KEW YOKIC:— Henry A. Wailace kereskedelmi államtitkár a muIt napokban többször is fígyelniezte-
;áést*,:WalIece:jEnii2S'4-én megfenyítette »a héke azoa
^   ^  -  - fel-
a®ft.« Annák az egyházi kitüntetésnek- az^ átvételénéi beszélve, melyet éven^ .' ként -;»az^ 'össses'-iiépek k©-sStó-; ■ Ji$k&ai?ál!."■ ;ií3
adnak, WaÚace filhivást tett Rooseveltnek a demokratikus világegyüttroij-ködést illető irányélvei támogatására^
Kijelentette, liogy .Roosevelt sohasem becsülte le az ellenség erejét és;»mem b^ísíto lm ellenségeinek: az erejét« jnost sem. Eizek áis erők »tua-jaic, hogy az iSgyestilt Allantök és Oroszország a két légerősébö nemzet á Vitógon, és kogy mJioid-ÜéttSnek a vilfigszervezétben valö részvétele nélkül maradan^
béke lehetetlen.<f "Wailace rámutatott a szovjetellenes uszitási hajszára és e szavakkal hivott fel akcióra az ellen:
»Tl3ielőtt a fiaink vére a císa? tcmezdn felszáradna, a békének
■^en ■:'-eIIeaségseÍ megpróbálják; kogy lers^áS? az ölapot Marma-ilk, W-M^iáSmvú BZámára. l&eí ■iazt 'álliípk, kogy isiivel az !S-^'esült AUcsEok és Oroszország-ideológiája Inllönböző, a bábom a kettő között elkerülhetetlen. Hapva liapnak ezek minden Ití-sébb nézeteltérésen, hogy a gyűlölet lángját szítsák.
Nem szabad, bogy ezek az einberek sikerrel járjanalc becstelen vállalkozásukban. Nekünk
tü6g kell Miisiíani ezelmek a mérgét azáltal, hogy Roosevelt irányelveit kövessük Oroszország barátságának müvelésében, a békében épugy, mint a bábomban. Tudom, hogy ez Tru-nian ekiök irányelve. Arról Is
otteg vagyok győződve, hogy ez az amerikai nép nagytömegének Irányelve i»;«
I;c3 hatéságolíat, mondták ti3-t3lsozá5iiitljan, Siogy j-gyors cjh-
Mbüra ilötti napolt ííandasági
I a g-azdafíáfii %'áls5got, amit K&--jiGöa nni23kásosstűlya nem lesz hajlandó elfogadni, miután látta a lioribilis összeg^et. amit a háború idején elköltöttek. A2 ország munltásoszíálya elvárja, ■ hogy a haditermelésben kifejlesztett korlátlan erőfeszítés a p békebeli   munkában is folyta-1| tődjon.« '
is
hm
1
11
MONTREAIí---A Montreal Lokomotív Müvek (Tank Arsenal) mintegy 700 munkása elbocsátásiának előjegyzésével, az Ar-
• (Folytatás az 1. oldalról) szavazatot kapott más kerületekben, több mint 100.000 szavazatot élső szövetségi ^ kátópáhyábán magának a döininion-poli-•tikában.
Kemény csaták vannak előttünk. A fennálló helyzetben   iiines biztosíték arra,   hogy Mackenzie "King meg fogja-oldani az újjáépítés szoritÖ problémáit. Mivel a töri Drew és Dupléssis tartja a hatalmat     Ontarióban és Quebecben és egy mege^ irósödött tőri ciisopört '^an Ottawában, valösziiítibbi liogy King éngédiriébye-Itet fog tenni jöbiöi'a.Nö^ lia a Függetlenek  és á Bloc Populídre- vereséget szenvedtek, az a téiyr, •hogy Eing támogatási fő-alap ja Québec jóbbloldaU liberálisainál váii>^ világod «an jelzi       a tőri politikával való gyakorlati kö--alició veszélyét, semmint King társadalmi reformokra tett Ígéreteinek kivitelet.
■    KOT MEUL TEMHI
A szervezett munkásság és nmiden haladta csoport összpontosított törekvését fogja löégkivánni, hogy megakadályozzuk olyan irányélvek béVeze-.-tését, melyek szerencsét-Jenséget hoznak Kanadára. Megköveteli ez a GGF-vezetőségtől annak a kommunista-ellenes liisztériá-íiak- az  elejtését, tóit Coldwell vörösfalö ^lász-tásutáni nyilatkozata is példáz. Megköveteli á lég-wéSyesebb, legkitartőbb al^clőt a haladás és demokrácia : effész.. ■ /kanadai
sehal üzemi bizottsága tiltako-i2ott azért, mert a ^szövetségi komiány nem tett kielégít* lépéseket.
