crsz^ági Csata sokkal nagyobb területen halad ts'" lassabb irammal s a védekező szivós az ellenállásában és jelentékeny tai-talékja is .an. Azonban a két csatának a rajza nagy . .asoiilőságot mutat. - ^
Az orosz stratégiai tervezésnek a' messze-i átása és kitartása ismét bebizonyosodott. , lem lehet kétséges, hogy az orosz ellenof-i.enzivát legalább még 1942 szeptemberében . IhatáKozták, amikor a .Vöröshadseregmég .."leglehetős korlátozott erőkkel védte Sztálingrádot. Sztálingrád csatája semmiképpen sem volt az oroszok részéről egy kétségbeesett végső helytáUás* Ravasz halogatása 3 volt az az akciónak abból á célból, hogjr időt adjoaa *'öröshadseregnek az offenzívára való átvál-isra; stratégiai fátyol, volt .az, mely mögött :z erőket állították fel az €llenoffénzivára. Az orosz-tartalékokatinem-pazarolták <el*^vé-^lelmi akciókhoz, .hanem jnegőrizték a nagy offenziyáhoíi. A háfeorii legkritikíisabb része íilatt az oroszok erőikkel takarékoskodva ::;édték magukat ply módon^ hogy az elkövetkező támadást lehetővé tették. A védelmi 'ladraüveletek stratégiai céJját a;ztáú'el^í^k/ :iz ellenoffenzivával.'Acélidegekre és. a 1^*^ j)ontosabb kiszámitásoki-a volt a Vöröshad-' ije;-eg íőnarancsnökságának jszülíségei > hogy (ellenállion a <ísá<biMsn|űf,. hogy .tartaJékáait tulkorán né használja .és^hogy vátassza^^ki a ilegmegfelelőbb pillanatot, a ; védelemből .az .offenzívába való átváltásra.
Z OROSZÍ háborúban- vvaló német ^ válságnak két.része-volt.: Az első anyagi'Válság vvolti A náciknak Jcev^esebbdtámadá £egy^«-irük...volt az. orosz irojiton 1943rbenj mint 1941-ben. A multnyíiri:németoOfíeBzixáJtian.s ]I(ésőbb Sztálingrád ostroma és .a Káiikázusn hegylánc elleni támadás alatt,- a nácik tár madó fegyvere inennyiség^leg elégtelen ;volt ;aiTa, hogy a szovjet.védelmirrreads^ertHát^ ttörje.. Lehetsó^s^ hogy a német'íegyy^eiiter-smelés esett 1942-béii. .Valészinü, Jiogy ,a xLé-> met fegjrv^rtartalékökat felhasználták., és
lik Európa vára felé. A csatának az utolsó fejezete lesz a legnehezebb mindkét hadse-
léma lesz, különösen a szénellátás a vasutak számára a fronton; másik probléma a Vörös-haásereg tankokban való követelményének a kielégítése lesz. A náciknak, másfelől, szük-. ségük van uj tartalékokj-a nyugatról, ply^n erőre, melynek az lenne a feladata,, hogy a Vörüshadsereg szárnyát verje ü Donyec ^és ,a Don között. A kérdés azonban az, hógy vaj-jon^ a német hadsereg tud-e ilyen enyhítő,e-rőt bedobni; Délfceletor.oszQrs25;ágl>a^^lég.gyor* san.is^yajjon meg.Yan-e hozzá a szjiksé^s ü-.. tőére je.'
