10. OLDikL
1 >
FURCSA kinézésű épumeuy a^t a ma^^yu.- >. városban a Duna budai, jobbpartján —7 az Or-sságházzal ssemben. Egy most épülő többemeletes közttleti-Jakóház ez, mély nád-pokrócokból álló »nihába« vaii öltöztetve, hogy belül az épito munka a hideg ellenére is tovább folyhas-8on, (Curirpost)
• • •
(Folytatás a 7.-t)Idalr61) 870.000-rel, tehát több, mint tizszer olyan gyorsan nőttv A nemzeti jövedelemben ez a változás még világosabban jelentkezik: az ipar termelése már a harmincas évek elején túlhaladta a mezőgazdasági termeivények értékét.
Hasonló, de sokkal gyorsabb volt a fejlődés irama a Szovjetunióban, amely a sztálini ötéves tervek következtében másfél évtized alatt elmaradt mezőgazdasági' országból hatalmas i-pari állammá fejlődött, s áz Egyesült Államokon kivül messze maga mögött hagyta a kapitalista államokat. A Szovjetunió iparosodása a parasztság életszinvonalának emelésével járt. A kapitalista országok iparosodása ezzel szemben azt eredményezte, hogy a parasztság jórészt tönkrement, elárverezett földjüket felvásárolta a bank, vagy á nagybirtokos. A parasztokból béresek, vagy városi napszámosok lettéit. Ez volt a kapitalista fejlődés, •
Mi hazánkból fejlett, gazdag ipari országot ~ akarunk teremtem,^ anélkül, hogy a falusi dolgozó népnek a fejlődés sor^n mindazt^ végig kelljen szenvednie, ami a kapitalista, a tőkés országokban á parasztság osztályréstéül jutott. (Taps.) Mi azt akarjuk, hogy a szövetkezés utján élvezhesse mindazok&l az előnyöket, me-Iyek>st a nagsrüzemi mezőgazdasági termelés nsmjt. Azokat a f iaités lányait pedig, akiket a' mezőgazdaság nem tud foglalkoztatni^ s akik azelőtt munka nélkül nyomorogtak, vagy napszámosként a városokba tódultak, most szervezetten állítjuk a demokrácia különböző frontjain munkába. Ki-ki a tehetsége szerint fog érvényesülni : ipari szakmunkásokat nevelünk belőlük, vagy iskoláztatjuk őket; "Beállítjuk az államszervezetbe, a hadseregbe, a rendőrségbe, a közigazgatásba, ahol a munkássággal és\ a
haladó értelmiséggel vállvetve épitik a népi; demokráciát.
Ennek a fejlődésnek ad hatalmas lendületet az ötéves terv s ezzel is hozzájárul, hogy a város és a falu közötti korlátok fokozatosan ledőljenek és a falu szinvonala egyre közelebb jusson a városéhoz. (Nagy taps.)
KANADAI MAGYAR MUNKAI
fiilyamán. Az uj hidak egész sorát'épitjük: Újpesten az Arpád-hidat, Budapesten a Borárostári hidat. Hid készül a Tiszán Kiskörénél, Polgáron, Záhonyon; a Kőrösön Szarvasnál; a Sza^ mosón Mátolcsáhál és igy tovább. Megemlíthetem, hogy á térvépitkezésékre az'öt év alatt 15 milliárd forintot kivan forditani. (Taps.)
Sor kerül közlekedésünk és közlekedési hálózatunk, valamint a légi közlekedés modernizálására és kiszélesítésére. Hogy csak egyetlen számot említsek: 428 km uj gazdasági kisvas-utat fogunk épiteni. Természetesen a szociálpolitikát sem téveszti szem elől az ötéves terv. Különösen á falu elöiáradt egészségügyét ki-vánja megjavítani. Ezzel kapcsolatbán százával építjük az egészségház s orvoslakásokat elsősorban a falvakon és tanyaközpontokban. Mintegy 600 hatósági orvost és körorvost autó-* val fogunk ellátni. Á kultúrpolitikai befektetésekre 2 milliárd 300 millió forintot szán a terv. Az üjórihan létesítendő iskolák közül külön meg kell emlékezni a második Műegyetem-, ről. (Taps.)
