if^er^EÜmfl Ut§y&lá$ mmk & $siVés és bmi^kmMIm k&rtmk ®g oteéménye, mmolfef ® kéke yllám* m@E§mlméB^k élési &®f®dé $Emiefmié^Mff&f @ li®r©@f és kifitdee nép ^élíéfe étéekéken"
rpöBB MINT egy esztendő telt el azóta, hogy a területről kiindulva, általános offenzivába * az USA^ intervenciós seregei rátámadtak a menjenek át. Ebben az egy hónapig tartó ellen-koreai népre. A háborút a 38. szélességi fokon offenzívában az intervenciósokát mintegy 250 kezdték és ma, amikor az elszenvedett kudar- —300 kilométerrel szorították vissza a 38. szé-cok, a sorozatos, sikertelen próbálkozások és a lességi fok felé. 1951 január 25-én áz ellenség további kísérletezések kilátástalansága a ko- 1000 repülőgéppel és nagyszámú páncélossal reai-kinai ellenállás és^általában a Szovjetunió támogatott uj támadást indított, de február 12-vezette világbékemozgalom következtében ~ ére a néphadsereg ezt a támadást is szétverte fegyverszüneti tárgyalásolcra kényszeritette az és gyors ellptámadással további 20 kilométer-amerikaiakat^ ugyanott állanak, ahol egy év- rel dobta vissza az amerikaiakat, vei ezelőtt. Az »er$dmény« ezenfelül: a »nyu- MacArthui nagy garral beharangozott »dön-gati civilizáció védelmében* kimondhatatlan tő« offenzívai tehát csődöt mondtak. A tavaly kegyetlenkedéssel legyilkolt 3 millió koreai, karácsonyi hírhedt ígéretből -—a ^karácsonyra egy végigpusztított ország, több mint 200.ÖOX) otthon leszünk«-ből — szégyenteljes futás lett. amerikai és más »elhasznált* ágyutöltelék, -r- MacAi-thur, a Jcalandor-stratéga, ekkor még egy a józanul gondolkodó világ előtt meggyülölt a- utolsó erőfeszítést kísérelt meg. Hat USA elit-^ merikai és:,tÖbbi imperialisták és általában a hadosztály, két Lí Szín Man-hadosztály, egy an-kapitalista' rendszeV »tekíntélyének« visszavon- gol és ausztráliai dandár, valamint a török és hatatlan bukása. egyéb csatlósok gyülevész hadával ez év feb-A koreai harcok története éppen ezeknek az ruár-március hónapjában ujabb »döntő «offen-amerikai (és más imperialista) kudarcoknak a zivára indult. Április 20-án azonban az inter-tükrében vizsgálva, i^ndkivül tanulságos mind venciósokat a front egész 220 kilométeres hósz-katonai, mind politikai szempontból. szában megállították. Ezzel a hadmiivelettel a A hádniiiyeletek-történetét négj^ szakaszra háború harmadik szakasza is lezárult. A beto-
lehet felosztani.
ÁZÉLSö SZAKASZ
1950 június 25-től szeptember 15-ig tartott. A néphadsereg e hadmüveletek során nemcsak felfogta és elhárrtotta az. amerikaiak által támogatott LíSzinHan csapatainak oi-vtámadá-sát, de nagy hadászati sikereket is ért el. A nyugati partok mentén, nagylélekzétü offenzi-
lakodók e rövid idő alatt, január 25-től április 21-ig 78.000 embert, köztük 47.000 amerikait veszítettek.