Megjegyezve, hogy a kormány nem^ tette- közzé, milyen intézkedéseket, fog ilyen elbocsátás esetén foganatosítani, Clement iátuger elnök és Rerie L'abelle el-
MOSZKVA — Churchill brit íniniszterelnökhék a szöcializinus ellen intézett; választási támadását ái mult héten közzétette a szovjet sajtó, ami mély benyomást tett a szovjet olvasókra.
Egy mellékelt cikkben az Iz-vesztia kormánylap azt mondta, hiogy minden országban figyelik brit választási kampányt, hogy milyen jeleket mutat az a brit politika változását illető^ leg. A brit sajtó máris miégje-Jiyezte: á-^^^^^^i<^
lévö éles változást, aini közvetlenül az európai gyözeiérii tttáii jött.
Á szovjet sajtó idéste Churchill abbeli állítását, hogy a szo-öiEÍiztóus szórós »totalitáriánüs eszmék«-kel »és
az-álía^^ éis^hógy s^^ l^t létósítem^
iség nélkül és egy munkáskOr-
)cntóy^^^^^^^
'féíei-igestapöhöZv ::
A2 Izvesztía felhivtii á'flgyel-sö alelnök az Arsenal inunká- met Sir Stafford .Cripj^s volt sainak nevében hangsúlyozták,: moszkvai ha^követ azon'állitá-hogy a helyes tervezés azt je- j sara, hogy Churchill átmeneti lehtené, hogy az elbocsátott kormányában benne vannak a munkások hozzávetőlegesen ke-, Chamberlain-kormány ugyana-vés késéssel munkába állhatná- zon elemei, melyek »nagyon el-nak. lenségesek« voltak a Szovjetunió
Ezért arra kérjük az illeté-' iránt.
»M1ISS£:SZ mSSST akciöcc áJlitotta' me^moodiMk reakciós poi-pún lapok — egy közelkeleti Mbaru K^etét ^zlri&ban. A tény azonban az, Iiogy ez a brit akció e^oldain volt és »olajtól bűzlika.
A »NAGY ÖT* az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Británia, Franciaország és Kina — megegyezésre jatoififak a »vétó<< kérdésében. Az angol és a-merikai delegáció makacskodására a szovjet delegáció beleegyezett (egy világbiztonsági szervezet sikeres megalakítása érdekébeii), hogy némileg módosítsák, a Biztos2sági Tanács állasidó lagjai egyönte-taségi alapelvének miiködiését. így most a »Nagy öt«
egyöntetűsége nem szük-^^ --t-z—r-
séges ahhoz, hogy a Ta- Jio^dja azt is, hogy egy nács egy nemzetközi vitás 2^vo; vitában
kérdést ^megfontoljon és'^™*®^ fel. >>tartozkodjon
vitasson*, de erre az egy» öntetüségre szükség vas3^ £&a- a Tamcs bármi döntést akar hozni egy> vizsgálat megeitésére vagy további akció tétjére.
Az ausztriáliai delgáció (meglehetős kanadai segítséggel) Vezette a támadást az egyöntetűség alapelvének megtorpedózásá-
a szávazástól^<.
A sáft franciscoi konferenciát csaknem hoIt|>ont->a-juttatta-a brit és ame-vnk&i kormánynak az a-ki--séríete»'-lt#gy-:ezt a Rimse* v©!í-f<ösTnialát -" megváltoz-taiss.|i, Po^ a;^zovjet delegáció mily líelyeseh ragaszkodott a Jaltában a Nagy Három részéről elr
«IÍSÍ
I
aii
1#
mm
A WINBSORI Magyar Ségélybizottsag levelében ké- telest* állított volna fel, resté fel, Bódi József elnökhöz intézve,-a^Kánadai   ami ellentétben volna a Bemokrátikus  Magyarok  Szövetségét, és helyeselte jaltai egyezménnyel, annak »a magyar segélytígyfoen egy fceletkanadai kon-    a   ténxr aKonh»i» fferencia« összehívásba tett javaslatát, a többi alakú- -        ^ az«n«»aia Iátokat is a konferencia aminél eldbbí« megvalósítására sürgetve. A windsori segélybizottság leVele a következő:
ra, ami ha sikerrel járt fogadott Rooseyelt-fomiu^ volna, megszünteti a Nagy öt hatalom döntő (vétó) jogát. A sajtó- és rádió-propagandisták teljes homályt vontak a kérdésre és hamisan ugy tűntették fel, mintha a szovjet delegáció az utolsó pillanatban olyan uj »vétó-köve-
lához, azt Szirila ésete fé-nyesen-hizonyitja. A franciák és.a szíriaiak a Nagy.
