i
OKTÓBER 19; CSÜTÖRTÖK
g^NADAg MAGYAR MlíNKáS
tS3
ÜL
lfa1fS,ilfo»Lrí?S^^^ KARINTHY FERENC
népesedése« hírhedt elméletének megalkotója, aki,szerint a nyomorúságot nem a társadalmi igazságtalanságok, hanem a természeti kincsek »szükös« volta,, az élelmiszerek hiánya okozzák s aki szerint a háborúk szükségesek, ter-
mmt nap mutí^tják meg, mint fest ez elméletek gyakorlata Koreábaií. Ami a tampai rektor S2,?jaban szitkozódás, az Koreában valósággá
mészetesek, mert .^z emberfölösleget csapolják válik. Elhiheti-e józaA elme, hogy élő emberek le, aki szerint a születést,^ a szaporodást szabá- ilyen eszmék hirdetőivé és megvalósítóivá vál-
tudomány már áinult században többs^^^ momra a legmegrenditőbb és legfélháboritóbb
poiTá zúzta. Kii hinné, hogy ez a förtelmes tan az a tervszerűség volt, amellyel a fasiszta tö-
annja cáfolat; és leleplezés után korunkban is- meggyilkosok mészárlásaikat megszervezték. A
mét föltámadni^^^^m^ ki hitiné; hogy a- tömegvesztőhelyen, ahol; 30.00^ embert lőttek -
kádjának olyan liÓhláíok,a^ agyon, betonozott csatornát Vájtak a vér elve-
gődjenek?: ; '.-i^n : - zetésére. A gázkamránál hasonlóképpen beton- •
^Milliam "V^ög^ ......
»eíetformá« hatóslpr^^^^ még a tábort Szegé&ező drótkerítés ONTARIO és Saskatchewan ilyen sivataggá vá.
re; a feladatra; Trum^ntó^^^^^ látszott, bogj^ külön erre a célra * ló területeit termékeny földdé lehetne vissza-
jáj hogyya földgólyóti.túlsók az ember. Keserű órákat szerzett éz ái isw)káság "V^gtnakv Vé-leinenye sz^nt M
y<)sokat,í a^k r^még^l^ni^L is ázt gondoljak, hogy
lehetőség:^
megmentése . w^c^ _ . ____
_ azéri^ íhöjg^ , emberek" Himlliő^ irtam fel a jegyzőkönjnrembe, egy frandá'li^ töBbTéyét élnék növekvő nyomöi:ban«. vüti^Halál minden fasiszta tömeggyilkosra, a-
Vbgt, á fasiszták szolgálatába állt Julián Hux- ki ilyen borzaiinakat tudott létrehozni, s aki is-ley professzorral együtt áZt vall ja, hogy .45 mii- mét ilyen borzalomra készülődik!« lió amerikai lényegében o^fölös sz^^^^^ • * *
»diagnózisa«; »Therápiájá«, ^ógymódja haj- IpGYRE őrjöngőbb fegyverkezés, háború, gyil-szálraugyanaziínint Hitler javaslata volt alig ^ kolás: ezek az ő terveik. Truman és á tru-néhány évvel ezelőtt. »Kicsíny, de méltányos manók azonban — ha tudnának egyáltalában összeget lehet igénii mindenkinek, áki^hájlan- tanulni -r- megtanulhatták volna már, hogy dó magátálávétni a tó nemcsak rajtuk áll a vásár. Megtanulhatták
tétjének;c Trumaímakéz a , árat is nlegszabja: 50-^100 dollárt lehetne ^fí^ ^
hóditani annak a felével, amit Kanada kormánya ágyukra költ.
volna azokon a csapásokon, amelyeket a sza-
zetniannak^ aki vállalkozik a műtétre.
pZÉK AZ »;€in eszközök természete-
^ sen csak Amerikára vonatkoznak. Mit javasol Vogt úr a többi országoknak ? »Jelenleg Ki-na számárára a legszörn^ lakosság halandóságának csöl^^ . . az éhinség Kiiiában nemeseik kivánatos, hanem feltétlenül szükséges is.a Vogt umak, e csahos kutyának gazdája, Truman a maga részéről min-' den lehetőt elkövetett, hogy kinai és egyéb népek s^halándóságának csökkentését«, e »min-dennél szörnyűbb tragédiát* megakadályozza. Nem rajta múlt, hogy ez a »jótétemény« nem sikerült.
Az USA vérgőzös fejű kannibáljai azonban nem csüggednék. Nemrég Truman tábornoka, Wálker jelentette ki: »Koreát sivataggá kell változtatnunk!<c Több ilyén terv is akad még az »uj isten«, az atombomba imádóinak és papjainak tarsolyábaíi. A Rajna-folyó híres Loreley-szikláját, amelyről Heme olyan szép. verset irt, aláaknázták: há fölrobbantják, a sziklatömeg elzárriá a folyó útját s a viz elárasztaná az e-gész Rajna-vidéket Hollandiától a svájci határig. Vó^ úrnak ez volna élete egyik legszebb napja: rögtön többmillió emberrel kevesebbet tudná maga körül a világon.