Mc!3t-lehetoség> yan arKa; Jjogy-két^nagyQbb-tényleges tételt írjunk bé -az Egyesült' Nemzetek ni.érteglBPJáEa,.névszfirint az orosz tacr . talékókat.és a yöröshadséreg offenzívára va-, ló' képességét.-Aíf ember tehát-aztrja-követ; keztetést vonhatja 4e, ho^ a szövetségeserll 1943^& ^aliciós' straté^ájaviegy^ -kombinált. szovjet-jangoí^^níi3!rikairöffenziya jellégét fo^ ja .felKensui A ^Vöráfehadsereg <ezt-a <téli:of^ fenziyát ténylegesen í©^?maga iwvja,-iesak-ki*-vül, Ésaalcafrikában ^yhitvBs ott is ^sesak^kis-. mértékben. .1942rben a .Vöröshadsöreg íteljé^-
sitette, és több mint teljesítette, ^Övetséges ^kötelességeit. Az ember máris sejtheti azokat a roppant következíáényeket, melyek az orosg^'O^enzIvával járliattak volna^. ha aza^al - esyiÚQJvdegj,^ és azz^il íö^szeszabályozvai^^'^gy szövetséges ^offenzíva -lett volna az európai kontinensre. És az ember előreláthat ja azo^ kat az/"eredményeket, inely elmek e ilyen kombinált offenziva^Tiyomán jönniök kell 1943nban. A szövetséges: stratégiának ez a feladata Európában nem az, hogy Oroszor-szágonkönnyiísen, hanem az, hogy összetörje a nemet Jiadsereg- védelmi erej,ét. Az első ielőMtétele.'^nnek ;azi.iiogy-:a/nénasttiiadsereg ne-ka|>jíonialkalmat a felsorakozásra azok után a <ísapások után, melyeket most Délke-letoroszorsaá^m íízmvedettí/ Není szabad időt és alkalmat adni neki arra;, hogy átszervezze, érőit, mint 194^ ta^íaszán- és Vkora-riyarán.
A szövetséges .stratégiának ^a legjExarancsor lóW^ kötelessége* -^ogy .ihásznái3a>^£ ;liel|es^ a niostan' ^s- iuiíiws ^ eleje -kös^ötii -,^ó2iapokat, Jiö^y mtndeii \reiidelk^zéapebállj6.^szk^ deieben ;összjiontosi4sa^ ja c*há'bQPis:j5er^sM^j:e annak .n^iadei^foíkmájában .#s im^t^e^lsiv-az «Jlenséget^a .nagy- offeíizlva előtl^íléx^vaííaí^. inettMQ\^latí}.>a--<^I%evBe5?/i^^pTi]^ IéPj&j^í)
pis-
lán, hogy az oro.sk"*német*i£egyvermérl©g'ném íelelt meg a nyersanyagban —^ szénben, va^-éiHíböá,' acélban ^s alumíniumban — lévő fölénynek.. A termelési központokból a roppant messzi frontokra közvetítő szalag-rosszul mü* ködött és- különböző^ helyeken (gerillaakeiók éssszabotálások révén) megszakadt. így a. íié* met. hadseregnek - drágán kellett megfiz^ni kohyörtélen tei'ülethóditási stratégiájáért-az ellátásban beállott válság és támadó erejének csökkenése miatt. A döntő fronton a döntő pillanatban az orosjs fegyverek ereje legalább is olyan volt, vagy talán nagyobb,.mint, a németeké/ így előttünk áll egy olyan helyzet^ melyben a Szovjetunió erősebb katonai, mint ipai'í tekintetben, míg pontosan a fordítottja igaz Németországra nézve.
Még emlitésreméltóbb é§ még veszedelmesebb a Harmadik Birodalomra a német hadsereg stratégiai válsága, a katonai tervezés válsága. A német nyári offenzívát, hadműveleti értelemben, kitűnően hajtották végre; de hosszú futamban az. alapja nem volt szi* léxú,s gondatlan és kilátás nélküli volt. Sztálingrád háromhónapQS támadása kimondottan éi'telmetlen volt; egy megerősített állás szemközti támadása a legköltségesebb vállal* kq^ásók egyike. Az- orosz- ellenoffenzíva tel* je^ meglepetésként jött a német főparancsnokságnak. November végétől a .délkelet-Olaszországi német^ stratégia ipassziv véde-; lemből állott, alig valanü^^llenmanőv^-ezéá-^el. A Vöröshadsereg,..másfelől, a védelem* bői moz^Q háborúra váltott át. A helyzet/a-hógymost áll* mikor .a:német front meg^van törve és a front különbőz.© szakaszai; közötti á német seregek be vannak kerítve, .vagy ,a együttműködés-lehetetlenig van tévéi mikor bekerítés veszélyében* .vannak> megszégyenítőin német ífőpaiiancsnokság számára, l^y i-lyen helyzet mint .ez, kimondottan példátlan a .németek részére; sohasemállott ez„elő az eláő világháborúban, ^ német hadseregf még-páák valami távolról hasjonlóval sem állott szemben a napóleoni háborúi?: óta. Az orosz fronton lévő események kézzelfo^liató ellen-
O Míg Hitler vezérsegédjéU Héssi.angliai . addi0 Horthy xofiáncÁQilQ.séiy. EckhmÁiot a-merikoi íöiödikbeídos:^loppfiy tordíto < mmúzá".^ ta kMdle ki 194l-hm..Bií H.orih^már^ég:., eiSkb, m9yégénBrazimbak^^^ a magyar rabló iSura^^ jóvptíábM'ősszehará- -csolt »,családi** kiticseit vEnhet *óV/éaeiéí mondJQ londoni ^,Nem.Réx!Ím^* J94Z. december / ö-i ^zÁmáhM étijeit' iiUbbi idkk-
'1939 deqemherének ntolsó három.napján.Iá-.
