6. OLDAL
-KANADAI MAGYAR; MUNKÁS
% (Folytatás a 4. oldalról) ; baa? BeláíöSílíaíí-e a i-aüást met&'Uritizúí&salúíaix
,'-gspsásr ité3ili-e azt: meg?-;Me!jel; aüsals-e laz istenben tuilatos hitnek, esetleg: inüabb o-lyanfajta megközeutésnek a ^-allásöoz, mint ami-Syet a ml Itteni protestáns megftözelitSsüak bép\i-se3-? ■ : ;, ■ \ ■ ■ ■ V,saásszéi-al, • IrommauMstáís; ■ iKSségíai'' snpsBíJtíiót suiva ézeUneU a reaJscfös papolmal*. líöséges okot ndtak neWIt arra, hogy a kommnnlzmns ellen legyenek abltól'-o-iiü!öitíis--'S2emiwntfitó3.-^^^^^^^^ «in, hogy a íkép ma eg>; kissé másképen fest ? <iQn-íióljá-é ön, hogy, van raégmnia^ A^böl, Jiogy talaii magulmaís^
lyilíe ,akl lil»erülls, ne ;düliön be oly könnyen aji-. < nak aaí állltáshak, "hogy Üt
• nsely ténylegesen azo^
c!£n egyházat és münden vallást?"
MR. BROWBER: Ai& oroszországi, kom-. munisták átlagpontja kezdettől ,^gva^ és következetesen le mostanáig, a valíássz^-^ badság. álláspontja volt* A .vallás szabád-^ ság értelmezésébe beletartozott a yíillásta-lanság cizabadsága-is--a vallással ellenkező filozófiai elgondolások propagálása-' . nak a szabadsága. Ez továbbra is a fő álláspont le. a mai napig, és elvileg, nincsen változás Oroszországban. A formát, a-
• melyben ez a kérdés felvetődik, pillanatról pillanatra a töi-ténelmi elgondoláeok határozzák meg. Kezdetben ez a kérdés elsősorban ugy tárult fel, mint az uj rezsim küzdelmének egy része olyan intézmény ellen, mely a régit képviseltei amely államegyház volt, mely ugy gondolta hogy soi'sa össze van kötve a régi állammal és a cárizmus visszaállításával.: Tehát az a forma, amelyben előállott, elsősorban po-
• litikfíi küzdelem volt,- melynek semmi köze nem volt a valláshoz; mint olyanhoz.
* |N Amilyen mértékben ez teljesen eltűnt a || modern időkben, és senki sem várja a régi 'é" rezsimnek semmiféle visv-^aállitását; a küzdelemnek ez a megnyilvánulása eltűnik. Bfe ' a kérdést sokkal egyszerűbbé és világosabbá teszi. Nincs többé semmi lehetőség aiTa, ' liogy a vallásszabadság problémáit össze-síavárjak a régi államegyház visözáállitá-öával, ami a vallásszabadság tagadása
• voll; Ma nincsen semmi ^ sulyosfajta össze-ütközéfx á Szovjetunióbán fennálló «gyhá-
; zak és a konnány között. Ellenkezőleg, az ^egyházak á lakosságnak a kormány támogatására való aktiv mozgósitói között van-' nak? Valójában, az Oroszországon belül lévő összes nagy egyházi szervezetek lejei iiíihepélyes taiiácskozái^ra jöttek össze és kijelentették, hogy Sztálin Józsefet az Is-. ten választotta, hogy megmentse az orosz nemzetet és a világot, és ráadták az isteni áldást, ami kell, hogy véglegesen leültes-
• een minden olj'ítn feltételezést a vallásos "Oldalróli hogy szükségszerű versengés van a kommunizmus és á vallás között.
. ir^GX TAG; Egy kérdést óhajtok feltenni, ami nem ^jelenti szüksögszerüon t&Tgytúl való eiréi«st. ., E3iéjrt \Tin az, Air. JSTOVTüer, hogy\at>&3n, amiről ; ^E^'üvunyalűan meg t«dnák^állapltöai, hogy Orosz-. .országból Jöttv töbiíé nem beszélnek ^^»proletári-, Úíj3s«-ról? XélektanJ visszhan^-e 4kt, a létesítmény .. fé!^-Cvvx!l Icajícsariatlran, ^^^^^
. > >: MR. EROWDER: Az oi^szoi*szági helyzet, ténye ma az# hogy nagyon kevés ma-ivi^lványa van ott a régi osztályfelosztódá?-»ak. Ma ott nagyban egynemű lakosság van.