Más tervek is szerepelnek Truman program-jábanj Cámp Detric amerikai városban hatalmas kiserléti leiepet rendeztek be: pestisbacil-lusok s minden egyéb járványokozó baktériumok tenyésztésére. »Alkalmas* időben, vagyfe a harmadilc-világháború idején ezzel akarjak elárasztani a megtámadott országok lakosságát. A szert már ki is próbálták^ a múltévben Kanada eszkimó lakosságán/ahol szömyii pes-, tisjárvány lángolt fel. Mit mond erről a kérdésről Truman egyik avatott professzora, Tampa ameriiíai város egyetemi rektora? »Mindnya-junkia^ meg' kén tanialnl a gyilkolás muveszc-tét. Én helyeslem a Ibakténmnháboru, a gazok, az álóm- és a hidrogéiahómbák ék a vifágrcszck kőzöttí rakéta használatát. Én tocm könyörül-nék meg a betegben, a templomokon, az asko-iákon, a lakosság semmilyen caoportján scm...«
pLHIHETI józan elme mindé szörnyűségeket? ^ El kell Mimié, Az áinerikai bombázók nap
épifének cs SsevjetyEilé&cgei
tervezte ilyen ^gazdaságosra* és »célszerűre« á fasiszták nagyipara: látszott, hogy »tÖmeg-cikk«. Auschwitzot ma naponta száz és száz ember látogatja meg: lengyelek s külföldiek. Aikrematórium niég ép falát égé^zeiboritot-
tók a látogatók solmyelvüfe badSágílíéít kiizdő'iíé^^
írtam fel a leervzokonvvembe. efirv franma yivpU lük szembenálló világ erősebb. Miért az? Erő-
sebb, mert á világ szabad és elnyomott népeinek nemzetközi békeharca ezt éppeu napjainkban látjuk világosabban — legyőzhetetlen mozgalommá vált. Erősebb nem utolsósorban a-zért, mert erősebbek a hadseregei^ mert a világ békéjének virrasztó őre a történelem legjobb és legjobban fölszerelt katonasága: a Szovjet Hadsereg. Hogyne lennénk erősebbek a Trümá-noknál, mikor a Szovjetunióban olyan ellenségét győznek lé a kommunista emberek, amelynek hatalma—• amióta ember él a földön •— legyőzhetetlennek tűnt. Itt a hegységek, taVak, tengerek, folyók, de még az erdők, a felhők és a szelek is az ember szolgáivá válnak. Ahol az ember szabad, a természet szegődik szolgálatába.
"^lÉRT jelentének fordulatot a viíágtörténe-lemben ezek a természetátalakitó tervek ? Az emberiség legjobbjai, tudósok, kutatók és a dolgozó nép mindennapos küzdelmei során a múltban is harcolt a természettél, hordozta a haladás ügyét. Dé először fordurelő á világtörténelemben, hogy egy egész ország, egy egész társadalom fordítja főerejét, tehetségének, tudásának legjayát a természet átalakítására. E-- lőször fordul elő a történelemben, hogy az ember már nem az ember ellen harcol; hanem a környező világot kényszeríti teljes tudományával, képességével, tehetségével arra, hogy a maga számára egyre szebb, tisztább, gondtala-. nabb, gazdagabb életet biztosítson. Az emberiség legjobbjainak sokévezredes álmai a szemünk láttára válnak valóra a Szovjetunióban, ahol ifjú erdők verik fel a jégkorszakból ittmaradt terméketlen tajgákat; ahol a folyók megváltoztatják irányukat és az ember hü szolgáiként megöntözik a terméketlen földeket; ahol a végtelen pusztaságon, amely Dzsingisz kán lovasainak nyomát őrzi még, válások nőnek fel a semmiből néhány rövid esztendő alatt; ahöl az atoínerő, az imperialisták vérgőzös álmainak legfőbb pusztító reménysége is az ember kezéhez szelídül, s hegyeket omlaszt szét, hogy az élet útját nyissa meg a éziklasivatagban; a-, hol a fürge villany és a sebes viz egész tartományokba fut szét egy-egy erőmű szívéből, s ahol lágy és édes gyümölcsök teremnek Észak fagyos sztyeppéin.
Csak néhány adatot a munkák méreteire. Az uj sztálini.erdősítési terv során légkevesebb 26 milliárd fiatal fát nevelnek ültetésre. A sokszorta hosszabb védőerdősávokon kiVtil 5300 ktpi hosszan három-négy párhuzamos 60^—100 m széles pasztából álló állami védőerdőövet ül-
_Mondd, apám, miért épitjük mi ezeket az tétnek — s száztizenhét millió hektárnyi terü-
ontözőcsatomákat? léten egész országrészek földrajzi és természe-
_Kettős céllal. Egyrészt öntözni fogják a ti viszonyait változtatják meg. Olyan földrész
szovjet földeket, másreszt lehűtik az amerikai születik itt néhány-esztendő alatt, amelyre a háborús üszitókat. lakosok rá sem ismernek majd: némcSafc a vi-
fi
I
ÍJ
1'
i
S".
i
m
4