•«•
csom völt a mai népbirősáj^bs étiirópáí állapotokhoz képest— »A«02!tria.Magyaror-
A kii^áíJdorplt szá^sézrek, sőt MUiók? Ezt. kérem; ne tessék észrevenni!
A francia és .orosz; forradalom hatása' -—Bckhardt szerint m:k<smBzl^nyyJaWi•' tó feudalistá i*endszér kitűnő volt, mert »el-
A^ranciaforradaloin lángelméje, seau, veszett szélhámos Eckhardtéknak, mert ő. irta le először: »l^Bwlenr^i5ifeer gza-
■.:ba)tSiii^k'-.,és :-.-iegy<^»teek- ;;4er«?sit^iís^:- v^.gy^
legy«ffli.« Holott ^^^I^
■.bei^-:űffiem"«afíleíik,:-:^ a'•.•szabad- '
ság ::jmeiKÍ';.temsé^zétes állag^óta az-.
nek<<! Őszerinte: »Rousseau isropagáudájá^ nak leggotiószabb befolyása: az^ííiiogy^lri-tesse az :einberekkely' hogy-.a.ssab^^áág'-Hegy tefiÉés^ete&.^Uapo^ .áz? :eiEibeF! ■®itááárá-.<<:
Ezek. után nem volt meglepetés,; hogy Eckhai'dt Mkelt a maiixiata ímiiKikásmoz-rgaJmtak eWéni i^fekimerészkédve;^^ dult Amerikával is: a s>Biil i^s^j^j^^^^ kritizálta '»iog3^ékosságai«^^ . m
csak a jojjot ^arsmtéW/ de 3íom Ir ^lő ho-. telességeket Töhát^eslüiség. v^n egy^ »Bm of Duííesá-re, . ^
No lám: Eckhardt & Co, tmes tsgyedöl, Kuba delegátusa UNO-nál^^gy pSeüi^-national BsU 0uöi25« tervet terjesztett be. Csak az a baj, hog;^ az ÜKO a tea^sft . iélretette aaBaak a »c£vílizálaSSaQ«, =»:^e3a-*;ker^ztéJíy«.S24>vjet«sB2©nak tosácsáffa, ügye, hogy igaza van JSckhar4tnak, hogy az ilyen.államokat ki kellejífe zárni az UNO-ból?
»BiU-of'Duties« Mik}:-^ nek nemzetközi-'imperialista szerepétől nem kiöönáHóan, hanem abba szépen beleillesztve bújik elő. a »volt« teiTprista Bckhardt csinos kis »magyar« terve. Ezt ..^ein ö maga árulta el, Jianemaklikk részéről történt bemutatás,világított ráu^^cwai-'■^i'itai^^ be «zt,a .Horthyck'álfeali-a'iséss^stek '.'-tudtával kÍCTesesztéttó's^ciíáboí^-'jmint a ma-gyároarszági uálasziáeoífan ^>gyo2tes« Kisgazdapárt 'vezérét! .Pontosan akkor, mikor Tildy kiegazda-j párti, de a kommimisták, szociáldemokra-ták és parasztpártiak által is egyhangúlag támogatott országvezér, a feudalizmus végleges felszámolását jelző köztársaság kiki-y áitáisára készült másnapra* a kisga^dapár-r ti vezérnek hazudott Eckhardta feudaliz--m«s visszaállitáfiára szólított — az uj ma-
gyar demolp-áeia k^yetssjésií^ í3Zí?imz<fd-.ságábasa! ' ' ' . r _
'Ise^eslirajBenkaríOT^ríalista - méieg^-tfe'-rők és hozzájuk mene^ililt émép^ fasiszta patkányok védelmi szárnya alatt, abban a xeményben, hogy ha valami mégis sikerülne — asní^ Hitlernek nem. slksamlt! — akkor még Eckhardtnak ís leeshet valami az imperialisták megrakott, de nagyon-na-' gyon düledező SísztaiáTóh
Odahaza azok^fpjlák a követ. Tildy el-len a Kisgazdapártban, .akik-a Horthy: 41-tal ide -tagjbaSél.TOlrf'^i^gíMotf .Sk&hardfciikal" detésébeB fiiiszErsk és a i>régi jó idők« visz-szatértét,reméük."Az a-tény,„hogy ssm az otthcxú ecZslaar^tista -naakoő, sem az' 'Eck-Jsar^t ^ személyes támogatását -asnegliapó ..saemzísáközi -we&bxiő-n&m. taidta' á ''SSag^i* ^ ^fi^»ztáarsaság klHsláltását jmegakasSályozm^ az idők jele. A demokratikus erők dtt „és odahaza, egé^z.világszerte; ébei'ségüklcel és elszánt harcukkal-lehetsSleBaév tsadtják ^és fcgják tenni az. uf-masyar, >!!sSztás?sasági .4emokcácía, a jsril^béke és> haladás esküdt ellenségeit. '
■ JR-íég kemény és >5lkeseredett harcok vannak hátra, de a magunk és a világ demokratikus serőiben; nem utolsó sorban a ^nem-keresztény« Szovjetunióban bizakodva^ bízvást mondhatjuk: Akűtyatigat, a ksar^yán halad... z^-
c7
éli
-—•Anglw — -tének.mui:^ájábsn,'A teljesiáiléseken csak
nMS OKTÖBER 3-a nemcsak a ^sT-^rví^írí.ft J^^t megfigyeKík és tanáesadók óh.ajtanak l-l„^feÍ:^Í^f^^^ résztvenni, de a Gazdasági és Társadahni
