OLDAL
KANADAI MAGYAR WŰNKÁS^
.CSÜTÖRTÖK, l$44^4PRiLIS 27.
sssq
QUEBECBEÍí:i tmományi vá^s lasztásra készülnek. A következő tartományi választás, melynek napját még nem határozták meg, roppant ki fog hatni egész Kanadára. Döntő tényező lesz annak megállapitásában, hogy milyen szerepet játszik Québec a Dominionban a háboruutáni i-dőszakban. Mindenek fölött, az uj kormánynak olyannak kell lennie, mely erősiti a nemzeti egységet; olyan kormánynak kell lennie, mely lehetővé teszi a teljes alkalmazásra és Québec megemelkedett ipari gépezetére alapozott társadalmi előrehaladást.
Ezért annak a független politikai akciónak a jelentősége, melyet a' montreali Ipar^ és Munkatanács kezdeményezett, könnyen érthető. ^.
Amint azt a tanács, rendkivü-" lí független politikai akcióbizottsága is kijelentette, a két héttel ezelőtt tartott AFL konferencián, a »munkásság befolyását a munkásság követeléseinek érthetően való megformulá-zásával lehet a legjobban érvé-nyesiteni«. De azt is hangsúlyozni kell, hogy az elfogadott kilenc pont mellett, mely köré a munkásságot egységesiteni akarják, meg kell nyerni független. ~ politikai akcióra a tartománynak mindama erőit, akik hivei a haladásnak és nemzeti egységnek. Ilyen, mindent felölelő egy-ségi-e van szükség a munkásság ellenségeinek kibuktatásához. -Ilyen egység szükséges a Ma-. urice Duplessis féle Nationárt?-^ nion és a Bloc Populaire mozgalom kÖr||l kialakuló reakciós koalíció kibuktatásahoz, akik reakciós célokért akarnak tőkét kovácsolni a munkásság követeléseiből.
Duplessis volt az, mint tartományi kormányelnök, aki elkeseredetten harcolt 1937-ben a szakszervezeti mozgalom ellen. Duplessis volt az, aki fölhasználta a katolikus szindikátust a nemzetközi uniók ellen, majd annak is ellene fordult, mikor több mint 10.000 szövőmunkást vezetett szti'ájkra.
Duplessis vezette be a hirhedt 19-es és 20-as törcvériyt, á 4-es és 5-ös munkaügyi * rendeletet, mely nyomor bért alapozott meg egy egész sor iparban, különösen pedig a szövőiparban.
Duplessis vezette be agyülölt »lakattörvényt«. ö volt az, aki megtagadta a segélyt a munka-^ nélküliek nagyrészétöli ő vonta meg a segélyt a montreali anyák ezeréitől a válság legnehezebb napjaiban, ö volt az Ontárió-Quebec »tengely« egsik szervezője, hogy elszabotálják a szövetségi társadalmi reformokat.
Az, ahogyan d a város és vidék lakásügyi kérdését megol-^ daná, képzett városi szakmunkások ezreit űzné ki fontos hadiüzemekből, vissza a nyomoru-ságba, »befagyasztvá« azokat a viszonyokat, melyeket hivatalban léte alatt bevezetett.
üjKS'anezt kell mondani a Blo(f Populaire mozgalomról is. Az is ^ támogatta a .2-es és 3-as törvényeket. Ellene volt annak, hogy bevezessék e tartomány^: ^ ban az országos méretben^ életbeléptetett ^ olyan törvény éket, mint así iegészségög3^ biztosítás-yhgy ^ kezelési segél^adás.
iráh3^á6^ ^váló hullámzása ellen. Duplessissel együtt ellenzik a -szövetségi Munkaügyi Törvénynek a nem hadiüzemeki-e .való kiterjesztését, ami jayiüást iel^téiíe Québec jelenlegi munkaügyi töi'vényeivel szemben.;
Ezért, felismerve a nagy felelősséget, a munkásságnak programját valódi népi programként kell előterjeszteni a közelgő választáskor. I>Tincs vesztegetni való' idŐ. Az előterjesztett programnak és az AFL politikai kon-
iefenciájának^ kiinduló pontnak kell lennie széleskörű demokra-tikusrmunkás-liberális erők ösz^: szefogására,
' Nem szabad .leflinieí^zakadár: kodásnak, \választási' opportunizmusnak, mert mindkettő a reakció kezére játszik és összevisszaságot hint ei. A munkásság politikai akciójának ereje legnagyobb részét a műhelyekben és üzemekben dolgozó muií> kasokból, az AFL és CCL csoportokból, valamint inas prog-
- "V.,-
m4.