zas sürgés-forgás.volt a budapesti Várpa^ lotában. Küldöncök nehéz csomagokat hordtak a kormányzó Palotájából a kö^^léhenJé-
oroszországi; német offenzíva kimúlott,nem a német frontnak a osikere tetőpontján;való meg^zilárditása volt a következő fejezet, tó nem. annak .a frontnalí aziösszetörése és moztó háborm-a v&lé orosz átváltás^
A^^.DÉIJCEIaE^P-oroszoi5szági nagy csatában sem több,^ sem kevesebb nem foro^ .kocr kán, mint a német hadseregnek, mint ép erjS-nek a tulajdon léte. jHLa elve^ti ezt m csatát, akkor —^ ez a íe^keyes^b^ í«nit.az ember mondhat ~ a német,hadsereg me^ van tör^ vej mint támadó erő. És akkor az orosz front előbb vagy utóbb szélesre tátott kapuvá vá-
Irta JÓZSEF Attila :
(Ady örökké él. 1919 január 27-én csak sok-szor ^átlé^porlaöv^lyéa-hagyta el lialhatatlan-lelke, imgy, saróden g-o3BdloSlMS.dó igazmagyjar. soha siesa.alkw^ój.ost-OTOsó-és bátoi^tő lelkiismeretévé vá!|©3u Ma^ ^-mikor Magyjamrszágot a végpSc^sstíalás-^ssakadélsáfesríakarlák tassiSa--ni a Hftl^ríste Morthyékj-Adsr szeli<^&-ía' mar gyár népi.ell'^sifflá.sila'srjcáaak'záaziaja"---- Pé* tőffi, ^öss?aSla.és- a tSMiSek sz<:álensé;vel-együtt.
gycsí&^IgMott- 'és*^totl«'Adsí:í ma'dragá&li- & életl3@Lvá^#slft>ia
has!ttisata33»^ ^és ♦isaesalkíayási ^ neslí-'töro-^Adij^. szell€issÁeis^'Á®^-|né^<:tr^^
— MegliüJtf MátÁkhar miért ölihmaponia -szóéali. tettel és hélígatéssal is? : - - v Mért béMtiJc a simák alattomba, -lány-diiszogássiá hdragvésmi? Földöli m mugiiax és földben a költő, áüMdf wdrMhé rögökét szorít, 'y ^ ^ melléről ^gre Ubhen fel .0 felhő, S ^ ^ de tovább vívja forradalmait, -Atelevéng titokzi3tosJit>nában . ,
izgat fováhb, nem ngitgszik, nem feled. Ezer Jioldon Jciált és haragjában szeleJcet*űz a Hörtobágg felett. Szeleket, melyek úri passzióból a begyűjtött kis szénát szétszedik
- s a siillgedt'fahtn-fölkapja?: a hóból
- Dó^sa népének zsűpfed^leit.
Teste <s föMé, Földmivesé lelke', ezért koppan a kapa néhasiap. Sirja Mrmii miUió kMifS telke., hol házat épít, vei majd és arat. Verse törreng és édes ritmttsábau kő hull-^ a kasléig ablaka zörög, eke hasít bamsiM" éj -kűs^bahs. mert inrágzás^ mert élet és örök:. -
•yő.:knlügyiminis2^éiumba,ímások pedig^^ JQer li Vasjötíllomésásiaitoyáhbitott^jazcűísíí Mfc. vei'karádbsonyi ntántí^olts. -^z^kben a ...jcsama* ^okbán nem ajándékok leliettekí .a i>e33íafeottt takr^ezt^a jöyás-^^oiéjst ,a korsEtányzón ifjaáíb fiának/ .a liemré^pKaziUába magK^riköv;etié kinev<áR8tt ifj;. .Hoi3thjy.J^klós©ak^'áBő¥ár^^^ iban-való tarí;ózkodásá=\íalv hozáákt'kapcsolat?
