a magyar nyelv utat tört magának a hivatalokig, az úrak értettek ahhoz, hogy elnyomó eszközzé változtassák át a nemzetiségek ellen. A* magyar nincstelent toyább-ra is szölgasorban tartották, imig. a szláv,, román parasztot még attól is megfosztották, hogy saját anj^anyelvén adhassa elo panaszait..Változás csak annyiban állott be, hogy a RegnumMarianum latin Szent Istvána néha nagy kegyesen magyarul is beszélt.
MINDEZ, ami a magyarság számára legfeljebb mint kultúrtörténeti dokumentum lehetne értékes és szabadabb népek-• nél már régóta muzeumokba szorult, ma még a magyar történelem irányitója; kor más népek a modem civilizáció követelményeinek megfelelőén komoly tervácet készitenek a jövőre,'hogy a modern terv-■ gazdaságos, szociális demokráciát megteremtsék é? ami még föntosabb —• fegyverrel a keziikben harcolnak a zseimokságe
- llen, a magyar urak még mindig a multat
- tervezgetik *s csinositják. Pedig hát eleget kérődztünk a múlton. Mint Wickham Steed mondotta a legutóbb :>>A középeurópai ne-
. péknek az a főbajuk, hogy túlságosan sok történelmük van. Kevesebb több volna.« r Nekünk magyaroknak igazán nem ártana . meg, ha a történelmi múlt helyett a törté-: rxelmi jövőn törnénk a feiünket^Áz elmúlt ^ Jiáboru után még a kemáli Törökország is . felismerte — bár nem yolt minden tekin-. tétben progi'ersziv jellegű, söt bizonyos fasiszta tendenciái voltak, —- hogy le kell . számolnia az ottomán birodalom idejétmúlt gondolatával és a mohamedán tradi-ciókkal. Letépték a fátyolt a nők arcáról, leütötték a fezt a férfiak fejéről és nem -árlmodtak többé más n^pek leígázásáról. E-■■ zért lettek erosebbek.
A magyarságnak tehát félreérthetetlen^ el kell vetnie a magyar fensőbbséiggon^ Batát és fél kell hagynia £tz ezerévés múlthoz való görcsös iragaszkódással. Cigíelék-vérsel kell hozzálátnia árpmok eltakáritá-sához, még mielőtt a Szövetségesek hadseregei a magyar hatórhpz érkeznek es az saralkodó c»sztály ideo4
vei egyidejűleg fel kell vennie a^^^^j^^ a németekkel es saját elnyomóiké nincs id^ árra; hogy az ideölogiad^^:^!^^ különválasszuk a gyakorlatitól. Amint az újévi Si O. S. üzenetemben naár kihangsúlyoztam; a Szi>vets%esekx8akis olyan gnaér-tékben fogják méltányolni a me^ vánságait^ amilyen ]aéit<^ Kunk a háború megnyeréséhez, és abban az esetben, ha a magyarság továbbra is kitart a nácik naellett és tovább turi, hogy Hor-thyék az örvény szé^x^södcNrják^.^^u^ olyan elbánásban részesülnek majd, mint : :'maguk-av'nácik.~
Tudom, hogy nehéz dolog kockázatot vállalni és bátoi'ság kell ahhoz, hogy amit 'más népek lássu fejlődéssel értek el, azt hirtelen, ugrásszerűen kaparintsuk meg, de ma nem elegendő tervezni várni, s ha valamikor igaz volt az a hamleti mondás, hogy »a gondolkodás a tettét halvány-xa betegiti«, ugy ma igaz és az a magy^ ellenzék,, süinely megelégszik a taktikázással és valami csodáraiyáx^ hogy a meg^^ hatatlannak látszó pr^ megoldódjanak^ nemcsak^ le fog kés-
311 az eséméhyekrol, dé a magyar népét is pusztulásba kergeti.
