KANADAI MAGYAR MUNKÁS
apa niond el menyasszonyJányának. Mert Itt aztán mondani kell. A vőlegény gaz-dag, a menyasszony szegény, által kell be-szelnia vagyoni különbséget., A szegényember nem tehet mást. Az eszét pallérozza, szavát ízesíti...
Csakugyan,:Jön már a násznép á vőlegénnyel. Elől jön
9. OLDAL
erdélyi nfaca^ycirséf éie^ébSí.
r^SnCSZEREDA ~ ICarávánok kiküldésé^ ^ vei látja el áruval a környékbeli falva-
— Nem mess
.. Korulnézü
összeszedi a zitja, igy fog-
mí&tT.%r^A^r^^^^ -nál jobban tudnak dalolni a legé-
&rÍz\cc!a^^^^ >áVosával összefogózva jönnek a muzsi-
szedet tanulja, amit kikérésre akar mon- f^raf^flt'^^^^^^ dani. Tegnap is törte rajta a fejét, az éj
néha mellélép a járdának. Botját felfelé lokdosi, nem tud dalolni. Nincs jó hangja. Ezért csak a botjával segít a nótán ugy, ahogy tud.
ságá nagy szeretettel fogadja a rendszeresen megjelenő karavánok tagjait.
,t Irén szépen ia karjára iga-igy jobban áll,
t azutannagykel la vállára. • 'i'ulveszik,itl|l,,.|niazutcán, nem a kerten.'
m
tem, fáradtam. Mikor házasodni akartam..; ha- szaka is, olyat ajcar mondani, ami töltee be a^M^^é^^^ valót,:csak az teljesen a fiatalok szivét. Amit nem sok s?eretom,aKi regen vot.
QZATMAR Szatmár megye községeiben ^ nagyarányú gyümölcstelepitő akció indult; melynek keretében 20 ezer almafa csemetét ültetnek el. Eddig 10 ezer facse-m.etének helyét ásták meg.
A RAD — 160 hektárnyi térületen létesi-
Azt, hogy réffen^vót ai^ asszonvok l^á- tett kertészetet a biharmegyei állami ok ^ísSiílt ?>JT«^tA .A gazdaságok igazgatósága. A munkásság ol-
csobb zöldségféléhez jut és a zöldségfeldolgozó üzemek nyersanyágkésííslete is biz-
t0SÍtÓdÍk.:>::.i-í.;-,:/.^ -V
nyok is dalolják. De inkább, csak, ugy, só hajtásképpen.
Az utcaajtók rendre kinyílnak, gyermekek loholnak, szaladnak, mindenki benne érzi egy kicsit magát a lakodalomban.Csak a vőlegény, Ferke vész el a sokadalomban, hogy alig írudja megtalálni, aki vő-
Ném'csodál A Sók unneplófe,öltözött fiatal között Ferke csak olyan, mint a kártya kőzt á Hétszem'' '
zél
'9
ll|iit aniilyen most. Az első földkéreg sókkal vadabb, sokkal ipbálytalanabbr völti^p^lmp, ;;szeszél3?;és^ a^^ meredek tfg3^égek.torhyosulta3fé,,é3z^ ^íső a-
- |í|zátak »alíg« néhány tóillíoíevig maradtak óriási,"pusz-í«ö földrengések változtattátemeg a Föld felszínének alakjátj a
ir» ~ az özönvízzel létrejiMvosleng^^ „ , -y- . r - ,^
ítboritott ei; míg másutt ázöst^^^ Ez ^se nem toes,^se nem hazakeres,' ez
Idünk mínf. V J h^^^^^í^vKi hinne pél/áuí, hogy wkor csaknem az egész J'^^S^ít "^tl
luunjí mmt a Napif ai Kanadat es az egész Magyarországot tenger bontotta? A ■ egyik tagja, a Ka., ai Dunamedencét borító őstengerből előbb a Kárpátok hegy-lak indult gáztönij; nca emelkedett ki, majd a tenger egészen visszahúzódott és ízziik meg, hogy F bvilági-a került a magyar medence. A szilárd kéreg alatt for jzerünkön kivül / ngó izzó tömeg időnként kitört, a természeti katasztrófák egy IS folyamatban t , ásután következtek be. A hegyek nagy része tűzhányó hegy iK pusztulása.) ilt, a Föld sokkal gyakrabban rengett, mint mostanában. Ez > volt, amelyből t j)lt a Föld kamaszkora. rtöbb bolygójából íörül pedig az ilj yürü veszi körül