ötöt szólították fel vitájuk eldöntésére. De Churchill ragaszkodott ahhoz, -(Folytatása a-16. oldalon)
A Wissásoji Stosyar SegéayMzotí^is-. tiEttcsa&nl vette
gyarok SoSvetségén^ intéző_bJ^^S^ill^>J^ tett nyilatkozatot, mely szerint & S^vetség'. javaso^a a m&gy&r se-
■igélytlg^eii^ egy::;.kfe!etkíiiiaSai -konferéneia 'ösásölaivásá^ ■JöÜíi-'t^Sa-raagyaffi'MakiiMt-líöVés^^ ■
■■.BH,. öaliat;olyan^^tf!2^tísá^, sraely "íss^■ ié^lb im emsiÉ&^ iak/^Kö-némes-ögy-'éröeMben-i--'sajöos'-^^ •összeg, TPindsofi alaköatok,_fconem i^ak'cz ©gyletsáö: és egy-;'-Msak-Mvatalos MpviseIöt©"iiaMS — -osSams! eSvözölSkk ■ ■iSyen-'toáeuEí&yezést':és   MBgiBls- iés2éíüI:-Ös6iísMöl •J&íiiitok-■iJözzá,- -támogatásunkísal--- egy Hö^éu-^konféíesíeia- Össz^v&áaós^ ■ísiteál; Is-fíöiább,- mert csalg• aa ég^sg^-gmm^t^ftl:'TORgyarsjgg-^^-égy-:-0!geB megteoMölásárai kapilatonk gy^tesi engeöé^ ^ tss^ össz-magyarsűg' megtaozöülűsa hszhat a gyűjtésre ea&ei-«s2 és a magyar nép ssám&s^-nüsSsaaél ffontosabb éS'SSi^S-sebb .^ínyEgi *slkert.
ma n&ai is m egéss \Fiaösos3 smgs^ kolénk^ de & itór-:.:.cli2si tonepélyönkön sa^gjsleat 9ö@-winasori magya? nevében ■'kérjük egy az oisságos, miat a béSyi egyleteket és egytiázaföt^ : egy a Msmaöal Bliigfjar 'Újságot, öaint a Masiaáai Ms^jar "llísflkást, tes^j»iil£        togy-mina in^8rt€a|©ia az
oly ég«toéa fontos koáfemiEla S^eístíÉtó^ . ■ A mnakölios 'sok ^"sikferl MvSsira; 'Hsascailliisk a íJfecttsSÉ"
mawm s&m^ titto^ , .        ^"   \ »tós'eS2&-&,
az.
BO/
SS
hoffV a Dumbartnn Onlri MOSZKVA — A Pravda kom-
te^ mélyef az EffveSm "^"-"^^ ^^^^^ ^ ^^^''^ vír^^Sfi, 'I     azt áUitotta, hogy tmms-aa
Nemzetek, mint a San mosá&váii^nfesli«;ián megaka-íl-anciscoban megletesi- mwozték ©britek egy ameri-tendo viiagbiztonsagi szer- ^ terviek a vitáMsát, mely vezet alapját fogadták el, j éas égésa -^ysármatvlMff« korai a következő alapelvre volt'"í^eSszaS^feSáiftüi szélt az Atiair-fektetve: a javasölt Mis- ^'<C>kiiS£t ijsSá^véi-aEíplán^ tomaági Tanács állandó í^tJev' ^érint az amerikai tagjaimat fa-ílasv Ötí aa támogatta-s Szovjetunié.
szükáéges-raindí&n •dőMéí> ^^^^^ nél,-aS -a Se és L ^ ^fj,^^^ ^non nely-
tatfeaa-'vaa..
Ezt áz alapelvet azért fogadták el az Egyesült Nemzetek, "mert nyilvánvaló, hogy a Nagy öt egysége és egyöntetűsége nélkül a világbékét és biztonsagod; nem lehet megőrizni.
Jaltában pedig Rö©se. veit elnök Javasolta azt a saravazás^fotmá^ melyfres Ssös Frasicíiscéli!^' ^ sszcr-jet <2e!<^áci6- mgasEkci*. '■úiM, Ez a Roosevelt-forma, a tisztáh technikái kérdéseken kívül, mfiíden kérdésbe a fegy öt egy-óntetüségét irja elő; de ki-
legutőbbi
példát, kogyan zavaija a világ-l)ékét a gyarmati források fö-lötü versengés. »A szíriai és K-Bíanoni'€sei]Qéiiy«[,, mondta, »a küIföMi S2bjt& sscérint, katározot-
»E nemzetközi ügyek megol-dásában«, mondta I*eontjev cikke, »jelent6s szerepet játszanak nemcsak a gyarmati hatalmak, hanem a Szovjetunió is, mely mindig védte a népek önrendelkezési és tfeljes függeüenségi jogait, és az EgyesiUt AUamok is, melynek 3tíncőenel£ jelentékeny gyafmathirtokai és ezért nincs érdélielve a fennáfló gyár*
matrenöszer megőrzésében.*
Azonban, tette hozzá a cikl^ San Ftanciscobaa az Egyesült iSáiamdk elfogadta a brit áDás-"pont lényégét.
r
4t