A - fátyolt ií^eUebhentye^ ^^óf- .Xíón^ay .JC^ roly, jegy% londoni, magyar evezető, .-^.iinült héten^.elmöndta a i^<&ws'.tvi^^fssw.9n^,L..niit hordíaka szorgos küldöncök.! A feltárástarr ról- szólott, hogy, Horthy Miklós .tengernagy-kormányzó magánkincseit csempézte - ki, hogyr\Délamreikában helyezze* bíztönsé'^J:"
Az^~ átutalással Lázár'alezredes, a Kí^^.^., családnak egy távoli rokona volt me^^zva. E&;a külügyi'mimsztériumnak bizonyos kül-, íí0^€éi4'4sía-tengerná^y testőrségéné számos tisztjét használta, akik mind diüek voltak u-rukhoz. !.>
Ezek .azt^a parancsot kapták, hogy utaz-zaliak Triesztbe és jelentkezzenek Miske-Gerstenber^er Jenő magyar főkonzülhál, ^ kinek átí kellette vennie a csomagokét, és őrizetben táttania. Acsomagokbaniroppant-ménnyiségü külföiéi pénz volt,amití:a tengernagy addig-ifelhalmozott. Voltak kisebb-csomagok is, melyek mások tulajdonát^képess-ték, „például Hellebronth Antal tábornokét, jaki a kormáhyzó személyzetének lerőteíjes^^T lakja, o .az..össz€kötő Hoithy ^s 7jlit|e.f,kör. zöj^t,"miyei; Edmund Glaisé-sEorsjtenaíi-^szlráj ná^jtábornóknak.a.sógoráig . ^^^^ .A féltett\p^^^ e&ycrésze,Ker:0^zí|s-|>r scherXajós altábornagy4 Hoiáhy .kaSm^i t^. binetfőnökéé,^ és Uray István^ államtitkáré" vplt,vaki ^kormányzó civil kabinetfőnöke.-
plcSiié^^^ a.z ifjabb -MíklQs.9todiiíC
—JkcmySMXóií^:. Janeáróba yisszaté^'g^, IKür lönvónatiához :e^;i}tehe.rkocsi .voltr-íjcSiatblyá, két.tiszt:örizete al§tt,;m^yl>.en:nemcf.ak rw^ hanemü volt,: hanem abba bepakolva'^ks'zé^ rek,. aranypénzek, .íiraí|yrudak,:szőny^-ek -és értéke kép.elt is/-A kormányzó^Ji^.^ trieszti kikötőben "átyette/azokat: a i3Somago3cBtji^me-: lyeket a főkonzuí:őrzött-szémámi;éS4az:regé-szet, diplomáciai:.pecsét védelme .alatt, aelvit-te jRio~ d^. Janeirobá. - — ?
Éz nem az eíso^eset, %o& az Jf j, iSorthy sötét péiízüéyi átutalásba voftljelek^veredvé. Röviddel kinevezése - előtt,. ■ eg^-küMdr segítségével külföldi pénzt próMlt kicsempészni. A külföldit letartóztatta a budapesti yend-
hogy hagyja el Magyarországait, t
Horthy másik fiát,. Jstvánti-titokzstoS: »re-pülési baleset« ölte mej^ az:orÓB'2.Jrontöh néhány hónapja.
A kormányzó és barátai .azonbanegy pontban elszámították.magukat:: mig, péíKs^nek rejtekhelyet találtak arra az esetre, ha ^ Tengely elveszítené, a háborút,^ nem: számoltak azzal a lehetőséggel, hogy^ Brazília-beléphet a háborúba a szövetségesek,íoldldán*-
If|. Horthy a mmlt héten ptbancwlt -hazafelé; apjának millie5Ít--pe^^:jnmtdellejiséges vagy<mtr .foglalhatlak: le, -mihélyst'~a l>razüiai kormány rájön, hogy hóvá van rejtve.
\
