhol is létezzen az, bármely nemzet alatt. Mi amerikaiak még mindig tul udvariasak vagyunk ahhoz, hogy
berekhez olyan képviselőket küldjünk, akik fel vannak hatalmazva arra. hogy ilyen problémát intelligensen vitassanak és hogy reális lépéseket tegyenek azok megoldása felé.
Egy nagyhatalomnál lévő képviselőnk, például, noha több mint husz év óta dolgozik abban az oi-szágban, ahol állomásozik, nem vett magának annyi fáradságot, hogy megtanulja aimak a büszke és érzékeny népnek a nyelvét, melyhez odaállitották. Oroszországba küldött rendkívüli misszióinkkal e-gyet sem küldtek ebből az országból kabinetranggal, hogy Mr. Sztálinnal beszéljen. A brit miniszterelnök volt az, aki elsődlegesen beszélt helyettünk az utolsó ilyen misszión^ kon. Kairó és Teherán között egy félíüeat országban laknak az arab népek, ;nagy tradícióval és nagy jövővel. Mégis, mikor -ott voltam, ezen az egész területen egyetlen kö-. vetünk vagy nagykövetünk sem lakott..
Ki kell törölniink agyunkból az »elsőosz-tályu« és »másodosztályTi« szövetségesek közötti megkülönböztetést. Minden szövetsége-.
a Brit Birodalomra göndoíjnnk 4s arról be- sünkhöz valóban válogatott embereket kell szeljünk. Fel kell ismernénk azt az igazsá- . küldenünk képviseletünkre, akik eléggé fon-got, hogy a világnak egy roppant területén toáak saját hatáskörökben arra, hogj'-elnö-
nincs többé semmi a.Brit Birodalomból, hanem ahelyett büszke Szabad Nemzetek Közössége. A brit gyarmati birtokok csak maradványai a:birodalomnak; Emlékeznünk kell arra, hogy szerte a Közösségben milliókba menő férfiak és nők vannak, akik önzetlenül
künknek meg merjék mondani az Jgazat.
^AN MÉG egy folyás jóakarat-tairtályun-J kon, melyről jelentenem kell nektek- Azt hiszem, be lehet azt dugni a demokratikus országok, és különösen az Egyesölt Államok, népeinek határozott és támadó :akciójávaíiEz
ÍLltF á/intelligencia sorvadása, amit ostoba..ön-
ezeket a maradványokat eltüntessék, kiterjesztve a Közösséget á gyarmati i-ehdszer helyére.
Nekem ugy tünt fel,, hogy ez volt slz, amiről Smuts tábornok beszélt az éljenző brit parlament; el'őtt tartott minapi drámai beszédében. •-
Nekünk mint amerikaiaknak ..szintén fel
kényes vagy demokráciátlan cenzúra termelt ki.
Legutóbb azt javasolták, például,." hogy köz polgárok,, különösen azolc, akik nem szakértők-katonai ügyekben, vagy azok, akiknek nincs kapcsolatuk.a kormánnyaUrtartózkod-. janak attól, hogy. a háború katonai, ipari, gazdasági vagy politikai menetét iHetőieg ja-
keli ismernünk, hogy a Szabad Nemzetek vasolgassanak. Azt mondták, hogy hallgat-
Brit Közössegének eme férf iáival - és nőivel nunk keli s engednünk, hogy vezetőink és a
osztoznunkOíell abban a felelősségben, hogy szákértők háborítatlanul oldják meg ezeket
az egész világot, szajbad nemzetek 'közössé- a problémákat
gévé tegyük.. e háborunak^mord és szakadat- ez az álláspont, azt hiszem, azzal |enye-lan elohaladasa mmdnyajunkat megtamt ar- t, hogy szoros fallá válik, mely kivül fogra, hogy egy olyan vi ágban, mely arra van tartani az igazságot s téves magyarázató-kényszerítve, hogy válasszon.a győzelem es j^^t és hamis biztonságot fog magábazárni, rabszolgaság kozott, a szabadság; esfasiz- jelentettem nektek maeste, hogy soZc ^fontos muö. kozott, nincsenek tisztán helyi erdeku . - ^ . -problémák.'-
Indiaa mi problémánk. Ha-Japán meghó- kiteszök magunkat annak a súlyos kockázát-ditaná ezt a roppant földdarabot, mi lennérik ^"^'^ snVVnl. töHhí.f TtpII lríiltí»nnTilr Pm-
a vesztesek. Ugyanilyen értelemben, a Filip-pi-szigetek brit problémát képézhek. Ha elmulasztanánk megadni, -fegyverek erejével, azt a függetlenséget, amit a filippineknek
nak, hogy sokkal többet kell költenünk emberben ,és anyagban;, mintam^jiyit. költeni szükséges. Ez a,jelentés.tényeken alapszik. Az ilyen tényeket nem - lenne szabad cenzúrázni. Mindegyikünk ^ elé kellene ezeket tárnia:Mert ha nem ismerjük fel és nem he-
igazságokban, és beszélni kell tóluk és félelem ^nélkül; Gsák ilyén módón kovácsolhatják a világ népei, ebben a háborúban, azt az erőt és egymásban.való bizodalmat;-melyre szükségünk lesz a béke megnyerésérew'
megígértünk, az egész Pacific-világ lenne a. , , . , -4.1. 4-.--i • ...