• V-:: VezetivBALOGH; Józsél;■ E a Kanadai Démdtóátíkus Magyarok. ' Szövetségének Esőzpooti^kára;^
; >>ki torténbet, ha mégsem valósul meg a Télliéa*ám\Eg3^ez-
ményben lefektetett irányelv?«--vetettük fel vitatásrá^a^'mult
héten.a. kérdést....; , . . .-ríi í-T'-ít ,
Á Teheráni Egyezmény hajtóereje jórészt abban.i,vanL hogy.
' mi következhet >e, ha nem valósul meg ez a megegyezni,E?usegi-tetté abnak megkötését is. Az Egyesült Nemzetek 3 legnagyobb tagjának vezetői tisztán látták Teheránban, nemcsak azt, hogy a háboruutáni világgal kapcsolatos megegyezés nélkül nem lehet ezt' a fasizmus elleni harcot sem együttműködve végrehajtani, hanem látták azt is, hogy mi következik be a győzelem kivivása után, ha megegyezés nem történik. Ilyen megegyezés kivitele nélkül egy általános felfordulás elkerülhetetlen Európában. Forradalmak törnének ki a háborusujtqtta európai országokban s ezekben a forradalmakban aktiv részt vennének az összes társadalmi rétegek és erők, ugy a bal, mint a jobboldaliak. Ezek a különböző csopor-tok támogatást keresnének (és minden bizonnyal találnának is!) az Egyesült Nemzetek ma együtt harcoló táborában és semmi bizr tositék nem lenne arra, hogy nem-e indulna el egy harmadik világháború ennek a másodiknsdc a befejezése előtt. A Szovjetuniót gyűlölő reakciós elemek bizonyára mindent elkövetnének, hogy a felfordulásért á Szovjetuniót tegyék felelőssé és elinditsanak egy há-
- borüt ellene. Egy ilyen háború következményei, beláthatatlanul borzalmasak lehetnének. A végletekig elszegényedett és lerom-
"*Bblt Európa niég sokkalta jobban elpusztulna. A világ népeinek egy olyan háborúban kellene milliószámra pusztulni, amely érdekeik ellen való volna. A felfordulás minden valószinűség szerint átterjedne a világ többi országaira is, kilátással arra, hogy a demokratikus fejlődés lehetősége helyébe a legbrutálisabb fasiszta reakció uralma lép.
Ezeket a kilátásokat támogatná, Teherán irányvonalának nem-alkalmazása esetén, az ebből folyó közgazdasági visszaesésünk. Ha nem alkalmazzuk idehaza a Teheráni Egyezmény irány-. vonalát a nép életszinvóhalának emelésével, . nagy közmunkák megindításával s a lerombolt és elmaradott országok felépitésé-vel,.akkor egy olyan gazdasági válság áll be, amelyhez hasonló még. nem volt Kanada történelmében. . »
-'Mert a kéirdés nem az, hogy visszatérünk-e a harmincas évek nyomoruságába vagy a fejlődés utjárar lépünk. Egyáltalán nem. Azokhoz az időkhöz, állapotokhoz iparunk azóta történt hatalmas fejlődése és a világhelsrzet megváltozása következtében soha "többé vissza nem térhetünk.
ressziy - csoportokból kell megszereznie. ,
HATÁR ÓZOTT javaslatokat tett az LPP.Port;Arthurí^ömyé-ki szervezetének- konferenciája • Nyugat-Ontárió iparának kifejlesztésére. E vidék munkássága gazdasági biztonságban akar él^ ni a háboruutáni időszakban. E-zért már most megteszi a szük-
^ séges intézkedéseket,
E konferencia megállapodott abban, hogy több jelöltet állit a közelgő szövetségi választásra,
' hogy LPP-jelöltek beválasztásával segitse biztosítani a háboruutáni ujjáépülés és teljes munkaalkalom megvalósítását. ^ '■ ^ .. E körzetben lépéseket: kell lenni utak épitéséref erőműtelepek kifejlesztésére éslakóházak
; •;épitésére,. hangsúlyozták -a. Jconr.
) ferencián megjelent delegáltak. Olvasztót kellene építeni Port Arthurban, papírgyárat Sioux Lookout környékén és^jgy;mal-
„mot Fort Francesben, Egy uj
.szárnyat kellene épiteni a port arthuri közkórházhoz, iidülő katonák részére. A konferencia támogatta azt a. javaslatot, hogy é-pitsenek lakásokat/ javítsák az egészségügyi, oktatási és szórakozási szolgálatokat.