megolvasztott, i kat szórt a vilái
^éZDIVÁSáRHÍSLY — A dolgozók ön-kéntes munkával hidat építettek a Torja patakán. Az uj híd értéke 350 ezer lej. így épi^l és ázépül napról-napra a város dolgözómiaik önkéntes munkájával Kézdi-vásárhely. ~ - ^
A vőfi' méétórjián a menyasszonyos ház előtt;! zavarba' van, mert ném. tanult meg faYÁRADKÍARÁCSONYFA — Az óvódás sénimit, hogy mit- lehet ilyenkor;-mondani. f ^ gyermekek jólsikerült műsoros ünnepé-
együtt menjenek az esküvőre. Egy asszony kikukkant á pitárból, azután hírtelen- eltűnik,' egy másik asszony ugyanúgy teszen, a vőfi hát bekiált: —-Gyerünk mán, hé!'
lyen Szerepeltek. Az előadást a községi napközi otthon javára rendezték. A műsoron 4 demokratikus színdarab, népi énekek és táncok szerepeltek. Nagy sikert aratott egy lakodalmas bemutató, amelyen román, magyar és orosz népi táncokat mutattak be. : ^ :^ :
Mint G fojáshéj .. /
Milyen vastag a Földnek a kérge? Itt bizony csak találga-pkra vagyunk utalva. Az bizonyos, liogy a földkéreg vastag-előbb a Hold, vhm csak olyan áz egész.Föld tömegéhez, mint például a tojás
ejjaaz egész tojáshoz. A Föld túlnyomó nagy tömege az arány-g vékony szilárd kérgen belül ma is izzó, cseppfolyós és gáz-aku. Mil.y«n forró lehetFöld belseje? A tapasztalatok szent, ha mélyen fúrunk a Föld kérgének belsejébe (pl. bánya- SZÜLETÉSE után sökmillió évre sokmiUió ^as esetén) 33 méterénként 1 Celsius fokkal nő a hőmérsék- évig tartó eső,- elképzelhetetlen erejű -és Ha ez igy van, akkor 40 kilométer mélységben már 1.200 ----»
szűkkel világita ávolságára, ame ''öldünk fényével f' ihűlt, összehuzódc • ■— belseje továbfej 1
$ légrétegekben 1, .___,_______________^^^^_______________
gőz alakjában lé^^ m a meleg, ilyen hőmérsékleten pedig már minden kőzet ol-lajd később a kit, adt állapotban van. De ez haniis megállapításhoz vezet. Lent Idkéregre (mint. Jnagy mélységben ugyanis igen nagy a nyomás. Egy négyzet-), »vízözön* forni^ ptimeteiTe a szilárd kéreg legalján kétmillió kilogramm nyo-1 las nehezedik. A magasabb nyomás pedig mindig emeli az 61-mbként keringett' ^adaspontot, tehát ezek a kőzetek 2.000 vagy 3.000 fokon ol-3letet felülmúló r adnak meg. - : ■
i gozze ^ A Föld.belsejének ez a titokzatos; tüzes forrósága, csepp-joyros es gázalakú halmazállapota keltette az-emberekben a po-IPíogalmát. Persze, a pokol gyermekes elképzelési .
tömegű felhőszakadás csapódott lé a Földre. Az özönvizet okozó sokmiílióéves fel-
hőszakadásnak csak a végére lehet ifeltéte-lezniy hogy valami olyan növény is születhetett, amilyet a rajz balfelén látunk.
