......ti*
^épvise, ^ogy az r. Vala-
tőséget, * min-tokat i-irt ala-együtt-s szer-ás kor-
i az u-at fon-tetette, aslatá-zó cso-eióikat szenek 5égi és bevá-
EK
i hoz-rveze-s kép-íl vá-^gy e->ortok Itt ra hi-
i ki-i cso-,y de-íjabb :átust
kon-kbau irget-
sza-miók ínyo-
ikás-3sza-íttá-írve-sza-iven-;ság-3zer.
stiK idési * :átu-igja kapnak ízet, dollárt ítek k a Inyr le a
jrek lint izá-
az
10 [ál,
tit-let ;ok ip-
76-
A MÁSODIK világháború által létrehozott ^ nemzetközi helyzetben és az azt követő időszakban alapvető változások történtek. E változásoknak a jellegzetes vonása a világküzdőtéren játsző politikai erők uj mérlege, a második világháborúban ,győztes államok közötti viszonyban történt eltolódás, azok újraértékelése. .
Addigi miff> háború tartott, a Németország és Japán ellen harcoló szövetséges államok lépést tartottak és egyek voltak. Mindamellett, a szövetségesek táborában már a háború folyamán nézeteltérésekíállottak fenn ügy a háború céljaitr mint- a háboruutáni és világszervezet célkitűzéseit illetően. A Szovjetunió és a demokratikus országok azt tartották, hogy a háborúnak a fő célkitűzése az európai demokrácia újjáépítése és megerősítése, á fasizmus felszámolása és a Németország részérőlléhétő támadás mega|:adáIyozása^olt, hogy további célja az Európa nemzetei között való általános és tartós egjrüttmüködésnek a naegvalósitása volt.
Az Amerikai Egyesült Államok és vele Anglia háborús célul mást tűzött ki — a világpia-con való verseny (Németország és Japán), meg^ szüntetését és domináló helyzetülöxek a megszilárdítását. A háborús célok és háboruutáni célkitűzések meghatározásában való emé különbség mél3rülnt kezdett a háboruutáni időszakban. ,
I^ÉT SZEMBENAIIió politikai voííal kristályo-sodott ki: Az egyik szélen a Sz.Sz:Sz. és a demokratikus! oiíszágök célja az imperializmus lemetszése és a demokrácia megerősítése. A másik oldalon az Amerikái Egyesűit Államok és Anglia cél ja az imperializmus megerősítése és a demokrácia megfójtása. Mivel a Sz.Sz.Sz, és a demokratikus országok a világuralmat és a demokratikus mozgalmak összetörését célzó imperialista tervek kivitelének az útjában állanak, hadjáratot indítottak a Szovjetunió és az, ujdemokrácia országai ellen, olyan hadjáratot, melyet^^az Egyesült Államok és Anglia legvéresebb imperialista politikusai részéről egy uj háborúval való fényegetődzés is táplál.
Ilymódon két tábor állott elő '-^ az imperializmus és demokráciaellenes erők tábora, melynek főcéljaf^<egy világszéles ^erikáilimperiar lista uralonmak .8 meglétesitése éis a demokrá^ cia. Qsszetörése; és egy imperialistaellenes demokratikus tábor, melynek főcélja az imperia-Izimus megszüntetése, a demokrácia megerősítése ..és, a fasizmus maradványaínak a felszámolása. . '
A két szembenálló -^kapitalista és impenalistaellenes^^ tábor císatája a kapitalizmus e-gyetemesoválsága továbbszélesedésének és a szocializmus és demokrácia erői erősödésének körülményei közepett folyik.
A FÖNTIEK következtében, az imperialista V tábor és annak irányító ereje, az Amerikai E^esült Államok, növekvő támadó tevékenységét mutat. Ez a tevékenység egyazon időben minden térre kiterjed—, katonai és stratégiai^ tevékenység,: gazdasági*terjeszkedés és eszmei hadviselés teíére. A terv csak
egy részei európai ága a politikái terjeszkedés azon áltaiáiios világtervénék, melyet az Amerikai Egyesiilt Államok a viUg minden részében megválósitás alatt tarti Európának az a-meríkaiimíiériálizmüs utján való gazdaságra
politil^ái léigázására szóló tervet a Kma, Indonézia és Déláinerika gazdasági és politikai le-igázásáraszólótérvekkel egészítették ki. A tegnapi támadókat ^Németország és J apan mgy-tőkéseit ^uj szerepre késziti elő az Amen-kai Egyesült Államokihint az Amerikai E-gyesüJtÁiláinók Európája és imperialista rendörségének az eszközeit,
Aii ii)áperia!ista táb kai fegyyerck "tárháza nagyon-nagyon bonyolult. Kombinálja az az érőszakkal, tarolással és megfélemlítéssel való közvetlen fenyegeté-
4 moszláv, bolgár, román, magyar, lengyel, szovjet, francia, cseltsdovák és o-lasz. hommunista pártok Icépviselétéhen szeptember végén 'Uudósitási koherencia'* ^ össze Lengyelországban.
Miután a 9 párt központi bizötiságaimk munkájáról jelentéseket tmek,. elhatározták a nemzetközi helyzet megvitatását; fel- -vetették tapasztalatcsere és munkaösszhan-golás kérdését,
A szovjet Zsdánov jelentett a nemzetkö- '■ zi helyzetről, amit'egyhangúlag elfogadták^ A lengyel Gomulka tett javaslatot a tapasztalatcsere és munkaösszhangolás^kö' zös Megegyezés, alapján" válá megvalósítására.