, . TA<J: Akkor hűt a tel^itmény ügyére vonat-
• Irozik.
' VMR: BROWDER: Azaz, ők többé nem . grondolnak magukra, mint ivproletariátiis«-. ra, megkülönböztetésül a népességben lévő . más osztályokkal szemben. Ott nincsenek . más Ocatályok. Csak néhánj,' lélektani maradvány vau a többi osztályokból. ? . EíiV TAO; Van-e szatiad tnozgas oöa-vissza a a HüíaaböaS csoportok líözöíí. Azaz, pélűáuü, lanne-jcok gyermekei némely esette részeivé \-uiaak-e t3z inteUlgenclúnak?
igenw Péi-sze yan-i3ak a háború által teremtett speciális " problémák, de ettől eltekintve^ a mozgás a vidéki-ol az iparba egészén szabad és szükséges. Nagyban önkéntelen ei*edete
- volt énnek az egyénben, de társadalmilag
- van- ellenöríave ii-ányitva ~ egy nagy átültetése a népnek a vidékről az iparba
(ami valami 25,Ó00.000-t tett ki az utolsó 10-12 év alatt). Oroszország intelligenciája ma 98 százalékban közvetlen előléptetés a gazdaságból és a gyárból, közvetlen ^előléptetés a nép szervezetei, által alulról.
AZ * Ba-NáSM": 'SB az ^n. ösOTetének'S':sulyá ma,-hozzánk? A chil szabadságjogokban való éberség"
________ _ Igen, én még tovább
mennék: Emlékeztetni akarom önöke,t annak feltétlen szükségességére, hogy ennek az országnak nagy erkölcsi kérdését meg
kelj oldani, ami abbaíi a kérdésben van sü-iüsitxe bennefoglalva, hogy vájjon a kom-munistákat ímegilletik-e á civil szabadságjogok, é^ hogy felJkel! inmemi azt a térni, .hogy niikoi- kommnnistáklőJ tagadják-meg i k CÍ57Í1 iszahMtsagJogokí^ egész .Amerika veszélyezteti egész jövőjét. Lehet, hogy ö-nök iizt gondolják, ho^ én eltulzom a kérdést, de nézetem .szerint szükséges,:, hogv ebben a teljes-tai*talmában-fejezzük ki. .örömömet akarom kifejezni afölött, hogy önökkel lelusttem.
A BRIT 8. hadsereg áltaa-a Slareth-vonal áttörésénél ejtett olasz* é& német íoglyo^t szállitás előtt. ,
IRTA ILJA EHRENmma
/OZSATSZK
Gzsatszkőt még mindig
^ jelölik a térképen; de olyan yarös az, amely csak volt. A halál kinyilatlvozásá^ nak völgye áz.' A hó, mint a sebről eltáyo-litott kötée, eltűnt és a felperzselt föld e-
I
6é
%Q As: alábM --isás ^Brltátóa.TangoI-SEOVJet;'^rr■,
letii^-jéből vaní T0ve. ír - .
A VÖRÖSHADSEREG elmúlt hetekben aratott briliáns győzelmei, ellenére, égy pillanatra, sem szabad elfelejtenünk, hogy minden njrugatfelé^ való szovjet elönyomulással egyre nehezebbé -válik a Sz. Sz. Sz. népei" részére — és Iiozzátehetjük, hogy Európai megszállt országainak a lakossága részére is — annak a megértése, hogy miért haboznak olyan sokáig a nyugati szövetségesek az európai Második Front meginditásával.
2>A nitierista Németország eUenI háborúban szülőföldünk becsülettel klállotta nagy probájátcc, szegezte le a sPravda« múltkori vezető cikkében. »a Vöröshadsereg már 20 hónapon át harcolt egyedül, és tekintettel aa^nrőjiai ^lásodik Front üán^-ára, teljes terilét Aiseli a Mtlerista iiordák és csatlósaik küzdelmének, akiknek csaknem az egész európai kontinens^Esi.hadiipara do3gozik.<c-
i A szovjet nép szülőföldje számára a háború döntő pillanata hitlerista betörök ellen elérkezett, A VÖröshaíJsereg gyözedelnws offenzivája, mely a legfőbb pai*ancsnok, Sztálin elvtárs 1942 november 19-i határozatára kezdődött megv sikeresen folytatódik.^
>>Az euröp^ Második Fíont hiánya miatt azoa-hani -a- MMeSisták' -HoDimdiából és más megszáUt országokból hozott taxtalékokat dobnak a-szovjet frontra. As ellenség lázasan hajt végre teljes mozgósítást, egy uj hadsereg elöálU-tásával számolva,. hogy vereségeit megbosszulja és hogy a véres hitlerista banditákat Tnegmentse a közeledő megtorlás fenyegetésétől.«
-pZEK a szavak, s^az európai Második Fx-ont hi-•*^ánya«, a Sz. Sz, Sz, népeinek az emlékezetébe oly módon és oly mélyen bevésődik, hogy mély és tartós hatásának kell lennie az angol-szovjet viszony jövőjére és az einópai és világtörténelmi menetére: ftovábbá — és ez a tény - nagyban meg fogja határozni a háború tartalmát ugy Európában, mint Ázsiában — a l^keményebb liarc még mindig élőttünk áll.
