ban, mint a polgári demokrata államokban, például Angliában. Az uj demokráciákban az államosítás egyértelmű a gazdasági forradalommal. A hazaárulok, a fasiszta tőkéR^ir va<inir^
|s politikai hatalma megsemmisült, az állam elkobozta a nagybirtokokat ás szétosztott asze-
pát Kartt?«tca cm«uo mas töKéseb,
ha kaptak 19 kártérítést, de jövedelmük már csak egy M^^Tészét^sp az azelőtt eltulajdonított értéktöbbletnek.
A kapitalizmus válsága folytán államositásí hullám árasztotta el a fejlett kapitalista országokat is, kivéve az Egyesült Államokat. Az államosítás ezekben az országokban kisérlet ar-ra, hogy a polgári társadalmi rend keretén belül oldják fel a termelés társadalmi jellegének és birtoklás magánjellegének ellentmondását. Ezzel magyarázható az is, hogy az államosítást a tőkéseknek teljes kártalanításával hajtják végre. így például: Angliában á villaniossátó vállalatok részvényeseit 450 millió, a közlekedési vállalatok, tulajdonosait 1035 millió font ister-linggel kártálanitjáki Következésképpen a nemzeti jövedelem megoszlása semmit sem változott. Éppen ez államosítás keresztülvitelének e-zek a különböző módszerei tárják fel legszembetűnőbben a különbséget a régi polgári demokráciák és az^ ujtipUÉu demokráciák között.
AZ UJTIPUSU demokráciák gazdasági életé-nek egy másik fontos jellemző vonása a nagybirtoknak, ennek a feudális csökevénynek a teljes és végleges felszámolása. A nagybirtokosok évezredes^ültban gyökerező társadalmi
láirA «xijT.7,\ 7 ^ " «*«e«"«'"»öJ«ouoau
ÍSIL^^^^^^l ^^^^ ezekben az országokban c-rosen pegnovekedett A mncstelenek és kispa^ rasztok szazezremek túlnyomó többségét a föld-hozjuttatas az U3 rendszer őszinte hivévé tette. Sehol nem ismetelték meg. azt a hibát, amelyet a magyar kommunisták követtek él 1919.ben, amikor at akartak ugrani a történelmileg szük-^t^^^S^^'f^'f^^.^^^^^^^^st és az elkobzott nagybirtokokat állami gazdaságokká alakitot-í"Si'?^ ahelyett, hogy szétosztották volna a foldehes parasztok közt.
Az a tény, hogy a parasztok a saját szerszámaikkal munkaijak meg földjeiket és terményeiket (némelyik országban a beszolgáltatási K?í®^?ettseg teljesítése után) a piacon értékesíthetik, lehetővé teszi, hogy a gazdasági életben megmaradjon vagy újjáéledjen a kapitalista rend. Már licnin megmondotta, hogy a ^kistermelés állandóan, napról-napra, óráról-órára, kicsiben és nagyban kapitalizmust szül.«
Az ujtipusu demokrata országok társadalmi rendje tehát még nem szocialista rend, hanem sajátos uj, átmeneti forma. A termelési érők és termelési viszonyok közötti ellenmondást a szocialista szektor befolyásának gyarapodása fokozatosan enyhíti.
'TERMÉSZETESEN sem a nagybirtokos osz-tály> sem a nagytőkés burzsoázia nem akar
beletörődni a változásba s részben személyesen, részben azok segítségével, akik még mindig be* folyásuk alatt állnalc, igyekeznek az uj rendet megbuktatni, le járatni. Az osztályharc tehát épjpjBh ügy tovább folyik itt is. mint a régi pol-gári demokráciákban^ De ebben a tekintetben is mélyreható elvi különbség van az ujtipusu demokrácia és a régi polgári államok közt. A régi polgári országokban az egész állami apparátuo a vagyonos társadahni osztályok eszközéül szolgál, sőt végső esetben a hadsereg is a vagyonos osztályok mellé áll.