munkásság* hanem a világ összes dolgozóin tú^lménSen minden, Mkééa emberi élet litánáháteizó^ ember: öröiöfinn^ Ezen a napon született meg a ^áikszerve-zeték Világszövetsége, amely márrmegala-kulása pillanatában magába foglalta"^? ors^ás '67 millió szervezett munkását-Az uj szakszervezeti. .Ivilágszövetség alapszabályait és a .munkaprogramját :tanulmányozok a legnagyobbi megnyugvással á^^ pithatfcák meg^ hö^ a =munkáfiság eme legnagyobb szervezete nemcsak ssÉükebb értelemben vett munlíásproblémákkal, bér- és munkaviszonyokkal akar foglalkozni, hanem efeőrértdü politikai célkitüzésejc szerint óhajtja tevékenységét folytatni. A munkásság vezetői — akik közé nem
Tanácsban szavazati joggal bi;*ó teyeakép-. 'visLeletet írövetelnek maguknak, r"
-,Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tit* kársága és^z e «é]bói.alakitott albizottság
száamthátiók azok a reakciós amerikainak-szervezeti személyek,-akikviminden erejükkel .igyekeztek.: naegakadályozni^^^^ a ^világ njimkásságának i rtestvéri összefogását — tudták jól^-Aögy a jnunkásság^ érdekeiért f ol^^fcatotfcíii^Cü nem. k^zél^^ a ivílág íjekejéiiék. -biztoBitás^^ A: harmadik
világháború lehetőségéiiekv megákadalyp-zásaaz ;uj .yilágszöy
. célt á munkas-ság;?I^c^li^^ákia;; fa^ elleni kö-nyöi#i^p^Í£ovétké2íetes har ulgan vélik
.._ JGes^ei^^ H$^ÍÍBpét ^jáÉ^tta csat a sizn^ils ííéyeréselréni és^^
nyi^iiákLÍk^ tA szakszervezetek:
mindéÉ hadvisélŐ^ o^ ei*:#k!si b|!fóiyásukat^ésv án^i^ ^ ^erejüket j ígéiQ^e véí^k;vih0^ na«!É^ a háború győ-
zéfielBaes béf^iézés^^^^^ a fasiszta veszély megóáimtétését;iA^^^^ biztbsitasáért fóirSátott líirchán; á^szakszje . áldoísatokát ihö:^akí^^ l^i^ahbl a líáboiii tartatóa^ áiosszti^vtizedetoíatt: kivívott ^jpgailM^^^ hogirta jháborssDtté^elés ;zavaE^ana#át "yat^^émk^f^-y-:^ ■• •■ .\^>^--;:"-v.:^.-
. "•"Áfí'í^pífg^^;sseíi?es^^ ^=-munkásá^aí2Éadaía, hogy^^^^áborí^inje^;^^ ^•^^döiitt^isér^:'éá:(?l?van ■'■ ■-^--^^^í^^:pölitikai:*"**-'^
kapcsolatba fog lépni a Szaks;servezeti Vi-^ lágszövjetséggel a képviseltetés módjának ■ jnegtárgyalására. ami még egyáltalán ném jelenti a világ dolgozóinak a bevonását á; . nemz.etekíanunk^*ába.
Tym^aJSOENIJSais megmutatkozik, hogy bizonyos^ körök nem nézik Jószemmel > a -szervezett munkássága poíitikai elŐreiö- ' rését és,.nem .tudnak beletörődni abba, hogy/^? inillió dolgozó nem szorul regijj^y^- ^ zetőiftek<c; politikai gyámolitására. A NGísf*.-, zetközi Munkaügyi Hivatalt, amely a ki-mnlt Népszövetség függvényeként a tőkés érdekek képviselője volt,, akarják ütőkári " tyaként kijátszani a Szakszervezetek < Világszövetsége ellen.'Nem lehet csodálhi?^^ hogy a forradalminak egyáltalán nem»iiey. vezhető Citrine, a szövetség elnöke és/ a' brit Szakszervezeti Tanács főtitkára olyan., élesen és határozottan lépett fel a brit ál-, láspont ellen, amely ellentétben a Szovjet támogatásával, . nem látszik helyeseirira/ Szakszervezetek Világszövetségének kéré-i ..,sét. ,.'í^j.ibJ'Ví>, Az ílgyesült Nemzetek Szervezetének jelenlegi (ülésszakán a szakszervezetek meg-hizottai-.anár — .valószínűleg — nem vehetnek részt, de a további munkában jaló^ ' bevonásuk elengedhetetlen. A békét biztosító határozatok meghozásában és praktikus keresztülvitelében nemcsak a nagyhatalmakra, hanem a jelentős erőt képviselő szervezett munkásságra is hárul a legna-jgyobb felelősség. > A Szakszervezeti Világszövetség kérésének-teljesítése hozzájárulna az Egyesült Nemzetek Szervezetének xaegerősödéséliez é& .elősegítené a békés fejlődést kivánó embermilliók befolyásának erőteljesebb meg-nsilvántilását.
' r>rfi97É!^^^ÍCÍSSt. ....
vehesséS^fE^^emzetek Szervezem ^^^^
1
3.
A •Brita^fementális.Lalioí* ítjI-'^ottsűga el2iatá?ostö a mMt.Mt^ft^/Í^|fy^l nógatást ad a ^áasl!:sseíTreseteIi^ilágíS2öC-ét-
,'.A'S3. V- nMréső^t' az 1JM> ,Ffígyüiekesíitében a •62^%2Cl;':ii2jx5n, ^SOTCia-'^ nJzéSajjdi delegáció' tá-
dáégáttísok. Aztán_^ ü^yefe egy álbizdtli:^gíioz utalták át.
.; 1 -.'1
1
I
í
f
1
14
81
ii
F)
'"'I
íj! -<
k
1
^ fi
fit
■
'Hí
' 1
'f'fi
í \\\
■ i|i
Kii
, I
I