IRTA J. B. a HALDANE
® Baldane professzor, a világUrü angol természettudós, a londoni egyetem tanára, a pailp Worker sserkesztóhizottságdiuŰG tagja és ahhan jelenít meg aUhhi cikke, melyben a tudós pontosságával^ metsző gúnnyal magyarázza meg a repülő csésze* aljak 'HitMt'\
ereiben mozognak és altjukban enyhén izgatják a látóhártyát.
- HOWARD Hughes repulogépgyárost (jobbra) ostrom alá fogták az ujságirőky amikor magángépjén, egy átalakított E-23 bombázón Washingtonba érkezett^ hogy a szenátus Háborús Kivizsgáló Albizottsága előtt Idhallgatásra jeleljen meg. Képűnkon ugyanazt a »Good Luche posztókalapot viseli, amelyet tavalynyárom viselve XF-11 Msécleti gépével lezuhant.
A kivizsgálásba megpróbálták a néhai Roosevelt elnököt és konyviró ElHott fiát is rosszindulatúan belekeverni, de mikor Hughes ellenvádakat emelt a repülogépgyártási nagjrérde-keltségeket és kosmánykozegeket illetőleg, akkor a Hughes elleni kivizsgálást lefújták.
A LEGÚJABB *titkös fegyver* a repülő csé-^ szealj nevet kapta. Sajtó jelentések szerint Amerikában ezrek, Dániában ketten és Ausztráliában egy ember látott rejtélyes holmikat az égboltozaton.
Ezek a tárgyak köralakuak és ezüstösen csillognak. Átmérőjük-a különböző tanúvallomások szerint 60 méter és néhány centiméter között váltakozik.
Későbbi megfigyelők jelentették, hogy egyes repülő csészealjakon lábak és uszályok vagy az amerikai lobogó csillagai és sávjai voltak láthatók. De lehet, Hógy ■ sarlóval és kalapáccsal diszitett répülővé^ékkél annak szemben, mert egy los angelesi üzletember mesélte, hógy egy orosz olajhájő tisztje inöndtá^^^^^n^ hogy a Szovjetunió atóménétgiávál hajtott vesé-formá-ju repülőgépékkél rendelkezik, á sága alig fél méteir. És egyikük égy darab koszerű fémet (vigyázat, nehogy öi^etévesszük fémszérű kővel) dóbóttTacómá amerikai városra. ■ ■ ■:■ i ■■ ■ ■
Meg kell jegyezni, hogy egyet sem láttak Angliában, Franciaországban vagy más országokban, ahol a lakosságnak éppen elég alkalma volt felfigyelni igá^irépülőgépekre és komolyan is kellett venni a dolgot. ^ .... .. ^:.^r: 'r -1^^..-: • : -
A magám részéről iiefehiszein, hogy bárki is a megfigyelők közül valódi tárgyiat látott Tolna. De kétlem, hogy akad olyan magyarázat, amely valamenájH mégfíiyélésre iU^^ Talán Cotton ausztráliai profékor adta á legelfogadhatóbb miagyarázátot. ^
Felszólította 450 diákját, hogy szegezzek szemüket az égboltozatra. Tiz percen belül huszonkettőn közülük mozgó tárgyakat láttak. Bizonyára én is, ha egyike lettem volna e huiszon-Ketmegfigyelőnek,
Ha a hátamra fékezem és napsütéses időben az égre vagy egy egyenletesen fehér felhőre oamulok, rendszériikt én is fénylő pontokat lá-jok mozogni egymásután egy szabálytalan gör-pályán. Ezeket a pontokat vértestecskék idé elő, melyek a retina (látóhártya) háiszál-
•pZ A JELENSÉG az élettan tudósai előtt már régóta ismert. Az általam adott magyarázat helytállóságát többféle módon is igazolták. A mozgó vértestecskék sebessége, amely má-sodpercenkint alig éri el az egy millimétert, egy-^egyszerü arányszámmal fejezhető ki. Az első ember, aki ezt az arányszámot meghatározta, Vierordt hallei tudós volt. Ez 1848^ban történt. Az amerikai megfigyelők valószínűleg e felfedezés centenáriumát' kívánták megünnepelni.