A DUNAI népek jövőjéről é háború alatt már sokát tervezgettek, mert aineny-nyire igaz az^ hogy a béke alatt a háborúra készülnek, a háború mindenkor an-a csábit, hogy laboratóriumi és könyvtári terveket készitsehek a békére. Magam is engedtem ennek ácsábitéshakés vonzott annak a lehetőségé, hogy-alkotoi szert találjunk a Dunamédehcé számái'a. Most azonban, sumikor látom^ hogy áz ese-m^jrek mint termelik ki — sokszor élőre nem látható módon -—harc közben a jövő lehetőségeit, belátom, h^ á legszebb charter is csak blue prínt maradj ha nem számol a valósággal. Emlékezzünk csak ra, hogy a Népszöy^^ festett *térv íitojábán • a szolgálatot^: Mert^;!^
vxieifi .attóí íütó> . ezeket tiiyeketS^:^i^ -venyeéülí^ii 4ié0 .'^
s%es tervek kidolgozására. A lényeg az/ hogy mind Magyarországon mind a szomszédállamokban ki kell irtani az irmagját is minden olyan tényezőnek, amely az e-gészségés népi fejlődés útjába áll. Mind_en nép akkor válik alkalmassá egy másik néppel való egyiittmiiködésivB, ha a ínajg^ zatáján rendet csinált és minden előitélet-től és előjogtól szabaddá nj^lvánitotta magát. A Hitler által leigázott népek, bár most elsősorban HitleiTel állnak szemközt, végső fokon annak köszönhetik leigázott-ságukat, hogy á Borisok, az Antonescuk, a Tisok, a Pilsudszkisták, a Pávelicsek és a Horthyk a nyakukra ültek. Tito jugoszláv partizánjai példát mutatták arra, , hogy mii^ lehet a népet hsur^ het megteremteni a lehetőséget egy jobb jövő szamára. A magyar nép számára is nyitva áll áz ut, hogy harc közbeii megteremtse a iszólidaí-itást a szomszédnépek-ReL Ezért küldtem el üzenetemet előbb a magyar népnek, hogy erős földalatti mün-káved épitse ki a partizánhadsereget, -~ főleg a magyar hegsrvidékeken, — majd az oroszországi iSiagyar hadifoglyoknak, hogy orosz vezetéssel és fegsrverekkel szervezzenek meg egy-egy magyar brigádot.
I
IRTA HAVAS ENDRE
Ha Kápolnán majd li j ra meg jelenhetsz és számadásra gyűlnek a szegények, ha a nép a reményt újra megtanulja, az urakat legyőzi, netn szapulja ■s egy boldogabb, új országot teremthetsz, akkor:talán^Te is majd elmeséled, hogy száműzötten nehéz volt az élet.
Akkor talán Te is majd elmeséled, hogy a fonnyadt Időn mint bolyongtál által s: mint maradtál űzve, átkqzo^tíi^,^^ az otthontalan, heveny otthonokbati ^és mindenütt, hol varjú szállt élébed, oly tisztán, midőn megdobáltak sárral .s^ ;«iwi kiizdÓttél a hontalan magánnyal
Oly tisztán, midőn megdobáltak sárral
s reánkborult az éjszaka homálya;
a munkások fáradtan lődörögtek,
a földmives csak áldozott a földnek,
békétleniil az éggel s a tájjal;
s mint háborúknak rothasztó ragálya,
úgy terjedt el a posvány a hazánkba'.
S mint a háhoráknak rothasztó ragálya, úgy terjedt el a fasizmus fekélye . . ; Ha Kápolnán majd ismét megjelenhetsz és.szabadon szólsz szabad emberekhez s a szolgaságnak nem lesz már varázsa, a magyar nép is megtudhatja végre, mily hazug volt az urak korcs beszéde.
A magyar nép is megtudhatja végre: a júdások neveztek árulónak, e labancok, kik mindent kifosztottak .'i a magyarokat tnszik zsoldosoknak, hogy svábokért follyék a magyar vére; míg 2'e már várod: jöjjön el a J{olnap^ ^^^>ffy földet oszthass éhes parasztoknak.
Míg Te már rárod:'jöjjön el a holnap: a Történelem hüU a kis szobára . . . Ha láthatnának most egy pillanatra a munkások, a béresek, a szikra fellohbanna cs szörnyű iMinaszoknak holt tüze vetne lángot az országba*, így eskiidnének Károlyi, Mihályra^
Holt tiiz4; vetne'lángot f Az országban . «,Te, nevedét zúgnák a szegények;^
inihtTé szeMedp^^^ ^ .