A konferencia elvetette azt az elgondolást, hogy ezt a vidéket Ontáriótól leszakítsák, mert nem tartja a.vidék gazdasági problémáinak megoldásához
' praktikusnak.
A konferencia sürgetted á lía-todik Victory Loan kampány támogatását.
TORONTO Munkaügyi
Ontárid KörzeU Hadi
Képzeljük el: mintegy 800.000 emberünk szolgál a haderőknél; több mint egy millió emberünk dolgozik a haderők számára. Egyszóval közel 2 millió kanadai férfi és nő van kivonva a hasz^ nos civil szükségleti cikkek termeléséből és mégis jobban élünk, ^; niint-a háború előtt! A kanadai terínelés példátlan fejlődését mutatja ez. Egyben figyelmes^etés is szsununkra, hogyha régi módsze-rd^él nem lehet többé megoldani a kérdés^ amikor a győzelem után hazajönnek katonáink és megszűnik a haditermelés. Egy^^k^^ milliós munkanélküli tábort nem bima el Kanada közgazdasága.
A roppant gazdasági.válságot niinden bizonnyal ugyanilyen politikai válság követné. Ha a nép liem- elég erős ahhoz, hogy a Teheráni Egyezmény szellemének megfelelő reformokat életbe-léptetni segítsen,semmi biztosíték sincs arra, hogy nem-é kerülnék uralomra a reakciós elemek^ akik a nép politikai fejletlenségét kihasználva terrorral >oldanák meg« a válságot: a kenyeret követelő^ munkanélkülieket fejbevemék,: vezetőiket bebörtönöznék, felállítanák a munka- és koncentrációs-táborokat és bevezetnék azokat az intézkedéseket, amelyeket olyan jól ismerünk már a fasiszta államok fegyvertárából. A válság roppant mérete nem tenne lehe^ tővé olyan félmegoldást, mint amilyent a 30-as évek lehetővé tettek. Vagy teljesmérvü d^nokratikusféjlódés, vágy korlátlan ver; ez a választás, és.nenL ^szabad vállalkozás vagy szocializmusa, mint ahogy a reakciós monopolisták ügynökei el szeretnék hitetni a néppel. . :
o ■ ^
Egyik tagtársunk panaszkodik levélben, hogy tágtársaink között nagyon sokan vannak olyanok, ^dket megszédített á háborús prosperitás, nem, törődnek a mözgalommaK holott azelőtt aktiv
':'dést :^ &VássHst ^'e^:^i^^
ezt
Tanácsának nyilvánosan kellene levezetni a kihallgatásokat, hogy azt a módszert, amit a tanács a 1003-as tanácsrendelet Ontarióban való alkalmazásában használ, ^teljesen megérthesse a niimkásmozgaiőm, és a nép, jelentette ki C. S. Jacksön a vil-lanjmiunkások (UE-CIO).5-ik kerületének elnöke, a tanács uj elnökének,: Jacob Finklemannak küldött levelében.
. ■ 'y.■■■■■■■ ■ .■ '
Azért is szükség voln^L a kihallgatások napjának közzétételére, magyarázta Jackson, hogy az érdekélt felek ^Ucalmat kásjanakia.ii'ólyáinQdó^fél jo-
:£i>sságának v kiMvasára/;^ a
"társulati uniókát illetőleg. :
Tisztázni keU >az luüóknak ázt á jogátj fol3^tta Jfö^ksqn,. bo^^ tanácsrendélet egyesskedési ' - szakasza
értelmében - sérelmeket v^y^^f^/*^ lyan esetben, ba nem íajp;^ mazást a Munkaügyi BíróságtóL
A Canadian ■ Congress'of Xaborhez tartozó ontáriói szakszervezeti csoportok is sülhetni fogják a Tanácsot, hogy nyilvánosan tartsa kibaUga az Ontáriói Munkásféderáció közelmúltban tartott, konvencióját követő viták szertot E konvención ugyanis el-. határozták, ho^ Javaslatokat teszAek a munkaügyi törvény Ontarióban való alkalmazását illetőleg. " ^ . ,
,E javaslatokat „a i^illanj^unkások szakszervezete terjesztette: elő, mély-Jiek. pobtik£ii' akcióbizottság£dmáris tm^ezik akcióikat.
A .szakszervezeti ' lato^^sÓiAOtt béüíl idaiakulóbab; és egyes Helyekén: ioáxis; akcióban Itívö pmtSkéí akcíóbisa>lts% ^Scíkréppssdt'^}!^^ 3&%fi»rvé2iy: toáyes-alkalitnazásííg^ ]