vesztes. Hinnünk keir eiJekben • az egyszerű lye»bifejuk ezeket, .elveszithetaukszovets^^^ ie-azsáffokhan. és beszélni kell i-óliik és'félfi-. ^seink felének a barátságát mielőtt a haborü^
nak i vége lenne es aztán elveszítjük á beketi
' v>; Világos>; hogy e háboni megnyeréséhez a imi hámorunkká kell azt ténm^^ Kábortijává. Hogy ezt tehessük, mindnyá^ Sok nehéz probléma lesz.-Es ezek kulon- junknak annyit kell róla tudni, ámennyit csak bözoek lesznek: különbözo^ mandátumokban, lehetséges, a katonai biztonság megőrzése különböző gyarmatokon. .A világnak nem-, mellett. Tévesen irányított cenzúrával nem mindemiépe van készen a szabadságra, vagy ' fogjuk; ezt elérni.
tudná azt megvédem, hplnapután.. De ma , . Mindnyáján emlékszünk arra, hogy Fran-mind akarnak valami dátumot/ hogy azért ciaországnak volt egy Maginot nevü katonai dolgozzanak, valami, biztosit^ot, .hogy az ar yezetöje. Mikor Franciaországnak'egy eiőre-dátum be lesz^ tartva.: A jövőre nézve, nem- ij^tó polgára alkalmilag azt véleményezte, kérik ők azt, hogy mi oldjuk meg nekik az ő hogy a modern hadviselés körülményei talán problémáikat. Nem olyan ostótóák :éi3. nem o- ^lyanoic, hogy földalatti erődök épitése nem lyan félszivüek ők; Csak arra kérnek aikal- elégséges repülőgépek és tankok ellen, arra mat, hogy saját problémáikat éppu^ gazda- emlékeztették,^ hogy hagyja az ilyen ügyeket
a szakértőkrev
^ e háborúnak az eddigi meneté némé^^ hog^ katonai és tengerészeti szakértmhk csál«^f
sági i. mint' politikai - együttműködés = mellett oldhassák meg. Mert:a világ népei nemcsak politikái megelégedésükre -akarnak szabadok lenni, hanem ^zdasági előremenetelük érdekében is.
"y^ANNAK más lyukak is, amiket vakon ü-tünk jóakarat-tartályunkon, melyeket könnyebben ki lehet javítani. Egyike azoknak az a. félig-nemtörődöm, félig-atyáskodó mód, amelyhez^ hozzászoktunk Kelet-Európa és Ázsia sok népének kezelésénél.
Szövetségeseink és lehető szövetségeseink. -uralkodói büszke és intelligens emberek. I-lán sáhja, Irak miniszterelnöke, Törökország niiniszterelnöke és •kölugsrminisztére, Kina fővezére hogy csak néhányat említsek — olyan emberek, akik értik a világot és akik-iiek fontos elgondolásaik vannak a jövőt il- , letőleg. Szilárd- meggyőződésben vannak^ például, afelől, hogy szükség van az imperializmus eltörlésére, a. világ népeinek a felszaj-baditására, a szabadságnak, a csak szép szó ~ helyett,^ valósággá tételére.
Azt hiszem, egyöntetűen ^zik, hogy áz Er : gyesült Államok tud és kelU hogy nagy. iioz-zájárulást adjon az uj megoldásokhoz. Ké- . pesék és buzgók,, hogy az Egyésült Államok , képviselőivel dolgozzanak, és hogy hbzzálás- . sanak most
^ De vegyük fontolóra irányelvünket. ÁJlha-tatosan almulasztottük, hogy ezekhez az öm-
/
haíatlanságában való magasztos hitte! töltsön el bennünket. Nem akarunk többet ebből as ostobaságból. Katonai szakértőknek éppúgy, mint vezetőinknek, állandóan" a demokrádii legnagyobb hajtóereje előtt kell álianiuk -i— az őszinte, szabad megvitatásból kifejlődő közvélemény ostora előtt. Nagy hatalommal felruházott emberek rendszerint szeretnek kritikától mentesen élni. De mikor igy kezdenek viselkedni, akkor van az ideje a kritika fokozásának.- , >
Például, az Észak-Afrikában való állandó kudarcok nyilvános kritizálása volt az, mely az oltani parancsnokság megváltoztatását kivitte , . . , T X -.