a legutóbbi moszkvai jelentések szerint, a Vq-röshadsere? mtet 180 német hadosztállyal áll szemben — nem tengdyhadosztáUya!, mint Tuniszban — 900 mérföldes fronton,Németországnak most megvan a megrövidült frontból és rövidebb közlekedési Tónalakbta származó nagy előnye,
a/háí6íMraiia^gB@vgdlí^ másodul Ited-
, vezg-.alteslgnáS;dtójuls-e" cl ásért, ss^n, &r&s&s. ak- -cióra; van sziiksésí>j;tj^0G^^ rSI Nyugat-Ecáói^&an'? ■
lénk táruL
: A németek tizenhét liónappal ezelőtt jöttek ide és kényelmes,-Mkés,^^ kodó községet találtak itt — o^ly= Icözséget, mdy. nagyságra, .népszeFÜségi*é^^-^é ta - csorda jszeEipontjábóLvolyanv^^^^ niint-amilyent példáid- Watikesha,^^^^^^ lehet találni. Raboltak, kínoztak, gyiikol-táki és V romot iiítgytak maguk után, ; :sorokat egy kis Mzban írom, •; meiy valáiiogy-t^^^ í^mboláBtjC itt fek-
r' S2sik^ a^ztaton égy nyomtatott
, jegyze^ a Jiém^tek <>tga Sztolja-
fövához: intéztek.;^ > ^ . . - .•: ' ^ >>?>árárifcs/ Í94B-íébi^ái- felül.
»A-^éienedét szájkos^^^ S2íénávál a városi - Isöziga^atás ^ ilx)dá jár a kell hoznod.»É parancs nemtélje^téséért a büntetés solyő áítali halál;> < Aláírás) Katonai Parancsnok.«
Hasonló parancsot küldtek mindazokhoz, akik még Gzsasztszkban maradt ak. A r28.000 tehénből álló városi csordából csiak 240. maradt, mire á 'Vöröshads:ereg ideért. A 37.Ö00 tyúkból csak 110 maradt. Egj'etlen ff^amováit sem lehetett találni.
Azonban nem a szamovár, söt még neni is a rablás az, ami oly «okat számit, hanem ;- az egész környék szántszándék os kiölése.
^^OA Sztoljarava férje a ^zsatszki. pos-^ tairodán szokott: dolgnzni;, mig & németek koncentrációs . táhorfcra»nem k ü 1 d-: ték, ahol tífuszba meghalt; özvegyének csak Petya, 13 éves fink maradt. Február • 15-én meghallotta, hogy á. németek iog-ságba viszik a város gyeimekeit.
v ■Memgrémülve, gondolkozva^ Iioíyan mentse meg, először a hóba ásta.: Aztán attól tartva; hogy megfagyhat, megint kiásta. Olga Sztojarova elrejtetteí a fiát a szénába. De a:németek később beleszm-dosták abba a sznronyukat^ ^megtalálták Petyát és elvitték.
Március 4-én az ellenség bemerrt az otthonába, összetörte az ablakokat, gazolint öntött a f alakí-a és leégették -a há2 at.
Most a postáirodán dolgozik, melyet az egyetlen megmaradt házban nyitnttak.
Olga Sztoljarova nincs egyedül fájdalmában.
Rettenetes jelenet játszódott le G^satszk uccáin^ mielőtt a németek elmentek. Az ellenség az irgalomért hiába esdeklő a-nyák karjaiból tépve ki gyermekeket, nyugatra hajtottak lányökat,v fiukat és kisgyermekeket, a rabszolgakereskedés-^ idejére emlékeztető jeleiietel? között.
A habom előtt Gzsatszlv^iépessége 1-5.-000 vólti Mikor a németek jöttek; 8öG0-en voltak. Mikor a németek elmentek, csak 1000 maradtí iGs^^bbői a-városból 6000 emberí lényt hajtották éi a néinétek^ kiknek több mint fele/gyermek: