n Ml
IRTA SZŐKE ISTriX
(Foljrtatás a mult számból) HALADÓ erők Jarára történt BEtSö ^* eimiszonyi változásnak aiacs még cseg-, felelő Mfejezése a nyiisrati tőkés demokratikus országok M-s^atálcs vezetésében. Angliában sikérült ugyan mindjárt Németország behódolása után kibulvtatni a tori , Churchillt és pártját, a kormányra helyet-. tük a szociáldemokrata Labor Párt vezető-. it ültetve; de ezeknek államkapitalizmust ápoló ^macdonaIdi<: álszocializmusa n&m isrér KELLŐ megroidást az ország demokratikus újjáépítéséhez, külpolitikailag pedig a vesztét érző brit limperializasaMs szöl-, gálatkész ögymokeiudk bizomyoliaak A nagy előny a tórikkal szemben ünéjEris az, hogy az Attlee-komány jmőgött K&ZVBT-LENÜL ott áll a régi tőkéspolitikával szakított munkásság és nép, mely már magán a Labor Párton át bávatalocan is kezdi é-reztetaly hogy nem fogja tűrni reményeinek bel- és külpolitikai kijátszását.
Az Egyesült Államokbari a Truman-ad-minisztráció, á- világföiényét érzŐ jenki nagjiiőkések nyomására, kül- és belpolitikai téren egyaránt cserbemkagyja ,a Mcose-velt-irányvcnalat. De a munkásság, különösen a, haladó vezetés alatt álló CIO, Jaa-talmas karcokat kezd kibcntani .ugy a hazai- :n%iellenes,-:, isjint. -az imperialista-'bea-':' • -- vaSfczási tőkés eMentámadáa- éllén, • Kanadában sikerült uevan Ontario tóri Drew-urálmát tavasszal kibuktatni az LPP és uniók vezetésével, de a miM^ásmoz-salcm egységteienségén át újra a nyeregbe került az. Ugyancsak a munkásság egy-ségtelenáélre folytán, a King-kormány o-lyán kisebbségben ésf munkás-részvétel NÉLKÜL került vissza, hogy a tórik a reakciós nagytőke törekvéseit tudják munkáltatni azzal. Bár egyes, különösen hely-katósági téren a népi erők, főleg a munkás-, ság, számos előrelépést tesznek a kormány- ^ zásban való közvetlen részvétel terén, és több helyen sikeresen folvnak unióbiztön-sági és béremelési harcok, méffis, mind a mai napig: a kanadai népnek a béke megnyeréséért való harcát végzetesen bénítják és akadályozzák szo^dem CCF-veze-
tök. " /. , ■ '
Hogy pl. a windsori sztrájk nem lehetett pénzbeli segítségen kivül és amellett-
az egész országra kiterjedő EGYETLEN nagy harccá az unióbiztoneágot megadó
nyok ellenállása méllettVCCF-vezeiők voltak az okai. Ha a Ford-sztrájk nem hoz 100fí?-os eredményt — annak . ellenére, hosrv páratlanul álló autóbarikáddal mutatták meg a karhatalom kivívásával szemben, hogv hol is állunk jná Kanadában l
azt>,syrés:zt a bai'^^ ke iálásánaki dé különösen az országos - szimpátiatótrájkot V elívzabtí^^^^ CCF-ista C€L-vézetőknek. no meg a parlamentben IS többnyire gu)>baszt\^a hallgató CCF-kép-viselőknek lehet betudni; Mi ez részimlaről, ha nem ^reakciós nagjrtőké BELSŐ ellentámadásának segítése? És mijkor a' mittap kisült, hogy a korímány hadfelszerelés eladásával és nagy hitellel segiti 'a holland iinpciiálirtákat Ind népének brit,
sőt japán ségitséggel való újbóli einj-omá-sában, r »pacifista« Goldv-ell CCF-rezér Jóváhagyta est ívz imperialista 03^ «j világháborúval játszó alkut. Mi ez, ha nem a
reakciós nagytoké KÜLSŐ ellentámadásának' segítésé ?■■„ . '-j :, ' "v,""^' ,
iCC^^^ETÖK:éÍiite^ meg-.■■•issrBrésóheSE, Íegfoiitos:'ahlá:s2ak3z<^^e52é- ■ :ti.-és általános taraikás-aépi/^egyséjjet,^'főleg"' a Labor Progréssziv Pártra kiabálva ki-gyót-békát^ és általában támadva a baloldali egységbarát eleineket; de sortrzatos ^engedIaényéket?:■tés2lsek - ésvíségitség^^ nak a nagytőke legreakciósabb rétegének. Ez. a-békéért -való kanadai' karcnak' a leg-
gyesigét^bposlja és nagy ;akádálya. Biztató jelenség as, hogy már több esetben, pL a keletkanadai unióküldöttségek ottawai felvonulásán, a" dec. 1-i ontáriói AFL-konfereiicián és számos kisebb egysé^alc* ciónál, a CCF-vezetők feje fölött létrejött \ egység odaszorította az érintett CCF-veze-tőket, ahol lenniök kellene: az egység soraiba ; magának a CCF-nek egyes tartományi és helyi vezetői között is bukkannak fel a* hivatalos egységellenes vonallal szembehelyezkedő egységbarátok; c^ak éppen magának a GCF-tagságnak általános egy-ségkövetelő^naegmozdülása hiányzik nagyon.
Eljfaen a kérdésben nem lékel megalku-. •,vás ;és ssem'-Szakad-"■•szépitgetéstválkeJ.maz n^mk. A kanadai magyarságot a tények világánál kell a szakszervezeti és muhkás-egység érdekében vezetnünk, hogy a béke megnyeréséhez a legtöbbet^ adhassuk. A ■ megalkíivás-';nem.vezetketJóra- sem^ itt, sem -Saskatckewankan, sem m^skoL El keli ismernünk és támogatnunk kell a helyeset, bárki kezdeményezze azt; de a Relyésbitő kritika s a CCF-vezetők hamis és egység-ellenes magatartásának éb lépéseinek a leleplezése imTÉTLEN szükséges ahhoz, hogy magának a CCF-nek az LPP-vel, á szakszervezetekkel, farméroklcali veteránokkal és haladó középosztálybeliekkel való akcióegységét láegvalósithassuk a béke hazai és külföldi megnyeréséhez.
Ezt az egységet a mép igazságos gazdasági és dsmokratikras politikái-követeléseiért váló kaff«;:K<IZBEM kell.m^ A murikásságnak egységesítenie kell saját sorait és meg kell nyernie a lakosság ösz-szes demokratikus, antifasiszta elemeit, a saját oldalára ebben a harcban^ Az ösz^ szes ilyen érőknek a koáliciója az ut a biztonsághoz és demokratikus haladáshoz. Ez kell, kegy legyen a mi titimk is a kanadai magyarság részéről.
Munka, jólét és biztonság bent, gaz dasá-gi és .politikai^égyjittmüködés kifelé ~ ez a belső és kiílső béke megnyerésének az e-gyetien utja. £zen kell nekünk is á kanadai magyarságot vezetnünk.- Képefsek vagyunk-e erre ? Igenis képese: bizonyítják az ^eddigi eredményeink és iélenlegi akaratunk. Képeseknek kell lennünk, mert senki níás nem lehet erre képes Magyar-
Kanadában. Képeseknek kell lennünk^ mert csak ©ssel járulhatunk hozzá és essél kell hozzájárulnunk az egyetlen helyes és lehetséges megoldáshoz.
tjt
1OANGSULY0ZNUNK kell ázt á fontos ^ tényt, hogy Keletkaiíadában és főleg Ontarióban van tömörülve, a háborús eltolódás következtében, a kanadai magyarság zöme, éspedig a legfontosabb ipari gócpontokban és sokkal inkább uniókba- is megszervezve, mint bármikor ezelőtti De u-gyanakkor őszi hyugatkariadai körutám nyomán friss személyes tapasztalatból tur dom,; hogy a nyugati munkások és szinte meglepő mértékbe a farmerok * isv tudják, 'hogy-: az'' karc^: ''ainit - Windsor, ^es '•égés?' • Keletkanádáv-míMikássága yiy, ;.az;:őíkarcuk: isf segítik és-öös^ekötik áz az ö ottani, nyugati harcukkal, meHtüdjáky^^h cmk a kettő jelenthet együtt égy egés^^t^Bir zoiiyság érré többek közt az is. ho^y abból a több iriintí áOÖOvd^ ájáományból; amely %Jialadó magyarságtól ^közvetlénür a Munkáshoz folyt be a Förd^sztrájkolók javára,^ jelentős rész esik Nyugátrái tudják az ottani,^ többségükben demokratikus^ maSgyarökj^ 1^ harcot meg kell
nyeriö itómcsak^ kanadai jqlét és hí^ai-dás biztosításáért, hanem á béke nemzetközi biztosításáért is —- azéi^t Í3. hogy a fiaiul magyar demokrácia ! megerősödj küzdelméhez: iniién is minél nagyobb segítséget tudjunk adni mi is és áz egész Kanada is. Msrug^toa iff »balra át!<í' a jéí-'szó. ■ 'ir.-
Nyugat is örömmel üdvözölte azt az egységet, mely Kanada minden magyar rétegét elsőizbwi öleli fel és amielya^m^ nép segélyezésére jött. létre; Nyugat is türelmetlenül várja a hivatalos engedélyt á segélyezés megkezdésére.
Vaíóbaníiiagy dolog történt aúg. 12-én Hamiltonban. Hogy milyen széles egység, jött létre a kanadai magyarság között, azt m|,,?gl5i ielleniz^^ jpbbanL,^^ mint éppen az a szinte hihetetlen tény, hogy a winnipegi Újságnak és a mi lapunkriak a szerkesztője kezet fogottí Ez Jellemssia^^^k és a: kanadai ma:gyárság^egységakaratá a kényszerítő er<Esjét is*
Ugyanakkor le kell szegesfnünk, iiógy amennsrire örülünk az egységnek, 'mint a
JriOijOTía^^ Gépblztost (Imiszéícasli'.'amiát-Spi;; í^m£S<as«Míl»;{ériKS^ miüt- ápiffistean,';
az aiKcrpasa - fénj^pész-ri^ v---'. ,■
■■Sy^i!!^Zt'isÉíú^^i iMössfevfilmJa' a; Hagy Három 'liMil^^ k' .Sa^&vjet álláápoiitja. :érvéf
-az ateaeacjgiá és Tű-volkelet kérdéseiben' Is.