Az uj demokráciákban az állam a dolgozók érdekeit védi. A miniszterekhez itt a szakszervezetek és a paraszt szervezetek képviselőinek van szabad bejárása. Konfliktus esetén a fegyveres erők semmiesetre sem a kapitalisták, ha* Hem a dolgozók oldalán állnak. A köztisztviselők és a birák is a dolgozók érdekeit szolgálják. Az uj demokráciákban a hataloion a nép kezében van;
Érthető tehát, hogy az uj demokráciákban az állam sokkal erősebben és sokkal eredménye-' sebben igyekszik fellendíteni az ország gazdasági életét, mmt a régi burzsoá országokban, a-hol egyébként szintén erősen megnövekedtek az állam, gazdasági funkciói. Az ujtipusu demokráciák céljaik megvalósítása érdekében évéki*e szóló gazdasági terveket dolgoztak ki.
pUDAPEST — Az október 14-én aláirt jugo-szláv-magyar kulturális egyezmény és a már előbbi gazdasági kapcsolatok csak első állomásai voltak a kölcsönös jugoszláv-magyar egsrütt-müködés alapjai lerakásának. És a kulturális egyezménjrí aláirásakör a'két oriszág konháhya megegyezett, hbgsfa^jeg^ időn belül tár.
gyalásokát kezdenek bárátsági^^^^é gélynyujtási 8zdrző<]és megkötésére^
Dinnyés niinfeztéíéinök a kulturális egyezmény megkötése után, Titómarsallnál a ponár-^ köszöntőjében, megemlítve, hogy »ván mit jó-vátennünk Jugoszláviával szemben«, kihangsúlyozta: ■ ;--^;:-Mv^^^^^^ :■ ^ Most, aittikor'a^H
rialista érők válameiúi3ri szabadságszerető nép
eseiEi első lépés a faelyes iránybcíEii
pRAGA ~ A Csehszlovák Kommunista Párt külpolitikai folyóirata, a »Svetövé Rozh-ledy«, Októberi S25ámában a magyar békeszerződéssel kapcsolatban többek közt a következőket irta:-
»Nem Jiag3Íttt^iak:fi|^ MtüI azt a tényt, bogjr 9z -Jtőbbi idSben ^eétSá belpöUtikái válfózái^ végbe AIag3»TÓrsxágqii és'te m^ge-:^5sö«ítt az IQu OQúQg^^
Bokonszenwéí és a magyar dc-
3iobrat&k savés^ftttzdiainét^ á tégi fasiszta iéndszerek Jatásának felsss&mplá^^ hogy Már
%yaxonz&g desáó^^ megkönnyitl a bét or-
' ^x&g koxt mttiér^ a ^h-
$zIov&k-mag3^r Tteronynak a; barátságv aíapj&a való ren-
iezését.a:■,:.:^:'■'^;t';;•:■;•v':'v
. .Bodapiest m Szlávok Antifasiszta
'^ntjána* szlovák t^ nemrég « alföldi szűoválcpkát Tótkomlós község felszabadulásának 3. évfordiüójára. A nagygyiilése a csehszlovák éf nagyar konnány képviselői is jelen voltak.
Hirka János a »szlpvák nemzetiségű magyar áUampol :árok« nevében 'kijelOTtettei hűséges alattvalói akarnál, enni a demokratikus ííágyárörszágnak, épitöi a magyar csehszlovák Jó viszofiynak; befejezésill ezt mondta:
— A •b«té áranylüdjának építői akarunk lenni. Igás béke azonban j^gyaröfszág és Csehszlovákia között csak akkor jöhet létre, lia a magyarországi szlovákok nemzetiségi jogainak bisi^psitá^ meUett a^ magyarok, munkások & p^ visszanyerik emberi
jogaikat és biztosítják számukra a nemzetiségi Jogokat la. ■ • . - ' - -:
függetlenségét ^veszélyeztetik^ különösen szükséges a megértés és szoros barátság Jugoszlávia népei és a magyar nép között. '
A szerződés értelmeben, a művelődési kapcsolat részletéinek megtárgyalására vegyesbi-zíteág létesül, >mely évente legalább^^k összeül, felváltva az egyik és á másik szerződő fél területén. :
A végyésbizottságba magyar részről a közoktatásügyi minisztérium, |l külügyminiszteri-iim, a Száköíérvezeti Tanács, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, az Akadémia, a Művészeti Tanács és á Köznevelési Tanács küld ki tagokat, valamint két tagot a magyarországi délszlávok művelődési és politikai szervezete.
Jugoszláv részről a vegyesbizottság tagjai: & külűgsmiinisztérium, a kulturális és művészeti bizottság, az iskola- és tudományügyi bizottság, a tájékoztatási igazgatóság, a ^Szakszervezeti Tanács, a Népi Kjuság Központja, a Kultúrmunkások Szakszervezete és á vajdasági Ma-^p^^ar Kulturszövétség kijelöltjei. 1.