Ismétlem: Nekünk és szövetségeseinknek létesítenünk kell egy második, harci frontot Európában; Azt is remélem, hdgy rövidesen az Indiában lévő jelentékeny. erőt táma<ló használatba; vihetjük Birma elleni teljes tá-madásba^ mint Wavell tábornok javasolta, így, fel fogjuk menteni ellenségeinlt nyomá5a 1 alól Kinát-.és* Oroszországot, legfőbb hart;! szövetségeseinket , . .
HIS2EM,' hogy katonai - értelemben meg tud|«k nyerni ezt a háborút. Azt,hiszem, megvan hozzá a forrásunk^ az embererőnk és a bátorságunk. De egy katonai győzelem, mint olyan, nem lesz.elég , . . Végig kell harcolni utunkat nemcsak ellenségeink megsemniisitéséhez, hanem egy uj világeszméhez is. Meg kell nyernünk a békét.
Ennek a békének a megnyeréséhez három dolog tűnik nekem szükségesnek — először, földtekeí alapÓn kell most a békét terveznünk; másodszor, a világnak szabadnak kell -lennie^ gazdaságilag és politikailag^, nemze-^k és emberek számára, hogy béké létezhessen! benne; harmadszor, v Amerikának aktív, építő szerepet kell játszania felszabadítása-ban és békébe megtartásában.
Mikor azt mondom, hogy a békét földiekéi alapon; keli- tervezni, egészen, szószeriat éi-tem, hogy-fel kell ^ ölelnie a földet ... És elkerülhetetlen az. hogy a világ semelyik részére sem lehet béke, ha a béke alapjait nem tészük'biztossá^ a világ minden részében.-
Mikor azt mondom,^ hogy; azért, hogy bélié legyen, e .világnak • szabadnak ,kell lennie, -^ csak árról jelentek, hogy egy nagy folyamét \ indult el, melyét egy ember sem ~ bizonyára Hitler sem — tud megállítani. A világon mih-denfelé marséinak- a .férfiak és nők., fizikai-^ lag, értelmileg és széllemileg,^ ^Századokjg'^ tartó tudatlan és tompa engedékenység után -Kelet-Európa és Ázsia, népének százmilliói ki~ nyitották a könyveket. Régi félelmek.nem4-jesztik többé őket. Nem hajlandók-többé k^f, leti rabszolgáknak lenni nyugati profitokért. Kezdik tudni, hogy az emberek jóléte világszerte, összefügg. Elhatározták, mintahogy nekünk el kell határozni, ho^ nincsen többé hely az imperializmus számára a saját.társadalmunkban éppúgy,.mint a nemzetek társadalmában. A sárkunyhóktól körülvett dombonálló, nagy ház elvesztette rettegett báját.
Nyugati világunk és feltételezett felsőbbsé-r günk most .próbárai van téve. Dicsekvésünk é". nagyhangú beszédünk hidegen hagyja Ázsiát. Oroszország, Kina és Közép-Kelet féi*fiá.t és női ínöst már-tudatában vannak saját lehetséges erejüknek. Tudatára jönnek, hoífe?^ a világ jövőjét illető sok döntés az ő kezükben van. És nekik az a.szándékuk, hogy ezek a döntések hagyják szabadon minden nemzet népeit'idegen, uralomtól, szabadon gazdasági, társadalmi és szellemi növekedés ét-dekében. '
"O'ÉGÜL, mikor azt. mondom, hogy. ez a vilá^ ^ önmagában bízó Amerikának a teljes rész-■ vételét.akárjá*.csak továbbítom azt a meghívást,' amit Keletnek ezek a népei intézte?-hozzánk. Azt.szeretnék, hogy az Egyesül' Állaöiok .egyik társuk legyen ebben a. nagy vállalkozásban.. Azt,akarják,.hogy csatlakozzunk hozzájuk egy földtekeí méretű uj társadalom megteremtésében, mely egyforinán szabad legyen Nyugat gazdasági igazságtalanságaitól éppúgy,, mint Kelet politikai hibáitól. De minti társtól, azt akarják tőlünk: ebben a nagy uj kombinációban, hogy ne legyünk se habozok, illetéktelének, se. félénkek, öiyan társat akarnák ők, aki nem hft-bozik ielszólalni a világon bárhol lévő igazságtalanság jóvátételéért " • '
Keleti szövetségeseink tudják, hogy ,min-^ deh forrásunkat bele, akarjuk Önteni ebbe a háborúba. De elvárják tőlönk-^mosti— ném,a háború után — hogy adásunk roppant erejét szabadság %és -igazság előmozdítására. használjuk.-Más népek, melyek, még nem harcolnak, ném-kisebb buzgalommal várják el. t^-lünk^hf>gy fogadjitk el az egész történelem legkihivóbb -alkalmát —r azt az alkalmat, hogy segítsük egy uj társadalomnak a megteremtését, melyben férfiak és nők az. egész földkerekségen a szabadságtól megerősitKe -élhetnek: és.növekedhetnek* - ;