De másfajta repülő csészealjat is láthatok, ha derült égre tekintek fel. Ehnosődott vonalú tárgyak egész sorát láthatom, némelyikük kerek és cémagombolyaghoz hasonló. Ha jól szemügyre veszem őket, olybá tűnnek, mintha elrepülnének. A szemlencsében és mögötte elhelyezkedő úgynevezett üvegtestben — e teljesen átlátszó kocsonyás anyagban, . amely a szemgolyót csaknem teljesen kitöltíj —r- apró, homályt okozó felületek vannak. Természete-
MIG A NYUGATI nagytőkés országokban a gazdasági válság és munkanélkűibég réme i* jeszt egyre jobban, a keleteurópai népi demok* ratikus országok tervgazdaság bevezetésével ^ pitik njjá^lerombolt örökségüket, teszik szilárd*' dá gazdasági helyzetüket, felszámolva mara* dandóan a munkanélküliséget.
Képünkön egy cseh ifjút látunk munkában. Keleteurópában^ általában nagy szerepet játszih az ifjúság az újjáépítésben*
TATSUO Nakamura egyik túlélője Hiroshima atombombával való pusztításának. Karján azokat a forradásokat láthatjuk a japán iskolaa-fiunaJk, amelyek a bombázáskor szenvedett sérüléséi után maradtak. Á vállán látható foira-dás éppen az atombomba-robbanás fustgomba-
jához hasonlit ^ . »
Azóta nyilvánosságra jott, hogy az amenKai hadurak és reakciós poUtikuspk az atomtudósok és jobbmcggyőződésu pohtikuspk ellenero j>próbálták ki« kél japán nagyvar<>son áz atrar bombát, nem is annyira a csendestcngerH habo-befejezésére, mint inkább a győzelem^ gyors kivívását biztosító Szovjetunió megijeszt®-sére!
een, ha szememmel másfelé fordulok, ezek íb elfordulnak.
Cr * O
E tünemények sokkal jobban észlelhetők fél^ Bzenunel, mert a két szem különböző módon lát. A mozgó vértestecskék gyakran jobban láthatók, ha az ember előzetesen megdörzsöli a szemét, ami valószínűleg meggyorsítja a véráramlást axhajszálerekben.
Sötétben több más furcsaságot is láthatunk. Ha például a küszöbről benézünk egy széles sötét terembe és szemünkkel egy vonalban, de egy kissé mögötte, gyertyát vagy villainos zseblámpát tartunk, bonyolultan szerteágazó rajzot látunk.
Ez az ábra, amelyét Purkinje prágai tudós irt le 1800 táján, nem más, mint a hajszálerek árnyéka a látóhártyán, ha ezt csak egyik oldaltól világítjuk meg. Ez az ábra tökéletesen p -^o-nos azzal á képpel, amelsret a szemorvos !ut-hat, ha erős lámpával benéz a szemünkbe.
Tökéletes sötétségben néhány perc múlva elmosódott mozgó fényködöket láthatunk. Kis képzőtehetséggel úgyszólván akárminek nézhetjük. Valóban, egyszer magam iá azt hittem, egy sötét éjszakán, hogy két Zeppelint látok.
Ez 1914 szilveszterén történt, már az uj év első órájában, amelyet valószínűleg a kelleténél több whiskyvel köszöntöttem, mért azt hittem, hogy kitonyen az utolsó esztendőm lesz.
AREPt)Lő csészealjak legtöbbje valószínűleg őszinte élettani jelenség volt, amelyet a legtöbb ember észlelne, ha előre felhívják figyelmüket a Várható szenzációra.
De az emberek csak akkor veszik komolyan az ilyen dolgokat, ha a terror, félelem, gyűlölet éa más efféle érzések karjaiba kergetik ő-
Elég, ha jelentik'létezésüket, 'mások mindjárt látják is őket és máris benne vagyunk a háborús félélem légkörében. Hatszáz évvel ezelőtt épp ugy számoltak be angyalok és seprő-nyélen lovagló vénasszonyok repüléséről, mmt most a repülő csészealjakról. ^ ■ - ' ^ ■
Legalább is Angliában a neveles véget vetett ennek. De világos, hogy az amerikai kozongeg teljesen tudatlanul áll az érzékszervek élettanával szemben. E tekintetben ugyan a bnt közönség >em tanultabb, de talán valamivel tobb kritikával nézi a dolgokat., ^ .^^ . .
A tudatlanságnak ezt a fajtáját nem vehetjük tréfának. A múltban ez odavezetett, hogy elevenen égettek meg boszorkányokat. A jelen-ben odavezethet, hogy sokkal nW^K^Íp™®-gek szenvedhetnek tűzhalalt atombombától.
mi
4 1
I
I
n
I I
m
■ti f
i '
I í I-/
I
F ! I