Ezek a rövid adatok magukban véve azt mutat jáli, milyen alapvető' változásokat fog, előidézni áz ötéves terv népünk gazdasági, kulturális, szociális viszonyaiban. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy nem lesz hazánknak e-gyetleh faluja, egyetlen polgára sem, akit az ötéves terv és"aiihak eredményei közvetlenül ne érintenének, ne járulná|iak hozzá, az életszínvonalának megjávitásához.
Két pusztitó háború után békében,'v a teremtő munkának akarunik élni
AZ ÖTÉVES terv megvalósításának főösszete-^ vőí között a legfontosabb a demokrácia e-rőihek szorosabbra fogása és megfeszítése a Magyar Függetlenségi Népfrontban, a magyar munkásosztály vezetése alatt. Ennek a tervnek még egy döntő, előfeltétele van: a béke^ Mint a hároméves.terv és áz újjáépítés eddigi eredményei mutatják : a felszabadult magyar nép számára a boldogulás mindten előfeltétele megvan,^ ha békén, a teremtő munkának élhet. (Nagy~ taps.) : " ^-V * • "
A magyar népi demokrácia nemcsak azért » támogat minden törekvést, amely a béke meg-.
1949 MÁECIÜS 31, CSÜTÖRTÖK
-1
'iái" - ü > I
MIG A NÁD->>RÜHA« kiyülről védi a hideg el-len az épitkezést, bent az épületben egy másik magyar találioaíány,- a »Robot<( nevü fűtőkészülék adja áz épitkezés álatt a szükséges meleget. Áz élevátor-járát. téglával van kibélelve, minden emeleten nyilassal, a járat alján pedig a »Robbt« forró olaja ontja a meleget. Az épi" tés többé nem lesz szezoirniuiika: a leghide-^ gebb.téleh is folyhat, ((^urírpiost)
Az ötéves terv épitkezésel
AZ ÖTÉVES terv meg fogja valósítani főváro-^ Bunk egy sor esedékes követelését is, Felé-
gitjük az uj Nemzeti Színházat, megkezdjük a udapesti földalatti vasút építkezéseit, létrehozzuk a 100.000 fő befogadására alkalmas aportstadiont, megkezdjük a budai vár uj, modern tervek szerinti helyreállítását. Az elhanyagolt vidéki városok: Miskolc, Szeged, Debrecen -rentlezésére -is sor kerül az ötéves terv
A MAGYAR Függetlenségi Népfront első ^ kongresszusa Rákosi beszámolója, a hozzászólások, a program és szervezeti szabályzat elfogadása után, Seregélsri József pestmegyeí DéFOSz-títkár javaslatára Rákosi Mátyást kiáltotta ki egyhangúlag és felállva éltetve a Népfront országos elnökévé és-a küldöttek egyhangú lelkesedéssel fogadták el az Országos Tanács 81 tagjára vonatkozó javaslatot is. .
A kongresszus bezárása után összeült Országos Tanács, megválasztotta soraiból a Függetlenségi Népfront következő tisztikarát:
Elnök: Rákosi Mátyás, alelnökök: Dobi Ist^ ván és Erdei JF'erenc, főtitkár: Rajk László, jegyző: Barcs Sándor, pénztáros: Szűcs Ferenc.
Elnökség többi tagjai: Balogh István, Harus-tyák József, Jóboru Magda, Kende Zsigmond, Kovács István, Marosán György, Nagy Dániel, Won György és Rácz Gyula.
