« George Marris, a U£ központi titkárának a »U£ News«c-ban megjelenő rovatából.
A NAGYTŐKÉSEK jmilliókat költenek-annak az alat-tomos propagandakampánynak a fenntartására, a-mellyel azt igyekeznek belopni a gondolkozásunkba^ hogy a háborús-program a prosperitást segíti elő az országban és hogy a háboruskészülodés biztos munkát és keresetet jelent a nép számára.
Ha ez igy is volna, még akkor is teljesen erkölcstelen és a tisztességes emberi gondolkozást megcsúfoló felfogás volna. Ez végül is; milliók halálát és pusztulást jelentene, a mostanra igért munkáért és ugsmévezett prosperitásért. ^
A tények azonban azt mutatják, íiogy a háborús költekezés nem jelent biztosított munkát Ezzel a keserű ténnyel néznek szembe a windsoií autómunkások ezrei, akiket bizonytalan időre kidobtak a munkáikból. Ugyancsak a villanyipari' munkások százai vannak már m,űn-kanélkül s hasonló sors vár további ezrelqre is.
Az autó- és villanyípárbaii történő elbocsátások e-gyenes következményei á kormány" fegyverkezési politikájának. Közvetlen származéka ez a háborusgazdálko-dásnak, y
A kormány jelenlegi politikájának az iránya ténylegesen az^ Kögy megnehezítse, s csakneni lehetetlenné tegye a néptömegek részére a közfogyasztási cikkek vásárlását, melyeket normális körülmények között a piacra termeltek az autó-, villamossági és más iparok.
Ennek a. hónapnak á kezdetével további tíz millió dollárokat emielnek ki a munkásság zsebéből a kormány adókasszájába. Ez tovább fogja szűkíteni a vásárlóképességet s olyan helyzetét teremt, ami tovább növeli a munkanélküliséget.
De az sem jelent megoldást, mint ahogy szerencsétlenségünkre egyes autómunkásvezetők teszik, hogy "lia-direndeléseket; könyörögnek a kormánytól. Egyedül csak a.békére alapozott politikával lehet a tartós munkalehetőségekét biztosítani, ugy az autó, mint a többi iparok munkásai részére.
S mialatt sem a háború, sem a háborús készülődés nem jelént megoldást a nép többségének a problémáira, van egy márbknjri kisebbség, amely gazdagodik, és azért, hogy más népek gazdagságát uralhassa és kizsákmányolhassa, minden lehetőt^elkövet azért, hogy a feszült világhelyzetet tovább mérgesítse és nem riad vissza a háborús provokációtól sem.
Ebből a maroknyi kisebbségből kiemelkedik az E-gyesült Államok hatalmas befolyású tőkésosztálya. Ennek a csoportnak a részéibe a BÉKE gyűlöletes és félelmetes szó. ^
A Toronto Daily Stár jun. 30-iki száma azt irta, hogy a koreai és iráni viszály békés elintézésének kilátása megrázkódtatta a newyorkí és torontói részvénytőzsdéket. Hogy milyen'hatást váltott ki a tűz beszüntetésének javaslata Koreában, aiTÓl a Star a következőket irta:
»Az ipari és vasúti jegyzéseknek a megtörését a newyorki tőzsdén másrészt annak tulajdonítják^ hogy az ellenségeskedésnek a beszüntetése Koreában és az iráni olajügynek harc nélkül való elintézése^ káros^ következményekkel járna az Egyesült Államok üzleti érdekeire.^ , •
Micsoda megrendítő vallomás ez. A béke, az öldöklés beszüntetése Koreában és az öldöklés megelőzése Iránban, káros következményekkel járna az Egyesült Államok üzleti érdekeire.
Kanada egyszerű népe osztozik a Koreába vitt kanadai katonák hangulatában, akik hangosan és hosszan éljeneztek, amikor hírét vették a tüz beszüntetése kilátásának. Akik harcolnak és pusztulnak a csatamezőn, békére vágynak, s a pokolba a nagytőke érdekeivel.
Ebből világos, hogy a jövőt, a háború vagy béke ügyét nem lehet azokra bízni, akik profitot húznak a háborúból — nem lehet engedni, hogy azok döntsék el, akiknek az »érdekeít« veszélyezteti a béke puszta kilátása is. '
De nem lehet egyedül a kormányra sem bízni, különösen egy olyan kormányra, mely a munkanélküliségbe adóztat bennünket, és amelynek az intézkedései a legtöbbször azokat segíti, akiknek az érdekeit >megkáro-sitja« a béke.