Elhatározták á^ párt képviseletében:áU landó *Hudósitási'tanács** felallitdsát Belgrádban és lapnak a kiadását/
- A konferencia végűi nyüatkoza^t adott ki a nemzetközi helyzetről, melyneú fordítását itt közöljük.
rősitse. és mindezt liberalizmus és békebarátsá© álarcába takarja, hogy.félrevezesse és becsapj^ ban nem aagyon jártasak a politika.
£ FEGYVERTARBAN külön hely ván; fenn.
olyan jobboldali szocialisták áruló pplitiRája iszámára, mint amilyen Blum Franciaországban, Attlee és Bevin Britániában, Schumacker Németországban, Renner és Scharf Ausztriában, Saragat Olaszoi^ágban, és igy tovább, akik az imperializmus igazi arcát demokráciának ésszocialista szószaporitáshak az . álarcával igyekeznek rejteni, mialatt mint az imperialisták hü kuvaszai szolgálnak, megoszlást és rombolást hozva a munkásság sorain belül és mérgezve annak tudatát. Nem véletlen az, hogy az imperialista brit külpolitika Bevin személyében találta meg legállhatatosabb és legodaadóbb szószólóját.
Hyen körülmények között, az imperialistaellenes demokratikus tábornak össze kell vonnia á sorait s közös alapot kell Összeállítania és elfogadnia, hogy kidolgozza taktikáit az imperialista tábornak a főéről ellen, az amerikai imperializmus ellen, annak angol és francia szövetségesei ellen^ a jobboldali szocialisták ellen mindenekfölött Angliában és Franciaországion.
Hogy a támadásnak azokat az imperialista 4. "17 -i - , , . . tervéit meghiúsítsuk, szükségünk van minden í+' ^ trükkök es gazdasági nyomás, európai demokratikus és imperialistaellenes* e-megvesztegetes minden formáját, érdekütközé-^ rŐ törekvésére
valótaSnS AvEbfíl'^^^ ^ ^^^^^ ^
való használatát avégből, hogy állasat mege-^ közös ügyben. Azoknak az ujdemokratikus or-
szagoknak á kivételével, a^ és szocialisták más haladó pártokkal együtt közös blokkot alakítottak az imperializmusnál szemben, a legtöbb más országbaii, és különösen á francia szocialisták és a brit munkáspárt tiak--^Radámier,M. Blum, Mr. Attlee és Mp, BéVih—- szolgálatkész nyájasságukkál megkönnyítik az - amerikai tőkéscélök betel jesedé-sét, bátoritják azt a zsarolásra és saját országaikat az Amerikai Egyesült Államoktól váló vazallüsszerü függőségre vezető útra tolják.
otú Után
IRTA VASVÁRI ISTVÁN
■■>.**■■"»■■■*..■' ....
{.Még van bennem öntudat, ,hogy senki-rongyok
utat - '
ne mutassanak! x
Kóccalbélelt, üres urak: vak -csőcselék, ki láncon ugat — ' utat' ne mutassanak!
^ . Érzem már a nap aranyát, halott szivemből kélnek a mezők. Megyek.
Fölöttem fényben , szabad fetőkl
ú « *
Mutasson utat minden elnyomott, ki tőmlöcök mélyén . sorvadó jogot fnagzatként hordozott.
Mutasson utat, kit a szenny s a vér emberré érlelt, kinek nem veszély elhullni
a megnemváltott, örök emberér* ...
Mutasson utat, halkan, csendesen, hogy legyek a föld, s 6 ahuza^en^ hogy Elve — ű hitem! — tavaszbatörjön '•' tisztán, fényesen!
pBBEN a helyzetben a kommunista pártok kü-^ lönösen fontos problémával állanak szemben. Nekik kell kezükbe ragadniok a nemzeti függetlenség és önállóság zászlaját a saját országaikban. Ha a kommunista pártok szilárdan állanak az őrhelyeiken, ha nem engednek meg-félemlitésnék és zsarolásnak, ha bátran őrködnek a demokrácia és országaik önrendelkezése fölött, há tudják, hogyan kell harcolni országaik gazdasági és politikai leigázására irányuló kísérletek ellen és élére állanak mindazoknak az erőknek, melyek készek a nemzeti becsület és függetlenség ügyét védeni, akkor és csakis akkor nem sikerülhet semmi terv sém Európa és Ázsia országainak a leigázására.
. A fonti az egyik alapvető célja a kommunista pártoknak.
Fel kell ismerni, hogy egy uj háború elindítására való imperialista óhaj és egy háború megszervezésének a lehetősége között roppant nagy távolság van. •
A világ nemzetei nem akarnak háborút. A-zok az erők, amelyek a béke mellett tesznek fogadalmát, olyan számosak és erőteljesek, hogy ha állhatatosságot és bátorságot mutatnak, akkor a támadóknak a tervei csődre vannak kár- ' -hoztatva.'
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az imperialista ügynökök, a háború veszélyét illető lármájukon keresztül, azon próbálkoznak, hogy megfélemlítsék az ingadozókat és gyengéket, hogy így zsaroláson keresztül engedményeket csikaijanak ki a támadó részére.
A főveszély a munkásosztály számára ebben .apillanatban a saiát erejének az alábecsülésé-ben és az imperialista tábor erőinek tulbecsü-lésében rejlik.
Ugyanúgy, mintahogy a münchenista engesz-
(Fol3^tása a 7. oldalon)