^«éSfplélmes es^s^áiiándá iiljáifbán, ['\ ^ .9 tán olyan nagyon szeretiiének Téged, hogy az országot is megmentenék Véled,
Ha vállvetve harcolunk az oroszokhoz átállt szlovák brigáddal, az ottani cseh hadsereggel odahaza ,Tito partizánjaival, esetleg az ugyancsák magukraébredő román ellenaílókkalv • -akkor ezek af népek már i régen egymá^ataláltak ^ckorra, mi-i-e a^ békekonferencia összeül, illetvéí akkca-a békét ezúttal maguk a harcban naéged-zett és harcban testvéresült népek fogják megkötni egymás boldogulására. A spanyol polgárháború aíatt egy nemzetközi brigád alakult a fasizmu?; ellen, most egy nemzetek közötti pai^izánhadséregre van szükség, amely nemzetenként küzd az illető ország.fasizmusa,reeakciója és nemzetközi méretékben Hitler ellen. Ezek a . partizánhadseregek az elnyomott népekre támaszkodva, harc közben teremtik meg, alakítják ki az uj, demokratikus és együttműködésre alkalmas országokat. Csak az ilyén aládculatokbórsármazhát Európád és különösképpen Középeurópában egy o-lyan szövetkezés, amely soha nem válhat eszközévé x^kcióscélólm^^^^ hepi kapható egy, a Szovjetunió ellen irányuló ccrdon sahitairé kialakitására.
Politikailag nekünk elsősorban a csehszlovákokkal kell megértésre jutnunk. Ha a magyarság valóban kigyógyul a szent-istváni kórokozók okozta betegségből, a cseh-szlovákok természetes partnerévé válhat, hiszen földrajzilag, gazdaságilag a két ország szinte egymásnak teremtődött. Az együttműködést lényegesen megkönnyítik Massaryk cseh külügyminiszternek Az Ember-ben és A Harc-ban megjelent nyilatkozatai, amelyek szerint^ ha a megfelelő feltételek meg lesznekv nincs akadálya a cseh-magyar megbékélésnek. A külügyminiszter nem mondta ki, hogy mit ért előfeltételek alatti de könnyű kitalálni, hogy nagyjából jtigyanazöknak a vésa^^ tényezőiül^ és ideológiátmak^^^8^^ tására gondolt, mint én. A jnagyarságnak éles fordulatot kell vennie a szlávság irányában. Csehszlovákiával - való barátságunk hozza majd közelebb a magyar népet a Szovjet Unióhoz és egyben az angolszász Hatalmakhoz is. A szláv orientáció demokráciát^ gazdasági fellendülést, szociális ' felemelkedést és békét jelent. IV
Ty^A A NÉMETEKEN kivűl világszerte a magyarokat, a lengyeleket és a románokat tartják a legreakciósabb népeknek. Mégis, éppen azért, mert a történelem folyamán a legelnyomottabb, legkisemmizet-tebb és legfelrevezetettebb népek váltak a legprogresszívebbekké, remélem., hogy a magyar nép számára 1944 és 1945 azt fogják jelenteni, mint 1789 a franciáknak, 1917 az oroszoknak. A forradalmakat nem az egyének, hanem a parancsolói szükség vitték igyőzelemre. Nem Mirabeau, Danton, RobespieiTe és Saint Just hozták létre a francia forradalmat, hanem a tudatosodó III. rend, amely nem volt hajlandó a régi keretek között élni és hivatí^tnak érezte magát arra, hogy vezesse az országot, megujitsa azt, valamint az a gazdasági a-dottság, amelyet a forradalom szeizmogra-fikusan megérzett, szinte törvényszerűen teremtve meg a megfelelő kereteket a jelentkező ipari termelés számára.
Ma is megvannak az előfeltételek az uj; Európa, az uj Magyarország számára, hiszen egy soha nem álmodott technikai fejlődés kínálja a javakat a széles néptömegeknek, akik viszont hivatásuknak érzik, hogy megteremtsék azt az uj szociális, demokratikus rendszert, amely egyedül képes az uj idők követelményeinek megfelelően irányitani az emberi létet. Sőt a mai technikai fellendülés még átütőbb erejű, mint annak idején az ipari foiTadalom volt. A trianoni Magyarországon a 8 millió lakos kétharmada semmiféle jogot nem formálhatott arra, hogy élete alakulásába beleszóljon. A 3 millió földtelen kolduson kivül még csaknem 3 millió éppen csak tengette az életét. Hxez a 6 millió ember egy napon .megérti, hogy a történelmi álmok és tradíciók háborúba, nyomorba, és reménytelenségbe . taszították őket, és. ideje végre saját ínaguknak'kezükbe venni sorsuk .irányitaMtt, ;á^mult .árva^ Y'^^', boczi hármask.Qnyvéyel S2^^ nén^si/ büroteitikus ^Magáfarország:^ 5 helyén-egy uj, cnépt, jövőj^isiBr .élő,\ m^
:,ga!;-ti^dé)^^
.dágitani/-a--a?»3Í^CTÓfealtóV-^ lyaitól. babonáiSóiy ellentmond^saitiól^ háborúitól meg^zabc^iidtSmnópátl'