Népünk legfőbb óhaja az, hogy Koreában és a világon mindenütt béke legyen. •
Népünknek mind erősebben hallatni kell hangját a-zért, hogy a kanadai kormány szilárdan foglaljon állást ^ béke mellett. Kanadának követelni kell, hogy az öt nagyhatalom — az U.S., a Szovjetunió, Anglia, a Kinai Népköztársaság és Franciaország — kössenek béke-Jgyezményt,-amivel meg lehet szüntetni a halál, pusztulás és szenvedés veszélyét, mind, ami reánk szakadna egy háborúval. , ,
a kormány, vagy kormányok, ha lenne olyan.
Jmíiys 23.án az ENSz rádióadásímak keretében. J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője nagyjelentőségű javaslatot tett a koreai viszály békés rendezésére. Malik szószérint a következőket mondotta : »A Szovjetunió népei hisznek a. béke megvédésének leketoségében. A' ssovjet népek abban is hisznek, hogy^ rendezni lehetne a mai idők legégetőbb kérdését;, a koreai háborús koniliktust is. lEnnek érdekében szükséges, hogy. a felek hajlandók legyenek a koreai kérdés békés rendezésének útjára térni. A szovjet népek hisznek abban, hogy elso lépésként tárgyalásokat kellene kezdeni a harcoló felek között a tüzelés megszűnt, tetéséről, a fegyverszünetről azzal á feltétellel, hogy a csapatokat kölcsönösen visszavonják a 38. szélességi fok-ról.«
Mint ismeretes, Truman amerikai elnök már két nap^ ra rá kénytelen- volt csatlakozni e javaslathoz. S mint a legfrissebb washingtoni je-lentések közlik, Lóvétt, az USA nemzetyédelnu miniszterének helyettesé, egy sajtóértekezletén'közölte, h< _ az Egyesült Államok általános utasításokat adott Ridjg-wáy tábornoknak, á koreai tüzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban. A héwyorki rádió közlése szerint Ridg-way tábornok rádión keresztül azt a javaslatot tette, hogy a tüzszüneti tárgyalásokat égy Vonszanban állomásozó dán kórházhajó fedélzetén folytassák le. »Ez az ajánlat — jegyzi meg az Associated Press amerikai hírügsrnökség —- azon az o-rosz javaslaton alapulj a-mely szerint meg kell szüntetni a harcokat Kf>réában.«
Természetesen korai volna mindezekből az eseményekből máris.azt a követr keztetést levonni, hogy az a-merikai kormány hozzájárult a fegyverszünet megkötéséhez és ezzel a koreai viszály békés rendezése lehetségessé vált. De kétségtelen, hOgy az USA kormánya most rákényszerült a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Miért tette ezt? .
Mindenekelőtt a Szovjetunió, javaslatának rendkívül széleskörű és erőteljes támogatása a világ közvéleménye részéről. A világ egyszerű emberei kitörő örömmel fogadták a Szovjetunió képviselőjének rádióbeszédét és ugy értékelték azt, mint felbecsülhetetlen lépést a béke érdekében. Ez a közvélemény tükröződött még a nyugateurópai burzsoá sajtó jelentős részében is. A tekintélyes londoni Times igy óvta a nyugati kormányokat: »Ha nem tudják bebizonyítani, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a fegjrver-szünet megvalósítására — írja ez a lap — akkor nem lenne meglepő, ha nyugat-európai és más országokban semlegességi nézetek vemének gyökeret.* Ilyen körülmények között joggal állapíthatta meg a New York Herald Tribüné, hogy »Tru-manék csapdába kerültek. Nem utasíthatják el a fegy-vcmyugvást, mert az egé^z világ azzal vádolná őket.
hogy feleslegesen húzzák a koreai háborút. <c
A Szovjetunió. javaslatának átütő sikere a tömegek körébén és "ais egész világ-közvéléményben az Egyesűit Államok.több szövetségesét^ például az angol és francia kormány egyes vezetőit is arra kényszeritetté, Kögy kedvezőén foglaJjának állást a javaslattal kapcsolatban. A koreai fronton pedig Malik rádióbeszédének híre — mint á New York Times jelentette ^ »villámsebes-séggel« terjedt el az amerikai katonák köpött és a béke reményét ébresztette fél a háborúban kifáradt és demoralizált intervenciós csapatokban.
