1950 AUGUSZTUS 3, CguToRToK;
KANADAI MAGYAR l$ÜNKáS
iS. 0£J>AL
imperializ-
MacArthurjDbmbázói az északkoreai Woüsan város __
ellen intézett július X^-iki támadásukat a város lakóne-l^^s Koreáblí'foíTó'" álíátí gyedéi ellen iranyitottek, egy szemtanú most hozzánk ér- hegeit egymásután leplezik
Icezett jelentése sz€}íint. A szemtanú, a londoni Daily Wor-' » saját szolgálatukban ál-ker riportere, Walter Ely, aki jul. 19-én látogatta meg a ^tt ügynökeik. Ezek közül
ker riporter bombázott várost. Riportját . a. * phöngjang ^ (északkoreai főváros) rádió közvetítette, amelyj)eri elmondja Ely azt a borzalmás pusztitást; amit »MácArthur zuditott erre-a I40.0öa lakosú tengerparti városra A legnagyobb pusztítás" lakónegyedekben ^ /történt,« mondja a jelentés. Majd he-számol arról, hogy á tárna-, dás alatt 1249.személyt ölr tek 'meg, nagyobbrészt nőket, gyermekeket, és öregeket és égy kórházát 170 beteggel teljeseri ínegsemmisi-tettek.
A Daily Workér riportere azt jelentette . a bombázott Wonsanból, hógy ,á; yáros^ »még mindig a bombaftist és az égett hullák, bűzével van tele.«
A phöngjangi :rádió égy nappal előbb ugyancsak^ ar-ról> jelentett, hogy . :ítÖbb száz« nehéz bombát dobtak ^le erre a városra MacArthur bombázói, súlyos áldozatokat szedve, a civil: lakosság között és nagy károkat o-kozva nem katonái célpontokban.
nam^ füépicídsérégé
A vietnami - rádió jelenté-se szerint a népi - deriiokrati-kus haderő partizánjai Hai-Phong kikötőjében felgyújtottak és megsemmisítettek égy 34.000 liter olajat szállító francia hajót. Hanoitól
en látogatta meg a 1 ^^^^ ügynökeik. Ezélc í pzlíí
kf&tem^^^^
M*^® ' . becsuletienddel és most ugy
Bongtqngnal a nepi haderő nyilatkozott önmagáról, !L?i. megsemmiJmint »a kapitalizmus frók-
sitettek egy gépesített fran- kos banditája^, cia alakulatot, |
A magáról tett nyilatkozatát a »Maris Wordly Göö(ls« cimü folyóirát közöl-
• • •
(Folytatás a 4. oldalról) nyilatkozott:
kaHa okét látni.« " ^Harminchárom évet és
A delkoreai népnek nem hnégy hónapot töltötterii el Volt bizalma á Rhee-kor- aktiv katonai szolgálatban, manyban, beszélte Earl. A mint hazám legágilisebb ka-munkásoknak nem volt bi- tonai alakulatának — a ten-zalmá, a korrupt szákszer- gerész hadtestnek — a tag-Vezeti vezetőkben, akiket a ja. Szolgáltam minderi kato-kprmány nevezett ki a szak- nai rangban, alhadnagytól a szervezetek ellenőrzésére, tábornoki rangig. És ezalat; hogy soha ne orvosolják aj az idő alatt időm legna-sérelmeket. gyobb részét, mint a nagy-
A kormátíy megpróbálko- tőkések, a Wall St. és a bari-zott ázzál, hogy a^liádsereg- károk magasrangu erős-karben iirjalkpdó korrupciót a ja töltöttem el. Más szóval, nainimálisf'a szorítsa le, a- röviden, a kapitalizmus zonban senki nem ellenőriz-1 frakkos banditája voltam, te azt. Earl elriiondta, hogy
Jegtfsii Medgyesi Sándor
udqmasa volt. egy délkoreaí ezrédpararicsnokról, aki havi bérletpénzt vétett ki ka-:onáirá az ezreid étkező termének használatáért.
i^^SZKVAI rádió naponta a kö-vetkező angolnyelvü, aránylag könnyen fogható adásokat "eszköz-« Eszakamerlka felé:
.Reggel 9.00^9Í5 rijrári órákor; 17.84, 15.18, 11.96 éa 11.82 fiiega-cikiussal a 16; ll9 és 25 méteres szalagon.
Este 7.20—8.30 és 9.00—12.00 nyári órakor: 15.23, -15.18, 15.11, 11.96, 11.82., 11.71 éá 9.69 megk-ciWussal a 19, 26 éa 31 méteres szalagon. •
A budapésü rádió angolnyelvü ^ojsa^ate 6.45—7,30 nyári órakor 3.^25 méteres-azalagon a riiossskval auomáa közelében ;fogfiatö. Vásárnap du. 4 órától esü 7.30 óráig.