és vissza-felroha! robajjal csapódi| m is 40 esztende r tartott! , . anyagok* (oú bszfor, ként síi igokat« adják ( r, stb.), már keji sanként megalfo .reket ma olyan i például .ináríj i á vizet." A ni''
A ssél, q Mcsp és o VÍZ
Hogyan kapta a Föld mái berendezését, mai alakját ? Ho-^^^^ult a felszín ilyenné, hogyan születtek meg a mai. yi-jesíek és tengerék? A földszih alakításában négy tényező-y?:^ Igen fontos szerepe: á Napnak, a levegőnek, a víznek s a tuzhányóhegyeknek. A Nap melege-repeszti, malasztja a
, ^ _______ „jY^\^^2eteket Alevegöy hamózog: szél. A szél ereje hórd-
igénnel megszűl|R«^^ a hegyeket. A víz szintén hordta, morzsolta a kőze-- i If- ^ Nap, a széles a víz együttesen finom porrá, homokká ,.7^PPá őrölté a leváiott, elmozdított és tömegével sodort kő-riyfookat. A Nap, a szél és: a víz együttes munkája termő-Z^^^eritette be a vízből kiemelkedő nagy szárazföldéket, sőt ^.^engerekbe is jutott. A földkéreg kezdeti vékonysága mi-, rnmf 1 izzó mag még igen nagy feszítőereje hol itt, hol ott ki magasabbra á földkérget és így a tengerek is gyak-5ji J^^ooroltak: a kiemelkedő helyekről az alacsonyabb fekvé-uagy íiorpadásokba. A tengerek egyes helyekről visszahuzód-
; a szilárd, teni3|
3gfágy. Például! albán kimegyöBj dik rajtuk, je^ réteg- vastagod és reggelre szüntelenül röí
len a csepreíi zilárdult. A Fűlj öbb éstöbbUycj le sűrűsödő m et alászontotMí e megszilárdult
ostroma részecs-
^'vmiirí-^^ területeket öntöttek el, a hullámok szívós O! íélrhni morszolta a partokat, hogy a lemorzsolódott r* seSn'^^í"" uj szárazföldeket hozzon létre. A szárazföld bel-4JLc ^ anyagú vagy üreges volt, összegyűltek a
i,,-*/°?:faaokként kitörtek és folyók lettek belőlük, amelyek «nt völgyeket szabdaltak maguknak.
aFólÍP ^^^^"It ki sok évmilliókon kérésziül a mi lakóhelyünk, ^?^»ssaji készen állott arra, hogy az életnek is helyet iabSt..':,Mielőtt azonban a földi élet létrejöttére és kiala-Miellml ^átérhetnénk, következő számunkban foglalkoznunk idjárt olyan hatiáv'Sl!^^'** """^^^^ azoknak a Föld felszínére gyako-
4>
A NAPRENDSZERÜNK: A körök közepére, az y>Sa bétü helyére képzeljük el a Napot, a körülötte lévő körökön sorjában vannak a bolygói: Merkúr, Vénusz, Föld (1 hold-dal). Mars (2 hold), egész sereg kisbolygó, Jupiter (S.hold), a gyürüs Szaturnusz (10 hold), Uránusz (4 hold), Neptunusz (1 hold), és a. Plútó, mely rajzunkon nincs jelezve, mert azóta fedezték fel. . - ..
A bolygók nem a jelzett körpályán keringenek a Nap körűi, hanem a Naphoa közelebbiek kevésbé nyújtott, úgynevezett rövid pályán, a Naptól távolabbiak Nyújtottabb, úgynevezett hosszú pályán. A tökéletes körrel jelzett úgynevezett középpálya csak képzeletbeli és az egyes bolygóiknak a Naptól való átlag-távolságát jelzik; A Nap a nyújtott pályáknak nem a központjában áll> hanem az elipszis-i^lya egyik vcgchca közelebb, az úgynevezett gyújtópontban.
iiBiK
1--
ii
k
II
■'■i?í,lí:'
"1^
1'"
ii.
4 t 1 í
1
3!í'.
r