A NEGYEDIK SZAKASZ
A KUDARC annyira szembeötlő volt, hogy ^ Truman kénytelen volt -—takaróul használt Truman-MacArthur >vita« látványosságot keltve — elmozdítani MacArthurt és helyébe Rídg-
iiyii^ayi paxwxv iiwn/cii, iipfijri«?»c«.*-^v« va.*^««*->-yg eimozaiiani macAiuiun^ iiviycuv mu^-vában több mint 400 kilométerre hatolt del fe- >ay tábornokot ültette. De az uj hóhér sem bí-lé, elfoglalta Szöult és az ország legdélibb ki- zonyult jobbnak a réginél és az általa vezetett kötője, Puszah-térségéig jutott el. A hadmüve- ujabb »döntő« offenzívak, amelyek a koreai letek első szákásza ezzel le is zárult. harcok negyedik szakaszát jellemzik, szintén
tekintélyük; helyreán^^^^ 1950 szép- sorra kudarcba fúltak. Hogy felmérhessük a ko-
témberébenáz amerikaiak Incson térségében 50.000 főiíyii tüzérséggel és páncélosokkal ellátott hadérőt.tettek partra, 300 hadihajó és 500 harci repülőgép támogatásával. Az eredmények ihé^utátták, hogy ez a vállalkozás a hitleri kalandor-stratégia egyik jellegzetes, késői lápvirága volt. A hadmüveleteknek ebben a
MÁSODIK SZAKASZÁBAN
az amerikaiak célja áz volt, hogy teljesen-elvágják a messze délén, a puszani fronton harcoló néphadi^éreg utánpótlási vonalait, hogy ily-módon megadásra kényszerítsék és akadálytalanul vonulhassanak a főváros, Phenjan ellen. Annak ellenére azonban, hogj^ az intervenciósok a partraszállás térségében 20-szoros túlerőt összpontosítottak, a néphadseregnek sikerült nehéz harcok árán a h-egyes, erdős vidéken át visszavonni csapatait' a déli frontszakaszról és október elején egyesülni a főerőkkel, amelyek a 38. szélességi fok körül elhárító harcokat vívtak. A visszavonulás során a néphadsereg a csapató^ egy részét hátrahagyta, abból a célból, hogy azok partizántámadásokkal átvágják az amerikaiak összekötő-vonalait. A néphadsereg ezzel a hadmüvelettel nemcsak a fenyegető csapást tudta kivédeni^ de meg tudta óvni a jövő
AZ AMERIKAI és angol tábornokok és tisztek ^ egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és tisztjeinél.
Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborúban ezek mint ismeretes —> a legjobb oldalukról mutatkoztak meg. Miről van tehát szó? Arról, hogy a Korea és Kina elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, mig a hitlerista líémétország és a militarista Japán elleni háborút teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében.
' V ,—r----- í- uu «™x„«íf Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat
szamara legjobb, legharcedzettebb .egyse|eit,^ ^ ^ _ „em fenyegeti sem
sot a harcok során kitűnően képzett tiszti kade- ^ «J„ Amerikát és amelytől az ameri-
reket IS i^dott nevelni. Maci^^ kaiak elrabolták Taivan szigetét — agresszor, veletj^ celja: a néphadsereg, elo ereje mégsem- Amerikai Egyesült Államok pedig —, amely
misitesenek terve tehát teljesen szertefoszlott _____.__»j;r\«ií««i«u- a» ^«»n«»»:f «<y£«:i'<»n
és ezzel a harcok második szakasza lezárult.
Taivan szigetét elfoglalta és csapatait egészen Kina határáig vitte — védekező fel. Nehéz
meggyőzni a katonákat arról, hogy az Amerikai Egyesűit Államoknak joga van biztonsájgrát védelmezni Korea területén és Kina határainál.
