1947 SZEPTEMBER 2S, CSÜTÖRTÖK
EGY ÉVVEL ezelőtt a Madison Square Gar-den-i beszédemet azzal fejeztem be,, hoey az 1948-as kampány legfőbb kérdése lesz a béke. Ma azt mondom, ha a Demokrata Párt háborús párt, ha az én pártom tovább támadja a polgári szabadságot, ha mind a két párt hive a magas áraknak és depressziónak ~ akkor a népnek szüksége van egy uj pártra, a szabadság és béke pártjára . ..:
De ne legyen félreértés. Ez í maesti gyűlés politikai gyűlés. Epedményeket kéli felínutair nunk a következő júliusi demokratikus konvención és az urnáknál 1948 novemberében. Ha ez a gyűlés nemi eredményez akciót, akkor ez sikertelenség, lesz.
A béke, munka és szabadság oszhátatlan.
Vannak plyan úgynevezett liberálisok, akik ugy vélik, helytelen kritizálni külpolitikánkat. Ezek azt mondják nekem, beszédemben ábel-tigyi probléihákra, munkaalkalmakra és biztonságra kellene szorítkoznom. Hajlandók ők támadni Herbert Hoover gazdasági és politikai filozófiáját, a belügyi kérdéseket illetőleg; de éppoly hajlamosak szemethunyni ama tény fölött, hogy.áz Egyesült"Államok külpolitikája is e volt-elnök filozófiájára van alapozva.
pRANKUNDelano Roosevelt bevezette a két-párti politikát a külügyekben, de az általa elfogadott két^pártiság a nemzetközi együttműködés irányievére volt alapozva és arra a fogadalomra, amit az Atlanti Okiratban a világ népének kihirdettek.
Az a két-pártiság, amivel Herbert Hoovert a Fehér Házban fogadják; egyáltalán nem azonos Roosevelt irányelveivel.
Mr. Herbert Hoovert nem szabad elfelednünk.
Franklin ■ Roosevelt halála után negyvenhat napra, Herbert Hoovert szívélyesen íogadták a Fehér Házban. S két évre rá, Hoover gondolkodása irányiba külp^^
Ez év f ebHiái^ábáni Mr^^ ugy ment
el Németországba, inint Trüihan elnök külön kivizsgáíójá. S naá az Ő jelentése, melyben Kémetország iparának tijjáépitését sürgeti, magvát képezi egész éurópiai újjáépítési programunknak. Ez á p>rÖgrám a potsdami egyez-mén3rnek merő ellentéte.
Eenry A, WaUace volt alelnöh, a néhai Uoosevelt elnök társa, szepU n^én a new, ^orhi Madison Square Gardenben 20.000 fonyt hallgatóság előtt nagy beszédet mondott, akcióra hiva a béke és demohrátiki^ haladás érdekében, a reakcióval szemben, E beszéde rövidített szövegének fordítását hozzuk itt.
Beszéde elején Wallace utalt arra, hogy egyeve ugyanott mondott beszédét Truman elnök személyesen jóMhagyta, mégis mé-nesztette utána a kereskedelmi miniszter-ségből, majd a Republikánusok kongresszusi választási győzelme után a Demokraták kormánya elhatározta^ hogy vörösfalásbah túlszárnyalja a győztes Republikánusokat.
O
^^^^^
S5%
HENRY A. WALLACE
A RUHRVmÉKKEK Európa talpraállitását il-lető fontosságában senki nem kételkedhet,
de erélyesen ^kifogásolnunk keÚ azt az elgon- _ ______________
dolást, hogy Nyugáteurőpa ipari szivét vissza- ság visszaküldését azokhoz a nemzetekhez, me-adjuk azoknak az embereknek, akik azt Euró-. lyek milliószámra mészárolták le őket. pa népei ellen használták föl. Ámbár nem tökéletes, de azt hiszem, hogy
Az Égyeáütt Államok jelenlégi külpolitikája az Elgyesűlt Nenazetek Palesztinai Biztossága a szabadság íiévéBéh a reakciót védelmezi. Mi- többségi jelentése' közel áll e fontos probléma nél előbb kiderül éz yalódi színében, annál jobb megoldásához. Felszólítom az amerikai delealkalmunk lesz elkerülni a háborút és a fölös- gaciót, teljes erejével támogassa a többségi jelentést a közgjrülésen. Amerikának vállalnia kell a Veáeső felelősséget a zsidóságért.