A jelzett idők Easteni "Daylight savmg Time szerint vannak szá-
nutva. , ■■■■[-■■■.'.
>Igy történt, hogy ségitet-ierii Mexicót és főképpen Tanípicot aiz amerikai olaj-érdekeltségek részére bizto-sitáni 1914-beri. Segitettem
Mielőtt szétzüllött vohiaJ^Jí^X^^^^y. a délkoreai hadsereg még all^^^^ 1*^^^^ ^ ^^I'^^^IP^: hábon.taeginditásánakn!p°l*y2^^^ "^^^ befektetései ján Í8 rizst kobozott a lakosságtól, jóllehet a katonaS raktárak tele voltak rizzsel és egyéb anyagokkal.
számára ...
:»Segitettem Nicaraguát tisztán tartani a Brówn-test-vérek nemzetközi bankháza
Earl előadta, hogy egy öt részére 1909—-1912-ben. tagbői . álló murikáscsalád Megtisztítottam az utat á számára a havi rizsszűkség- DominiCan Köztársaságban let négyszer annyiba került, az amerikai cökorérdekelt-mint amennsrit: egy mmikás ségek részére 1916-ban. Se-keresett. Az átlagos délko- gítettém az amerikai gyü-reai munkás havi 2 és fél mölcsvállalatok „jogát" dollárt keresett, mialatt az megteremteni Hándurasban országban korlátlan infláció 1903-ban. 1927-ben Kínában uralkodott. A szénbányák segítettem annak előkészítér három hónappal hátralék-1 seben, hogy a Stanard olaj-
ban voltak a munkásaik fizetésével.
Earl elmondottá, hogy á választási kámplánybán.
vállalatot ott ne érhesse
bántalmazás
»E hosszú évek alatt,mint a hátsó szobákban tílő fiuk
mely megelőzte a_parlame^^ mondanáfc^^ szép bandita üz-ti választásokat, ^^^^^le^el renáélk^^. Becsű-den ,^ozeputas« ^llenzeke^ kitüntetésekkel, azzal vadolt, hogy. komm^^^ jutalmaz-nista, va^ szelsobaloldah.I^^j^ Ezekre visszatekintve, Az, ellenzék tagjai kozurso- ^ .^^^^^ Capone-nak is Imt börtönbe zartak esjbru-^^ ^^j^^^ néháhy ta-
talis renden modszcretock r^^g^^ ^ ^^j^ három város völettck őket ala. A rendoT'-U^^j^^.j.^^^^^^^^^^ ségben ugyanazok az embc- j^iatát kiterjeszteni. Mi, r^k voltak,;akik a 40 _evcnL.gjjggj.^g2ek három yüágré-át tartó japán megszállás a-1 g^^n müködtünk.« latt sanyargattak a népet.
MUNKÁS Box 154; Gen. K p. te
Előfizetési ár: Kanadában és külföldre egész évre
: 13.00 Mell^sirai^ir f .t i^lÓfízetésTe
Név ' ■ ■' .....:-:
tartomány
cmviLTozis okvetlen töltse kii
ücca, P. o. Box vagy E. R. —-:-
Váro«-'"^^
Tartomány
Sanghajból jelentették, hogy az Észak-Vietnamban: elhelyezett francia csapatok parancsnoksága megparari-csolta a falvak lakóinak, hogy rizstermésük kétharmadát adják át a francia hadseregnek, tekintet nélkül arra, elég-e a maradék rizs a parasztok megélhetéséhez.
A lakosság több kör rétben határozottan szembeszállt a francia gyarmatosítók bandita-módszereivel.
AMERnCAI kormány :^Fehér Könyvet^, adott ki a ^A.íf^^^ eseményeidcel kapcsolatban, amelyben olyan adatok vannak összegyűjtve, amelyekkel az Egyesült Ál-amok igazolni p«Xa világ előtt, hogy &a belső ÍSSí^J^^S fegyveres beavatkozása »jogo5« volt.Men-tegetoi mmden bunt lehet, még az apagyilkos is tud éi^. veket felsorolni tettének igazolására.
. A sajtóba^sok. »iga20lást«c lehet olvasni az amerikai beavatkozásról. Hivatkoznak az EgyesUlt Nerazéil tek alkotoianyának különféle paragrafusaira, de nem igen lehet ezek között a hivatkozások között találkozni az alkotmánynak azzal a poaUával^ amely a kulcsot képezi annak a megítéléséhez, hogy »jogös« volt-e Amerika beavatkozása Korea belső ügyeibe.
. 4í; Egyesült Nemzetek alkotmánya, elsS fejezel, masDdtk cikkely, 7-ik paragrafusa leszögezi, hogy az E-l^esult Nemzetek nincsen feijogositva valamely ország ^mondottan belső ügyeibe való beavatkozásra. És ha az Esésűit Nemzeteknek nincs erre joga, annál kevésbé lehet ilyen joga akármely/egyes országnak. Márpedig' Koreában áz ellentét, a fegyveres harc, két koreai, bel- i so ellentábor között robbant ki. Jelenleg Belgiumban fo-lyik a királykérdésben országos vita két belső ellentábor Jcözött és olyan cimen, amilyen cimen Amerika Koreában beavatkozott, beavatkozhat Belgium ügyéibe is.