A HARMADIK SZAKASZ
HÁBORÚ harmadik szakaszára az jellemző, hogy az amerikaiak célkitűzései között ,r ' , J- •
mind fontosabb helyet foglalt el az a terv, hogy Kínának e» Koreának pedig nmcs joga bizton-
a háborút kínai területre is kíferjesszék. Ennek ságát védelmezni sajat tcruletep, illetve alIa-
a tervnek a kivitelezését kínai területek bom- mának határain. Ezért népszerűtlen c^^
házasával el is kezdték. Nagy technikai és lét- ru az angol cs amcnkai katonák korcbcn
számbeli fölényükkel ideiglenes sikereket értek is el és elfoglalták Észak-Korea jelentős részét. A néphadsereg csapatai azonban a kmai önkéntesek segítségével október 25-től novem-
Érthető, hogy a. legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereseget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kcnyszcritett háborút mélységesen igazságtalannak tartják cs azért formáli-
ber 24-ig vívott súlyos harcokban meghiusitot- san, küldetésük jgazsagosságaba vetett hit cs
ták az ImeSak alapvető tervét és^ 1^^^^ lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket a
lenné tették, hogy az amerikaiak Korea északi fronton." részét Kína elleni felvonulási területté változ-
tassak. Ezzel megteremtették a stratégiaV^J^ ját annak. hoEv az n--.^«-u.-J^i^f«»^^ekoen, Lcien egy pengő volt, nyáron pedig egj^yoic-
—rSztálin
Pravda ^munkatársa <«lvetett kérdé-
AMERIKAI katonatemetőben hadianyaggyáros azól lányához t — Szonioru látvány ez, Maud l Ha nőm vigasztalna az a néhány millió, aimit kerestem rajtuk, meghasadna a szivem . .
■ ■ :. : v:
reai néphadsereg és a kínai önkéntesek hallatlanhősiességét és még élesebben kidomborítsuk az amerikaiaknak a kudarc fölötti embertelen dühét, elég egyetlen adatot mégemlítenünk. A; hitleri Németországra a szövetséges hatalmak* légiereje az egész 1942-es év során 40.000 tonna: bombát dobott le. Az amerikai légierő pedig—: O'Donnell amerikai tábornok nyilatkozata szerint— Koreára 7 hónap alatt 43.000 tonnát, tehát 3000 tonnával többet dobott le. Ez a tény mindennél jobban megmutatja, hogy egy szabadságát és függetlenségét védő népet az újkori barbárok mindén kegyetlensége sem képes megtömi.
' Több mint egyévi sikertelen próbálkozás u-tán az imperialisták kén3i:elenek voltak megállapítani, hogy az általuk kirobbantott véres kaland 200.000 amerikai elpusztításán kívül se-milyen >eredménnyel« nem járt részükre. A koreai nép ellen indított háborújukat upry tekintették, mint az egész világ legyűrésére szánt >yillámháboru« főpróbáját. De az agresszoro-kon s'emmi sem segített: sem a technikai fegyverek tömeges bevetése, sem hadvezetésük vadállati, rablógyilkos jellege, sem a baktériumfegyverek, sem az ENSz aljas módon kisajáti-tott lobogója.
A KOREAI háború a népnek okozott sok szen-, " védésen és pusztításon kívül igen messzemenő és mélyreható tanulságokkal is járt. Megmutatta egész Ázsia népének és minden imperialista elnyomás alatt élő népnek, hogy az USA technikai fölénye ellenére, az amerikaiajf által »alacsonyabbrendü fajnak* tartott népek szabadságuk és függetlenségük tudatában és védelmében jobb harcosokká válnak', mint a »felsőbbrendü« amerikaiak. Megmutatta, hogy a koreai háború csupán a trösztök számára jó üzlet és veszél3rteleri' foglalkozás. Megmutatta, hogy az ^ellenállhatatlan* amerikai hadsereg legendája valóban — legenda.
A Szovjetunió békepolítikája, amely az emberek százmillióinak a támogatására épül, nagy sikert könyvel el e napokban. A koreai fegyverszüneti tárgyalás annak^a szívós és hajthatatlan harcnak az eredménye, amelyet a béke világmozgalmának élén haladó szovjet nép folytat a koreai nép és az egész világ békéje-nek érdekében. A békének ez a vetése az egeaz világot átfogó békeharc termékeny földjébe hullik és az imperialista háborús gyújtogatok minden mesterkedése sem fogja tudni megakadályozni, hogy ez a vetés kalászba szökkenjen és eljöjjön a békét kívánó emberiség boldog aratása.