vorösfalása, mint már előbb ia S^iSS^' í ^? * konununizmustól való féle-lelemböí ^ demokráciától való fé-
,. Azonban a vörösfalás problémáját nem tc
^t^^^ elintézettnek alzal,
* J;koimnumzmus<r szó elferditésére,
£ «^I*fr^*^S^* kommumzmus — és világszeiv te tizmiUioszámra vannak követői.
Ám a kommunista módszer nekem nem mód* szerem, mé^ hangsúlyozni akarok két egysze-rü pontot liberális barátaimnak, akik félnek a kommunistáktól.
Először erőszakkal vagy törvényhozással Ideákat elnyomni nem tudunk. Ha megkisérel-juk, automatikusan kifejezzük az adj-és-vegyél demokratikus folyamat iránti, bizalmatlansá-
funkát Megmutatjuk, hogy nem bizunk ama épességunkben, hogy rendszerünket bőségesen termelőképessé tudjuk tenni.
Másodszor — .ha azt hisszük, hogy lehetetlen egy világban megélni a kommunizmussal,
elfogadjuk egy öngyilkossági háború elkerülhetetlenséget.; :;\>';k. -
MÉZZüNK szembe ^zzal a ténnyel; hogy vál-Ságunkat nem a kommunisták idézték elő. A magas árakért, a magas bérletekért és a növekvő bizonytalanságéli; a monopolkapitalisták és politikai fullajtárjaik a felelősek.
A V-J Nap után is szükséges ellenőrzéseket nem a kommunisták távolították el. Ezt a mostani adminisztráció tette meg.,
Az O.P,A.-t nem a kommunisták semmisitet-ték meg. Ezt a republikánus kongresszus tette. , Nem okolhatjuk a kommunistákat a hiányos gazdaságért, a magas árakért és a reakciós kapitalizmus gazdasági bizonytalanságáért.
^Igen, azt mondom mindannyitoknak, akik a hiány és magas árak miatt szenvedtek — és a következő hónapokban még többet fogtok szenvedni—, hogy a felelősség egyarányban nehezedik a mostani adminisztrációra, a republikánus kongresszusra és a reakciós kapitalizmus-■ra. '
Viszont nem kommunisták irányítják a külpolitikát sem, mely végeredményben is a kapitalizmus kudarcát illető jóslásaikat fogja igazolni.
Ezt a külpolitikát, mely antikommunista a-nélkül, hogy demokratikus lenne, olyan embe-
leges háborús készülődés nagy költségeit.
Kétségbe vonom, hogy az elnök teljesen megérti azt a veszélyes utat, amelyen bennünket ve-■ zét.: i-'-c^:- '\'^--.^ .■■ A
Nagy volt az Egyesült Államok morális vezetése a világon akkor, amikor Roosevelt yemen^ ségeinket fejezte ki, és nem félelmünket. .
Ez a ínótális vezetés gyorsan eltűnik.
Szovjet-Oroszország elitélésének hahnaza sem takarja él politikánk morális gyengeséget.
A vállalatok érdekeit a tengerentúl nem védhetjük a »polgári szabadság* nevében, ha az indonézek szabadságküzdelmét figyelmen kivul
'\7EGET kell vetnünk a DP-táborok világrázó rek dolgozzák ki és hajtják keresztül, akik-^ bórzalmaihak. Meg kell állitanunk a zsidó- "^^^ lényeges érdekei jelentősen eltérőek az át-" lag polgárok érdekeitől.
A REPUBLIKÁNUSOK alatt Wall Street ural-*^ ja Amerikát;' a jelenlegi adminisztráció á-latt, a Wall Street készen van uralni a világot.