Mindezek olyan körülményék, amelyek áz amerikai kormány számára szinte lehetetlenné tették a Szovjetunió javaslatának visszautasítását. Emellett nem szabad mégfeledkezni azokról a sorozatos katonai kudarcokról, amelyek az intervenciós'se-
_ ______ _ ■■■ ■ -1 "
A MEGÉLHETÉSI költség a hivatalos kimutatás beismerése szerint is 184.1 pontra szökött fel június l-re, az 1936/39-es átlagos 100-hoz. számítva. Július 1-ével a dolgozók-és fogyasztók terhe újból megnőtt a kormány háborús adójával, ami a jövedelmi adót további 20 százalékkal tolta feljebb.
Hogy a kormány háborús költségvetése hogyan sújtja a dolgozókat, megmutatja a cigaretta esete. Minden 40 centes doboz után 26 cent az adó. Ha a felmaradó 14 centet szétosztjuk a termelő, kikészítő, gyáros, nagy és kiskereskedő között —figyelembe véve az egyeduralmat élvező Imperial Tobacco társulat állandóan növekvő profitjait — látható, hogy a 20-as doboz tényleges előállítási költeége alig több néhány centnél.
De ez c^k egyik kírivó példája a háborúsdi és pro-fitharácsolás népsujtó következményeinek.
hogy visszautasítaná a tárgyalást, legyen háborusbünös-nek bélyegezve. r
Egy békepaktum megnyitná a kapukat a világkereskedelem előtt. A békére alapozott piacok kétségtelenül nagyobbak és tartósabbak, mint a háboriu piacai. A békét kell biztosítani ahhoz, hogy a munkalehetőségeket, a kanadai nép jólétét biztoaithajMmk.
regeket Koreában érték és azokról a hatalmas veszte* ségekrol, amelyeket csatló^ saival együtt maga az ame^ rikai hadsereg is elszenved dett« Bridgés amerikai köz^^ társaságpárti szenátor a MacArthux^bizottság ejőtt még június 9-én kifecsegte, amit az amerikai hadvezetőség mindmáig elhallgatott, illetőleg meghamísitott,hogy a koreai háború kezdete óta az USA vesztesége halottakban és sebesültekben nem kevesebb mint 175.000 fő. ■
Az Egyesűit Államok tehát kénytelen volt hozzájárulni a fegyverszüneti tárgyalásokhoz. Ez á Szovjetunió diploitnáciájának hatalmas sikere, tekintet nélkül azokra a várható mesterkedésekre, amelyekkel az agresszív körök á békés rendezés megvalósulását még a jövőbéri elgáncsolni igyekeznek. A Szovjetunió békeÍF»6-litikája nagy győzelmét aratott — méghozzá olyan időben, amikor az imperialisták a háborús feszültség növelése érdekében tettek iijabb lépéseket, A párizsi értékezr let felrúgásával — amely néhány nappal a mostani e-semények előtt következett be —, az amerikai imperialistáknak áz volt a céljuk, hogy tovább élezzék a nemzetközi helyzetet és ujabb háborús lépésékhez készítsék elő a talajt. A Szovjetunió nagyjelentőségű békejavaslata keresztülhúzta e-zeket á számításokat. Kétségtelen, hogy Malik rádióbeszéde ar háborús gyújtogatok minden erőfeszítése ellenére — jelentős lépés a nemzetközi helyzetben észrevehető feszültség csökkentésére.
Rendkívül vereség érte a-zokat, akik saját agressziós törekvéseiket a Szovjetunió-megrágalmazásával próbálják leleplezni és akik még a párizsi tárgyalások kudarcáért is a békeszerető szovjet államot próbálták felelőssé tenni. A Szovjetunió békepolitikájának népszerűségé e-zekben á napokban hatalmasan megnövekedett és széles rétegnek szeméről hullt le az amerikai rágalomhadjárat által előidézett hályog, íme ilyen beismerésre.kényszerülnek a burzsoá lapok. A Combat: »Joggal lehet a Pravda büszke Gromiko kül-ü g y m i niszterhelyettesnek Kirk nagykövet sázmára a-dott válaszára. A Szovjet-umó nyílt kártyákkal játszik, amelyek nem tűnnek sem robbanó, sem cinkelt kártyáknak^. A Spectator: »A Szovjetunió tárgyalni, a-kar a nyugattál különböző kérdésekről. A Szovjetunió javasolta például a külügyminiszteri értekezletet és liem ő szakította meg a meddő párizsi tanácskozásokat.a És végül a Figaro: »A Szovjetunió és a béke szó a közvélemény előtt ismét egymáshoz van kapcsolódvaa.
Igen, a Szovjetunió neve ^ világ egyszerű embereinek, gondolatában összefonódik a béke ügyével — ez ellen hjissdaJjSLD. nundan riífcalom*
Is
is
ÍJ
4
iili
-■silir'illíi
1 k \ ' •