Országos Tanács többi tagjai: Andics Erzsébet, Antal János, Apró Antal, Bajtai Károly, Balassa Gyula, Bognár József, Csala István, Czéh József, Darvas József, Dögei Imre, Dra-hos Lajos, Drótos Lajos (Boreod), Bírdei Mihály, Fadgyas'Jenő (Szatmár), Farkas Mihály, Fekete Sándorné, Galló Ernő, Gerő Ernő, Gém Ferenc, Gosztonyi János, Gyöngyösi János, Horváth Márton, Jámbor István (Hajdú),. Kádár János, Kállai Gyula, Károlyi Mihály, Kiss Gergely (Békés), Koblenz István, Kossá István, Köböl József, Kovács Károly, Kodály Zoltán, Kun Ferencné, Lakatos Bezső (Zala), Lakatos József (Karanya), Marék József, Makis József, .Molnár Z^tón (Somogy), Nagy Imre, Cs, Nagy Júlia, Nagy ll^ária, özy. Nádasdy Józsefné, Ná-nássy László, ^ógrádi Sándor, Ortutay Gyula, Ortutayné Kemiény Zsuzsanna, ökrös Sándorné' (Győr megye>,s Parragi György, Pálffy Györg>% Piros László, Pongrácz Kálmán, Ratkó Anna, Rácz József, ^Révai József, Rónai Sándor, Rusznyák István), Seregélyí József, Szabó Pál, Szijjártó Lajos (Pestmegye), Szilágyi Rózsa, Szlávík Miklós (Szabolcs), Teleki Balázs (Szolnokmegye), Tóth Antal, Tóth Matild. Vajda Imre, Vas Zoltán) Verdes Márk és Veres Péter.-
Őrzésére irányul és nemcsak azért fordul élesen szembe minden imperializmussal, mert e-gészséges fejlődését ez biztosítja: Db azért is, mert á magyar dolgozó nép egy emberöltőn át kétizben szenvedte el egy szörnyű, vesztes háborúnak minden következményét.
Háborús veszteségünk 600.000 ember
Most futnak be az idei népszámlálás első e-redményei. Ezekből a számokból kiderül, hogy hazánk-lakosságallS.OOO-rel kevesebb most, mint az utolsó népszámláláskor volt. Ha a két világháború közti népszapórodást vesszük alapul, akkor háború nélkül Magyarország lakosságának 9,800.000 körül kellene lennie. Ehelyett 9,201.00() a lakosság száma, azaz a hábc rus kiesés 6(M).000 főt tesz ki. Ennyi az a lélekszám, amely a legkülönbözőbb címeken a háború ^következtében elveszett á magyar nép számára. Ez több» mint akár AngKa, akár az Egyesűit Államok háborús embervesztesége. Ez a szám annyit jelent, mintha Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Kecskemét, Hódmezővásárhely az utolsó emberig kipusztultak volna,vagy mint ha Abauj, Bács-Bodrog, Győr, Mosón, Csanád és Csongrád megye összes lakói a háború áldozatává váltak volna. Emellett ez a hasonlat annyiban sántit, hogy a háború elsősorban férfiak közt pusztított. Ha most 115.000-rel kevesebb lakosság van, mint 1941-ben, ugy a fér-.fiak száma 141.000-rel lett kevesebb. A férfiak aránya 3%-kai csökkent és most 1000 férfira. 1083 nő esik. De még ez a kép sem teljes, mert nem mutatja azt a hatalmas veszteséget, amit éppen a legműnkaképesebb, a katonai szolgálatra alkalmas férfiakban okozott a háború.
Az országban 300.Ó00 hadiárvá, hadiözvegy, hadirokkant és hadisegélyes van. Ha még ehhez hozzávesszük á szörnyű anyagi áldozatot, amelyet a háború okozott, azt a rengeteg szenvedést, amely — tiílzás nélkül mondhatjuk — hazánk minden egyes lakóját a háborúval kapcsolatban külön sújtotta, akkor nem kell sokat -magyarázni, miért utasítja el minden hazáját szerető magyar egy harmadik szörnyű világháború hirdetőit.
Népünk békevágya elutásitotta Mindszenty háborús terveit
pZ A BÉKEVÁGY a katolikus reakció elleni ^ harcban is megmutatkozott. A dolgozó magyar nép Mindszenty elítélését nemcsak azért fogadta megértéssel és helyesléssel, mert nem kívánta vissza a Habsburgok éá vele együtt a