; Idegen imperialista hatalmak nem Koreában avatkoztak be legelőször. Az első-világháború után, amikor lOroszországban a cárizmust megdöntötték és a népi e-rok és reakciós erők között fegyveres harc tört ki a hatalom megszerzéséért, á külföldi imperialisták »jogot« fabrikáltak a fegyveres beavatkozásra; a második világháború után; amikor a görög nép kiebrudalta a nácikat az országból és a görög fasiszták elűzéséhez fogott, a brit és amerikai imperialisták itt is »jogot« formáltak a beavatkozásra. És — csodálc csodája! —«iég egyetlenegy esetben sem történt meg, hogy a köcsögkalapos-demokraták a;dolgozó nép oldalán avatkoztak volna be, mindig a reakció oldalán »védték<i a ;demokráciát, mindig akkor avatkoztak be, amikor a népi erők csapásai a-latt a .belső reakciós banda már az utolsókat rúgta. A koreai beavatkozásnak is minden >jogi« alapját, a rot-' hadt reakciós banda megmentése képezi.
■ Az amerikai magyar reakciósok szócsöve, az Amerikai Magyar Népszava július 24-iki egyik vezércikke szintén a »Fehér Könyv«-ről szól. »Nem olvastuk még a könyvet« ~- irja a Népszava^ és kíjéléiíti azt is, hogy »mi nem szándékozunk elolvasnia. Ez ínég iiein voliiá baj,de az már baj, hogy vakon rámondja, hogy a Fehér Könyvben foglaltak átéhyeket-fedik. A magyar reakciónak e-zek az alakjai annyira gerinctelenek, hö^.h amerikai reakció azt álütahá, hogy a Nap nsrugatori kel fel, rámondanák gondolkozás nélkül, hogy iugy^^^^v^
Az amerikai propág^ véleményt hazugságokkal, ferdítésekkel, hogy Észak-Koreát »lássa« a világ támadónak. Az amerikai reakció .niagyar szócsövéhék még ilyén hazujgéágokra. sincs szükségé, nekik téljesen -elég, ha Amerika azt mondja, hogy az északiak támadtak. Beveszik vakon, akármit ád Amerika a szájukba. Azt Írják any-nyit,^hogy Északkorea csapatai miélyenb Dél-koreábán, továbbá, hogy bővén el Vannak látva orosz gyártmányú tankokkal. Áki ebboI nm látiat hogy Észak-koreá támadott és az or(»szok küldték, az vagy hatókör, V 'Vagy':politiku8.«.''.-:'
A fent idézettek alapján tehát, akik i>nem látjáka, hogy Észákkorea támadott, azok politikusok. És miután az amerikai kormány és kongresszus tagjai, Truman elnöktől lefelé végig, mind azt »látják«, hogy Északkorea támadott, a Népszava szerkesztőinek vak-logikája szerint — nem politikusok. Viszont, olyan lapszerkesztők, akik'a fejüket csak kalapviselésre használják és nem arra, hogy gondolkozzahak vele -— featokrok. És az amerikai Népszava szerkesztőségében ilyen hatÖkrök ülnek.
A magyar dolgozó, nép, bár évszázadokon keresztül, égészen az 194d-Ö3- felszabadulásig szolgasorba volt ' kényszerítve, idegen reakciós hatalmakkal paktáló reakciós urai által; de szolgalelkűvé nem süllyedt soha. Viszont, a »büszke« magyar juráknál szolgalelkübb náció kevés van á földön. Egyformán hajbókoltak ezek a német és osztarák császároknak, orosz cároknak, Hitlernek, Mussóliriinek, mindig annak a reakciós nagyhatalomnak, amelyiknek a segítségével ott ülhettek a magyar nép „ nyakán. Ma, az amerikai reakcióba helyezték minden reményüket, ezeknek a segítségével remélnek visszajutni »ősi jogaikba*! és ezért ryalják az imperialisták. talpát. ■ " ' ■
: Még reakciósok között is, aligha akad a Népszava szerkesztőin kivtíl olyan »hatökör«, aki Észak-Koreát minősítené a támadásban bűnösnek csupán azon az alapon, mert »Északkorea csapatai mélyen benjárnák JPéí* koreábán, továbbá, hogy bőven el vannak látva Orosz tankokkal.* Hogy melyik oldal volt a támadó fél, erre »nd£ünk elég tudni annyit«, hogy cim koreai csa|»atok pusztítják'Amerikát, hanem amerilcai'.csapmtok .Koreát! - :