Ma este itt állva, temérdek kritikát szórhatnék más nemzetekre, azok külpolitikája miatt, de saját politikánkat Oroszország i>olitikája elleni védelemmé! nem magyarázhatjuk.
Azok az emberek, akik külpolitikánkat irá-
Ha meg akarjuk változtatni egész külpoliti- nyitják, kísérletet tesznek saját reakciós ideo-
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kínai n törekvéseit és nem adhatunk több támogatást még dorgálás közepette sem — egy fasiszta diktátornak.
Nem hagyhatjuk tigyehnen kívül a latinamerikaiak alapvető emberi szükségleteit és nem terhelhetjük őket fegyverkezéssel.
kánk irányát, három dolgot kell megtégyünk:
Először, meg kell érténünk és megfelelő kilátásba kell helyeznünk a kommunizmust.
Másodszor, meg kell értenünk, hogy választásunk ma nincs — bár lehet, holnap már igen — korlátozva a reakciós kapitalizmusra és a .kommunizmusra.
És harmadszor, a belpolitikai szinteret reá-.lis szemszögből kell naegvizsgálnünk.
^ KOMMUNIZMUST illetőleg először is je-
lógiájuk exportálására. Vannak külföldi ügy. nökeik, akárcsak az orosz kommunistáknak vannak ideológi társaik sok országban, de sajnálattal kell megjegyezni, hogy az amerikai kapitalizmus külföldi ügynökei általában a leg-reakciósabb elemek ma a világon. Egyes helyeken ők a feudális uralkodók. Másutt pedíg nagyiparosok, akik közül egyesek ténylegesen Összedolgoztak a fasiszta kormányokkal.
Oroszország és a kommunizmus elleni felháborodásunk nem jogosít fel bennünket arra.
hagyjuk. , ^ gyezzük meg azt, hogy a reakciósok ezt a hogy keblünkre öleljük a fasisztákat, vagy
li nep s255f; hoználják minden liberális gondolatra, hogy saját nem-demokratikus módszereinket al-
ist.— Újságjaink kongresszusi jelentéseit olvasva ma, kalmazzuk.
ugy tűnik föl, hogy a keresztény demokrácia Az amerikaiaknak nem kell választaniok a
irányelveinek hirdetése is bizonyíték a kommu- kapitalizmus és szocializmus között; de igenis
nizmusra. A reakciónak az a célja, hogy a vö- választanunk kell a progresszív kapitalizmus és
rös bélyegzőtől való félelemníel, hallgatásra i- a reakciós monopolkapitalizmus között, amely
^ jesszen bennünket. Az elferdités immár annyi- megkísérli guzsbakötni a szabadságot belföl-
Palesztina problémáját nem tekinthetjük ra félreérthetetlenné lesz, hogy olyan idők felé dön és külföldön is. ugy, mint hosszadaUnas tanulmányozás, vitat- haladunk, amikor a faji és vallási es ^^n^^ kozás, kompromisszum, tétovázás és politikai gyűlölet gyakorlását es tanítását^ >amenkai-kétkulacsösság ügyét, miközben Görögország nak« fogják nevezni, es a testvériség es keresz-problémáját sajátmagunkénak tekintjük, és sür- ténység gyakorlását es tanítását pedig Amen-
gős, drasztikus intézkedés alá vesszük. Európa ka-ellenesnek. Nem kell ? fáZ; o" feSwerkezési verseníréssel fizet érte, ami kri-
zsidósága megtanulta felismerni a fasizmust, a- mos-Rankin^ bizotoágnal; ^ lehet latni e ^^^^'^^^^^^^^jj^^ ^""^
A HÁBORUT-Oroszországgai hisztéria a reak-^ ciós kapitalizmus propagándafegyvere. Idehaza a magas árakkal és gazdasági bizonytalansággal fizetünk meg érte. Világszerte a nép
if _______f_______________1 Tl^^í. A,^^ Arm
nükor vele szembekerül.
kialakuló filozófiát.