22 tag-
ja; lesz: II magyar é^ A ve-
gyésbizottáág feladatai közé tartozik:
l; Egyetemi tanszékek és lektorátusok létesítése, tudósok és diákok kicserélésének megszervezése, ösztöndijak létesítése, ifjúsági és kultu^ ralis egyesülétek együttműködésének elősegité-
se, "' ■
2. Hozzásegíteni mindkét fél diákjait, hogy a másik ország főiskoláin tanulhassanak.
3. 4 másik országban végzett iskolai tanul mányók kölcsönös elismerése.
4. Lehetővé tétele annak, hogy mindkét O'
BUDAPEST A mult napokban aláirtak a bolgár-ma-
^ gyar kulturális egyezményt, a Jugoszláviával kötött haáonlő egyezmény után. November folyamán kormány 'tllldöttség megy Romániába hasonló célbőL
A Bulgáriával valő egyezmény aláírásakor Ortutay köz oktatásügyi miniszter kijelentette, hogy Keleteurőpa mü tatja a béke útját a háborúra uszitókliÖ szemben. A bolgár külügyminiszter kifejezte Bulgária abbeli kívánságát, hogy a kulturális egyezmény bevezető' legyen gaz dasági ős politikai egyezmény megkötésének. .
szág tudósai a másik ország tudományos ioté^ zeteiben dolgozhassanak.
5. Tudományos, Aiűvészeti és irodalmi kiadványok kicserélése. Tudományos intézetek és könyvtárak együttműködése.
6. Tudományos, művészeti és irodalmi müvek fordításáról való gondoskodás.
7. Kiállítások, előadások, filmek, rádióelő-adások és közvetítések kicserélésének megszer?
, vezése.
8. A tudomány munkásai előadásainak, tanfolyamainak és látogatásainak kölcsönös > meg* szervezése.
9. Kirándulások, sporttalálkozók és üdülés kölcsönös megszervezése.
10. Sajtó- és rádióképviselétek létesítése; valamint ujságíró^tanulmányutak létrehozása.
11. Á kisebbségek kulturális életének kölcsönös támogatása.
Á szerződés öt évre szól, ha azonban lejárta előtt hat hónappal nem mondják fel, önműködőeri további öt évre érvényben marad.'
Á szerződést az Egyesült Nemzeteknél is be kell jegyeztetni.;
"CZ A SZERZŐDÉS és az előirányzott barátsá-^-^ gi és kölcsönös segélynyújtási tárgyalás az első dokumentális bizonysága annak, hogy Magyarországot az összeesküvés felszámolása, a hároméves terv megindítása és az uj kormány megalakulása után a szomszédos igazi demokráciák mint egyenrangú népi demokráciát kez- v dik tekinteni és kezelni.
IT-OLOZSVAR ~ Czikó Nándor, az erdélyi Ma-gyar Népi Szövetség országgyűlési képviselője a moldvai Csángóföldön tett látogatása u-tán jelentést tett az MNSz országos vezetőségének a csángók óhajáról, hogy falvaikban magyar iskolákat állítsanak fel és engedjék meg, hogy templomaikban a román nyelv mellett magyar nyelven is tartsanak szentbeszédet.
Az MNSz kérésére illetékes román kormányszervek zonnal intézkedtek három községben a magyar Isbolato-SOzat ireliUlitáisáröI és a Inagyaniyelvtt istentiszteletek en-^cdéiyezéséröL
Budapest — Tamás Aladár, a Szikra-könjrvidadd igaz-'2:atőja nemrég jött vissza romániai látogatásáról, ahol a stabilizáció sikerével Javult -körülmények között a ma-.'iryar könyv jobb terjesztése ügyében járt.
— Groza.miniszterelnök fogadott és kijelentette: rend-Mvttl fontosnak tartja álmagyar könyv rom&niai terjesztését — mondta Tamás Aladár igazgatö, aki az erdélyi Magyar IrőszÖvetség kongresszusán is részt vett és aa erdélyi írók müveinek nmgyarországi terjesztését Is fontosnak nyilvánította visszatértéveL
A Mániu-féle magyarellenes és demokráclaellencs ösz-3zeesküvŐk ^ közállásokban megbujt segítőik felszámolása még szorosabbá fogja tenni rövidesen a román-map g3mJr viszonyt ugy bent, mint kint.